Fejér Megyei Hirlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

2. oldal. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szerda, 1959. július 1. ♦ & nai na­p ♦ a mai n­a­­p ■» a mai p­a­p » a­a­a Picii­tPOtiTiKAt zi­mtriYEiBOi iraki lapok bírálják Husszem amnesztiarendeletét % Sztrájkoló nápolyi tengerészek közelharca a rendőrséggel % Veszélyben Glezosz élete % Nasszer jóváhagyta az asszuáni gát végleges tervét % Algériai foglyok éhségsztrájkja % Közvétem­énykutatás Angliában Bagdad. Bagdadi lapok kommentálják Kasszem kormányának legutóbbi amnesztiarendeletét. A Szaut al Ahab a reakciós ele­­mekn''1­­1 át helyte­lenítve hangoztatja, hogy „a köztársaság ellenségei iránt tanúsított türelmes és emberséges magatartás ke­gyetlenség a néppel szemben”. A lap rámutat, az amnesztiaren­delet értelmében olyanok térhet­nek vissza otthonaikba, akik részt vettek az Iraki Köztársaság biz­tonsága ellen szőtt imperialista összeesküvésekben. Az Al Ahbar közli, hogy Bag­dad börtönéből nemrég 12, a mo­­szuli börtönből pedig 60 elítéltet bocsátottak szabadon. A reakciós elemeknek adott amnesztia — írja a lap — olyan időkben, amikor a feu­dális urak naponta gyilkolnak meg embereket, csak a politi­kai gyilkosságok számát nö­velheti, s kedvező légkört te­remt a köztársaság és a nép ellenségei számára. A lap éberségre szólítja fel az iraki népet az imperializmus és más reakciós elemek köz­társaság­­ellenes összeesküvéseivel szem­ben. A bagdadi sajtó hírt ad róla, hogy Irak különböző vidékeiről küldöttségek keresték fel Kasszem miniszterelnököt és felhívták fi­gyelmét a parasztok ellen intézett támadásokra. A küldöttek elpa­naszolták hogy a hatóságok egyes helyeken nem fordulnak szembe megfelelő szigorral a köztársaság ellenségeivel, ami bátorítja a reakciósok provokációs magatar­­tását Az Al Bilad vezércikkben kö­veteli a parasztság és az általa eddig elért eredmények meg­védését. A külső és belső ellen­ség — mutat rá a lap — felbőszült a földreformtörvény miatt, ame­lyet forradalmi lépésnek tekint a parasztság emancipálódása felé. A lap végül sürgeti, hogy szi­gorúan büntessék meg a pa­rasztok elleni gyilkos merény­letek elkövetőit. Mint az Új Kína hírügynökség közli, Bagdadban különböző po­­litikai pártok vezetői és más köz­életi személyiségek vasárnap este Kasszem miniszterelnökhöz inté­zett emlékiratukban bejelentet­ték egy új Egyesült Nemzeti Front megalakítását. Az emlékiratot százhuszonha­­tan írták alá — az Iraki Kom­munista Párt, a Nemzeti De­mokrata Párt, az Egyesült De­mokratikus Kurd Párt képvise­lői, valamint az összes népi és szakmai szervezetek megbízottai, ismert közéleti személyiségek. Az emlékirat hangoztatja, hogy az új tömegszervezet létrehozói az ország jelenlegi politikai hely­zetét megvizsgálva szük°égesnek találták az egykori Egyesült Nemzeti Front életre keltését és bejelenti, hogy az újonnan ala­kult szervezet Kasszem terelnök vezetésével folytatja majd tevékenységét. * Nápoly: Nyugati h­írügynökségek je­lentése szerint a Nápolyi-öböl­ben levő Torre del Greco kikö­­tővároskában hétfőn több ízben összetűztek a sztrájkoló tenge­részek és a rendőrség. A délelőtti órákban a sztráj­kolók csoport­jai felszólították a kereskedőket és a vendéglősöket, hogy a tengerészek általános sztrájkja iránti rokonszenvük kifejezéséül zárták be üzleteiket. Több kisebb összecsapás történt a matrózok és a rendőrök kö­zött. Délután mintegy ezer sztráj­koló matróz gyűlt össze a városka főterén, hogy a városháza elé vo­nulva személyesen tegyen panaszt a polgármesternél a rendőrség magatartása miatt. A tüntetőket ekkor a rendőrség könnygázbombákkal és gumi­botokkal támadta meg. A matrózok kőzáport zúdítottak a rendőrökre. Huszonegy sebesü­lés történt. Két rendőrségi gép­kocsit felborítottak és felgyúj­tottak.­­ A karhatalom csak az esti órák­ban a környékről a helyszínre siető erősítések segítségével tudta helyreállítani a rendet. Moszkva. A Pravda athéni tudósítója írja, hogy Görögországban haraggal és fájdalommal fo­gadták Manolisz Glezosz kö­zeli tárgyalásának hírét. Min­denki tudja, hogy Glezosz éle­te veszélyben van, mert a 315. sz. kivételes törvény, amelynek alapján „kémkedés” miatt vádat emeltek ellene, lehetővé teszi halálbüntetés kiszabását. A keddi moszkvai lapokban több szovjet közéleti személyi­ség tiltakozik a Glezosz ellen készülő merénylet miatt. Kairó. A Reuter jelentése szerint Nasszer elnök hétfőn este aláír­ta az asszuáni gát végleges ter­vére vonatkozó kormányrendele­tet. Az Al Gumhurija című fél­­hivatalos kairói lap kiemeli, hogy a végleges tervnek szovjet szak­értők által történt módosítása mintegy hatmillió fontsterling megtakarítást eredményez. Nasz­­szer elnök decemberben rakja le a gát alapkövét. Az asszuáni­ gát előreláthatólag 1968-ban készül el. A Szovjetunió mint ismeretes négyszázmillió rubeles hitelt nyújt az építkezési munkálatok első szakaszának támogatására. Az AP és az AFP jelentése szerint a Times keddi számában kommentárt fűz az asszuáni­ gát felépítéséről hozott határozathoz. A lap kiemeli, hogy „Egyiptom és a Szovjetunió egyformán ha­talmas szimbolikus jelentőséget” tulajdonít az asszuáni gátnak­ Párizs. A francia közvéleményben élénk visszhangot keltett az „Üszkös seb” címmel megjelent kötet, amelyben algériai diákok elmondják kínvallatásuk történe­tét. A könyvet a rendőrség elko­bozta. Debré miniszterelnök a szenátusban egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy a kötet „becstelen mű, teljes egé­szében mesébe illő kitalálás” és hogy ,,a kommunista párt által felbérelt két író szerkesztette...” Jerome Lindon, a kötetet meg­jelentető Editions de Minuit ki­adója nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy az „Üszkös seb” szövegét azok ír­ták, akik szerzőkként alá is ír­ták. Közülük egy sem volt tag­ja a kommunista pártnak. A kérdés azonban nem ez — foly­tatja a nyilatkozat — hanem a következő: Az „Üszkös seb”-ben elmondott tények megfelelnek-e a valóságnak, vagy sem. A kor­mány, igaz, azt publikálta, hogy mindez valótlan. Kissé gyorsan tekinti azonban a problémát megoldottnak ... Július 18-án elkezdett éhség­­sztrájkjukat hétfőn is folytatták a fresnesi börtön és a párizsi Santé fogház algériai foglyai, akik — mint ismeretes — a poli­tikai foglyoknak kijáró elbánást követelnek. Az éhségsztrájk következtében sokan annyira le­gyengültek, hogy védőügyvédeik riasztónak tartják helyzetüket. Az ügyvédek tiltakoztak a víz megvonása ellen és táviratot in­téztek az ENSZ-hez, a Nemzet­közi Vöröskereszthez, az Emberi Jogok Ligájához, valamint több francia egyházi vezetőhöz. * London: Nemrégiben közvélemény-ku­tatást rendeztek Angliában a genfi külügyminiszteri értekezlet­ről és a legmagasabb szintű ta­nácskozásról. A News Chronicle hétfőn közölte az eredményeket. A megkérdezettek 69 százaléka azt válaszolta, hogy a kormány­fői értekezletet a külügyminisz­teri értekezlet kimenetelétől füg­getlenül meg kell tartani. (MTI) Kolumbus Kristóf 1492-ben fedezte fel Hispaniola szigetét, melynek keleti részén terül el a 48 500 négyzetkilométer nagyságú és 2,7 millió lakosú Dominikai Köztársaság. A Magyarország területének felénél alig valamivel nagyobb köztársaság mezőgazdasági ország, trópusi növénytermeléssel. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelem 60 százalékát adja; a lakosság háromnegyed része a nagybirtokosok kezén lévő cukornád-, kávé-, kakő- és dohányültetvényeken dolgozik. A rendkívül rossz életkörülmények és az 1930-ban hatalomra kerülő Trujillo tábornok diktatórikus uralmi rendszere ellen az elnyomott dominikai néptömegek több ízben fellázadtak. Az utóbbi napokban a sziget központi részén húzódó, 3000 m. magasságot is elérő hegységben elterülő Constanza városból ki­indulva a diktatúraellenes erők fegyveres harcot kezdtek. A felke­lés rövid idő alatt a sziget északnyugati részén fekvő Puerto Plata környékére is átterjedt. Jelmagyarázat: 1. a fegyveres felkelés gócpontjai. Munkában a tűzszerészek Június 27-én a kora délutáni órákban eget repesztő dörrenés­sel robbant fel jó tizenhét má­­zsányi háborús emlék a Zámolyi út melletti robbantóhelyen. A második világháború fel­­án is talált egy parasztember három aknagránátot a földjén. Sok tapasztalatlan fiatal éle­tét vagy testi épségét követelte már áldozatul a talált lőszer, amely hosszú évtizedekig jelent nem robbant lőszerét Székesfe- veszélyt arra, aki vigyázatlanul hérvát és környéki építkezések nyúl hozzá. Ezért azonnal jó­­alkalmával fordította ki az eke, mentse mindenki a városi légoltat­­vagy találta meg a kőművesek mi parancsnokságon ha bármi­csákánya. A Béke téri építkezés­­lsen lőszert talál, mert a gondat­­nól egy 250 kilós repülőbomba­lanság vagy feledékenység­em­­került elő, de a robbantás nap­ beréletet követelhet! Döntött a községi tanács , Aba és Sárkeresztúr között a műút baloldalán áll egy kiégett régi malom, melynek csak a betonváza maradt meg. Mellet­te egy új, kétemeletes téglaépü­let évek óta tető nélkül áll ki­téve az eőjárás viszontagságai­nak. Az épületeket annak idején állami tulajdonba vették, de az ésszerű felhasználása évekig ké­sett, pedig nagyon nagy szükség lett volna az építési anyagnak közérdekű célokra való felhasz­nálására. Legutóbbi ülésén a községi ta­nács úgy döntött, hogy az épüle­tek anyagát kultúrház építésre használják fel, ugyanis évek óta megoldatlan a művelődési ház problémája A tanács döntése az egész köz­ség lakosságának az óhaját fe­jezi ki, ugyanis eddig csak egy ütött-kopott mozihelyiség szol­gálta a község lakóinak szórako­zási igényeit. Ebben is hetenként csak szombat és vasárnap tar­tottak előadást Jellemző a mo­zielőadások látogatottságára hogy a szovjet film ünnepe utáni ér­tékelésnél a megye egyik leglá­togatottabb szórakozó helye volt a sárkeresztúri mozi. A MOKÉP egy új vetítőgéppel aján­dékozta meg a község lakóit,­­ így lehetőség van az előadáso­­ színvonalának emelésére. A község lakói remélik, hogy még ebben az évben megépül az új kultúrház, hiszen az épület he­lyét már kijelölték és az építke­zéshez a lakosság társadalmi munkával szívesen hozzájárul. A sárkeresztúri móri épülete és a bontásra váró épület, amely­ből az új kultúrház felépül. Farkasok Kretschmer kapitány. A bonni haditengerészet partraszálló-egy­­ségeinek főnöke, aki mint ten­geralattjáró-parancsnok, a máso­dik világháborúban más orszá­gok polgári hajózása ellen haj­tott végre brutális támadásokat. Miután ezen a téren nagy spe­cialistának bizonyult — vagyis ezernyi ártatlan életet oltott ki — elismerésül kard és tölgyfa­lomb díszítette lovagkereszttel tüntették ki. Ezen kívül, mint a titkos vérbíróság elnöke, 1941- ben meggyilkoltatta Berndt ten­­geralatt­j­áró-tisztet. Bernhard Rogge: Jelenleg el­lentengernagy. Valamikor náci tengerészeti tiszt volt. Részt vett különböző terrorakciókban. Adolf Zenker, ő már az admi­­ralitásig vitte. Ezt nyilván annak köszönheti, hogy 1939-ben jelen­tősen hozzájárult Hollandia, Bel­gium, Norvégia és Dánia leroha­­násának megtervezéséhez. Hans Bartel flotta-admirális. Hitler alatt főreferens az admi­rális­ törzsben és szintén az észa­ki országok elleni orvtámadás előkészítője, Friedrich Rüge altengernagy. Neki vannak talán a „leggazda­gabb tapasztalatai”. Már 1914— 18-ban a német militarizmust szolgálta, s Hitlernél folytatta azt, amit az első világháborúban elkezdett. A Keleti-tengert 1955- ben úgy jellemezte, „mint az el­következendő döntések kiinduló­pályáját”. Ezek a nevek a „Sárga Farkas” nevű, néhány nappal ezelőtt megkezdett hadgyakorlat alkal­mával kerültek előtérbe. A bonni haditengerészet, a szárazföldi haderő és a légierő egységei te­hát a legkipróbáltabb nácik ve­zetése alatt folytatja gyakorla­tait. Genfben, a bonni küldöttség valamennyi tagja minden eset­ben és minden alkalomkor kije­lentette: A Szövetségi Köztársa­ságban nincs militarizmus ... —­S­­!

Next