Fejér Megyei Hírlap, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

j­ej&t wvextyai Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM. ARA: 30 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1862. FEBRUÁR Új üzletek Dunaújvárosban A Dunaújvárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága kedden a ke­reskedelmi állandó bizottság vezetőnek jelenlétében tárgyal­ta meg a város kereskedelmi helyzetét és üzlethálózatának fejlesztését. Az ülésen olyan határozatot fogadtak el, amely szerint a jövőben a vásárló kö­­zönség érdekeinek védelmében és jobb kiszolgálása érdekében a kereskedelmi dolgozók köré­ben mozgalmat indítanak. Elhatározták, hogy a lakosság kérésének megfelelően szélesí­tik a jól bevált félkész étel árusítását. A kereskedelmi háló­zat fejlesztése során 1962-ben az óvárosban három új üzletet nyitnak, s két élelmiszer üzle­tet önkiszolgáló módszerűre alakítanak át. hétx szocialista brigád az ÁMG-ben Két évvel ezelőtt alakultak meg az első, szocialista címért küzdő brigádok a székesfehér­vári Általános Mechanikai Gép­gyárban. Az úttörők példáját egyre többen követték,és ma már nincs olyan üzem, munkahely a gyárban, ahol ne lenne vagy szocialista, vagy a címért har­col brigád. Másutt éppen arról beszélnek a dolgozók, hogyan alakítsanak brigádot, mi módon kapcsolódjanak be e nemes moz­galomba. Az ÁMG-ben jelenleg 48 brigádot tartanak nyilván, melyek részt vesz­­nek a mozgalomban. Ebből 10 már elnyerte a kitün­tető címet. Legutóbb november 7-e alkalmával értékelték a bri­gádok munkáját és az eredmé­nyek alapján négy brigádnak ítélték oda a szocialista címet, így lett a szocialista cím birto­kosa az elektromos üzemben dolgozó Vosztok-brigád, a forgá­csoló üzemben a Mező Imre ne­vét viselő brigád, a karosszéria üzemben Szűts István, a kárpitos üzemben Kajfis Gyula brigádja. A szakszervezet kezdeménye­zésére a közelmúltban megvizs­gálták a brigádok helyzetét a gyárban, és ez a vizsgálat nem­csak az eredményeket, hanem a hiányosságokat is felszínre hoz­ta. Jóllehet egyes brigádok munkája, te­vékenysége dicsérendő, a brigádok többségénél az utób­bi időben bizonyos vissza­esés tapasztalható. Számos brigád csak termelési vállalást tesz — ezeket teljesí­tik! —, és ezzel kívánja elérni a szocialista címet. Ez önmagában szép dolog, fontos a tervért ví­vott küzdelem, azonban ez csak része­­a szocialista brigád­moz­galomnak. Nem minden brigád­nál valósul meg a jelszó: szo­cialista módon dolgozni, tanulni, élni. A politikai és szakmai kép­zés kampányszerű, a brigádnap­lókat hiányosan vezetik, nincs kollektív együttélés. E hiányossá­gok egyik fő oka azonban az, hogy a társadalmi és gazdasági szervek részéről nincs meg az odaadó, rendszeres támogatás a brigádoknak. Ahol a brigádok támogatást kapnak az üzemve­zetéstől, a szakszervezeti bizal­mitól, és segít a pártcsoport, ott érezhető a jó munka, közös kép­zés, kollektív együttélés. A gyár szerszámüzemében minden dolgozó tagja a szo­cialista brigádoknak. Itt két brigád működik s mind­kettő birtokosa mér a megtisz­telő címnek. Példaképül szolgál­­nak a többi brigádoknak, hogyan kell szocialista módon teljesíte­ni a feladatokat, állandóan ta­nulni, a kollektív szellemet to­vább mélyíteni. Jól dolgoznak a brigádok a karosszéria üzemben, s különösen az elektromos üzem­ben. Példamutató a műszaki osz­tályon működő komplex­ brigád munkája is; ebben a brigádban fiatal műszakiak küzdenek a szo­cialista címért. Az Általános Mechanikai Gép­gyárban mély gyökere van már a szocialista brigád-mozgalomnak Jogos büszkeség töltheti el azokat, akik birtokosai már a szocialista címnek, a várományosok pedig küzdenek azért, hogy munkájuk gyümöl­csöt érleljen. Támogatni kell minden módon e brigádok törek­vését, hiszen e brigádok életünk, szocialista munkánk új hajtásai. H. T. Gagarin látogatása Port Saidban Jurij Gagarin őrnagy, aki hi­vatalos látogatáson az Egyesült Arab Köztársaságban tartózko­dik, keden Port Saidba látogatott. Ezt megelőzőleg megtekintette az EAK légierejének bilbeisi akadé­miáját és részt vett az ott ren­dezet katonai szemlén. Port Saidban ünneplő tömeg és Imád Eddin rusdi kormányzó fogadta a világ első űrhajósát. Gagarin megkoszorúzta a helyi hősi emlékművet, majd részt vett a tiszteletére rendezett villás­reggelin. Folytatják a Gaja medrének tisztítását — Növekszik az öntözött terület — A Vízügyi Igazgatóság terveiből k­s hold lucernaöntözését, és a Martonvásári Kutatóintézet 600 katasztrális holdon létesítendő legelő öntözését. Tovább bővítik a megyei halastavakat, s néhány termelőszövetkezet kisebb-na­­gyobb új halastavat létesít 1962- ben. A fürdőzőket érdeklő agárdi móló sorsa már végleges, az év végéig megépítik. Erre 300 000 forintot irányoztak elő. Az elmúlt év novemberében Állami Gazdaság 600 katasztrá­fáát adtunk a Vízügyi Igazgató­ság ötmillió forintos terv túltelje­sítéséről. A hírt követő hetekben a Középdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság, kihasználva a jó időt, az OFV által meghirdetett öntözési terv túlteljesítését szolgáló ver­seny szellemében újabb négymil­lió forint értékű terven felüli munkát végzett az év végéig. Ezzel az eredményével a dunán­túli vízügyesek között az első he­lyen végzett, s az országos rang­lista harmadik helyére került. Most az 1962-es évi vízügyi tervekről kértünk felvilágosítást Karászi Kálmán igazgatótól. Elmondotta, hogy mintegy másfél millió forintból 1962-ben befejezik a Dinnyés—Kajtori csatorna felújítását. Tovább folytatják a Gaja-patak meder­tisztítását, hogy megszüntessék a patak menti úgynevezett zöldár­területet. De jelentős összeget fordítanak az Alap—Cece-i vízfo­lyás menti nádas, mocsaras öve­zet lecsapoláséra is, s ezzel nagy területet adnak vissza a mező­­gazdasági művelésnek. A királyszentistváni szennyvíz­­tároló építési munkálatait befe­jezik, s elkezdik a Dunaújváros és környékének csatornafelújí­­tási munkálatait. — Ez lényeges feladat — mon­dotta Karászi Kálmán —, mert az elmúlt években ez volt a víz­ügy „mostoha gyermeke”. De most, miután már a város és az üzemek fejlesztési terve nagyobb távlatokban van meg, hozzálát­hatunk a többé-kevésbé végleges jellegű vízfolyások, csatornák megépítéséhez. Az öntözési tervek egy része a természetes vízfolyások mentén kerül megvalósításra. De érde­mes megemlíteni két nagy öntö­zési létesítményt, a Sinatelepi — ka — A TARTALOMBÓL: Izotópok az ipar szolgálatában ☆ Munkamódszer szervezés ít 20 millió forint tatarozásra, felújításra •ír Hárman az éjszakában ír Zaj és egészség •fc Az ifjúsági szövetkezetek szerepe a közösségi nevelés szolgálatában Ülést tartott a megyei tanács vb. A Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdán ülést tartott. Az első napirendi pontként megtárgyalták Pogácsnik Olivér osztályvezető tájékoztatóját az ötéves helyiipar-politikai tervek készítéséről, majd Tóth Gyula vb. elnökhelyettes adott tájékoztatót az 1961 évi intézkedési tervek végrehajtásáról. Ezután dr. Farkas L­ajos vb. elnökhelyettes terjesztette elő a végrehajtó bizottság irányelveit a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezéséről és beindításáról. A végrehajtó bizottsági ülés utolsó napirendjén bejelentések szerepeltek. Háromnegyed millió nyúl a terítéken Több megyében február 4-ig meghosszabbították a nyúlvadászatot Hazánk messze földön híres vadnevelő tájain január 28-án a tilalmi rendelet szerint hiva­talosan befejeződött a mezei nyúl vadászata. Fácánkakast ál­talában január 7-ig, a különö­sen gazdag fácánállománnyal rendelkező Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyé­ben pedig január 28-ig lőhették a pompás tollú vadmadarat. Az országszerte működő vadásztársaságoknak kere­ken 20 000 vadásza azon­ban még nem akasztotta szegre puskáját, hiszen az 1961—62. évi vadá­szati idény­­csak július 31-én zárul. Sőt a nyúlvadászatoknak sincs még vége. Mint Török Sándor, a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének főtitkára tájékoztatásul közölte, az or­szág különböző vidékein, de fő­ként az Alföldön még néhány napig jó nyúlvadászatokat ren­dezhetnek a keményre fagyott, sokfelé havas mezőkön. A rendkívül enge január eleji és január közepi időjárás, a nagy, sár miatt ugyanis számos vadász­társaság elmaradt a kilövésre érett „vadtermés” betakarítá­sával, vagyis nem tudtak annyi nyulat lőni, illetve hálóba fognt, mint amennyi az adott terület álományában valóban felesle­ges. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése alap­ján a megyei tanácsok,­­ illetve az illetékes megyei vadá­szati felügyelők február 4- ig engedélyezhetik nyárra a pótvadászatokat. Az előzetes jelentések szerint körülbelül háromnegyed mil­lióra tehető az eddig lelőtt és élve elfogott nyulak száma. A­ zsákmány számbavétele ugyan országszerte megkezdődött, de a február 4-ig megrendezésre kerülő vadászatok még módo­sítják a végeredményt. Valószínűnek látszik, hogy az idei nyúlzsákmány a felszabadulás óta a legma­gasabb szintet éri el. Hasonló eredmény várható a fácán­vadászatok zsákmányának összesítéséből is. Az úgynevezett nagyvadas te­rületeken tovább folytatják a szarvas-selejtezést, valam­int a több vidéken még mindig nagy­számú vaddisznó hajtóvadásza­tát, amelyekre sok külföldi va­dász érkezését várják. (MTI) Magasba szöknek a falak... Reggel hét óra, a hőmé­rő higanyszála mínusz négy fo­kot mutat. Híg porhó szitál a városra. Tél van. De a színház­­építők most is, mint a melegebb napokon, a rövid eligazítás után megindulnak, hogy a terveknek megfelelően végezzék munkáju­kat. Az emberek fázósan, siető­sen haladnak el az utcán, s a ha­vat keverő szélben alig akad egy-két kiváncsi, aki felnéz a Vörösmarty Színház égreszökő falaira. Pedig ott már emberek mozognak. Szilasi József művezető vezet végig a zsinórpadlás alsó födé­­m­ezésén. Mindenütt tégla és tégla, csak a japánerek útja sza­bad. — Az elmúlt héten megépítet­tük a gyorsfelvonót, méghozzá az épületen belül — kezdi Szilasi József. — így könnyebben, s ami a legfőbb, gyorsabban kerül fel az anyag a tetőre. Egész éjjel égett a tűz a víz­melegítő alatt, így már az első percekben meleg .Habarcsot kap­hattak a kőművesek. Fölöttünk állványok meredeznek. A zsinórpadlás csar­­nokállványzata már áll, húsz méterrel a színpad szintjétől. Az állványzatokon csak apró ember­kéknek tűnnek az ácsok. — Pedig jól megtermett legé­nyek mind — mondja nevetve Enyedi István, s­­ társaira mutat —: Mi tizenegyen vagyunk az épületen ácsokt. De elvégezzük a munkát így is. El, mert már mi is szeretnénk... Nem fejezi be a gondolatot. Ez az egyetlen, a határidő, ami­ről nem szívesen beszélnek a színházépítők. Érzik, tudják, hogy ha rajtuk múlik, kész lesz a színház határidőre. De hát az ácsok, a Zsell Ferencek, a Buko­­vics Istvánok kevesen vannak. — Ha csak rajtunk múlik, ak­kor meglesz — mondja Kecskés József brigádvezető, kőműves. — Mert mi dolgozunk akár éjjel, nappal. Mi is szeretnénk már egy kicsit lentebb dolgozni. De még egy kicsit föntebb tornázzuk ma­gunkat — s a legmagasabb pont­ra mutat. — Onnét már csak hét méter hatvan centi a legmaga­sabb pont. Aztán jöhetnek a te­tőszerkezet szerelők. Szabó László, Gáspár Mihály, R. Szabó József kőművesek fü­­tyürészve dolgoznak, falaznak. Mintha versenyt akarnának fü­tyülni az éles északnyugati szél­lel. Az idővel.. Épül a színház. Napról-napra magasabbra szöknek a falak. Az új sor tégla alatt még gőzöl a meleg habarcs, de már­ újabb sorral emelkedik a fal. Ezekben a téli napokban is 63 ember dol­gozik, becsülettel helytáll az épít­kezésen, hogy mielőbb elkészül­jön a színház. Lenézünk a ma­gasból. Motoros targonca fordul a habarcskeverőhöz. Tóth Lajos hordja a meszes targoncáján, hogy egy percet se kelljen oda­fenn állniok az építőknek. Porhavat hord a szél. A magasban emberek szorgos­kodnak s a fal napról napra, óráról órára magasabb lesz. Mire beköszönt a tavasz, már elérik a 26 métert. Legyőzik az időt... — Kátay — Hideghullám Olaszországban és Jugoszláviában Róma Olaszországban az Alpoktól egé­szen Szicíliáig újabb hideghullám söpör végig. Havazást jelentenek az egyébként napsütéses faluból is, ahol emberemlékezet óta nem volt oly zord a tél, mint az idén. A hó­fúvások járhatatlanná tettek több országutat. A hóviharok akadályoz­zák a partmenti hajóforgalmat is. Belgrád: Az újabb hideghullám átterjedt az egész Horváthországra. Zágráb közelében 13 fokos hideget mértek. Az egész adriai partvidéken heves viharok, helyenként hóviharok dúl­nak. Koszovó-Metohijában több he­tes enyhe idő után kedd óta esik a hó. A hótakaró helyenként eléri a 30 centimétert. Mint Tanjug-jelentés közli, több helyen megszűnt az or­szágúti közlekedés. Hasonló a hely­zet Makedóniában is, ahonnan szin­tén nagy hófúvásokat jelentenek. Montenegróban helyenként fél mé­ter magas hó esett. (MTI)

Next