Fejér Megyei Hírlap, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

f­­e- VI*T„ m­s' a • VTMfcn pfoÍ€ffór)ori­f XVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR. SZERDA, 1961. FEBRUÁR 1. A számok mögött A számok, melyekről az a köz­hit járja nemegyszer, hogy unalmasak, szárazak, mindig rejtenek maguk mögött valami izgalmasat. Az embereknek sok tí­pusa van, de valaminek az ér­tékelésekor a reálisan mérlegelő többség mellett két végletet kü­lönböztethetünk meg. Az egyik csoport, mely csak a hibákat keresi, s még a kákán is cso­mót keres, a másik véglet pedig az eredmények bűvkörébe esik, nem lát ki abból. Nyilvánvaló életünk gyakorlatából, hogy sem egyik, sem másik nem helyes. A mérlegnek, a számoknak az életet kell mutatnia, az eredmé­nyeket és a hibákat is, enélkül nem lehet reális, nem hívhat további küzdelemre, munkára. A Statisztikai Hivatal jelenté­se a hároméves terv teljesítésé­ről híven tükrözi munkánkat, az elmúlt három esztendőt, mely alatt népünk szorgalmából újabb sikerek születtek. Olyan három esztendő volt ez, mely alatt pár­tunk vezetésével népünk nem­csak eltüntette az ellenforrada­lom minden pusztítását, de so­hasem látott eredményeket ért el. Nehezen indultunk, baráta­ink — a szocialista világrend­­szer segítsége nélkül nehéz lett volna a dolgunk. De ők önzet­lenül segítettek és ez erőt, szár­nyat adott népünknek. Most, mikor számbavesszük eredmé­nyeinket, nem lehet nem gon­dolni minderre. Sikeres, eredményes volt a munkánk, de lássunk ebből né­hányat a számok tükrében. A nemzeti jövedelem a tervezett 13 százalékkal szemben 20 szá­zalékkal haladta meg az 1957. évit, az ipari termelés 1957-ről 1960-ra az előirányzott 22 száza­lékkal szemben 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban, mely­ben uralkodóvá vált a szocialis­ta szektor, ezzel együtt az össz­termelés 1958—60-ban átlagosan 11—12 százalékkal haladta meg az 1955—1957 évek átlagát. A tervben előirányzott 110 ezer la­kással szemben 3 év alatt álla­mi és magánerőből 130 ezer la­kás épült. A munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reál­bére a nyereségrészesedést is számbavéve 1960-ban 10—11 szá­zalékkal volt több, mint 1957- ben. A kiskereskedelmi forga­­lm a tervezett 14 százalékkal zemben mintegy 28 százalékkal itt és ezzel együtt nemcsak a­utós fogyasztási cikkek árá­­n mutat emelkedést, de a be­­állomány is nőtt négymilliárd­­nttal. S ami e számok mö­­van, érződik mindennapi éiünkben, melyet úgy fejezünk hogy ismét előbbre léptünk, ezünk megint jobb lett, de ■gy is mondjuk, azt értjük : a szocialista építés gyor­s és a hasonló számok­ra­in bizonyítják, hogy a há­­es terv célkitűzéseiért alkodva ismét előbbre ju­tó. A jelentés azonban őt nemcsak bemutatja, ha­­az egészet tükrözi, ezért ja meg, hogy bár a ter­­mőség az iparban 15—20­­kkal nőtt és meghaladta ibbi ütemet, de ennek el­­­ég jelentősen elmarad a­­bb szocialista országok, Szovjetunió, Csehszlová­­k Német Demokratikus­saság termelékenységi től. Az építőipar lényegé­­re teljesítette a termelő­­koncentrálását, az építési­ökkentését. A beruházások üzembehelyezése elhúzódott, része többe került a tervezett­nél. Bár az árutermelés követ­keztében 15 százalékkal nőtt a felvásárlás, több fontos cikkből (kenyérgabona, vágósertés, to­jás) elmaradt az előirányzattól. Ezeket csak ízelítőnek említet­tük a jelentés reális, tárgyilagos mérlegét bizonyítva. S mivel ez a jelentés csak akkor került nyilvánosságra, mikor már egy hónapja az ötéves terv célkitű­zésein munkálkodunk, nemcsak a múltba késztet pillantást vet­ni, hanem a jövőbe is. S ehhez a számok mögött bőven húzódik érv, segítség. Az ötéves terv irányelveinek ismertetésekor nem egy emberben ötlött fel, hogy az ipar termelésének 70— 80 százalékos emeléséhez — ösz­­s­zessé­gél­en értve, mert van, ahol nem ír elő emelkedést a terv, de esetenként ennek há­romszorosát is megszabja — lesz-e erőnk. Emlékszünk, három évvel ezelőtt is volt ilyen gon­dunk. Akkor is jónéhányan túl­­gyorsnak tartották a 22 százalé­kos emelkedést. Pártunk akkor azt mondotta: megvan erre a lehetőség, ha valamennyien job­ban, szorgalmasabban dolgo­zunk, ésszerűbben és korszerűb­ben gazdálkodunk. A lelkes tevékenység, mely a pártkongresszus tiszteletére ki­bontakozott, olyan tartalékokat tárt fel és olyan eredményeket hozott, melyekkel még a legbi­­zakodóbbak sem számoltak, így ennek alapján született meg a termelés 40 százalékos emelke­dése, ez eredményezhette, hogy a reálbér, az életszínvonal is a tervezettnél gyorsabban nőhe­tett. Az ötéves terv célkitűzései nem alacsonyak, nyilvánvaló, hogy a valóraváltásért meg kell dolgoznunk. E nélkül azonban nem lehet előrehaladás, nem le­het az élethez szükséges java­kat, a béreket, a szociális léte­sítményeket növelni, tökéletesí­teni. Éppen ezért még nagyobb szorgalomra, több leleményes­ségre, jobb munkaszervezésre, a technika ésszerűbb alkalmazásá­ra, és a fejlődéshez igazodó ösztönző erőkre van szükség a feladatok megszabásában és a végrehajtásban is. Jónéhányszor a megszokottat, ami korábban megfelelt, félre kell tenni, s a módszer, ami tegnap még jó volt, ma már elavult, olyannal kell felcserélni, mely az egyént, s a közösséget — országunkat — előbbre viszi. Áll ez helyenként a normákra, a munkaszervezésre és a szakismeretre is. Persze nemcsak az iparban, hanem a gazdaság minden ágában. Most már a mezőgazdaságban, ahol befejezéshez közeledik a szocia­lizmus alapjainak lerakása, or­szágszerte megvan a lehetősége az igazi nagyobb terméshoza­mot biztosító szövetkezeti, nagy­üzemi alkotásnak. A feladatok elvégzéséhez erőt ad a hároméves terv sikere, az alkotó munka, melyet mint a jelentés számai mögött is lát­szik, növekvő munkalendülettel ért el népünk. Az ötéves terv, s már az idei első esztendő fel­adatai is, nagyobbak, de van erőnk végrehajtására. S mivel az általunk és magunknak emelke­dő szocializmus, egyre izmosodó, fejlődő életünk még nagyobb tettvágyra, alkotásra serkent, a szorgos munka lelkesedésének tüze kell lobogjon bennünk újabb eredményekre serkentve. Bányász Béla * *­­ Újdonságok a KSZG-ben!­­ Egyesítettek több állami gazdaságot­­ Milliók a jégen ! Különleges alakulat , A színek­­ szerelmese Amiről az orvos beszél Két műszakban dolgoznak a középblokkos lakásépítkezésen A Fejér megyei Építőipari Vállalat középblokkos építke­zésének dolgozói mától kezdve két műszakban dolgoznak. A vállalat vezetői eddig az elő­készítő munka elvégzését tűz­ték ki célul. Ennek értelmében téliesítették a három darab háromemeletes lakóházat, meg­kezdték a helyiségekben a tü­zelést is. A kétműszakos ter­melés bevezetése — amennyi­ben azt az időjárás, megengedi — több építkezésre is kiterjed majd. A középblokkos lakások­nál jelenleg a belső válaszfala­zást és vakolást kezdik meg s velük párhuzamosan dolgoznak a szakipari részleg munkásai is. 47 millió forint építkezési hitel a megye termelőszövetkezeteinek Az állam, erejéhez mérten , minden segítséget megad, hogy­­ a termelőszövetkezeti gazdasá-­­ gok minél előbb megerősödjenek, minél előbb kiépítsék gazdasági­­ központjaikat, elkészítsék a gaz-­­­dálkodáshoz szükséges nagy­üzemi épületeket és üzemeket. Megyénk termelőszövetkezetei eddig is sok segítséget kaptak az államtól. Ebben az évben az ál­lam további 47 millió forint hi­tellel járul hozzá a termelőszö­vetkezetek építkezéseihez. Ebből 40 millió forintot új épületek készítésére használnak fel, a további hétmillió forintot pe­dig az állami gazdaságoknak utalják át azokért az épüle­tekért, amelyeket a termelő­­szövetkezetek az állami gaz­daságoktól átvettek. A 40 millió forint állami hi­telt termelőszövetkezeteink sok­rétűen, a legfontosabb gazdasá­gi épületek felépítésére használ­ják fel, s az összeg zöme az ál­lattenyésztés fejlesztését szol­gálja. 1961-ben a megyében öt darab száz férőhelyes tehénistál­ló épül állami támogatással. Egy istálló előirányzott építési költsége egymillió forint. Állami hitelből épül 60 darab, egyen­ként 50 férőhelyes szerfás szer­kezetű növendékmarhaistálló is. Ezek beruházási összege össze­sen 8 100 000 forint. A növen­dékistálló 40 különböző termelő­­szövetkezetben épül. Az építkezések befejezése után az új istállókban a ter­melőszövetkezetek 3000 da­rab növendékmarhát tudnak elhelyezni. A sertéstenyésztés továbbfej­lesztése érdekében 37 termelő­­szövetkezetben 66 darab, egyen­ként 20 férőhelyes szerfás szer­kezetű sertésfiaztató épül álla­mi hitelből. Az új épületekben 1320 anyakocát helyezhetnek el. Az építési költség 3 300 000 forint lesz. 45 termelőszövetkezetben 95 darab egyenként 120 férőhelyes szerfás sertéshizlalda épül. Ezek építkezési költsége 9 120 000 fo­rint. Az épületek elkészülése további 11 400 sertés meghízla­­lását teszi lehetővé. A termelő­szövetkezeti sertésszaporulat, a süldők elhelyezése és a süldőál­lomány növelése céljából az ál­lam 36 darab, egyenként 250 fé­rőhelyes szerf és süldőszállás építéséhez nyújt hitelt. Az épít­kezést összesen hárommillió for­­rint beruházással 27 termelő­­szövetkezetben valósítják meg. Ez a beruházás további 9000 arab süldő elhelyezését teszi lhetővé. Az állam jelentős hitelt ad t­ermelőszövetkezeteknek a ba­romfitenyésztés fejlesztéséhez is. A megyében hat termelőszövet­kezet igényelt hitelt csibenevelők étesítésére. Mind a hat termelőszövet­kezetben egyenként 2500 fé­rőhelyes csibenevelő épül ebben az évben 1 950 000 fo­­­rintos beruházással. Az állattenyésztés fejlesztését szolgálja majd az az öt fúrott kút is, amelyek elkészítéséhez az illam 900 000 forint hitelt bizto­sít. A kutak elkészítésével to­vábbi négy termelőszövetkezet­ben oldják meg a vízproblémát és vezethetik be a vizet az istál­lókba. A jó víz biztosításával le­hetővé teszik az önitatásos rend­szer további bővítését. A kenyér és takarmánygabona tárolása szintén problémát je­lent néhány termelőszövetke­zetben. Ezek a szövetkezetek most hitelt kapnak az államtól 24 vagonos magtárak építkezésé­hez. 1961-ben a megye 14 terme­lőszövetkezetében 16 magtár­épület készül állami hitel­ből. Erre a célra az állam 3 456 000 forint hitelt biz­tosít. A jelentős állami támogatás ellenére is fontos, hogy a ter­melőszövetkezetek minél olcsób­ban építkezzenek. Éppen ezért az állami hitelt szövetkezeteink gazdaságosan használják fel, amit az is bizonyít, hogy ebben az évben 257 darab szerfás épü­letet emelnek. Ezek sokkal ol­csóbbak, mint a más megoldás­sal készült épületek. A szerfás épületek anyagát a Mezőszöv a Földművelésügyi Minisztérium által kijelölt erdőgazdaságokból biztosítja. Megyénk termelő­­szövetkezetei a mezőföldi, a ta­tabányai, a vértesi, a pilisi, a ba­­latonfelvidéki, a magasbakonyi és a keszthelyi állami erdőgaz­daságokból kapnak fát az épít­kezésekhez. A termelőszövetke­zetek kívánsága csak egy: kérik a kijelölt erdőgazdaságokat, hogy a kiutalt fát minél előbb szállítsák, mert az építkezést csak akkor tudják elkezdeni és folyamatosan végezni, ha az er­dőgazdaságok minél előbb meg­kezdik, azután folyamatosan biz­tosítják a fa kitermelését és szál­lítását. Sz. B. J. Visszavonulással fejeződött be a Mobutu-zsoldosok támadása A­ jelentés szerint Leopold­villeben úgy tudják, hogy a Mo­­butu-féle zsoldosoknak hétfőn nem sikerült megszilárdítaniuk­­ helyzetüket a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló keleti tartomány területén. Bár a kongói lázadók egyik szóvivő­je hangoztatta, hogy a zsoldosok elérték Basokot, a jelek szerint a kongói törvényes kormány csa-­­­patainak ellenállásába ütköztek , és visszavonultak Basoko térsé­géből. Az ENSZ leopoldvillei kép­­­­viseletének egyik szóvivője­­ hétfőn foglalkozott azzal a­­ légitámadással, amelyet egy állítólag „ismeretlen nemzeti­ségű” repülőgép hajtott­­ végre­­ Manono északkatangai város el­­­­len. A szóvivő nem vett tudó­­­­mást róla, hogy Csembe, Katanga­­ szakadár „miniszterelnöke” fel-­­ vonultatta zsoldosait Észak-Ka-­­ tangónak a kongói törvényes­­ kormányhoz hű Baluba-törzs­­t lakta területek ellen, hanem azt­­ kívánta elhitetni, hogy az ezen­­ a területen fekvő Amono ellen­­ végrehajtott banditatámadás az­­ ENSZ-szel szemben elkövetett el­­l­­enséges cselekmény. Mint hoz­záfűzte,­­ az ENSZ semmiféle edőzé­­s­tes figyelmeztetést sem ka­­n­pott és ezért a támadás fel­­n készületlenül érte a Manó- Jo­noban állomásozó ENSZ-egy­­ségeket. A szóvivő nem tiltakozott a manonoi polgári lakosságot ért támadás miatt, hanem bejelen­tette, „az ENSZ-nek a fennálló helyzetben nincs más választása, mint kivonni csapatait Manoné­­ból”. Az ENSZ-nek ez az intézkedé­se követi a korábbiakat, amikor a rendfenntartással megbízott fegyveres egységeinek kivonásá­val elősegítette a lázadók táma­dásait a kongói törvényes kor­mány ellenőrzése alatt álló terü­letek lakosságával szemben. New York. Az AFP New York-i jelentése szerint a Biztonsági Tanács szer­dán tartja „egyik legnagyobb je­lentőségű ülését”, amikor ismét Kongó kérdésével foglalkozik és meghallgatja Hammarssköld je­lentését, az ENSZ-főtitkár fő­képpen az ENSZ kongói fegyve­res erőinek problémáját akarja a­an­ács elé terjeszteni. Ismeretes, hogy több ország az ENSZ rend­­fenntartó erői rendelkezésére bocsátott csapatok visszahívásá­val tiltakozott az ENSZ kongói magatartása ellen. A Biztonsági Tanács elé ké­ül szerdán az úgynevezett „ca­­nblancai csoport” tiltakozása Lu­­mumbának, Kongó törvényes mi­­nszterelnökének elhurcolása él­én, továbbá az a panasz, ame­lyet a kongói árulókat képviselő Kaszavubu elnök nyújtott be az Egyesült Arab Köztársaság állí­tólagos „kongói beavatkozása” miatt. Leopoldville, Leopoldvilleben bejelentették, hogy Joseph Ileot, a Kaszavubu- féle árnyék­kormány miniszter­elnökét választották meg a kü­lönböző lázadó csoportok ellenté­teinek kiküszöbölésére Leopold­­tvillebe összehívott úgynevezett ,, kerekasztal-érte kéziét” elnöké­nek. (MTI) 40 éves az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Fennállásának negyven éves évfordulóját ünnepli az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség. A nagyjelentőségű évfordulóról Firenzében — ahol 1921-ben a szövetség megalakult — tömeg­gyűlésen emlékeztek meg. A gyűlést Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt helyettes fő­titkára üdvözölte. Hétfőn az ifjúsági szövetség országos tanácsa ünnepi ülést tartott, amelyen sok baráti if­júsági szervezet küldötte is fel­szólalt és felolvasták a külföld­ről érkezett üdvözlő táviratokat. (MTI)

Next