Fejér Megyei Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-11 / 266. szám
Kedd, 1958. november 11. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NÉGY ÉVTIZEDES ÚT 40 esztendeje lesz, hogy 1918. november 20-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Hazánk akkor igen súlyos gazdasági és politikai helyzetben volt. Az imperialista érdekekért folytatott világháború véget ért, hazánk óriási emberáldozatok után, hatalmas gazdasági és kulturális értékek megsemmisülése után, mint már annyiszor, akkor is a katasztrófa szélére sodródott. A tőkés földbirtokos uralkodó osztály a porosz militarizmus világhódító céljaiért, saját hatalmi ábrándjaiért és azért vitte háborúba népünket, hogy népellenes politikáját a győzelem babérkoszorújával mentegesse, a mind fenyegetőbbé váló belső válságot levezesse. De a történelem mindenkor igazságot szolgáltat. Az első világháború meghozta Kossuth emlékezetes jóslatának beteljesedését. A történelem kérlelhetetlen logikája a magyar nép halottaiból rakott máglyán megégette az osztrák kétfejű sast, a cárizmus után a népek másik börtöne, a Habsburg-monarchia is összeomlott. A magyar uralkodó osztályok nemcsak a háborút vesztették el, hanem a háborúval együtt hatalmukat is. Már a háború előtti évtizedekben a népellenes bűnös politika, az Ausztriától való függés, a földkérdés és nemzetiségi kérdés megoldatlansága, a politikai jogfosztottság súlyos belső feszültséget teremtett. A háborús vereség betetőzte ezt, a háború alatt elemi erővel kibontakozó forradalmi mozgalom világossá tette, hogy a helyzet kulcsa a forradalmi proletariátus kezében van. A Tisza Istvánok és társaik kudarca után bebizonyosodott, hogy hazánkban is egyedül a munkásosztály képes az igazi népi-nemzeti érdekek zászlóvivője lenni. De az események nem csupán a munkásosztály vezető szerepének szükségességét tűzték napirendre. A háború, az oroszországi munkásosztály világraszóló győzelme leleplezte és csődbe juttatta a burzsoáziával paktáló, a proletariátus célkitűzéseit megtagadó szociáldemokráciát is. A szociáldemokraták háború előtti és háború alatti politikájából egyenesen következett az, hogy a magyar munkásmozgalom csak akkor lesz képes történelmi feladatának megvalósítására, ha olyan pártja lesz, mely az imperializmus viszonyai között, a forradalmi helyzetben meg tudja mutatni a helyes utat. Ezért alakult meg 1918 novemberében a Szovjetoroszországból hazatért hadifoglyokból, a háború alatt tevékenykedő antimilitarista csoportok legforradalmibb tagjaiból, az opportunizmus és árulás ellen harcoló baloldali szociáldemokratákból a Kommunisták Magyarországi Pártja. Pártunkat tehát nem valami szeszélyes véletlen, egyesek fanatikus ábrándozása, hanem a magyar nép létérdeke teremtette meg. Pártunk megalakulását évtizedes harc előzte meg. A bolsevikok példája nyomán a magyar munkásmozgalom legjobbjai kemény harcot folytattak a szocializmus leninizmus alapján álló forradalmi párt létrehozásáért. Most, mikor pártunk négy évtizedes múltjára emlékezünk, jogos büszkeség tölt el bennünket. De nemcsak ezért kell visszapillantanunk. Két esztendővel ezelőtt az ellenforradalmárok, hogy népi demokratikus államrendünket szétzúzhassák, elsősorban pártunkat igyekeztek megsemmisíteni. Jól tudták, hogy a munkáshatalom léte vagy nemléte elválaszthatatlan pártunk lététől és erejétől. Ezért elkövetett hibáinkra támaszkodva egész politikánkat katasztrófapolitikának, országunk felszabadulás utáni történetét az idegen elnyomás és rabság sötét korszakának igyekeztek feltüntetni. Szabadságot, demokráciát, sőt még szocializmust is ígérgettek, de mindezt persze kommunisták nélkül. Ez a csodálatos logika egészen odáig jutott, hogy a demokrácia megteremtésének, a népjólét emelésének mi, kommunisták vagyunk a legfőbb akadályai. A válasz persze nem nehéz ezekre, de mi azt akarjuk, hogy minden becsületes magyar dolgozó az esetleg még meglévő hamis illúziókat elvetve a maga valóságában szemlélje a világot. 1918—19-ben a burzsoázia képtelen volt megoldani a háború okozta gazdasági válságot, képtelen volt megvédeni az ország területét az imperialista követelésekkel szemben. Mit tett a proletariátus, és mit tettek a kommunisták? Felszámolva a népellenes választási rendszert, hazánkban először tartottak szabad választásokat, megkezdték a kisajátítók kisajátítását, fegyverrel a kezükben emberfeletti hősiességgel védték hazánkat az idegen betolakodókkal szemben. Mit tettek ugyanekkor az 1958- as ellenforradalmárok „dicső elődei?” Bécsben és Szegeden felesben árulták a hazát képek voltak szövetkezni mindenkivel, akitől uralmuk visszaállítását remélhették. Azt mondták, hogy Trianont a magyar kommunisták okozták, pedig ők áldozták fel az országot a Tanácsköztársaság leverésének vérdíjaként, és ott folytatták, ahol abbahagyták. Az elnyomás és terror ócska köntösét itt-ott új színekkel ékesítették, de a lényeg ugyanaz maradt. Szmokingos bankárok, gróf urak és csizmás kulákok boldog egyetértésben vallották magukat a magyar nemzeti érdekek igazi hordozóinak. Megint csak :a -kommunisták voltak azok, akik a fasiszta terror nehéz viszontai között szót mertek emelni a földosztásért, a politikai szabadságjogokért, a proletárdiktatúráért.. Egyedül a kommunisták harcoltak következetesen azért, hogy kiragadják népünket a szomszédaink ellen uszító soviniszta irredentizmus karmaiból, a Hitlerrel és Mussolinivel való betyárbarátság gyilkos örvényéből. Semmiféle körmönfont ravaszkodás nem képes kitörölni történelmünk lapjairól Fürst Sándornak, Sallai Imrének, Schönherz Zoltánnak és a többi kommunista mártírnak nevét. A fasiszta megszállás napjaiban, mialatt a szociáldemokraták zöme és kisgazdapárt vezetőinek többsége az angol felszabadítás illúziójával ámítottak bennünket, egyedül a kommunisták kiáltották a világba élni, fejlődni akaró népünk szavát: Halál a német megszállókra! Éljen a szabad, demokratikus Magyarország! Az urak újra lerombolt, megbénult országot, a fasiszta barátság szégyenbélyegét hagyták népünknek. Mi újjáépítettük a hazát, tiszta lapot nyitottunk történelmünkben. T ők nevetséges porhintést, látszat-földreformot csináltak, mi odaadtuk a földet a magyar parasztnak. Ők a tőkések nélkülözhetetlenségéről szavaltak, mi a népnek adtuk a gyárat, a bányát, a bankot. Ők csajkarendszert, rabszolgaságot hazudtak, mi a termelőszövetkezeti mozgalom anyagi és kulturális felemelkedéshez vezető utat mutattuk meg. Ők lelkiismereti szabadságról, faji felsőbbrendűségről, kultúrfölényről írtak és beszéltek, de az iskolák államosítását, nemzeti kultúránk ápolását és alkotó továbbfejlesztését minden hiba ellenére mi valósítjuk meg. A középiskolákat, egyetemeket, kulturális intézményeket nem ők, hanem mi nyitottuk meg a dolgozók előtt. Az ő külpolitikájuk romlást és katasztrófát szült, mi a népek barátságát, a békés egymás mellett élést, a háború rémének száműzését hirdetjük és valósítjuk meg. Injig hisszük, van mit válaszolnunk ellenségeink rágalmaiba. Két utat, két politikát igyekeztünk néhány sorban megmutatni. Az egyik út a mi pártunk négy évtizedes útja, a szocializmus és a béke útja. A másik út a nemzeti tragédia, a fasizmus útja. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk melyik utat választotta. Szocializmust építeni, demokráciát és jólétet teremteni ’-ártunk nélkül, munkáshatalom nélküül nem lehet. Minden más út az ellenség útja még akkor is, de jóhiszemű ábrándozók is járnak rajta. Ez a történelmi szükségszerűség indította útjára pártunkat, és ez vezet bennünket most is új győzelmek felé. Várnai Tamás 150 dolgozónak 65 000 forint jutalom a Székesfehérvári Gyapjútermelő Vállalatnál Vállalatunknál az éves versenyvállalás mellett, a pártszervezet kezdeményezésére és a választások tiszteletére az őszi munkákat átfogó munkaverseny indult október első napjaiban. A legutolsó kiértékelés november 5-én történt, mely szeint az ősziek vetése október 25-re mindenütt befejeződött. Az aprómagcséplést két gazdaság híján elvégeztük. A kukorica törését és a szár vágását 90 százalékig teljesítettük. A vállalt állattartási feladatokat (körmözés, falkásítás, karámépítések, stb) gazdaságaink már 90 százalékig befejezték. Általában rossz minőségű, dombos, hegyes és köves, 3—5 aranykoronás talajon gazdálkodunk. Ezek ellenére már az éves versenyvállaláshoz viszonyítva, jó eredményeket értünk el, különösen a profilunknak megfelelő gyapjútermelésben. Gyapjútervünket 123,7 százalékra teljesítettük és ezzel több mint kétmillió forint többletbevételt értünk el. Nyitási átlagunk darabonként a tervezett 4,34 kilóval szemben 5,36 kiló. Az éves versenyvállalásban gazdaságaink 57 juhásza közül 20-an értek el a hat kilós mozgalomban hat kiló, vagy ennél magasabb nyírási átlagot. Vállalatunknál az anyajuhok létszáma általában alacsony, az állománynak alig öt százaléka. Az anyajuhok szaporítását már évek óta mesterségesen végezzük -és ebben az évben is 1025 darab anyát termékenyítettünk meg mesterségesen, így a Nagyhörcsögi Állami Gazdaság anyajuhait is. Ebben az évben a népgazdaságunknak leadott gyapjún kívül vállalatunk 1075 darab tejesbárányt, 2423 darab extrém hizlalt juhot exportált a nyugati piacokra dollárért.. Ezenkívül belföldi fogyasztásra szinte"vanc"óminőségű vágójuhot adtunk át a tervezettnél jóval magasbb áron Vállalatunk a takarmánytermelésben önellátó. A gazdálkodás szempontjából rendkívülinek mondható idei esztendő ellenére mind a szemes, mind a szálastakarmányszükségletet teljes egészében sikerült biztosítanunk és emellett mintegy 337 vagon takarmánysilót is. Az ismertetett eredményeket dolgozóink jó munkája és a szocialista munkaversenyben való aktív részvétel" hoztaa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából megtartott ünnepeletes ter felési tanácskezpc.kommimtegy 150 dolgozó 65 000 forint jutalmat kapott. Rtukovszky Dezső versenyfelelős oldal. A Hazafias Népfront járási tanácstag-jelöltjei 4 sziatinvárosi járásban 1. sz. választóker.: Kovács Gy. Pálné földműves, termelőszövetkezeti elnök, Adony Békepuszta. 2. sz. választóker.: Olaj Jánosné háztartásbeli, Adony. 3. sz. választóker.: Nagy Imre mezőg. m., járási tanács vb elnöke, Sztálinváros. 4. sz. választóker. Kurilla Vilmos lakatos, községi tanács vb elnöke, Adony. 5. sz. választóker.: Jung Mihály mezőg. m., tsz elnök, Adony. 6. sz. választóker.: Adamek István mezőg. m., járási tanács vb elnöke, Adony. 7. sz. választóker.: Hegedűs Ferenc dolgozó paraszt, Baracs. 8. sz. választóker.: Gál József agronómus, Hazafias Népfront járási titkára, Sztálinváros. 9. sz. választóker.: Vadász László mezőg. m., tsz elnök, Baracs 10. sz. választóker.: Bán Ferenc mezőg. m., tsz tag, Besnyő. 11. sz. választóker.: Listár Sándor mezőg. m., MSZMP járási biz. oszt. vez., Sztálinváros. 12. sz. választóker.: Szamarász Jannisz gyári munkás, ktsz dolgozó. Beloiannisz. 13. sz. választóker.: Mecska Katina pedagógus, Beloiannisz. 14. sz. választóker.: Decsi Ferenc gyári m., cukorgyár igazgató, Ercsi. 15. sz. választóker.: Radics Imréné vegyészmérnök, Ercsi. 16. sz. választóker.: Tóth Pálné mezőg. m., Nőtanács járási titkára, Sztálinváros. 17. sz. választókén: Szalai József kisz dolgozó, Ercsi. 18. sz. választóker.: Rácz József mezőg. m., járási tanács vb titkára, Sztálinváros 19. sz. választóker.: Tischler Andor mezőg. m., tsz elnök, Ercsi. 20. sz. választóker.: Dr. Csukás András állatorvos, Ercsi. 21. sz. választóker.: Bertalan Mihály dolgozó paraszt, Előszállás. 22. sz. választóker.: Molnár Miklós ált. isk. igazgató, Előszállás 23. sz. választókén: Mészáros Lajos mezőg. m., üzemi munkás, Előszállás Daruhegy. 24. sz. választóker.: Major József mezőg. m., tsz elnök, Iváncsa. 25. sz. választóker.: Király István dolgozó paraszt, Iváncsa. 26. sz. választóker.: Horváth István mezőg. m., községi tanács vb elnök, Kisapostag. 27. sz. választóker.: Budán Zoltán építésztechnikus, rendőrtiszt, Sztálinváros. 28. sz. választóker . Szőke József mezőg. m. MNB fiók vezetője, Sztálinváros. 29. sz. választókén: Kovács Katalin védőnő, Nagyvenyim. 30. sz. választókén: Dr. Tibor Ferenc körzeti orvos, Mezőfalva. 31. sz. választóker.: Domanyek András kovácssegéd, földművesszöv. ügyvez., Mezőfalva. 32. sz. választóker.: Kopácsi József közgazdász, ÁGg, Mezőfalva. 33. sz. választóker.: Pillék János hegesztő, MSZMP járási biz. titkára, Sztálinváros. 34. sz. választókén: Virág Ferenc mezőg. m., tszes tag, Perkáta. 35. sz. választókén: Volein István pedagógus, Perkáta. 36. sz. választóker.: Székely Erzsébet mezőg. m., tsz tag, Perkáta. 37. sz. választókén: Molnár István mezőg. m., tsz elnök, Perkáta. 38. sz. választóker.: Hankó Ede mezőg. m., tsz elnök, Perkáta. 39. sz. választókén: Kocsis Antal mezőg. m., tsz tag, Pusztaszabolcs. 40. sz. választókén: Ondrus József traktoros, KISZ járási titkára, Pusztaszabolcs. 41. sz. választóker.: Okos János MÁV oktató tisz, Pusztaszabolcs. 42. sz. választóker. Mészáros József tsz tag, Pusztaszabolcs. 43. sz. választóker.: Hetényi Istvánné óvónő, Rácalmás. 44. sz. választókén: Chrappán János kovácssegéd, tsz elnök, Rácalmás. 45. sz választóker.: Habóczki Tibor mezőg. m., tsz tag, Rácalmás. 46. sz. választóker.: Dr. Welser István járási főorvos, Adony. 47. sz. választóker.: Vribék József mezőg. m., községi tanács vb elnöke, Ráckeresztur. 48. sz. választókén: Benke Sándor földmunkás, tsz elnök, Ráckeresztur. 49. sz. választóker.: Forró Nándor szíjgyártó, honvéd szds., Sztálinváros. móri sétányon. (Viniczai János felvétele)