Fejér Megyei Hírlap, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

T »/* _____ __­ TOAg urd­gfrárjql egyeefh­etoH­ ­ejje7L mpjqifjpJL ^ XVI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1960. DECEMBER 1. Eredményeink alapja a párt helyes politikája • Tanácskozott a KISZ megyei küldöttértekezlete Szerdán délelőtt féltíz órakor kezdte meg tanácskozását a KISZ megyei értekezlete Szé­kesfehérváron a városi tanács dísztermében. A küldöttértekezlet elnökségében foglalt helyet Cseterki Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Fe­jér megyei pártbizottság első titkára, Nagy Richárd elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a budapesti KISZ bizottság első titkára, Bodnár László­né elvtársnő, a megyei KISZ bi­zottság titkára és a következő elvtársak: Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, Csapó Jenő gimnáziumi igazgató, Csalai József rendőr al­hadnagy, Horváth Ferenc, a móri járás küldötte, Táborosi András, Strasszer György, Hegedűs Edit Székesfehérvár küldöttei, Einwachter József tsz elnök, Takács Imre, Szabó István sztálinvárosi küldöttek, Skolnyik József a munkásmozgalom veteránja, Sonkoly Gyula és Nagy Miklós elv­­társak, Pálfalvi András, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöke és Szabó Mária enyingi küldött. Az értekezletet Nagy Miklós elvtárs nyitotta meg, majd megválasztották a jelölőbizottságot, a szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságot és elfogadták az értekezlet napirendjét. A megyei KISZ bizottság beszámolóját Bod­nár Lászlóné elvtársnő mondotta el. (Az aláb­biakban röviden ismertetjük a beszámolót.) Bodnár Lászlóné elvtársnő beszéde — lisztesi Megyei Értekezlet! — Kedves Elvtársak! — Kommunista Ifjúsági Szö­vetségünk első kongresszusának előkészítése szervezeteink tevé­kenységének fellendülését ered­ményezte. Növekedett a tagság aktivitása, a fiatalok tömegei je­lentek meg és szólaltak fel a taggyűléseken, a járási, városi küldöttértekezleteken. Számsze­­rint 2 627 fiatal mondta el nagy felelősségérzettel véleményét, ja­vaslatait a KISZ-munkáról. Ered­ményeket hozott a kongresszus tiszteletére kibontakozott mun­kaverseny is. A KISZ, bár szervezeti for­máját tekintve új, tevékenységé­ben folytatója az 1919-es KIMSZ, a két világháború közötti ille­gális kommunista ifjúsági moz­galom harcos hagyományai­nak, továbbfejleszti és fokozza a DISZ idejében elért eredmé­nyeket, kijavítja, elkerüli az ak­kor elkövetett hibákat. Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, leküzdöttük az ellenforrada­lom okozta eszmei zűrzavart, megyénk fiataljai őszintén bíznak a párt helyes politi­kájában, munkatetteikkel is támogatják azt.­­- Hároméves tervünk befeje­zéséhez közeledünk. A munká­­,­sok megyénkben is sikeresen tel­jesítik a három évvel ezelőtt ma­gunk elé tűzött termelési célt — hároméves tervünket túltelje­sítjük. — Ezekben az években nagy társadalmi, politikai győzelem született a mezőgazdaságban is Az ország több megyéjével együtt. Fejér megye is termelő­szövetkezeti megye lett, a mező­­gazdasági munka nálunk már szocialista mezőgazdasági üze­mek keretében folyik. Az ipar, a szocialista mezőgazdaság ered­ményeiben benne van sok ezer fiatal dolgos kezének munkája is. Az iparban 313 ifjúsági mun­kabrigád van 2 676 taggal. Emel­lett 3 321 fiatal dolgozik egyéb brigádokban. A „Szocialista Munka Ifjú Brigádja” címért harcol 163 brigád 1516 tagja. Már elnyerte a megtisztelő cí­met 22 brigád. A Villamossági Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában Barna Júlia, a Dunai Vasműben Kulcsár Mihály mun­kabrigádjáról az idősebbek és fiatalabbak egyaránt elismerés­sel beszélnek, és sorolhatnám sok hozzájuk hasonló ifjúsági brigád vezetőjének nevét. — A mezőgazdaságban 110 ifjúsági munkacsapatunkban 1200 fiatal dolgozik. 1959-ben az országos silózási ver­senyben a mezőszentgyörgyi Al­kotmány Tsz ifjúsági munkacsa­pata első, a tordasi Béke és a polgárdi Vörös Csillag ifjúsági munkacsapata harmadik helye­zést ért el. Az idén már ellenőrzött és igazolt adatok szerint a sár­­szentágotai Új Barázda Tsz KISZ szervezete 10 katasztrális holdon holdanként 48,82, a sáregresi Kossuth ifjúsági mun­kacsapat 50 holdon 48, a Nagyhörcsögi Állami Gazdaság fiataljai 87 katasztrális holdon 27 mázsás kukorica átlagtermést értek el a májusi morzsok­ban szá­mítva. És tegyük hozzá, az idei eredményekhez, hogy a verseny­ben résztvevő ifjúsági munka­csapatok mindenütt levágták a kukoricaszárat is. — Külön is megemlítjük az if­­­­júság takarékossági mozgalmát. Megyénk fiataljai 1958-ban mint­egy 16 millió, 1959-ben 27 millió, 1960 első felében 18 millió 246 ezer forintot takarítottak meg. Év végére az ipar, mezőgazda­ság, közlekedés, kereskedelem, stb. területén együtt előrelátha­tólag a vállal­t 30 milliót tel­jesítjük. — Milyen körülmények vezet­tek a magyar ifjúság — joggal mondhatjuk — nagy fejlődésé­re? Úgy véljük a Szovjetunió, a szocialista világ sikereinek ha­tása mellett három tényező ered­ményezte a fejlődést. Ezek: po­litikai rendszerünk szilárdsá­ga, vonzóereje, az egész dolgozó nép, ezen belül az ifjúság anya­gi jólétének az utóbbi évek­ben történt emelkedése, és­­ mindezek alapja, feltétele az egyenes, nyílt, töretlen poli­tikát folytató Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetése. — Az ifjúság magatartásában az eredmények mellett vannak még hiányosságok is. Ezeket hi­ba volna tagadnunk, de nem értünk egyet azokkal, akik a fiatalokról hallva, vagy beszél­ve csak legyintenek, mondván: „Ezek a mai fiatalok”. A párt máshogy vélekedik a mai ma­gyar ifjúságról. Kádár elvtárs a pártkongresszuson azt mon­dotta: „Büszkeségünk ez az if­júság, nagy vívmánynak tartjuk, hogy ilyen ifjúságunk van. Ez maga megérte a párt négy évti­zedes harcát, érdemes volt har­colni ezért az ifjúságért.”­­ A KISZ-tagok ifjúsági ve­zetők számára nincs nagyobb öröm, mint annak tudata, hogy munkánkkal, ha szerény mérték­ben is, segítettük a párt har­cát az ifjúság felemeléséért. Ká­dár elvtárs említett szavaiban e munka elismerése is benne van. Legfőbb kötelességünk a jövőben is úgy dolgozni, hogy pártunk vezetésével, az egész magyar ifjúság színes-lélekkel f­olytatás a második oldalon) Szőszegi Ferenc, a nem nagy­­ területű építkezésen, jár­­tában-keltében mindig talál va­lamit, amit sürgősen el kell in­téznie. Kutató tekintetével a legkisebb rendellenességet is észreveszi. Most is, hogy az idős munkás a kályha mögé próbál­ná gyömöszölni a feleslegessé vált szigetelő papírt. — A raktárban van annak a helye — figyelmezteti. Az öreg egy kicsit restellked­­ve, de vállára emeli a szigete­lőpapír göngyöleget, s indul a raktárba. Két hónapja kapott „erősí­tést” az építkezéshez. A nyáron vashiány miatt „tétlenkedtek” — s amikor megkapták a rég­várt anyagot, új munkaerőkkel is gazdagodtak. Többségükben fiatal szakmunkások érkeztek, ez az első munkahelyük, a ta­vaszon szabadultak.­­ Munkájuk szinte kifogás­talan, csak mindig biztatni kell őket. S ebből nincs hiány, mert az idő nagyon sürget. Decem­ber végére át akarjuk adni Se­regélyes új művelődési ottho­nát .■* mondja az építésvezető. Több mint egy éve, hogy az alap ásásához hozzákezdtek. Kőszegi Ferenc művezetőként került az építkezéshez. Ez év novemberében nevezték ki épí­tésvezetőnek, 51 éves korában. A szakmában 32 éve dolgozik. A 20 méter hosszú és a 11 méter széles színházteremben állunk. Megannyi csillár a mennyezeten, a falak hófehé­rek, a színpad azonban még nem készült el egészen. — Az építkezési résszel már végeztünk. Az asztalosokra vár még egy kis munka, de ahogy mondják, ők is elkészülnek. Szavaiból nagy felelősség­­ csendül ki. Valahogy úgy beszél az építkezésről, mintha sajátja volna. Pedig nehéz len­ne összeszámolni, hogy szakmá­jában ez már hányadik létesít­mény. Sok mindent látott és tapasztalt a 32 év alatt. — Amikor megkaptam a „se­gédlevelet”, úgy éreztem, előt­tem áll az élet. Hisz abban az időben nagy szó volt, ha valaki elsajátított egy szakmát. A fo­lyamatos munka azonban nem volt biztosítva. Nagyon ügyes­nek kellett a­hhoz lennem, ha az év felét végig dolgozhattam — emlékezik vissza, önállósította magát, mester­­vizsgát tett. A faluhelyen, ahol élt, azonban nem sok munka akadt. A felszabadulás után ha­tározta el magát, állami válla­latnál kér munkát. Kőműves­nek állt be, az építőipari válla­lathoz. Itt szokta meg, ha ne­hezen is, hogy családjához csak hetenként járhat haza. Több tíz kilométer választotta el ottho­nától, nem volt mit tenni, mun­kaidő után a munkásszállóba vonult. Az esték nehezen teltek. Ez adta a gondolatot Kőszegi Ferencnek, hogy jelentkezik az Építőipari Technikumba. — Akkor még úgy gondol­tam, hogy a sok között vala­hogy „elballagok”. Gyakorlati tapasztalatom sok volt és hát tanulni is tanultam valamit. Nagy volt a meglepetésem, amikor az első félévben taná­raim gratuláltak. Osztályzatom kitűnő volt — eleveníti fel a kedves emlékeket. A kitűnő bizonyítvány azon­ban kötelezett is. És ezt Kősze­gi Ferenc megértette. Így tett, így dolgozott négy éven át. Az unalmas esték hasznossá vál­tak, a kőművesből technikus lett. A tanuláshoz nem maradt hűtlen, képezte magát tovább­ra is. Művezetőnek nevezték ki. Az építésvezetői kinevezésre ki­fogástalan munkája alapján ke­rülhetett sor. Míg az egykori kőműves mes­ter az építésvezető kinevezésig eljutott, keze nyomán sok száz lakóház megépült. És most az építkezések közül az egyik, a Seregélyesi Művelődési Otthon is elkészül. Mikor már a köz­ség lakossága szórakozással töl­ti itt estéit, Kőszegi Ferenc egg újabb építkezésen dolgozik. Nem tudni előre, lakóház, böl­csőde iskola lesz-e? Ilyen az építőipari mun­­­­kás élete... " Csányi Mária kőművesből építésvezető Ifjúságunk aktív munkája jelenének, jövőjének • Cseterki Lajos elvtárs felszólalása a KISZ megyei küldöttértekezletén A megyei küldöttértekezlet vi­tájában Cseterki Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára is felszólalt. Cseterki elv­társ tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának üdvözletét a KISZ Fejér megyei küldöttérte­kezletének, a megye kiszesednek, ifjúságának.­­ A Fejér megyei küldöttérte­kezlet eddigi munkája csakúgy, mint a fiatalok tevékenysége a megyében, azt igazolja: egészséges, jól fejlődő ifjú­ságunk van, amely kész és képes arra, hogy népünk ifjú nemzedékeként serényen munkálkodjon az 5 éves terv megvalósításáért — mondotta Cseterki elvtárs. — Nagy utat tettünk meg a szo­cializmus építésében. Ezzel együtt nőtt építés közben új ifjúsá­gunk. Sztálinváros új gyárainak, épületeinek magasodásával együtt izmosodott az ifjú nemzedék, munkásosztályunk harcra nevel­te, melynek eredménye ez az új város is. A székesfehérvári VTR gyár rohamos fell'V-je is nagy hatással volt a felnövő nem­zedék növekedésére. Gyakran mi magunk sem vesszük észre az óriási változásokat. Természetes­nek tartjuk, hogy Pera Ferenc, akit a párt ifjúsági szervezete nevelt, három éve képviseletünk­ben részt vett a VIT-en, ma pe­dig már mint a Balinka Bányák igazgatója mondotta el üzemé­nek, a bánya fíat®1i?,r*5.k tevé­kenységét, feladatait. Természe­tesnek vesszük, hogy itt a kül­döttértekezleten felszólal a sár­egresi Famadi Ferenc és lelke­sedéssel beszél a 30 naizsás moz­galomról, melynél ők majdnem húsz mázsával magasabb ered­ményt értek el. Ez a lelkesedés a szocializmus erejének köszönhető. A mi alkotó munkánkban nevelkednek ilyen hittel, lel­kesedéssel teli fiatalok. Az ellenforadalom meg akarta semmisíteni eredményeinket, le­törte a szocializmus több hajtá­sát, de azt megsemmisíteni nem volt képes. Az új nagy harcok árán tört magának utat 1945-ben és utána is. Harcokban diadal­maskodott. Mint életünk terü­letén, a mezőgazdaságban is har­cok árán tört utat a szocializ­mus. Emlékszünk, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás kezdetén a csajkákról meséltek. Aztán ezek a csajkák berozsdásodtak, csésze­aljakká váltak, melyekről azt mondották, hogy valahol a világ­űrből küldik ezeket. Aztán az űrhajóval utánamentünk és a csészealjak lehullottak. A szocializmus a mezőgazda­ságban is győzött. Örökre, visz­­szavonhatatlanul eltűntek a kis­­parcellák, a kisüzemi gazdaság. Olyan élet körvonalai bontakoz­tak ki, melyekről legjobbjaink álmodoztak. A párt világos célt állított népünk és ifjúságunk elé. A több mint négy évtizedes harc­­ban voltak nagyon nehéz sza­kaszok, de a kommunisták tud­ták, hogy az új győzelemre jut és ezért az újért tudtak áldozni, magasztosan küzdeni. Elmond­hatjuk, hogy azért tört utat az út, mert olyanok hordták, hord­ják szívük mélyén, akik hittek és hisznek benne. Ha mi ezt a hitet, meggyőződést tovább plán­táljuk ifjúságunkban, népünk­ben, még nagyobb, merészebb al­kotásokra leszünk képesek. 1945 után rágalmakat szór­tak azokra a­­ fiatalokra, akik az elsők között kezdték a harcot. A vélemény azonban idő­közben megváltozott, mert az ifjúsági szervezet tudta, hogy ho­va akarunk jutni és ha követett is el hibákat, tagjainak szívében soha sem aludt el a meggyőző­dés lángja. Tudta, hitte és ez be is bizonyosodott, hogy az ifjúság együtt nő, öntudatosodik ered­ményeinkkel. Ezután Cseterki elvtáns arról beszélt, hogy ifjúságunk legöntudatosabb részének, akik a KISZ-t al­kotják, együtt kell halad­­niok az ifjúság széles tö­megeivel. Különböző emberek vannak a fiatalok között is. Egy r­észük — bár látja, mi történik, csak kri­tizál. Ahogy mi magasodunk és előbbre lépünk, rájuk is süt a szocializmus napja, de lábuk még a régi mezsgyéjén tapos. Ezek azonban csak kis részét al­kotják a mi fiataljainknak. A mi ifjúságunk egészséges, új ar­culatú ifjúság, aktív munkája jelenének, jövőjének, a szocialis­ta Magyarországnak. A kiszesek magasztos feladata, hogy formálják azok tudatát, akik ma még nem mindenben látnak világosan.­­Több más problémát is érin­tett még hozzászólásában a me­gyei pártbizottság első titkára, majd nagy lelkesedéssel fogadott felszólalását a következő gondo­latok jegyében zárta: — Mi olyan ifjúságot aka­runk és — egyre inkább ilyenné válik a mi ifjúsá­gunk —, amely munkában, tanulásban szorgalmas, kö­vetkezetes. Életében öntudatos, vidám alko­tással telített. Munkálkodjon a KISZ továbbra is azon, hogy ezek a nemes gondolatok hevít­sék ifjúságunkat jelenének, jövő­jének formálásában, a szocializ­mus építésében. Nagy tetszéssel fogadta a Fe­jér megyei küldöttértekezlet Nagy Richárd elvtársnak, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága IB tagjának, a budapesti KISZ bizottság első titkárának felszól­al­ását. Lapzártakor az értekezlet még tart.

Next