Fejér Megyei Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
Vasárnap, 1957. december 1. A PÁRTOKTATÍS híveit itatkozzunk a politikai iskolákon ! A Vadásztölténygyár egyik marxizmus— leninizmus kérdései tanfolyamán — amelyet Máté elvtárs vezet — többféle beosztású elvtársak, mérnökök, technikusok, munkások, adminisztratív dolgozók vesznek részt. Többségükben megfelelő előképzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy megbirkózzanak a számukra kijelölt anyaggal. A tanfolyam hallom, valyjában, egészében ismerték is az anyagot, minden kérdést megértettek és elmondtak — ha már nagyon muszáj volt. Igen, a viták annak ellenére, hogy ismerték az anyagot, inkább leckefelmondáshoz hasonlítottak, mint élő, alkotó eszmecseréhez. Iskolaszerűen, mechanikusan felelgettek a tanfolyam vezető kérdéseire. Mert Máté elvtárs bizony fel is szólított egyes hallgatókat. Ilyen esetben tán előfordult, hogy még idősebb elvtársak is úgy belepirultak a „felelésbe", mint egy kis diák. A hallgatók lényegében helyes válaszokat adtak, de az egész tanfolyamot a merevség, a rideg hivatalos hangulat jellemezte. Bármilyen anyagot tárgyalhattak, a vita nem lelkesítette az elvtársakat. Egyik alkalommal a forradalmak kérdését vitatták. Elmondták, hogy milyen forradalmakat ismernek, mik a feltételei, feladatai, kik a résztvevői, vezetői. Mindez azonban olyan jelszavas volt, hogy a legjobb akarat mellett sem lehetett ráfogni, hogy vitatkoztak, még kevésbé, hogy elvtársi alkotó eszmecserét folytattak. Nagyjából így ment ez minden foglalkozáson. Ilyen helyzetben javasolta egy elvtárs, hogy legyen „szerepcsere". Ne Máté elvtárs, hanem a hallgatók kérdezzenek egymástól is, a propagandistától is azt, amit tanulás közben nem értettek meg, ami probléma felmerült az anyaggal kapcsolatban. Az egyik hívató nyomban kezdeményezett is. Elmondta, hogy a forradalom nem máról holnapra valósul meg, van előfeltétele, előkészítési szakasza, ahogy ezt már meg is beszélték.. De azon még ma is gondolkozik, hogy a magyarországi ellenforradalomnak volt-e előkészítési szakasza, volt-e válság, vagy kell-e egyáltalán válság az ellenforradalom kirobbanásához. Ezzel kapcsolatban mindenki elmondta saját véleményét percek alatt kialakult a vélemények harca, vita keletkezett. Indokoltak, érveltek, magyaráztak, rövid idő múlva méhkashoz hasonlított a szeminárium. El is felejtették, hogy politikai iskolán vannak, pedig előtte néhány perccel még úgy kellett noszogatni az elvtársikat. Megegyeztek abban, hogy válság ugyan nem volt Magyarországon, de az ellenség igenis alapos előkészítő munkát végzett, amely bizonyos politikai válságot okozott. A párt elleni burkolt és nyílt támadás, a revizionizmus büntetlen terjesztése, a Petőfi-kori viták, a szocialista demagógia és sovinizmus nyílt hirdetése mind-mind olyan talajt teremtett, amelyen a belföldi reakció külső támogatással ki tudta robbantani az ellenforradalmat. Csak súlyosbította a helyzetet, hogy a tényleges hibák kijavítása lassan ment s így a megtévesztés eszközét ellenségeink ki tudták használni. A politikai iskola hallgatói átélték, teljes politikai súllyal és felelősséggel átérezték az ellenforradalmat. Végül is nagyon örültek, hogy megszabadultak a bürokratikus módszertől, saját kárukon tanulták meg, hogy milyen a rossz és a jó politikai foglalkozás. Természetesen ez nem csodaszer. Ahhoz, hogy legyen min vitatkozni, tanulni kell, amely kötelezettségüknek az elvírteik eleget is tesznek. Így kell cselekedni máshol is ! Nincs lemorzsolódás Az időszerű kérdések tanfolyamain nagy a hallgatók érdeklődése. Többségükben szorgalmasan tanulmányozzák az anyagokat, s eljárnak a foglalkozásokra. Különösen dicséretet érdemelnek a Sütőipari Vállalatnál folyó időszerű kérdések tanfolyamának hallgatói és vezetője, Jankovics elvtárs. Az oktatási év kezdetén 24 hallgatóval indult a tanfolyam, s azóta sincs lemorzsolódás, mindenki szorgalmasan tanul, eljárnak a foglalkozásokra, ahol aktívan vitatkoznak. Ebben Jankovics elvtársnak is nagy szerepe van, mert olyan légkört, kötetlen vitaformát tudott kialakítani, amelyben a gyengébb hallgatók is bátran elmondják véleményüket. Saját elhatározásukra igen egészséges kezdeményezés bontakozott ki a tanfolyamon. Minden összejövetelük alkalmával vita után negyed-félórás leül- és belpolitikai vitát tartanak. Elmondják egymásnak, hogy mit olvastak, hogyan értelmezik ezt, vagy azt a fontos politikai eseményt. Rendszerint itt is élénk vita alakul ki. Azonban nemcsak a tanfolyamon belül tevékenykednek az elvtársak. Részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepének megszervezésében. A jó propagandistán sok múlik — mondják sokan — rajta áll, vagy bukik az oktatási év sikere. Igazuk is van. Ezt bizonyítja a Vas és Fémöntödében működő időszerű kérdések tanfolyamának munkája is. Itt Mojdisz András párttitkár elvtárs a propagandista. Amióta beindult az oktatás összesen két hiányzó volt. KISZ- fiatalok és idősek mind szorgalmas résztvevői a tanfolyamnak — nem csak egyszerűen hallgatók. Majdisz elvtárs minden kérdésünkre válaszol. S közben, hogy az érdeklődés fokozódik, úgy tárgyaltatja az anyagot, hogy mindjárt világosak legyenek a tanultak alapján a helyi feladatok is, így nem való, önmagáért való az oktatás, hanem segíti a pártszervezet, az üzem munkáját. Nálunk az a szokás honosodott meg, hogy a foglalkozás után akinek ideje van, még ott marad bizonyos kérdéseket megvitatni, amire nem volt idő a politikai iskolán. Ez önkéntes vita, mégis sokan maradnak még ott, vagy másfél órára. E téren ugyanez a helyzet a Bútorasztalos üzemben is. Ezeken a helyeken nem kell a lemorzsolódástól félni, az elvtársak munkája eredményes lesz. faantifia Csütörtök délután, három óra után az üzemi étkezdében Kerékgyártóné, Gáborné, Pusztainé, Thurócki Gizella és még néhány lelkes asszonytárs siettek az asztalok terítésével. Virágot tettek mindegyikre. A nőnapra folyt a készülődés. A vezetőség is „izgult" egy kicsit: vajon az ellenforradalom sötét szelleme nem mételyezte-e meg úgy az asszonyokat, az üzem női dolgozóit, hogy még a legjobb népnevelő munka után sem jönnek el erre a nőnapra? Amikor bemondta a hangszóró a fél négy órát és vége lett a munkának, nyomban jöttek az aszszonytársak. Rövid idő alatt csaknem száz női dolgozó jött össze a nőnapra, még pótasztalok is kellettek. Először a vállalat napközi otthonából hat kis óvodás köszöntötte az édesanyákat, lányokat. Ezután mondotta el Papp Andrásné, a nőbizottság elnöke a nőbizottság 1.hónapos munkájáról a beszárlókat. Sok mir dérről beszélt Pappné, méltatta a nőmozgalom jelentőségét, ismertette a megyei gyermekház felépítésének gondolatát, hogy ehhez a Könnyűfémmű dolgozóinak is hozzá kell járulni. Elmondotta, hogy januárban a nőbizottság jelmezbált rendez és a bevételből 5—6 óvodás részére kis ruhákat vesznek. Beszélt arról, hogy a jövőben az asszonyoknak jobban össze kell fogniuk a béke érdekében, és itt az üzemben jól kell dolgozni, segíteni a termelést. A tagoknak támogatni kell a vezetőséget, illetve a nőbizottságot. Végül szólott arról, hogy karácsony alkalmával vendégeljék majd meg a kisgyerekeket, talán kaphatna minden dolgozó gyermeke szerény ajándékot. Számosan szólaltak fel ezután, majd a nőbizottság tagjai feltálalták a rumosteát, kekszet, szendvicset. Az üzem autóbuszán vitte haza az asszonyokat, akik azzal a tudattal hagyták el a nőnapot: hol sikerült és a jövőben még jobban összeforrva, kéz a kézben seg ütik a pártot a szebb élet építésében. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ahol még egyszer beszélgetni kell. .. Az Ingatlankezelő Villáidnál már rosszabb a helyzet. Az amúgy is kis létszámmal — 12 fővel — indult politikai iskola látogatottsága igen gyenge. Már az első foglalkozáson csak két, a másodikon öt, és a harmadikon csak négy hallgató jelent meg. A pártszervezet vezetősége megtárgyalta a politikai oktatás helyzetét, s elhatározta, hogy mégegyszer elbeszélget minden hallgatóval. Megbeszélik velük a tanulás jelentőségét és fontosságát. Ha valaki természetesen most mást gondol, mint az oktatási év elején mondott, tehát nem akar részt venni oktatásba, nem erőltetik. Helyüket KISZ-fiatalokkal töltik be, akik szívesen eljárnának. Nagyon hasznos lenne egyébként, ha mindazon helyeken, ahol nem megy, akadozik az oktatás, a pártvezetőség hasonló módszerhez folyamodna. Az idő, amit ráfordítanának, megérné, meghozná a gyümölcsét. A székesfehérvári járás időszerű kérdések tanfolyamának propagandistái szerdán tanácskozást tartottak. A megjelent 45 propagandistának előadást tartottak a párt tömegkapcsolatának kiszélesítéséről és a párt erősítéséről. Az előadást élénk vita követte. Az egésznapos tanácskozáson 26-an szólaltak fel Szilícium kiégetési kísérletek a Dunai Vasműben A kohókból csapolt folyékony nyersvas az acélgyártás szempontjából felesleges és a kemencék élettartamára káros szilíciumot is tartalmaz. Ez a szilícium ugyanis a Martin-kemencék gyorsabb kopását okozza. Salakosításához viszont sok mészre van szükség és az adagidőt is megnyújtja. Éppen ezért a Dunai Vasműben Éles László főmetallurgus irányításával nyersvas előfrissítési, szilícium kiégetési kísérleteket kezdtek. A nyersvasüstben lévő vasból befúvatott oxigénnel égetik ki a szilíciumot. Már az első három kísérlet is jó kezdeti eredményekkel járt. Körülbelül harmadával csökkentették a vas szilícium tartalmát. Most újfajta, rézvégű befúvó csövet készítenek, megnövelik a befúvatott oxigén áramlási sebességét és mennyiségét is. Bíznak abban, hogy a kísérletek még jobb eredményt hoznak. oldal A tagok, véleménye Amit nem vesz észre a vezetőség, észre veszi a tagság, amit nem mond el őszintén a vezető, azt elmondják a párttagok. Csak meg kell kérdezni őket, s mindjárt tisztábban lát, biztosabb talajt érez lába alatt a pártmunka hogyléte után érdeklődő újságíró. A sztálinvárosi nagykohó pártszervezetében szerzett tapasztalataim ezt igazolják a párttagok összeírásáról. A szervező titkárt kerestem fel, mert a titkár szabadságon volt. Nézzük csak mit mondott a szervező titkár? Szó szerint ezt: „Nem úgy megy ám nálunk, hogy diktáld be az adataidat, aztán majd egyszer megkapod a tagsági könyvedet. .. De nem ám...” Sajnos, pontosan így ment. Akiket összeírtak elmondották, hogy megjelent a pártbizalmi, kéthárom perc alatt felírta a személyi adatokat, s utána se szó, se beszéd, továbbment. Az elvtársi beszélgetés elmaradt. A végzett munka, félmunka volt. Politikai célja, tartalma semmi. Nem csoda, ha egyik másik elvtárs csalódottnak érezte magát. Mégpedig azért, mert úgy látták, hogy a pártvezetőség nem kíváncsi a véleményükre, amelyet a további pártélet és a pártmunka javításának szükségességéről, lehetőségeiről az elmúlt esztendőben magukban alkottak. Mi jellemzi e véleményeket, elgondolásokat, amelyek bizony komolyan bírálják a pártvezetőséget? Az egybehangzó segíteni akarás, a párt iránti felelősségtudat. íme néhány meghallgatott vélemény: Először: — a pártszervezet taggyűlései többször határozatképtelenek voltak. A pártvezetőség azt hangoztatja: nem tudja mi az oka. S mit mondanak a párttagok?... Ezt: — Nem megfelelő a taggyűlés időpontjával kapcsolatos értesítés. Azért nem, mert egyszerűen felírják egy falra akasztott táblára, a dátumot jelző számokat meg csak kicserélik másikra. Ilyenformán az új taggyűlés idejét nagyon sokan észre sem veszik. Mit javasolnak az elvtársak? Azt, hogy a pártvezetőség a pártbizalmiak útján értesítse a párttagokat a taggyűlés helyéről, idejéről és az ott vitára kerülő kérdések lényegéről is. Ez így volt az MDP-ben és jó volt. Ha jó volt, akkor pedig most is alkalmazni kell. Másodszor, a párttagok látják, hogy a pártvezetőség munkája rögtönzött, kapkodó jellegű. Sokszor a vezetőség tagjai sem tudják mi kerül napirendre a taggyűlésen, pártvezetőségi ülésen. A vezetőség nem tájékoztatja a bizalmiakat, így azok alig-alig vannak kapcsolatban egyrészt a vezetőséggel, másrészt a pártcsoportok tagjaival. A váratlan összetalálkozás egyik, másik vezetőségi taggal nem kapcsolat, legalábbis nem olyan, amelyre épülhet a jövő munkája. Harmadszor, a párttagok úgy látják, hogy a pártszervezet, a KISZ és a szakszervezet vezetőségei között nincs megfontolt együttműködés. Olyan „nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal” forma az egymás mölött tevékenykedő szervezetek munkája. Ezért nemegyszer is megtörtént, hogy keresztezik egymás terveit, elképzeléseit. A pártszervezet vezetése ilyen helyzetben nem tud kibontakozni. Mi a javaslat?... üljenek össze e szervezetek vezetői, s egyeztessék össze lépéseiket, számításukat, különben a jövőben semtudnak kéz a kézben haladni a közös úton. A feladat elsősorban a pártszervezet feladata, így folytathatnám pontokba foglalva a dolgokat. Mert nem ennyi az egész, amit elmondottak- Horváth Ferenc, Bekker József, Schmidt József és más elvtársak. Ott van például a tizenharmadik havi fizetéssel kapcsolatos tájékozatlanság, amely nem segíti a munkalendületet. A pártszervezet tudomásul vette többek között azt az alattomos rémhírt, amely rágyamarja a munkások bizalmát, mondván: aminek dolgoztok, ha a kormány meg is ígérte, az igazgató gondol egyet és felajánlja az államnak, ti meg nem kaptok semmit. A pártszervezet tagjai tudják, hogy ez koholmány, azonban nem tudnak ellene határozottan fellépni, mert a pártvezetőség nem segíti eléggé őket. Aztán ott vannak az újítások körüli problémák. Az elvtársak úgy látják, hogy a munkások kezdeményezéseit, az újítások érdekében tett erőfeszítéseit félvállról kezelik az illetékes megbízottak. A számtani, mértani nehézségekkel küzdő egyszerű munkások nem érzik azt az emberi segítséget, amelyet a kisebb-nagyobb fogyatékossággal elkészített újítások tökéletessé tétele megkívánna a hozzáértők részéről. Tehát nagyobb figyelmet, több emberi, szíves megértést a munkások igyekezete iránt. Ennek elérésében a pártszervezet igenigen sokat tud tenni. Ha pedig ismeretlen kéz szítaná igazságtalanul, s alaptalanul a jóhiszeműek hangulatát, méginkább fel kellene és kell is lépnie a pártvezetőségnek. Mindezeket öten mondották el. Mennyi hasznos észrevétele, javaslata lehet még a többi hatvanöt elvtársnak, akik a pártszervezetbe tartoznak. Ezt csak úgy tudja meg a pártvezetőség, ha lelkiismeretes munkával helyrehozza a mulasztást, összeül a párttagokkal és meghallgatja mondanivalójukat. December nyolcig van még idő, bár minden nap elmúltával kevesebb. Még egyet. Bajnóci elvtárs mondotta, amikor már hazafelé tartottunk az üzemből, hogy több segítséget szeretnének a Vasmű Pártbizottságától. A pártbizottság tagjai ritkán keresik fel a pártszervezetet, keveset tartózkodnak közöttük. Nem ismerem az általános helyzetet, így csak azt tanácsolhatom: a pártbizottság vizsgálja meg, hogy elegendő segítséget adott-e a nagykohó pártszervezetének, vagy talán valóban növelni kell a segítséget. Ha mindenkorra nem is, de egyenlőre növelni kell. Az elmondottak erre mutatnak. H. P. Indulás előtt az ország legkorszerűbb benzolkinyerő üzeme A Dunai Vasműben épül az ország legkorszerűbb benzolkinyerő üzeme, ahol olajpermetezésselvonják ki a kokszolói kamragázból vegyi iparunk egyik fontos alapanyagát, a benzolt. A benzolkinyerő üzem csaknem teljesen elkészült, csupán három fontos befejező munka van hátra. Ezekkel is egy-két héten belül végeznek. Az egyik harminchat méter magas benzolmosó torony belsejében az Április 4 Gépgyár dolgozói a buborékoltató sapkákat szabályozzák be. A másik nagy vastoronyban pedig a Szállító Berendezések Gyára dolgozói a vasrácsokat szerelik be. Mindkét vállalat szakmunkásai a közelmúltban jöttek a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár segítségére, amely lemaradt a vállalt határidők teljesítésében. Most a kisegítő szakmunkások éjjel-nappal dolgoznak, hogy mielőbb befejezhessék a szereléseket. A harmadik" fontos területen, a tornyok ésa csőhálózat szigetelésénél viszont" a Szigetelő Vállalat szakmunkásai igyekeznek behozni lemaradásukat. A gépi berendezések, a szivattyúk üzemi próbái már folynak. Arra számítanak, hogyha a" kisegítő szerelőkkel a Vegyistári Gép- és Radiátorgyár már a hármadik határidőt betartja. Aklre a benzolkinyerő üzemi próbáira még az idén, decemberben sor kerül.