Fejér Megyei Hirlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
bejJeh. ynmpfek [ AZ MSZMP MEGYEI eJzOTtHgaTsaMEGYE/TANAC^^^A IV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 10 FILLÉR VASÁRNAP, 1959. FEBRUÁR 1. Kommunista munka Pálinkaházán ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A falusi felvilágosító munkáról Fejlődik termelőszövetkezeteink állatállománya Nagyanyó —.................. ...... Heti rádióműsor Földművesszövetkezetek a tsz-mozgalomért Mint már hírt adtunk róla, pénteken aktíva értekezleten beszélték meg a földművesszövetkezetek vezetői és agronómusai a párt Központi Bizottságának 1958. decemberi határozatából adódó feladatokat: hogyan segíthetik a mezőgazdaság terméshozamának emlését, és ezzel egy időben a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Mind a beszámoló, mind a felszólalók olyan fontos kérdéseket vetettek fel, amelyek megvitatása hasznos és tanulságos volt, s egyben megjelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket minden földművesszövetkezeti dolgozónak kötelessége végrehajtani. Rámutatott az aktíva: a mezőgazdaság terméshozama emelésének segítése a földművesszövetkezetek dolgozóinak is fontos teendőink. Mivel a terméshozam emelésnek fő módszere a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezeti út, kötelességük segíteni a mozgalom fejlesztését. A földművesszövetkezetek munkájában eddig az volt a gyakorlat, hogy nem a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését segítették, hanem csupán a szakcsoportok, termelési társulások és szakszövetkezetek szervezését. Tömören megfogalmazva így hagzott el az aktívan: „Szakcsoport mozgalmat szerveztünk...” Több olyan példát mondottak el, hogy ahol a pártszervezetek előkészítették az új tsz-ek megalálását egyes földműveszövetkezeti alkalmazottak és vezetők szakcsoportot alakítottak. Az aktíva állást foglalt, hogy a jövőben e káros gyakorlattal szakítanak kel, érvényt szereznek a párt ama határozatának, amely kimondja: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő uta a termelőszövetkezet. A földművesszövetkezetek már most megkezdik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését szolgáló felvilágosító és agitációs munkát. A vezetők és alkalmazottak, agrnómusok és igazgatósági tagok nagy tömege kapcsolódik be a felvilágosító munkába, hogy a községi pártos tanácsszervekkel együtt dolgozzanak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért szgrbanetilag kimondták: ..Elsősorban termelőszövetkezeteket szervezünk a termelőszövetkzati mozgalom fejlesztését segítjük”. .Jelenti ez azt, hogy ahol mód és lehetőség van rá, a na®vüz»m' gazdálkodás le®feilettehb formáját javasolják. Egyetértettek abban, hogy szakcsoportokat csak ott szerveznek ahol a tsz-ek megalakítására még nincsenek meg a feltételek. De az ilyen helyeken is csak kertészeti zöldségtermelő, baromfitenyésztő, szőlészeti és egyéb speciális szakcsoportok alakítását segítik. Az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben csak saját földterületen alakulhatnak szakcsoportok, az állami tartalékterület csak a tsz-eket illeti. Másik teendőként jelölte meg az aktíva — amit az MSZMP Fejér megyei Bizottságának január 17-i határozata is előír , hogy fontos feladat a párt politikája iránti bizalom erősítése, a termelőszövetkezeti fejlesztés érdekében kifejtett politikai és agitációs szervező munka megjavítása. A községben megszervezésre kerülő szövetkezetfejlesztő bizottságokban a földművesszövetkezeti igazgatósági elnökök és mezőgazdászok kötelesek résztvenni és tevékenyen dolgozni. Kötelességük kidolgozni a tszfejlesztés feladatait, a falu szocialista átszervezésének távlati tervét, amely tartalmazza a termelőszövetkezet gazdasági irányát, a falu kommunális beruházásait. A földművesszövetkezeti igazgatósági elnökök és mezőgazdászok kötelessége olyan tevékenységet kifejteni, hogy ezekben a bizottságokban — új termelőszövetkezetek megalakítása érdekében — köztiszteletben álló, még egyénileg gazdálkodó földművesszövetkezeti tagok is szerepet vállaljanak. Kellő mozgósítással a földművesszövetkezeti vezetőknek el kell érniök, hogy valamennyi községben a földművesszövetkezeti választott szervek, tagbizottságok és nőbizottságok is az eddiginél jobban működjenek közre a termelőszövetkezetek szervezésében A termelőszövetkezeti élet fokozottabb megismertetése érdekében földművesszövetkezeti vezetőink rendszeresen ismertessék a területükön működő termelőszövetkezetek termelési és zárszámadási eredményeit. A téli tanfolyamokat, tagértekezleteket és a közgyűléseket is használják fel a termelőszövetkezeti gazdálkodás népszerűsítésére, előnyeinek ismertetésére. Tovább kell mélyíteni a termelőszövetkezetekkel együtt rendezett szövetkezeti tanácskozásokat, és egész éven át szervezni és folytatni kell az egyénileg dolgozó földművesszövetkezeti tagok szervezett termelőszövetkezeti látogatásait. Földművesszövetkezeteink gazdasági tevékenységük megjavításával is kötelesek segíteni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítését. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának belterjesebbé tétele érdekében a MÉK- nek biztosítania kell, hogy a jól jövedelmező növényekre, elsősorban velük kössenek termelési értékesítési szerződést. Arról is tárgyaltak, hogy a földművesszövetkezetek nagyobb beruházásokat új építkezésekre elsősorban ott eszközölnek, ahol mind jobban terebélyesedik a szövetkezeti mozgalom. Főleg a termelőszövetkezeti községeket kell jobban támogatni. Azt az elvet vallják: aki többet ad a szocializmusnak, az többet is kapjon. Többen felvetették, hogy a földművesszövetkezetek apparátusában kell elsősorban olyan irányú felvilágosító munkát végezni, mindenki kötelességének érezze a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítését. Az ügyvezető, az agronómus és minden más vezető és beosztott a saját családi körében is végezzen felvilágosító munkát és kapcsolódjon be jobban a falusi felvilágosító munkába. De a földművesszövetkezeti tagok között is jó eredményt érhetnek el, hiszen számos példa bizonyítja, hogy földművesszövetkezeti tagok közül nagyon sokan elfogadják a jobbat, a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Németh Jenő Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülése Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén elnöklő Leonyid Jefremov (Gorkij város) elsőnek J. D. MUSZTAFAJEVNEK, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Musztafajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok megoldására. A hétéves terv végére a köztársaság teljes termelése hozzávetőleg 93 százalékkal növekszik. 1965-ben Azerbajdzsán 22 millió tonna kőolajat ad majd a népgazdaságnak. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Szomszédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal viseltetünk irántuk. A második felszólaló ALEKSZEJ KIRICSENKO, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság Elnökségének tagja volt. A XXI. kongresszus — mondotta — az a határmesgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s megkezdődik az átmenet a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésébe. Az utóbbi öt esztendőben és különösen az SZKP XX. kongreszszusa óta a Szovjetunió olyan magaslatra jutott, ahonnan feltárulnak a hétéves országfejlesztési terv széles és nagyszerű távlatai. Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Központi Bizottság Elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanításból, az ország életének követelményeiből fakad. Közismert, — mondotta Kiricsenko — hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervatívizmus mocsarába süppedtek, csupán a marxizmus—leninizmus klasszikusaiból vett idézetekkel operáltak, s elszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsúlyozta Kiricsenko — hogy a pártellenes csoport szétzúzása pártunk nagy győzelme a lenini vonal érvényesítéséért vívott harcban. • Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek fontosságát, jelentőségét, amelyeket a Szovjetunióban a Központi Bizottság kezdeményezésére az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezésére hajtottak végre, valamint azoknak a központi bizottsági határozatoknak jelentőségét, amelyek a szovjet mezőgazdaság rohamos fejlesztését tűzték ki célul. A XX. pártkongresszus — mondotta Kiricsenko — új szakaszt nyitott meg az ország pártszervezeteinek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcsolata. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. kongresszust megelőző időszakhoz képest sokkal többen kérik felvételüket a kommunista pártba. Kiváló munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek jelentkeznek felvételre. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy nemcsak Moszkvában, Leningrádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem a vidéken is. A kommunizmus eszméi igazságukkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki Kiricsenko, s utalt a kapitalizmus ideológusaira, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják leplezni a kapitalizmus fekélyeit, valamiféle jótékonysági intézménynek tüntetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus „evolúciójáról”, ,,a kapitalizmus szocializmusba való átnövéséről” szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyalnak is ki a kapitalizmus ideológusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozgalom, növekszenek a testvéri kommunista és munkáspártok, s a tőkés országokban sokasodnak a forradalmi ifjúság sorai. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szerteáradnak minden országban. A következő felszólaló: DIMITRIJ BARASKIN, minszki Autógyár olvasztója volt, majd VLAGYIMIR MILA ASCSIKOV, az SZKP Központi Bizottságában az oroszországi föderáció mezőgazdasági ügyeivel foglalkozó osztály veztője, az OSZSZSZK mezőgazdaságának fejlesztésével foglalkozott. A kongresszus küldöttei meleg fogadtatásban részesítették SIVERO AGUIRRÉT, a Kubai Népi Szocialista Párt országos bizottságának képviselőjét. A kubai nép - mondotta --mélységes rokonszenvel és őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömöt hozott a három szovjet szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapitalista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozzá egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fölött aratott győzelmével. Batista diktatúrája összeomlott — mondotta a kubai küldött. A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták hajtásaik nagyrabecsülését. A győzelmet az új nemzetközi erőviszonyok, a szocialista tábor országainak erőgyarapodása, az ázsiai és afrikai blokk imperialistaellenes harcba elért sikerei tették lehetővé. Latin-Amerika megszűnt az amerikai imperializmus tartaléka lenni. Az Egyesült Államok gazdasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát, kommunistaellenes hadjáratot folytat, hogy elszigetelje a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjának a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül. Következőnek AVERKIJ ARISZTOV, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja szólalt fiai. A hétéves terv életereje és ■ realitása abból fakad, hogy ki■ dolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag tapasztalatai. Arisztov a továbbiakban összehasonlította az ipari termelés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Hétéves tervünk megkezdésekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedésének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1913-tól 1965-ig terjedő időszakot alapul véve fejlődésünk üteme hozzávetőleg tizenháromszor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe azután belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutatják — folytatta Arisztov —, hogy a szocialista rendszer ereje évrőlévre szakadatlanul növekszik, s hogy a szocialista rendszernek milyen nagy a fölénye, a kapitalista rendszer fölött Ezek után fabatkát sem érnek azok a legendák, amelyek szerint a Szovjetunióban lassul a fejlődés üteme! Ásványi kincsekben — mutatott rá Arisztov — gazdagabbak vagyunk a kapitalista tábor bármelyik országánál. A Szovjetunió a 16 legfontosabb ásványi kincs közül tizenháromban az első helyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnökök és munkások azáltal érhették el sikereiket a Föld mesterséges holdjainak megalkotásában és az űrrakéta felbocsátásában, — hangsúlyozta Arisztov —, hogy nálunk ilyen problémákat nem magánosan dolgozó feltalálók, hanem egész kollektívák oldhatják meg. Folytatjuk a világmindenség rejtelmeinek tanulmányozását, szocialista országunknak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó fajtája a versenynek. Érjenek utol bennünket a kapitalisták. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az atomenergia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági ágban is meg kell szereznünk, mint a gépgyártás — mondotta. Ezután Arisztov arról beszélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutató intézeteket közelebb kell vinni a termeléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túlteljesítésének sorsa az üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpontosítják tehát pártszervezeteink erőfeszítéseiket. Ezután SZABIR KAMALOV, Üzbekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára arról beszélt, hogy az utóbbi években számottevően kibővült a szövetségi köztársaságok jogköre a gazdasági és kulturális építés kérdéseiben. Ez előmozdította a szovjet népek testvéri együttműködésének és barátságának további erősödését. A délelőtti ülés végén ötszál úttörő vonult be a kongresszus üléstermébe. Virágcsokrokat, adtak át a kongresszusi elnökség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakkendőt kötöttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. (MTI)