Fejér Megyei Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

Vi,á9 pro'^9yesülie,e,<! SHRIMP II. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM. ARA 50 FILLÉR CSÜ fÖRTÖK, 1957. AUGUSZTUS I. ——— iimfih«»!—■nar w— n—mriwi unninm 'nriiwn ■■ ................................................. A nyilvános taggyűlésekről Az üzemi pártszervezetek nyil­vános taggyűléseken vitatják meg az Országos Pártértekezlet hatá­rozatát és a határozatból követ­kező politikai és gazdasági fel­adatokat. A taggyűléseken kom­munisták és pártonkívüliek együtt vesznek részt. Őszintén és bátran beszélnek a felszólalók. Meggyőződéssel, szenvedélyesen mondják el ta­pasztalataikat százak és százak előtt!... Hiszen a Vadásztöltény­­gyár üzemi pártszervezetének taggyűlésén csaknem kétszázan, a Motor­javító Vállalat pártszer­vezetének taggyűlésén kétszáznál többen vettek részt. A felszólalók egyöntetűen és félreérthetetlenül elmondják, hogy ingadozás nélkül e politika mellett állnak, bíznak a párt­ban, a Központi Bizottságban. Arra is rámutatnak, hogy mit csináltak eddig jól az üzemi kom­munisták. Az eredmények tárgyilagos számontartása mellett azonban több felszólaló határozottan és következetesen bírálta azokat a jelenségeket, amelyek mutatják, hogy nem minden kérdésben ér­vényesül eléggé a Párt akarata. A tömegek közötti politikai munka akadozó, vontatott hely­zetét, megrekedését igen élesen bírálták. Az erők megfontolt számbavétele, s a közömbösség­ből, elbizakodottságból eredő hiá­nyosságok iránti türelmetlenség tűnik ki üzemi elvtársaink sza­vaiból. — Tovább, késedelem nélkül tovább kell folytatni az emberek megnyerését szolgáló politikai munkát! — mondotta Kocsis Jó­zsef elvtárs a Vadásztölténygyár üzemi pártszervezetének taggyű­lésén. A Motorjavító pártszervezeté­nek taggyűlésén is volt hasonló tö­rekvés. .. Adatok felsorakoztatá­sával bizonyították, hogy a terme­lésben az eddig elért eredmények ellenére sok hiányosság van. Bí­rálták a műszaki vezetést és kö­vetelték a termelés pártellenőrzé­sének a megszervezését. A párt­­szervezeti élet egyes hibás jelen­ségeit is bírálták a felszólalók. Az általános tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a taggyűlések nem töltik be hivatásukat. Első­sorban azért, mert túlságosan so­kat időznek a múlt eseményeinél, túl sokat foglalkoznak a jelen kü­lönböző problémáival. Helyes és szükséges ez, de ki kell egészítenie a taggyűlésnek az elkövetkező pártmunka legfontosabb feladatai­val. Tegyék elvtársaink a taggyű­léseket a kommunisták és a párton­­kívül dolgozók mozgósító fóru­mává! Ezt kell figyelembe venni a be­számolóban is. Az előadó ne tö­rekedjen az Országos Pártértekez­let munkájának és határozatának mindent felölelő részletes ismer­tetésére, hanem vegye figyelembe a legfontosabb tételeket és azt az üzem életéből vett tapasztalatok­kal egészítse ki. A pártszervezetek vezetőségei adjanak segítséget ahhoz, hogy a kommunisták gon­dosan készüljenek a nyilvános taggyűlésre és a harcos bíráló szellem mellett kapjon hangot a problémák, feladatok felelősség­­teljes, önkritikus elemzése is. A most folyó nyilvános taggyű­lések akkor végeznek jó munkát, ha az Országos Pártértekezlet ha­tározatát és az abból következő legfontosabb feladatokat minden kommunista számára világosan megmutatják, ha forduló­pontot jelentenek a pártszervezeteknek a dolgozó emberek tömegeinek megnyeréséért folytatandó, min­dennapi munkájában. Katonák az ár ellen MAGAS A DUNA vízállása. Színültig van. Helyenként már medréből is kilépett, átszivárgott az árterületekre. Most azonban koránt sem fenyeget olyan ve­szély, mint az elmúlt években. Körülbelül 300 holdnyi területet öntött el a víz az ercsi és az ado­­nyi szakaszon. Az első árhullám tetőzése Bu­dapest környékén van, ahol las­sú áradás után kedden délben a vízállás 660 centiméter volt. Az adonyi szakaszon ma várható a legnagyobb vízállás, körülbelül 10 centis emelkedés. Előrelátha­tólag magasabbra nem tetőzik a víz, az áradás azonban több napig tart. Megyénkben jelenleg a Sina­­telepi Állami Gazdaságot fenye­geti veszély. A váli csatornában a magas dunai vízállás miatt visszafelé folyik a víz. A csator­na többszáz holdnyi területet ve­szélyeztetett. Néphadseregünk katonái, a fehérvári tiszti karha­talom tagjai és a munkásőrök azonban megvédték a termést, a terület nagy részét is. Jelenleg a Gulya-kúti dűlőben mintegy 80— 100 hold rét áll víz alatt. A ka­tonák és a karhatalmisták több mint félmillió forint értékű ter­ményt szállítottak el és takarí­tottak be az árterületről. Meg­védték a 20 holdas magrépát is, amely a legveszélyesebb szaka­szon volt. A KATONÁK hétfőn délben érkeztek meg az állami gazdaság árterületére. Éjjel-nappal dolgoz­tak, gátakat emeltek, hogy a ter­mést megmenthessék. Így a mag­répán kívül sikerült megmente­niük a veszélyeztetett 21 hold za­bot, a 80 holdas búzatáblát és a 40 holdas tarlót, amely vöröshe­rével van felülvetve. Pallós Ist­ván, az állami gazdaság agronó­­musa azt mondta: " A csatorna másik oldalán a kukoricát veszélyeztette a víz, gátemeléssel azonban ezt a terü­letet is megvédték katonáink. A­­ gátépítők éjjel-nappal dol­goztak, míg a többiek kora haj­naltól késő estig takarították be a takarmányt, gyűjtöttek és szál­lították a magrépát. Ezúton is köszönetet mondunk lelkiismere­tes, önfeláldozó munkájukért. Igen, katonáink most is önfelál­dozó munkát végeztek, ők őrköd­nek végig a Duna megyénkbeli szakaszán. Az iváncsai gátat is megerősítették már.­­Itt körül­belül ötvenen dolgoztak. Kezük nyomán az iváncsai nyári gát is biztosan védi az árterületet. A váli csatorna jobbpartján is meg­erősítették a gátat, sőt mintegy 400 méter hosszúságban emeltek nyúlgátat. Az adonyi nyári gát is biztonságban tartja a veszélyez­tetett területet, de itt is őrköd­nek. A jól szervezett munkának az eredménye, hogy a Duna ado­nyi szakaszán csupán 50 holdnyi csalamádé került víz alá, a többi terményt az árterületekről már betakarították. A VÍZÜGYI szervek szakem­berei most fokozottabb szolgála­tot látnak , el, éberen őrködnek. Megkezdték a fakadó­ vizek fel­derítését, hogy ahol baj van, azonnal segíteni tudjanak. Minden reményünk megvan ar­ra, hogy az áradás nagyobb ká­rokat már nem okoz, é­s bizto­sak vagyunk abban is, katonáink megvédik a veszélyes területe­ket. N. J. vagyok a MÁVAUT 10- es számú autóbuszán, azaz heti nyolc forintért naponta egyszer vehe­tem igénybe a Repülő­tér—Marx-tér, illetve egyszer a Marx-tér— Repülőtér járatot, így nemcsak hallásból, má­soktól tudom azt, ami általában az autóbu­szon, különösen e vona­lon történni szokott, ha­nem az eseményeknek tanúja, sőt részese is vagyok. Most el szeret­nék mondani egyet s mást tapasztalataimból, ugyan mi is kívánkozik papírra a megszokott hétköznapok utazásai­ból Azt mondják, az éremnek két oldala van. S enélkül nem is érem — az érem. Szóval, van jó is, rossz is. Ha eset­leg több rosszat említe­nek a sorok a jónál, úgy ez csak azért van, hogy javítsák ki a rosszat — legyen minden jó! És én ezért a rosszat említem elsőnek, a hiá­nyosságokat szúrom tollhegyre. Sajnos, sok dolog említésre méltó. Már a menetrendnél kezdődik: reggel ugyanis —■ a kinyomtatott me­netrend szerint legalább is — a Repülőtérről 6.50 órakor kellene in­dulnia a járatnak, ehe­lyett 6.55 órakor indul. Baj? Ahogy vesszük, kinek, kinek. Ha ké­sőbb indul, hát üsse ki, nem marad le senki, Igen ám, néha azonban­­ elindul 50-kor, s ilyen­ Hétköznapok trente­lyes utasa arra fel és arról leszáll­­ni — tessék kérem meg­próbálni! Jó, amikor a járatok között igazságo­san osszák el a jó kocsi­kat, reggel, délben, dél­után, hetipiackor ren­des buszt adnak, s oly­kor-olykor jön az új IKARUS is, a simogató, kellemes utazást nyújtó rádiós­ busz. Jó, amikor figyelmes a sofőr, és lámpát gyújt a kocsi­ban, ha jön az aluljáró, fékez, ha lyuk van az úttesten, szépen vezeti a buszt, bizton ül a vo­lánnál. Jó van még szá­mos tekintetben, és ezt érzik, látják is az uta­sok, lemérhető ez na­gyon is az arcokon, mo­solyban, köszönésben... És sokáig megmarad­nak a jó benyomások, az is, ami kedden dél­előtt 10 órakor történt a járaton: arról van szó, hogy a Repülőtérre menet egy utas — idő­sebb asszony — bent hagyta pénztárcáját a buszban — 573 forint és egyéb volt benne. A ka­lauznő találta meg a végállomásnál. Vissza­­jövet a temetőnél újra felszállt a „károsult” és szorongva kérdezte, nem találtak-e pénztárcát? Mondani sem kell, mi­lyen boldogság ült ar­cára és a kocsiban, ami­kor átadták neki az érintetlen pénztárcát, melyben — szavaival — „egyhónapi élete volt”. Ki volt a kalauznő? Fazekas Jánosné ... (K. L) A­lkotmányunk méltó megünneplésére kedden délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei operatív bizottsága. A párt és tanácsszervek, a KISZ képvi­selőinek jelenlétében megtárgyalták augusztus 20. megün­neplésére teendő előkészületeket. Székesfehérvárott, Sztálin­­városban és valamennyi járási székhelyen nagygyűlésekre kerül sor. Üzemeinkben az idén is megtartják a már hagyomá­nyossá vált munkás-paraszt találkozókat. Ezenkívül sor kerül megyeszerte számos kulturális és sportesemény megrende­zésére. Az augusztus 20. ünnepségeken tartanak majd beszámol­­ót a VI. Világifjúsági Találkozóról visszaérkező küldöttek is. Az Alkotmány ünnepét megelőző időszakban igen fontos, hogy városainkban és községeinkben párt és állami szerve­ink, tömegszervezeteink összefogóinak s közös igyekezettel készítsék elő a politikai gyűléseket és népünnepélyeket. A nagygyűléseken központi előadók méltatják majd al­kotmányunk megszületésének nyolcadik évfordulóját és szól­nak majd az októberi ellenforradalom hatásáról, politikai és társadalmi, gazdasági életünk legfontosa­bb tennivalóiról. A móri járásban — befejezik az aratást — vasárnap is csépelnek — példamutató tanácstagok Az aratás továbbra is nagy gondot okoz a mezőgazdasági ve­zetőknek és dolgozóknak. Sok gabona áll még lábon, vagy ke­resztben, sőt néhol kévékben fekszik a tarlón. A móri járás­ban aránylag gyorsan befejezik az aratást és a betakarítást, melyről így ír Szabó Lajos elv­társ, a járási tanács vb elnöke: „A móri járásban jó termés van az idén mind a kenyér-, mind pedig a takarmánygabo­nákból. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztja­ink derekas munkát végeztek. A learatandó területnek már csak alig egy-két százaléka áll lábon, s azt is néhány nap múlva befe­jezzük. Minden erőt mozgósítunk a betakarításra és vasárnapi csépléssel is a gabona megmen­tésére törekszünk. Jól halad járásunkban a ga­bona állami felvásárlása is. Az isztiméri Lenin Termelőszövetke­zet például 200 mázsa gabona el­adására szerződött a Termény­forgalmi Vállalattal. De nem­csak a termelőszövetkezetek köt­nek szívesen szerződést az áfana­­mna. Az egyénileg dolgozó parasz­tok közül is jónéhányan f­elisme­rik az állami felvásárlás előnyeit és egymás után kötnek gabona értékesítést­ szerződést. Bárdics Sándor magyaralmást dolgozó parasezt, járási tanácstag például 15 mázsás gabonát adott el az államnak. Hasonlóan példamutatók a köz­ségi tanácstagok is. Kozma Mik­lós fehérvárcsurgói dolgozó pa­raszt például tíz mázsát, Odor István és Vizler József dolgozó parasztok pedig 10, illetve 15 mázsát ajánlottak fel megvásár­lásra az államnak. Mindhárom dolgozó paraszt községi tanács­tag. Móron is akad jó példát mutató egyénileg dolgozó paraszt. Manner Márton például 15 má­zsa gabona értékesítésére kötött szerződést az államal­. Bővítik a fogászati rendelőt sok megfeszített munkával is ne­hezen tudják a jelentkezőket ke­zelni. A betegek gyorsabb kezelése és az orvosok munkájának meg­könnyítése érdekében a megyei tanács egészségiügyi osztálya és a rendelőintézet vezetősége úgy határozott, hogy a fogászatot ki­bővítik,­­ még egy helyiséget ál­lítanak be a rendelés céljára. Ebben a helyiségben egy újabb fogászati széket állítanak fel, eggyel szaporodik az orvosi mun­kahelyek száma. Ezzel egyidőben napi 6 órával több lesz a rendelési órák szá­ma is. Úgy tervezik, hogy ebből a 6 órából hármat délelőttre ál­lítanak be, amikor különösen sok vidéki keresi fel a fogászati ren­delőt. A másik 3 órát pedig este 5-8-ig használják fel, mert a legtöbb fehérvári ilyenkor, mun­kája végeztével megy fogászati rendelésre. Ennek a nagyon helyes intéz­kedésnek a gyümölcsét már augusztus 15-én élvezni fogják a fogászati rendelésekre járó dolgo­zók. Az SZTK székesfehérvári Ren­delőintézetének fogászati rende­lőjében nagyon sok beteget ke­zelnek. A várócsarnok jóformán állandóan tele van és alt orvo­ A Kisbojtár című táncjátékot láthatjuk au­­gusztus 9-én este a Városi Szín­ház Vörösmarty szabadtéri szín­padán a Magyar Állami Népi Együttes előadásában. A táncjá­ték meséjét Varjasi Rezső írta, zenéjét Gulyás László szerezte, koreográfiáját tervezte, rendezte és betanította Rábai Miklós Kos­­suth-díjas. Jegyárusítókat alkalmaz a Magyar Szabadság- harcos Szövetség Fejér megyei Elnöksége a vasárnap sorra kerü­­­lő országos, háztömb körüli moto­ros- és autóverseny idejére. Je­lentkezés szombaton a szövetség székházában (Táncsics Mihály utca 2. sz.) és a Rózsás Kertben, a motoros klubban.

Next