Fejér Megyei Hírlap, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
myfejéd, megyei Vil°9 proletáriai' hírlap XVII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1961. JÚNIUS 1. AZ ÚJÍTÓ-FELELŐSÖKÉ A SZÓ Pritol Andor, KSZG: A Kohó- és Gépipari Minisztérium Járműipari Igazgatósága 1961 elején országos versenyt kezdeményezett, amelyben a Könnyűipari Szerszámgépgyár dolgozói is részt vettek. A verseny célja: valósuljon meg minél több újítás! Üzemünkben — hogy jó helyezést érjünk el — nagy gondot fordítottunk az újításokra. Az első negyedévben 101 újítást nyújtottak be a dolgozók, amelyek közül 51-et vezettünk be. A bevezetett újítások 137 500 forint utókalkulált megtakarítást eredményeztek. Ez idő alatt 12 816 forintot fizettünk ki az újítóknak. Eredményeik alapján az országos versenyben hetedikek lettünk, de szeretnénk ennél jobb helyezést elérni. A második negyedév két hónapjában 36 benyújtott újításból 30-at fogadtunk el. Ezek között van Nagy László technikus takarékosságra vonatkozó megoldása. Az újítási feladattervben előírták, hogy 70 000 forintos beruházásból színesfém forgács tárolót kell létesíteni. Az újító körülnézett a gyár területén, s elfekvő, használt építési anyagból olcsón, 5260 forintból létrehozta a tárolót. Nem milliós értékű újítás ez, hiszen „csak” 65 000 forintot takarítottunk meg. Mégis nagyra becsüljük, mert azt valljuk-sok kicsi sokra megy. Sew»ei Mwo«, Bútoripari Vállalat: A Bútoripari Vállalat vezetői az év elején elkészítették az újítási feladattervet, amelyben jelentős feladatok végrehajtását jelölték meg. A feladatok egy része a műszaki intézkedésen belül már megvalósult, gondolok itt egyebek között a szárító átszervezésére, de a feladatterv jelentős részének végrehajtása feltételezi az újítók leleményességét. Itt van például Csányi Tivadar, az üvegcsiszoló részleg dolgozójának újítása. Nekik kell az üzemben gyártott konyhaszekrények tolóüvegeinek élét körülköszörülni, s az úgynevezett kagylóbemarást elvégezni. Az újító ez utóbbi műveletet eablonizálta, s amellett, hogy termelékenyebb lett ez a munkafolyamat, jelentős a minőség javulása is. Úgy látom — s a vállalat vezetőinek is az a véleménye —, hogy a mozgalom egy kissé megtorpant. Az újítók legtöbbje így vélekedik: százezreket érő újításunk nincs, kicsivel pedig nem érdemes foglalkozni. Ezzel szemben azt mondjuk: legyen nagy becsülete a kicsinek is! Ezt az elvünket be is akarjuk bizonyítani. Ezért újítási ankétot rendezünk a közeljövőben, amelyen megbeszéljük, hogy a feladatterv nyomán milyen munka hárul az újítókra. Bízunk abban, hogy az eszmecserének lesz foganatja és év végén jelenthetjük: végrehajtottuk nemcsak a termelési, hanem az újítási feladattervet is. Az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál 114 újítást nyújtottak be ebben az évben. Közülük hat jelentősebb újítás az előkalkuláció szerint 310 ezer forintot „hoz majd a házhoz” évente. Figyelemre méltó a többi között Bácsai Gyulának, az Erőmű dolgozójának újítása, amelyet már üzemszerűen alkalmazunk. Az ellennyomásos turbinagőz eddig elszállt a levegőbe, most lecsapatjuk, és desztillált víz formájában egy részét eladjuk, másik részét pedig mint előlágyított vizet ismét felhasználjuk. Óránként 300 liter desztillált vizet nyerünk, s a megtakarítás évente 250 000 forint. Az ÉDÁSZ-nál egyre többen kapcsolódnak be az újító mozgalomba. Új nevek kerülnek a régiek mellé. Amíg 1959-ben 82, addig 1960-ban már 124 dolgozó nyújtott be újítást. Ez a szám idén tovább növekszik. Reméljük, hogy Koós Pált, Molnár Jánost, Tuboly Antalt követik majd mások is. Megyénk ipari üzemeiben mint a korábbi években, a második ötéves terv időszakában is, fontos feladatnak tartják az újítómozgalom további fellendítését. Szinte nem múlik el nap anélkül, hogy egy-egy jó elgondolás, javaslat papírra ne kerüljön, meg ne valósuljon a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, az anyagtakarékosság, a munkásvédelem érdekében. Az alábbiakban arról adunk számot, hogy mit tesznek a „gondolkodó emberek” céljaik megvalósításáért. Adjuk hát át a szót az újítófelelősöknek. Áment István, ÉDÁSZ. Ladányi Ferenc, ÁMG : Az Általános Mechanikai Gépgyárban idén is erősödik, fejlődik az újító mozgalom, javulás mutatkozik különösen abban a tekintetben, hogy a dolgozók egyre nagyobb értékű újításokat nyújtanak be. Tavaly 328 ötletet, elgondolást bíráltak felül, idén már 140-et nyújtottak be, majdnem minden napra jut egyegy újítás. Az újítók munkálkodása nyomán elsősorban az anyag- és időmegtakarításban érünk el egyre szebb eredményeket. Szép számban érkezett újítás azonban a selejt csökkentésére vonatkozóan is. Eppendauer Jenő maros 4144 számú újítása például azt célozza, hogy az 51-es D-padok asztallapjának marási műveleténél a befogást biztonságosabbá tegyék, elkerüljék az elmozdulást, s így selejtmentes termelést biztosítsanak. Több újítást adtak be dolgozóink műanyagok alkalmazására. Ezzel viszont a termelés önköltségét csökkentik. A 4048 számú újító kollektíva például műanyagbevonatot javasolt felületvédelemre. Az újítás bevált, kiválóan alkalmazható. Nagy érdeklődés a magyar hagyma, paprika, spárga és gyümölcslevek iránt az Erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon Az Erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállítás legutóbbi eredmény-bemutatóján a hazai kertgazdálkodás újabb négy terméke — a földieper, a cseresznye, az egres és a sampinyon-gomba — nyert aranyérmet, öt zöldségfajtát pedig ezüst — illetve bronzéremmel díjaztak. Az MTI munkatársa megkérdezte Szabó Miklóst, az erfurti magyar pavilon most hazaérkezett vezetőjét: hogyan szerepelnek általában a magyar kertészeti termékek a nagy nemzetközi öregszemlén? A magyar zöldségek, gyümölcsök és dísznövények eddig összesen 11 arany-, öt ezüst- és két bronzérmet nyertek. A kiállításon összesen több mint 350 fajta zöldséget, gyümölcsöt és dísznövényt mutatunk be; ezek képviselik a hazánkban termesztett valamennyi zöldség- és gyümöcsfélét és a legfontosabb dísznövényeket, de zömük csak a nyár folyamán érik be, illetve virágzik. A 600 négyzetméteres magyar pavilonban, ahol eddig mintegy 50 fajta kertészeti friss terméket állítottunk ki, általában igen nagy a forgalom. A kiállítást eddig mintegy 300 000-en tekintették meg, s a látogatóknak több mint a fele megfordult a magyar csarnokban. A szakemberek körében különösen nagy érdeklődést keltenek a nemzetközi kertészeti gépkiállításon bemutatott új magyar, részben még csak prototípusként készült gépek, például a gyümölcsösökben alkalmazható körforgós borona, a motoros szőlő-bogyózó és zúzógép és a komplex hagymaművelő gépcsoport. Német és más külföldi cégek képviselői a magyar külkereskedelmi vállalatokkal folytatnak előzetes tárgyalásokat, főként a makói hagyma, a spárga és a zöldpaprika iránt érdeklődnek. Meg kell emlékezni a kiállításon nyitott két magyar vendéglőről is, ahol „tányérból és pohárból” ismerik meg a veidégek a magyar kertészet és általában mezőgazdaságunk terményeit. Bár a két vendéglő összesen több mint ezer személyes, bejáratánál mégis sokszor állnak sorba üres asztalra várva, s számos külföldi már a brüsszeli világkiállítás magyar éttermében szerzett tapasztalatai alapján keresi fel vendéglőinket. A nemzetközi kertészeti kiállítás nemzeti heteinek sorát június második felében a magyar hét nyitja meg. A hét napon neves hazai szakemberek és művészek részvételével sokféle előadás várja az érdeklődőket s a változatos program során például a paprika különböző elkészítési módjait is bemutatják a német háziasszonyoknak. A magyar héten osztják ki rejtvénypályázatunk díjait is: a Magyarországra vonatkozó öt kérdés helyes megválaszolói között a hazai ipar és mezőgazdaság többszáz termékét sorsolják ki nyereményként. (MTI) Egy hónap múlva államkölcsön húzás Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, június 29-én és 30-án tartja az idei második államkölcsön sorsolást. Ezúttal a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön 1961. első félévi húzására kerül sor. A sorsolásokat mindkét napon délután fél három órai kezdettel Újpesten, a Magyar Pamutipar művelődési otthonában bonyolítják le. A két nap alatt a három békekölcsönből több mint négyszázezer kötvényre körülbelül 99 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Ankét a napközi ondmukról Nyílt levél helyett Ami felesleges Munkásvédelmi őrség Sinatelepen Népfront-élet Lenkei Antal, Építőipari Vállalat. Az Építők-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Fejér megyei Bizottsága a közeljövőben kívánja megrendezni a megyei újítási kiállítást. Szeretnénk íi is eredményesen szerepelni ezen a kiállításon. Már összeállítottuk, elkészítettük a tablókat, kimutatásokat, amelyek szemléltetően ábrázolják eddigi sikereinket. Vállalatunknál májusban újítási hónapot tartottunk, ami eredményesnek mondható, hiszen 24 újítást nyújtottak be ez idő alatt. Persze ezek közül a legtöbb olyan ötlet és javaslat, amelynek gazdaságosságát nem lehet kimutatni, általában a munkásvédelmet célozza. De megfelelően értékeljük a javaslattevők ténykedését, ezért Balogh István kőművest 100, Stangl János bádogost 100, Promper József nyugdíjas kőművest pedig 200 forint eszmei díjban részesítettük. Szakonyi Ferenc a gépkocsik ésszerű fehasználására tett javaslatot. A munkaügyi osztály dolgozói is újítottak. Az elhasználódott deszkát eddig eltüzeltük. Az újítás szerint szabvány zsaluzótáblát készítenek a hulladékból, s így négyzetméterenként 25,47 forint megtakarítást érünk el. Ha évente 10 000 négyzetmétert számolunk, akkor a megtakarítás összege 254 700 forint. 6000 szerfás istálló faanyagát termelték ki eddig A termelőszövetkezeti állatállomány fejlesztésének elősegítésére az erdőgazdaságok az idén hétezerhétszáz istálló, sertésfiaztató és más gazdasági épület építéséhez szállítanak előre kiszabott faanyagot. A szállítást mielőbb bekívánják fejezni, hogy a szövetkezetek már a nyáron tető alá hozhassák az olcsó szerfás épületeket. Az erdőgazdaságok szakemberei már eddig hétezer szerfás istálló faanyagát termelték ki és több mint négyezret el is szállítottak a megrendelőknek. Könyvheti mozaik !délután a Sztálin úton •*- egyre többen állnak meg a könyvsátor előtt. Egy kilencéves kisfiú a kezében szorongatott pénzt nyújtva a könyvárusnak, kér egy Jókai könyvet. A könyvárus kétszer is átszámolja a pénzt. — Ez a pénz kevés — állapítja meg s már majdnem vissza is adja, amikor lesújtóan közli a gyerekkel: — Még hat forint ötven fillér kiáll! A kisfiú mellett ott áll az öccse. — Idefigyelj! Szaladj el anyuhoz és kérjél még hat forint ötvenet! És félkézzel a könyvet tartja, nehogy valaki elvigye ezt a barnakötésest, hisz a a nagyobbik felét már kifizette. Elfetérve a Sztálin úti könyvesboltba, éppen egyik kiadó képviselői német vendégekkel tájékozódnak a sztálinvárosi könyvhét sikeréről. Az idei könyvhét forgalom szempontjából kedd estig 15 ezer forintot jelentett. Az idei könyvhét legnagyobb sikerei már el is fogytak: Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, Radnóti Miklós: Eclogák, Németh László: Sajkodi esték, Lampedusa: A párduc. Ugyancsak elfogyott Kirine Kaucsuk című könyve, amiből sajnos keveset kaptunk. Nagy sikere van: Thurzó Gábor: József és Putifárné, az ifjúsági irodalomból Kende István: Jó rendelt Afrika guineai útirajza és Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött c. hazai tárgyú vadászkönyve. A régebbi irodalomból Ady Endre és Vörösmarty Mihály összes versei iránt érdeklődnek A Neue Berliner Illustriertet a legutóbbi számában egy fiatal német íróházaspárt mutat be, akik a régi, megszokott környezetet elhagyva vállalták, hogy az NDK egyik legnagyobb létesítményében a Schwarze Pumpe-ban fognak dolgozni és annak életét, fejlődését irodalmilag is megörökítik. Ez a hír rajzolódott ki előttünk, mikor Barsi Déhes sztálinvárosi íróval beszélgettünk — 1944-ben Jehova tanúi re■ gényem sajnos nem jelenhetett meg. Csak tizenhárom évvel később, 1957-ben. Ezután Szentjánosbogárka novelláskötetem került kiadásra. Jelenleg A lázgörbe című regényem van nyomás alatt, ami a Szévirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. A regény története 1956 november 3-án kezdődik és egy év történetét írom le a lehető legnagyobb őszinteséggel. — Az elmúlt évben ünnepelte Sztálinváros tízéves fennállását s ebből az alkalomból a város vezetősége kéréssel fordult az írószövetséghez, hogy ajánljon egy írót, aki hajlandó lenne Sztálinvárosba költözni és a város életét merizni. Az írószövetség ennem kérte fel, hogy vállaljam el ezt a mentieztelő feladatot. Kérőmmel vállaltam el, son a múlt év októbere óta sztálinvárosi vagyok. L. F.