Fejér Megyei Hírlap, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

2. oldal. FEJÉR MEGYEI OTRI LAP Szerda, 1960. június 1. Megkezdték Székesfehérváron a középblokkos lakásépítkezést hoz szükséges téglaigényt. A középblokkos módszer al­kalmazásánál igen sok munka­erő takarítható meg. Egy épület szereléséhez egy művezető, két elhelyező, két kiöntő, egy habar­­csos és elembeakasztó és egy darukezelő kell. E brigád napi teljesítménye­­ a sztálinvárosi tapasztalatok alapján két lakás, ami 90 darab elem beépítését jelenti. Hagyományos téglafal építésénél a két lakáshoz 56 köb­méter 38-as falat kellene húzni. (Ugyanis­ a 29 centiméter vastag­ságú blokkok minősége 38-as fal minőségének felelnek meg.) E falmennyiség beépítéséhez pedig, ha egy kőművesre három köb­méter falat számítunk, 19 kőmű­ves és ennek megfelelő létszá­mú, vagyis 38 segédmunkás szükséges. Ez annyit jelent, hogy 57 ember helyett hét ember végzi el az épület építését ugyanannyi idő alatt. A vállalat terve szerint már megkezdődtek a munkák. Ássák a Lövölde utcára néző 36 laká­sos, háromemeletes ház alapjait, s már elkezdték a pinceásási munkát is. Amikor a pinceegyent elérik , három négy hét múlva elkezdik a középblokkok szerelé­sét. A pinceegyenig a hagyomá­nyos módszerrel dolgoznak. A középblokkok szállítása már elkezdődött Jó néhány lakásra való már Székesfehérvárra is ér­kezett. A blokkokat a sztálinvá­rosi 5. sz. Épületelemgyár dolgo­zói készítik. A szállítást kezdet­ben gépkocsival oldották meg, de ez drágának, költségesnek bi­zonyult. A gépkocsik ugyanis egy nap alatt háromszor fordul­tak s ezalatt igen sok üzemanya­got fogyasztottak. Egy újítás — amelyet Somogyi László főépítés­­vezető-helyettes, Farkas László építésvezető és Kiss József főépítés­vezető adott be — előreláthatólag mintegy 200 000 forint megtaka­rítást eredményez majd. Elgondo­lásuk szerint a vasúton történő szállítás lényegesen kevesebb költség­be kerül. A vagonokba ér­kező blokkokat a vasútállo­máson gépkocsikba rakják s így nemcsak olcsóbban, hanem gyorsabban is szállí­tanak. A szokásostól eltérő építési módszer magasabb szakmai tu­dást követel. Tudják ezt a válla­latnál s ennek szellemében ké­szültek a feladat végrehajtására. Az építkezés vezetője és műveze­tője tanfolyamon vett részt, szak­könyvet is beszerzett a vál­lalat s így az egész építkezési kollektíva még idejekorán meg­­is­erkedhet az új feladatkörrel. Ezenkívül a blokkok beépítése előtt egy kéthetes tapasztalatcse­rén vesznek részt az építési szak­emberek Sztálinvárosban. A válalati tervek szerint ebben az évben hat és fél­millió forintos költségből egy 36 lakásos, háromemeletes és három, egyenként 12 lakásos, ugyancsak három­emeletes ház építését vég­zik el. S még az idén 12 la­kásba be is költözhetnek. Szó van arról, hogy e munkák végeztével újabb 48 lakásos ház építését kezdik meg ugyancsak közép­blokk - rendszerrel. O. T. Az ÉM Fejér megyei Építőipa­ri Vállalat kollektívája újabb határkőhöz érkezett: elkezdték a középblokkos lakásépítkezést a Sztálin út és a Lövölde utca kö­zött, a szovjet hősi emlékművel szemben. Ez az újfajta módszer először Sztálinvárosban nyerte el a szak­emberek tetszését. Előnyei közé tartozik, hogy aránylag rövid egy-egy lakás építési ideje, kevesebb embert kell foglalkoztatni a munkahelyen s mivel a blokkok kohósa­lakból készülnek, lényegesen tehermentesítik ezzel a tégla­gyárakat, amelyek szinte minden eszközt megragadnak abból a célból, hogy kielégítsék a­ nagy lakás­­építési program végrehajtásé­ KAPÁLNAK Boros József tavaly az állami gazdaságban dolgozott, az idei tavasz óta tagja a pusztaegresi Búzakalász Termelőszövetkezetnek. Fiával, Kálmánnal együtt lő hold kukoricát művelnek meg. A pusztaegresi Búzakalász Termelőszövetkezetben már szor­galmasan kapálják a tagok közt műveléséé kiosztott kukoricát. Cs. Tóth József és felesége már végeztek. A hét elején kezdték meg a kapálást a székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, s az első nap 170-en kapáltak. Meleg étel a mezőn­ y fi­ldművesszövetkezetek A MÉSZÖV vezetői és munka­társai már tavaly nyáron foglal­koztak a gondolattal, hogy a nyári nagy munkák idején a köz­ségi földművesszövetkezetek old­ják meg a termelőszövetkezeti ta­gok és a dolgozó családtagok ét­keztetését. Az elmúlt évben ez nem sikerült, mert elkéstek, de a termelőszövetkezetek sem fogad­ták valami barátságosan az el­képzelést. Az idén már nem késlekedtek. Idejében hozzákezdtek az elő­készítő és szervező munkához. A községi földművesszövetkezetek vezetői megbeszélték a nyári ét­keztetés problémáját a tanácsel­nökkel és a termelőszövetkezeti elnökkel. A földművesszövetke­zetek most már konkrét javasla­tokat is tettek. Több variáció is lehetséges. Az egyik elképzelés, az, hogy az ételekhez a földmű­vesszövetkezet ad minden nyers­anyagot, tehát a húst is, a másik elképzelés szerint a nyersanyago­kat — húst, burgonyát, zöldséget, stb. — a termelőszövetkezet ad­ná és akkor fillérekbe kerülne egy ebéd. A meleg étel kiszállítását a ter­melőszövetkezetek végeznék el. A MÉSZÖV, a járási közpon­tok és a községi földművesszövet­kezetek most tárgyalnak a terme­lőszövetkezetekkel az igényekről. Néhány községben, így Csákvá­­ron, Lovasberényben, Bakony­­csemjén és Bicskén már meg is egyeztek. Az itteni szövet­kezetek tagságát és a dolgozó csa­ládtagokat aratás idején a helyi földművesszövetkezetek látják el meleg étellel. A többi községek­ben a termelőszövetkezeti tagok és vezetők még gondolkodnak­­nem tudják, hogyan lenne jobb? Ugy-e, ha a termelőszövetkezeten belül maguk oldanák meg a nyári étkeztetést, vagy úgy, ha ezt a gondot átadnák a földműves­­szövetkezetnek. Megkérdeztük Nagy Zoltán elvtársat, a MÉSZÖV elnökhelyettesét, mi a véleménye erről a dologról? !— A termelőszövetkezeti ve­zetőknek éppen elég gondjuk van a nyári nagy munkák idején, s ezért helyesebb lenne, — mondot­ta Nagy elvtárs —, ha az étkez­tetést a földművesszövetkezetekre bíznák. Igények már vannak és még lesznek. Mi mindent elkö­vetünk, hogy a termelőszövetke­zetekben dolgozó emberek ízlé­ses, mennyiségben is elegendő és olcsó meleg ételt kapjanak. Biztosítjuk a higéniát is, hiszen az az elképzelésünk, hogy az ételt zárt edényekben szállítjuk ki és a határban szél, vagy eső esetén olyan helyen osztjuk szét, ahol az étel szennyeződése nem fordul­ hasznos kezdeményezése hat elő. Ezen túl minden föld­művesszövetkezetben tiszti orvos ellenőrzi a főzést, a főzés helyét, a szaká­csokat és magát az ételt is, így tisztasági és egészégügyi szem­pontból is biztosítjuk a nyári ét­keztetés kifogástalan minőségét. " Megkérdeztük Nagy elvtárstól azt is, hogy honnan származik az ötlet, kinek jutott eszébe, hogy a fölművesszövetkezetek ilyen mó­don is segítsék a termelőszövet­kezeteket? — Az ötletet maga az élet ad­ta — válaszolta Nagy elvtárs. —­­A nyári munkák idején csak ke­vés helyen biztosították a me­leg ételt. Általában az asszonyok otthon főztek, azt vitték ki a ha­tárba, vagy egyszerűen hideg­ kosztra fanyalodott a nehéz mun­kában fáradó szövetkezeti tag. A kívánság, hogy meleg ételt kapja­nak, régi. Nekünk tavaly az etyer­ki termelőszövetkezetben említet­ték meg először, hogy a földmű­-­ vesszövetkezet tehetne valamit a nyári étkeztetésért. Az ötlet innen származik, s most az országban először* mi valósítjuk meg. De a*, probléma országos. A SZÖVOSZ is azonnal felfigyelt rá, és Buda­pesten, a központunkban már készülnek az országos árkalkulá­ciók, mert más megyékben is így akarják megoldani a nyári étkeztetést. A földművesszövetkezetek célja az, hogy ezzel jelentős segítséget adhassanak a termelőszövetkeze­teknek. Mert sok asszonyt és családtagot ma még maga a fő­zés von el a munkától, nem be­szélve arról, hogy a földműves­szövetkezetek minden termelő­szövetkezeti tagnak és család­tagnak biztosítják az étkeztetést. Az árak alacsonyak lesznek. A földművesszövetkezetek nem nye­reségre törekszenek, hanem se­gítséget akarnak adni a termelő­szövetkezeteknek. Ma még kevés termelőszövetkezetben értik ezt meg, de amint Nagy elvtárs mon­dotta: az idén bebizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti tagok nagyon jól járnak, ha igénybe veszik a földműves­szövetkezeti étkeztetést. *­ Bízunk abban — mondatta Nagy elvtárs —, hogy jövőre min­den községünkben mi látjuk el meleg étellel a termelőszövetke­zeteket, 9őt, abban is bízunk, hogy ebben az évben annyira megszeretik a földművesszövet­kezeti étkeztetést, hogy jövőre már nem csak aratáskor, hanem az egyéb nagy munkák — mint a kapálás, őszi betakarítás — ide­jén is meleg ételt kívánnak a ter­melőszövetkezeti tagok. Mindent megteszünk, hogy teljesen meg legyenek elégedve.

Next