Fejér Megyei Hírlap, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01 / 283. szám
T »/* _____ __ TOAg urdgfrárjql egyeefhetoH ejje7L mpjqifjpJL ^ XVI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1960. DECEMBER 1. Eredményeink alapja a párt helyes politikája • Tanácskozott a KISZ megyei küldöttértekezlete Szerdán délelőtt féltíz órakor kezdte meg tanácskozását a KISZ megyei értekezlete Székesfehérváron a városi tanács dísztermében. A küldöttértekezlet elnökségében foglalt helyet Cseterki Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Nagy Richárd elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a budapesti KISZ bizottság első titkára, Bodnár Lászlóné elvtársnő, a megyei KISZ bizottság titkára és a következő elvtársak: Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Csapó Jenő gimnáziumi igazgató, Csalai József rendőr alhadnagy, Horváth Ferenc, a móri járás küldötte, Táborosi András, Strasszer György, Hegedűs Edit Székesfehérvár küldöttei, Einwachter József tsz elnök, Takács Imre, Szabó István sztálinvárosi küldöttek, Skolnyik József a munkásmozgalom veteránja, Sonkoly Gyula és Nagy Miklós elvtársak, Pálfalvi András, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke és Szabó Mária enyingi küldött. Az értekezletet Nagy Miklós elvtárs nyitotta meg, majd megválasztották a jelölőbizottságot, a szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságot és elfogadták az értekezlet napirendjét. A megyei KISZ bizottság beszámolóját Bodnár Lászlóné elvtársnő mondotta el. (Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszámolót.) Bodnár Lászlóné elvtársnő beszéde — lisztesi Megyei Értekezlet! — Kedves Elvtársak! — Kommunista Ifjúsági Szövetségünk első kongresszusának előkészítése szervezeteink tevékenységének fellendülését eredményezte. Növekedett a tagság aktivitása, a fiatalok tömegei jelentek meg és szólaltak fel a taggyűléseken, a járási, városi küldöttértekezleteken. Számszerint 2 627 fiatal mondta el nagy felelősségérzettel véleményét, javaslatait a KISZ-munkáról. Eredményeket hozott a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny is. A KISZ, bár szervezeti formáját tekintve új, tevékenységében folytatója az 1919-es KIMSZ, a két világháború közötti illegális kommunista ifjúsági mozgalom harcos hagyományainak, továbbfejleszti és fokozza a DISZ idejében elért eredményeket, kijavítja, elkerüli az akkor elkövetett hibákat. Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, leküzdöttük az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavart, megyénk fiataljai őszintén bíznak a párt helyes politikájában, munkatetteikkel is támogatják azt.- Hároméves tervünk befejezéséhez közeledünk. A munká,sok megyénkben is sikeresen teljesítik a három évvel ezelőtt magunk elé tűzött termelési célt — hároméves tervünket túlteljesítjük. — Ezekben az években nagy társadalmi, politikai győzelem született a mezőgazdaságban is Az ország több megyéjével együtt. Fejér megye is termelőszövetkezeti megye lett, a mezőgazdasági munka nálunk már szocialista mezőgazdasági üzemek keretében folyik. Az ipar, a szocialista mezőgazdaság eredményeiben benne van sok ezer fiatal dolgos kezének munkája is. Az iparban 313 ifjúsági munkabrigád van 2 676 taggal. Emellett 3 321 fiatal dolgozik egyéb brigádokban. A „Szocialista Munka Ifjú Brigádja” címért harcol 163 brigád 1516 tagja. Már elnyerte a megtisztelő címet 22 brigád. A Villamossági Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában Barna Júlia, a Dunai Vasműben Kulcsár Mihály munkabrigádjáról az idősebbek és fiatalabbak egyaránt elismeréssel beszélnek, és sorolhatnám sok hozzájuk hasonló ifjúsági brigád vezetőjének nevét. — A mezőgazdaságban 110 ifjúsági munkacsapatunkban 1200 fiatal dolgozik. 1959-ben az országos silózási versenyben a mezőszentgyörgyi Alkotmány Tsz ifjúsági munkacsapata első, a tordasi Béke és a polgárdi Vörös Csillag ifjúsági munkacsapata harmadik helyezést ért el. Az idén már ellenőrzött és igazolt adatok szerint a sárszentágotai Új Barázda Tsz KISZ szervezete 10 katasztrális holdon holdanként 48,82, a sáregresi Kossuth ifjúsági munkacsapat 50 holdon 48, a Nagyhörcsögi Állami Gazdaság fiataljai 87 katasztrális holdon 27 mázsás kukorica átlagtermést értek el a májusi morzsokban számítva. És tegyük hozzá, az idei eredményekhez, hogy a versenyben résztvevő ifjúsági munkacsapatok mindenütt levágták a kukoricaszárat is. — Külön is megemlítjük az ifjúság takarékossági mozgalmát. Megyénk fiataljai 1958-ban mintegy 16 millió, 1959-ben 27 millió, 1960 első felében 18 millió 246 ezer forintot takarítottak meg. Év végére az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem, stb. területén együtt előreláthatólag a vállalt 30 milliót teljesítjük. — Milyen körülmények vezettek a magyar ifjúság — joggal mondhatjuk — nagy fejlődésére? Úgy véljük a Szovjetunió, a szocialista világ sikereinek hatása mellett három tényező eredményezte a fejlődést. Ezek: politikai rendszerünk szilárdsága, vonzóereje, az egész dolgozó nép, ezen belül az ifjúság anyagi jólétének az utóbbi években történt emelkedése, és mindezek alapja, feltétele az egyenes, nyílt, töretlen politikát folytató Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése. — Az ifjúság magatartásában az eredmények mellett vannak még hiányosságok is. Ezeket hiba volna tagadnunk, de nem értünk egyet azokkal, akik a fiatalokról hallva, vagy beszélve csak legyintenek, mondván: „Ezek a mai fiatalok”. A párt máshogy vélekedik a mai magyar ifjúságról. Kádár elvtárs a pártkongresszuson azt mondotta: „Büszkeségünk ez az ifjúság, nagy vívmánynak tartjuk, hogy ilyen ifjúságunk van. Ez maga megérte a párt négy évtizedes harcát, érdemes volt harcolni ezért az ifjúságért.” A KISZ-tagok ifjúsági vezetők számára nincs nagyobb öröm, mint annak tudata, hogy munkánkkal, ha szerény mértékben is, segítettük a párt harcát az ifjúság felemeléséért. Kádár elvtárs említett szavaiban e munka elismerése is benne van. Legfőbb kötelességünk a jövőben is úgy dolgozni, hogy pártunk vezetésével, az egész magyar ifjúság színes-lélekkel folytatás a második oldalon) Szőszegi Ferenc, a nem nagy területű építkezésen, jártában-keltében mindig talál valamit, amit sürgősen el kell intéznie. Kutató tekintetével a legkisebb rendellenességet is észreveszi. Most is, hogy az idős munkás a kályha mögé próbálná gyömöszölni a feleslegessé vált szigetelő papírt. — A raktárban van annak a helye — figyelmezteti. Az öreg egy kicsit restellkedve, de vállára emeli a szigetelőpapír göngyöleget, s indul a raktárba. Két hónapja kapott „erősítést” az építkezéshez. A nyáron vashiány miatt „tétlenkedtek” — s amikor megkapták a régvárt anyagot, új munkaerőkkel is gazdagodtak. Többségükben fiatal szakmunkások érkeztek, ez az első munkahelyük, a tavaszon szabadultak. Munkájuk szinte kifogástalan, csak mindig biztatni kell őket. S ebből nincs hiány, mert az idő nagyon sürget. December végére át akarjuk adni Seregélyes új művelődési otthonát .■* mondja az építésvezető. Több mint egy éve, hogy az alap ásásához hozzákezdtek. Kőszegi Ferenc művezetőként került az építkezéshez. Ez év novemberében nevezték ki építésvezetőnek, 51 éves korában. A szakmában 32 éve dolgozik. A 20 méter hosszú és a 11 méter széles színházteremben állunk. Megannyi csillár a mennyezeten, a falak hófehérek, a színpad azonban még nem készült el egészen. — Az építkezési résszel már végeztünk. Az asztalosokra vár még egy kis munka, de ahogy mondják, ők is elkészülnek. Szavaiból nagy felelősség csendül ki. Valahogy úgy beszél az építkezésről, mintha sajátja volna. Pedig nehéz lenne összeszámolni, hogy szakmájában ez már hányadik létesítmény. Sok mindent látott és tapasztalt a 32 év alatt. — Amikor megkaptam a „segédlevelet”, úgy éreztem, előttem áll az élet. Hisz abban az időben nagy szó volt, ha valaki elsajátított egy szakmát. A folyamatos munka azonban nem volt biztosítva. Nagyon ügyesnek kellett ahhoz lennem, ha az év felét végig dolgozhattam — emlékezik vissza, önállósította magát, mestervizsgát tett. A faluhelyen, ahol élt, azonban nem sok munka akadt. A felszabadulás után határozta el magát, állami vállalatnál kér munkát. Kőművesnek állt be, az építőipari vállalathoz. Itt szokta meg, ha nehezen is, hogy családjához csak hetenként járhat haza. Több tíz kilométer választotta el otthonától, nem volt mit tenni, munkaidő után a munkásszállóba vonult. Az esték nehezen teltek. Ez adta a gondolatot Kőszegi Ferencnek, hogy jelentkezik az Építőipari Technikumba. — Akkor még úgy gondoltam, hogy a sok között valahogy „elballagok”. Gyakorlati tapasztalatom sok volt és hát tanulni is tanultam valamit. Nagy volt a meglepetésem, amikor az első félévben tanáraim gratuláltak. Osztályzatom kitűnő volt — eleveníti fel a kedves emlékeket. A kitűnő bizonyítvány azonban kötelezett is. És ezt Kőszegi Ferenc megértette. Így tett, így dolgozott négy éven át. Az unalmas esték hasznossá váltak, a kőművesből technikus lett. A tanuláshoz nem maradt hűtlen, képezte magát továbbra is. Művezetőnek nevezték ki. Az építésvezetői kinevezésre kifogástalan munkája alapján kerülhetett sor. Míg az egykori kőműves mester az építésvezető kinevezésig eljutott, keze nyomán sok száz lakóház megépült. És most az építkezések közül az egyik, a Seregélyesi Művelődési Otthon is elkészül. Mikor már a község lakossága szórakozással tölti itt estéit, Kőszegi Ferenc egg újabb építkezésen dolgozik. Nem tudni előre, lakóház, bölcsőde iskola lesz-e? Ilyen az építőipari munkás élete... " Csányi Mária kőművesből építésvezető Ifjúságunk aktív munkája jelenének, jövőjének • Cseterki Lajos elvtárs felszólalása a KISZ megyei küldöttértekezletén A megyei küldöttértekezlet vitájában Cseterki Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára is felszólalt. Cseterki elvtárs tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét a KISZ Fejér megyei küldöttértekezletének, a megye kiszesednek, ifjúságának. A Fejér megyei küldöttértekezlet eddigi munkája csakúgy, mint a fiatalok tevékenysége a megyében, azt igazolja: egészséges, jól fejlődő ifjúságunk van, amely kész és képes arra, hogy népünk ifjú nemzedékeként serényen munkálkodjon az 5 éves terv megvalósításáért — mondotta Cseterki elvtárs. — Nagy utat tettünk meg a szocializmus építésében. Ezzel együtt nőtt építés közben új ifjúságunk. Sztálinváros új gyárainak, épületeinek magasodásával együtt izmosodott az ifjú nemzedék, munkásosztályunk harcra nevelte, melynek eredménye ez az új város is. A székesfehérvári VTR gyár rohamos fell'V-je is nagy hatással volt a felnövő nemzedék növekedésére. Gyakran mi magunk sem vesszük észre az óriási változásokat. Természetesnek tartjuk, hogy Pera Ferenc, akit a párt ifjúsági szervezete nevelt, három éve képviseletünkben részt vett a VIT-en, ma pedig már mint a Balinka Bányák igazgatója mondotta el üzemének, a bánya fíat®1i?,r*5.k tevékenységét, feladatait. Természetesnek vesszük, hogy itt a küldöttértekezleten felszólal a sáregresi Famadi Ferenc és lelkesedéssel beszél a 30 naizsás mozgalomról, melynél ők majdnem húsz mázsával magasabb eredményt értek el. Ez a lelkesedés a szocializmus erejének köszönhető. A mi alkotó munkánkban nevelkednek ilyen hittel, lelkesedéssel teli fiatalok. Az ellenforadalom meg akarta semmisíteni eredményeinket, letörte a szocializmus több hajtását, de azt megsemmisíteni nem volt képes. Az új nagy harcok árán tört magának utat 1945-ben és utána is. Harcokban diadalmaskodott. Mint életünk területén, a mezőgazdaságban is harcok árán tört utat a szocializmus. Emlékszünk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás kezdetén a csajkákról meséltek. Aztán ezek a csajkák berozsdásodtak, csészealjakká váltak, melyekről azt mondották, hogy valahol a világűrből küldik ezeket. Aztán az űrhajóval utánamentünk és a csészealjak lehullottak. A szocializmus a mezőgazdaságban is győzött. Örökre, viszszavonhatatlanul eltűntek a kisparcellák, a kisüzemi gazdaság. Olyan élet körvonalai bontakoztak ki, melyekről legjobbjaink álmodoztak. A párt világos célt állított népünk és ifjúságunk elé. A több mint négy évtizedes harcban voltak nagyon nehéz szakaszok, de a kommunisták tudták, hogy az új győzelemre jut és ezért az újért tudtak áldozni, magasztosan küzdeni. Elmondhatjuk, hogy azért tört utat az út, mert olyanok hordták, hordják szívük mélyén, akik hittek és hisznek benne. Ha mi ezt a hitet, meggyőződést tovább plántáljuk ifjúságunkban, népünkben, még nagyobb, merészebb alkotásokra leszünk képesek. 1945 után rágalmakat szórtak azokra a fiatalokra, akik az elsők között kezdték a harcot. A vélemény azonban időközben megváltozott, mert az ifjúsági szervezet tudta, hogy hova akarunk jutni és ha követett is el hibákat, tagjainak szívében soha sem aludt el a meggyőződés lángja. Tudta, hitte és ez be is bizonyosodott, hogy az ifjúság együtt nő, öntudatosodik eredményeinkkel. Ezután Cseterki elvtáns arról beszélt, hogy ifjúságunk legöntudatosabb részének, akik a KISZ-t alkotják, együtt kell haladniok az ifjúság széles tömegeivel. Különböző emberek vannak a fiatalok között is. Egy részük — bár látja, mi történik, csak kritizál. Ahogy mi magasodunk és előbbre lépünk, rájuk is süt a szocializmus napja, de lábuk még a régi mezsgyéjén tapos. Ezek azonban csak kis részét alkotják a mi fiataljainknak. A mi ifjúságunk egészséges, új arculatú ifjúság, aktív munkája jelenének, jövőjének, a szocialista Magyarországnak. A kiszesek magasztos feladata, hogy formálják azok tudatát, akik ma még nem mindenben látnak világosan.Több más problémát is érintett még hozzászólásában a megyei pártbizottság első titkára, majd nagy lelkesedéssel fogadott felszólalását a következő gondolatok jegyében zárta: — Mi olyan ifjúságot akarunk és — egyre inkább ilyenné válik a mi ifjúságunk —, amely munkában, tanulásban szorgalmas, következetes. Életében öntudatos, vidám alkotással telített. Munkálkodjon a KISZ továbbra is azon, hogy ezek a nemes gondolatok hevítsék ifjúságunkat jelenének, jövőjének formálásában, a szocializmus építésében. Nagy tetszéssel fogadta a Fejér megyei küldöttértekezlet Nagy Richárd elvtársnak, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága IB tagjának, a budapesti KISZ bizottság első titkárának felszólalását. Lapzártakor az értekezlet még tart.