Fejér Megyei Hírlap, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

4. oldal. Megyénk területéről gyűl­tek össze a múlt hét egyik napján azok az asszonyok, lányok, akik a nőtanács egyik legnépszerűbb okta­tási formáját, a gazdasz­­szonyköröket vezetik. A megjelentek többsége már a múlt évben is tanította kézimunkázni, varrni, vagy éppen főzni a nyolcvan mű­ködő szakkörben résztvevő kétezerhatszáz nőt. Nemcsak egyszerűen szakköri foglalkozások vol­tak ezek, s az idén sem azok lesznek, mert általá­­ban megbszélték az össze­jöveteleken az időszerű po­litikai eseményeket, vitatkoztak egy-egy filmről, könyvről, s általában a női munkával kapcsolatos tennivalókról. A múlt évben is segítették ezek a foglalkozások a résztvevők általános tájé­kozottságát, emelték ál­talános képzettségüket. Egyetértettek azzal a megjelentek, hogy egy ké­zimunka vagy más szak­kör vezetője nem akkor büszke munkájára, ha csak­­szép kézimunkát készíte­nek a tanfolyamon megje­lenők, hanem akkor a leg­büszkébbek, amikor arról beszélnek az egyszerű asz­­szonyok, hogy miért készí­tenek egyes helyeken ízlés­telen holmikat. Ez a bírálat már azt mutatja, hogy nagyban fejlődött szép ér­zékük, ízlésük. Az értekez­let egyik résztvevője el­mondotta, hogy a háziipa­ri termelőszövetkezet Kos­suth Lajos utcai kirakatá­ban elhelyezett festett pi­paccsal díszített párna nemigen fejleszti a jó íz­lést, de ugyanígy vannak többen a Piac­téren lévő kisiparos kirakatával is. Ezt ma már az egyszerű asszonyok is meglátják! Giccsesnek tartják a kevés munkát igénylő, böködéssel készült díszpár­nákat, amelyek egy szálhú­zásra felbomlanak. Nem voltak öncélúak, s az idén még kevésbé lesz­nek a falusi gazdasszony­­közi foglalkozások. A fő­zőtanfolyamok például nagyszerű lehetőséget nyúj­tanak ahhoz, hogy a leg­korszerűbb főzőedények­kel, a legújabb konzerv­­féleségekkel ismerkedje­nek, barátkozzanak. Se­gítséget nyújt a főző tan­folyamokhoz a Nézzünk a doboz mélyére című kiad­vány, amelyben magyará­zatot kapnak arra, hogy mi­ből készülnek a félkész és konzerv ételek. Minden szakköri foglal­kozáson adódi­k alkalom és mód a különféle beszélge­tésekre, felolvasásokra. Termelőszövetkezeti közsé­geinkben ezért feltétlenül essék szó egyes tsz-szel kap­csolatos rendeletről, hatá­rozatról. Vitassák meg eze­ket a tanfolyam hallgatói, mondják el véleményüket. A gazdasszonykörökön be­lül számos hasznos tanácsot, műveltséget emelő előadást lehet elmondani. Ezekhez az Országos Nőtanács kü­lön előadástémákat állított össze. E témák változato­sak s segítik, hogy a közö­sen eltöltött estek kelleme­sek, hasznosak legyenek. Tóth Irén enyingi peda­gógus, már évek óta vezeti a helybeli KISZ-szervezet kézimunka szakkörét. Az értekezleten több díszpár­nát is bemutatott, amelye­ket készítettek a téli este­ken. Elmondta tapasztala­tát, véleményét a szakköri foglalkozásokkal kapcsolat­ban. Módszereit helyeslés­sel üdvözölték, amelyek sok segítséget adtak tár­sainak. Felszólalásában leg­jobban megragadó az a lelkesedés volt, ahogy ő maga vezeti, serkenti a tan­folyamon résztvevőket. El­mondotta, hogy minden szakköri foglalkozás — egy-egy téli évad lezárása — után kiállítást szervez­tek. Ezt a helyes kezdemé­nyezést átvette a megyei nőtanács is és elhatározták az egybegyűltek, hogy 1961. március 8. a Nemzetközi Nőnap tiszteletére megyei kiállítást szerveznek a legjobban si­került anyagokból. Takács Mihályné, Kősze­gi Ferencné, Dr. Baróti Gá­­borné, Szőke Józsefné, és a többi felszólaló, a jelen­lévők érdeklődése azt mu­tatja, hogy megyénkben ez évben a gazdasszonyközi foglalkozások a nőmozga­lom sokrétű munkájában új színt, pezsgő életet hoz­nak. A szakkörök vezetői majd a tanfolyamok befe­jeztével bátran jelentik: megtettük kötelességünket, szakkörünk nem volt ön­célú. N. E. Tanácskoztak a frazdasszonykörök vezetői FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Eszti felelősségérzete Az értekezleten pergett a szó, mindenkinek akadt mondanivalója Az egyik asszonyka felállt, s csak annyit mondott: „nálunk rosszul dolgozik a vezető­ség, elég gyengén állunk.” Utána kért szót Grosz Esz­ter. A lány már régóta is­meri a közös gazdaságban rejlő lehetőségeket, a közös munka szépségét. Az általá­nos iskola befejezése után az Örs,pusztai termelőszö­vetkezetben kezdett dol­gozni. Itt is lakott. Azóta a kis család házat vásárolt a szomszédos Sárszentmik­­lós községben, s a tanács­kozáson, mint az Aranyka­lász küldötte beszélt. Minden mondatát meg­fontolta a fiatal lány. Sza­vaiból kicsendült a terme­lőszövetkezet szeretete, megbecsülése és féltése — Mi megértjük egymást az Aranykalászban — mon­dotta. — Természetes, van probléma is. Szeretnénk, ha foglalkozna gazdaságunk baromfitenyésztéssel. Ezt én már közgyűlésen han­goztattam is, többször em­lítettem a vezetőségnek, ígéretet is kaptam a meg­oldásra. És a fiatal lány válaszolt az előtte felszólaló asszony­kának. Véleménye szerint, az a kötelessége minden termelőszövetkezeti tagnak, hogy a közgyűlésen, vagy ha alkalma van vezetőségi ülésen mondja el a problé­mákat. — Ha gyenge a vezetőség, akkor az a fel­adatunk, hogy méginkább segítsük — mondotta. — Nem jó az, ha egy járási értekezleten csak két mon­datban kijelentjük a veze­tőséget elítélő szavakat. Tömören mondta el mind­azt, ami megkapta ezen az összejövetelen. Sok hasznos tanácsot adott az időseb­beknek is — bár ő nem ta­nácsként mondta. Minden­kinek tetszett a felszólalá­sa. Legjobban talán az rög­ződött mindenkiben, ahogy a „mienkről” beszélt. — A termelőszövetkezet mindazoké, akik tagjai, s akik dolgoznak a közösség­ben. Éppen azért, mert mindannyiunk közös tu­lajdonából van, kötelessé­günk is ismertetni a prob­lémákat. Ha gyenge a vezetés, ha gyenge a gaz­dasági alap, akkor arról rendszerint a tagok együtte­sen tehetnek, mert vala­mennyien felelősek va­gyunk. Ezt a felelősséget érezni kell. Így szólt a lány, aki alig lépte túl a huszadik évét. A pár évvel ezelőtti közös munkában már megedző­dött. Ő felelősséget érez ma már az Aranykalász va­gyonáért. De ugyanezt a fe­lelősséget érezte Örs pusz­tán is egy-két évvel ezelőtt. Igaza volt annak a közép­korú asszonykának, aki mellettem megjegyezte: bárcsak sok ilyen fiatal termelőszövetkezeti tagunk lenne. Én még hozzáten­ném: bárcsak egynéhány korban idősebb tsz-tag is ilyen felelősséget éreznie a termelőszövetkezetéért, Németh Erzsébet M­UNKA—EGÉSZSÉG—SZÉPSÉG „A munka minden emberi élet első alapfeltétele, és­pe­dig olyannyira, hogy bizonyos értelemben elmondhatjuk: a munka teremtette meg az em­bert magát” — írja Engels. Ha megszűnne a munka, meg­szűnne az élet egyik legfon­tosabb célja, ösztönzője, sivár­rá, céltalanná, lelkileg üressé, kiegyensúlyozatlanná válna az ember. Márpedig a kiegyensú­lyozottság az egészség legfon­tosabb pillére. A derűs, nyu­godt, minden iránt érdeklődő, egészséges ember lehet csak szép, így eljutottunk arra a következtetésre, hogy valóban szép csak a dolgozó ember lehet. Hiszen már a gyermek is úgy válogatja meg játékait, hogy valamilyen munkát után­zó főzőcskét, építést játszik a legnagyobb komolysággal. A sport is tulajdonképpen a testi munka valamilyen teljesítmé­nyét próbálja kellemes körül­mények között elérni. Nézzük meg idős, nyugalomba vonult dolgozóinkat: valamennyien keresnek elfoglaltságot ma­guknak, tanítanak, barkácsol­nak, kertészkednek, vagy leg­alábbis gyűjtenek valamit. Munka nélkül a pihenés, a szabadság, a szórakozás sem esne jól, hiszen munka nél­kül nincsen jóleső kikapcsoló­dás. Ha a munka szerepével egészségünk és szépségünk szempontjából tisztában va­gyunk, gondoljuk át az egész­ségápolás legfontosabb alapel­veit. Lényeges, hogy tudjuk, mit miért cselekszünk, tuda­tosan és megokoltan vigyáz­zunk az egészségünkre. Ter­mészetesen itt csak a szépség­gel közvetlenül összefüggő egészségtant tárgyalhatjuk, hi­szen már ez is messze vezet. A test formájának, felépíté­sének alapja a csontrendszer. Magukon a csontokon felnőtt korban nem nagyon lehet rontani, vagy újítani. Annál inkább kell gondolnunk a csontokat összekötő rendkívül szívós inszerű szalagokra. Rossz tartással, helytelen, egy­oldalú megterheléssel például mindig egyik kézben vitt te­herrel, vagy rossz világítás miatt görnyedt, féloldalas testtartású varrással, álló munkánál cél­szerűtlen cipővel az összetar­tó szalagok meggyengülnek. A gyengülés következtében a csontváz eltorzul, a gerincosz­lop meggörnyed, elferdül, a talp ive lelapul és a szép alak elvész. Ezért munka közben vigyázni kell a helyes test­tartásra és a szabadidőben olyan mozgást kell végezni, ami ellenkezője a munkamoz­dulatoknak. Az izomzat nemcsak az ala­kot, hanem a mozgás szépsé­gét is befolyásolja. Nem szép a s­ői test, ha férfimódra cso­mósan, kötegesen kidolgozott izmai vannak, de akkor sem szép, ha erőtlen, petyhüdt az izomzat. Ha kemény munkát végzünk, akkor a szabadidő­ben lazító, ruganyos mozgás­sal, könnyed sporttal, torná­val elkerülhetjük a szögletes alakot, ülőmunkánál pedig ugyanezzel elérhetjük a ruga­nyos nőies és mégsem puha izomzatot. (Folytatjuk) Szovjet háztartási gépek Porszívógépek­­ § A hordó alakú „VENTA” acélpor- Konyhagépek | szívó sok háziasszony öröme. Főerénye Célszerű és szép fazekak, burgonya- , hogy mosásra is lehet használni. Erre hámorok, habverők, tejforralók, a fér-­­ a célra szolgál a centrifugál-csőre szó­ szerint csak csekélységek. Ezzel q , „ . .... azonban egyetlen háziasszony vélemen­y­yelt perforált aljzat, amelyet a mosonsí­­nye egyezik. Hiszen a háztartási­g be­helyezünk. A porszívó a csövön át felszerelés szép formái kellemesek a­z az aljazatba levegőt hajt, amely a mo- szemnek, a könnyen mosható konyha- a sóoldatba fúvódik és átforgatja a fehér- lányák és a villanygépek megkönnyít­­ tik 3 házimunkát neműt. A porszívógép felszerelése még a félgömb alakú szép teafőző például­­3­­ kombinált keféket is tartalmaz, ami­ figyelmezteti a háziasszonyt, ha már h me­lyekkel padló seperhető, szőnyeg és ru- felforrt benne a víz. Ugyebár praktikus? © , _ __t- r-i___„ii.. i ” L Az ilyen teafőző mindössze 24 rubelbe ha kefélhető. Főkapcsolója kézzel is, kerülv­e azt a fényezett tejforralót is S­­ lábbal is indítható. A „VENTA hétkilo- mindig szívesen használják a háztartás- ,­0 grammot nyom és 450 rubelbe kerül. ban, amelyből a tej sohasem tud kifutni. g Kedd, 1960. november 1. a nőbizottságot Ú­jjászervezték a MÁV székesfehérvári pályafenn­tartásánál a nőbizottságot. Az összejövetelen arról be­széltek, hogy máris számos tennivaló van. Vannak olyan problémák, amelyek megoldásában sok segítséget nyújthat a nőbizottság a fő­nökség és a pártszervezet munkájához. Foglalkoztak a tovább­tanulás lehetőségével, a szabás-varrás tanfolyam szervezésével. Az asszonyok, lányok örömmel vették, hogy megjelent körükben Mesterházy elvtárs, a párt­­szervezet titkára és felszó­ Újjászervezték adott a meginduláshoz! Csontos János elvtárs, a szakszervezet titkára arról beszélt hogy támogatja a nőbizottság munkáját, de ugyanakkor segítségre is számít. Amikor a albizottság vezetőjének megválasztott Bokos Hona megköszönte a bizalmat, kifejezést adott annak a reményének, hogy nem marad egyedül a veze­tőség, hanem támogatják munkájában a főnökségnél dolgozó nők. A megjelentek egyetértése azt mutatta, hogy az újjászervezett nő­bizottság dolgozni tud éa a támogatás nem marad el HÍREK — Ne hanyagoljuk el a szű­rővizsgálatokat címmel nyit­ják meg Székesfehérváron az Ady teremben november 3-án, csütörtökön este hat órakor a Nők akadémiáját. Az akadé­mia előadás-sorozatában tíz hasznos előadást hallgatnak majd a város asszonyai, lá­nyai. — Szabás-varrás és géphím­ző tanfolyamot szervez a bics­kei nőtanács a járási műve­lődési otthonnal közösen. A tanfolyamot november első felében kezdik. — A Béke győzni fog című előadást nőgyűlésen hallgatták meg az enyingi asszonyok. A nőgyűlésen több mint száz édesanya megjelent. — Perkátán a szabás-varrás tanfolyamot Kotosz Gyulánél a kézimunka tanfolyamot Sza­bó Mária pedagógus vezeti. A két tanfolyamot közösen szer­vezi a nőtanács a leánykörrel.­­ A verebi V. osztály szü­lői munkaközössége szép ter­vet dolgozott ki az 1960/61-es oktatási évre. Elhatározták többek között, hogy segítséget nyújtanak a nevelő munká­hoz, meglátogatják a sokat mulasztó tanulókat, elbeszél­getnek szüleikkel s általában segédkeznek a családlátogatás­nál. — Szovjet—magyar asszony* találkozót rendeznek növéntm­ber 2-án este hat órai héttel a székesfehérvári szín­házban. Ez alkalommal a szov­jet és a magyar nők zenei ének és balettszámokkal te­szik emlékezetessé az estet.­­ — Nagy Margit olvasó egy probléma vizsgálatát kérte szerkesztőségünktől. Kérjük olvasónkat, közölje lakás, vagy munkahelyének címét, mert ez szükséges az intéz­kedéshez.­­A 200 munkaegység eléré­sével kapcsolatos mozgalom eredményét értékelték járási nőtanács végrehajtó bizottsági­­ ülésen Bicskén. Az etyeki nő­tanács vezetősége számolt be a TM Apo A+q és é 1-teli munkáról! OOO© exaGX30000000QGOQQ©G©0©000©00©©00©©0©©©©0©00©©©©0©00©Ö

Next