Fejér Megyei Hírlap, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

Szerda, 1962. augusztus 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A kongrenssusi verseny egy része. Pártvezetőségi ülés a Pusztavámi Szénbányáknál — Amikor elém tették a jelentést, nem mertem hinni a szememnek. Hát tessék, így néz ki üzemenként a fajlagos bányafa-felhasználás köbméter/10 tonnában számítva. KISZ-akna 102 százalék, Békeakna 145,7 százalék, Katonacsapás 127,9 százalék, Katonacsapás II. 154,2 százalék, Iker-akna 110,1 százalék. Néma csend a teremben. Ismét sereen a gyufa s ki tudja már, hányadik cigaretta fog tüzet. A túllépés tonnánként üzemi szinten 4,56 forinttal emelte a szén termelése költségét. Sok ez nagyon. — Hogyan lehetséges? Hogyan lehet például a Katonacsapás Illyén 54 százalékkal több a felhasználás? — szisszen fel Horák. — Megmagyarázni nem nehéz. A megoldás annál nehezebb, hiszen nem rajtunk múlik elsősorban. És az igazgató sorolni kezdi, milyen tényezők játszottak közre a túllépésben. — Először azzal kezdeném, hogy az idei két súlyos baleset miatt — jogosan —, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megszigorította az ácsolást, hogy az emberek még nagyobb biztonságban legyenek. Elrendelte, hogy kisebb legyen a fogásmélység tíz centiméterrel és dupla tartozást kell alkalmazni. De nemcsak ez a túllépés oka. Eleve rossz a tervezés is, vagyis az a terv, amit a tröszt jóváhagy. Mi pontosan kiszámoltuk, szinte kilóra, hogy mennyi fára van szükségünk a technológiai előírás szerint. Erre a trösztnél áthúzták a számokat s újabbakat írtak helyükbe, mondván, nekünk is megszabja a minisztérium, hogy mennyi fát használhatunk fel. Így aztán furcsa helyzet áll elő. A katonacsapásnál a terv 0,273 köbméter/10 tonna, ugyanakkor a kötelező, amit be kell dolgozni 0,418. A KISZ-aknában 0,311 köbméter a kötelező, a terv ezzel szemben 0,251. Már eleve le kell mondani ilyen helyen, hogy költségen belül dolgozzanak.— És nem lehet a tervet korrigálni? — kérdi Baranek — Mi már sok helyen kopogtattunk, csengettünk, veszekedtünk, mindhiába. A terven nem módosítanak. Betervezték például a trösztnél, hogy már májusban megkapjuk a tárnokat és a süveggerendákat, növeljük a korszerűen biztosított területet és hogy bányafát takaríthassunk meg. Most július végén járunk, de a tárnoknak se hírük, se hamvuk. — Erre sincs korrekció? — Erre sincs. Mi most olyan kalappal vagyunk kénytelenek köszönni, amilyen van. De hallgassák meg a többi számot is. Sorolni kezdi, hogy széldeszkából egyedül a Katonacsapás I. üzemben volt túllépés, a többiek terven belül dolgoztak. Üzemi szinten 90,3 százalék az eredmény. Az önköltség 2,5 százalékkal magasabb, mint a tervezett. Az aknák közül egyedül a KISZ-akna ért el 99,3 százalékot, a többiek mind 100 százalék felett álltak az első félévben. Az árbevételi kieséssel együtt másfélmillió forint a veszteség. — Hogyan hozzuk ezt be? — Éppen azért vagyunk itt, hogy megbeszéljük, hogy segítséget kérjünk a kommunistáktól — szól Balázs Mátyás. Pillanatnyi szünet. Kint az iparvágányon élesen fütyül a síp: megérkezett egy szerelvény szén a katonacsapástól — Nézzük hát azt a kalapot, amivel köszönnünk kell — kezdi Horák Imre — Nézzük csak. Van két újításunk. Két gép. Az egyik a félfavágó, a másik a hántoló. Kétharmadrészben már el is készültek. Ha ezeket üzemeltetnénk, akkor havonta huszonkétezer forintot takarítanánk meg. Mi az oka, hogy ilyen sokáig húzódik a kivitelezés? Bemnek János veszi át a szót. — Jó dolog a szénmaró. Van is egy belőle. Minél előbb üzembe kellene állítani. Folynak az előkészületek? Csesznek is javasol valamit. — Tudtommal olyan két-három százalékon állunk a fa visszarablásával. Mi volna, ha ezt megggyorsítanánk? Ha szerveznénk egy lelkes csapatot, ellátnánk őket géppel és gyerünk óvatos gyorsasággal, visszanyerni a fát, ahol lehetséges. Elérhetjük akár a 15 százalékot is. Mosolyog az igazgató, pedig ilyen helyzetben ritkán látni arcán örömöt. Most mégis örül. Indokolja is: — Látják, jó helyen kopogtattam... nincs itt veszve még semmi! (folytatjuk) Orsovai Tibor Hamarosan megkezdődik az új sarkhajózási időszak. A fagyos vizű tengerek ormótlan jégtáblái közt megindulnak a hajókaravánok, hogy anyagot szállítsanak a Távol-Észak építkezéseihez, hogy minden szükségessel ellássák a Sarkkörön túl áttelelő kutatókat. Újból elől halad majd a szovjet sarkvidéki flotta vezérhajója, a Lenin atomjégtörő. A szovjet tudósok szívükön viselik a tengerészek egészségét, ezért, megbízhatóan működő sugárbiztonsági rendszert létesítettek ezen a hajón. Az atom a technika és a termelési kultúra merőben új színvonalát követeli meg. Ezzel kapcsolatban teljességgel új igények jelentkeztek a műszerek és automaták pontossága, az anyagok tisztasága, a Végrehajtandó műveletek szabatossága iránt. Ezen követelmények megvalósítása a reaktorok megbízható működésének záloga. Az atomberendezést és az egész rfi','A'aktív első kontúrt páncé-szekrénybe zárták. A biztonsági ' ''c'-slemezek vastagsága 300—406 milliméter. Ezenkívül a biológiai védőfem szolgálatában illanak a súlves beton- és vízrétegek. A védőburkolat általános vastagsna 2 méter, súlya pedig — csaknem 2000 tonna. Ez a burkolat a behatoló sugárzás menynyiségét a megengedett besugárzási színt néhány tizedrészére csökkenti. A jégtörőn lévő nyughatatlan neutronok biztos fogságban vannak, s csakis hasznos munkát végezhetnek. A folyosókon különleges fényjelzőket szereltek fel. Ezek mindig csak zöld fényben égnek, ami arról tanúskodik, hogy az atomjégtörő emberei teljes biztonságban élhetnek, s láthatják el a szolgálatot. A sárga fény, amely figyelmeztetést jelent, és a vörös fény, amely a veszélyt jelzi, még egyetlen egyszer sem gyűlt ki. A békés célokat szolgáló szovjet atomjégtörő, akárcsak minden közönséges hajó, bármely tengeren és óceánon közlekedhet, minden kikötőbe befuthat, hiszen senkit sem veszélyeztet. A szovjet atomjégtörő ártalmatlanságáról a külföld is meggyőződhetett. Amikor a „Lenin” Skandinávia körül hajózott — a Baltikumból a Sarkvidék felé tartva, — kéretlen figyelők kísérgették: egy dán őrhajó, valamint dán, norvég, svéd és amerikai repülőgépek. Utóbbiak oly alacsonyan szálltak a békés hajó felett, ejtőernyőkön valamiféle tárgyakat dobtak le- Mint kiderült, ezek az alkalmatosságok vizes levegőpróbák vételére szolgáltak. Egy idő múlva a dán sajtó kény telen-kelletlen elismerte, hogy a víz és a levegő rádióaktív szennyeződésének elemzése kimutatta: a szovjet jégtörő egyáltalán nem okoz rádióaktív szennyeződést. Nem veszélyezteti sem állomáshelye, sem hajózási útvonala körzetét. A jégtörő üzemelése során keletkező, rádióaktív hulladékot tartalmazó szennyvizet különleges tartályokba gyűjtik, s ott addig tárolják, míg végbe nem megy a rádióaktív anyagok nagyobb részének elbomlása. Utána a szennyvizet a tartályokból egy segédhajóra viszik, amely a jégtörő állomáshelyén horgonyoz. A bázison parti eszközök állnak rendelkezésre a szilárd halmazállapotú hulladék elemésztésére, továbbá különleges berendezések vannak az aktív vizek megtisztítására. Az atomjégtörő felhasználása sok új elemmel gazdagítja nemcsak a sarkvidéki hajózást, hanem a társadalom életét is. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs hasonlata szerint az atomhajó hivatva van megtörni nemcsak az óceán, de a hidegháború jegét is, utat kell törnie a népek eszéhez és szívéhez, felhíva őket: hagyjanak fel az államok a fegyverkezési versennyel, inkább az atomenergiának az emberek javát szolgáló felhasználásában versenyezzenek. S. oldal Minden határozat annyit ér... A megyei pártbizottság és a megyei tanács a nyár elején határozatban szabta meg az aratáscséplés legfontosabb feladatait. A határozat egyik legfontosabb tennivalóként, a gépek kapacitásának teljes kihasználását jelöli meg. Ilyen módon biztosítani tudjuk, hogy minden aratásra alkalmas területen gép vágja és takarítsa be a gabonát. A gépek kapacitásának teljes kihasználása mellett még két nagyon fontos tennivalóra irányítja a figyelmet a határozat. Egyik, hogy az aratás nemcsak a gabona levágását jelenti, hanem a cséplést is, a szalmalehúzást, kazalozást és a tarló élművelését. Másrészt, hogy az aratás komplex folyamata csak úgy oldható meg, ha a kapacitás kihasználása mellett minden arra alkalmas gép kettős, vagy legalább nyújtott műszakban dolgozik. A határozat felhívta a párt, tanácsi, gépállomást, termelőszövetkezeti vezetőket, hogy tőlük telhetően mindent tegyenek meg az aratás-cséplés zökkenőmentes lebonyolításáért. Gabonaföldjeinknek több mint fele tartó már, kepek tízezreit látjuk szerte a megyében, a kombájnnal aratott területekről többszáz vagon gabona került magtárba, raktárba. Érdemes megnézni kissé közelebbről, hogyan válik valóra a megyei pártbizottság és tanács határozata, hogyan segítik a gépek a gabona-betakarítást, hogyan haladunk az aratás járulékos munkálataival? Egy kisebb, egy közepes és egy nagy gabonaterülettel rendelkező termelőszövetkezetbe vitt az utunk a múlt hét végén. Táe — Petőfi Termelőszövetkezet A Petőfiben 800 hold kalászost kell learatni, elcsépelni. A 375 hold őszi árpa már keresztekben, illetve jórészt magtárban van. Egy AC 400-as kombájn és öt kévekötő-aratógép dolgozik a tszben. Amíg a kombájnra nem sok jót tudnak mondani, addig az aratógépek munkájáról csak dicsérettel szólnak. A tíz-tizenöt hold rendszerint tarlóként marad mögöttük minden nap. Mivel viszonylag nagy területet aratnak kévekötő aratógépekkel, gondot okoz a kévék összehordása, a kepélés. A KISZ-szervezet sietett a szövetkezet segítségére. A fiataloknak ez évben egy pécsi és egy siófoki kirándulásnak kell A Rákócziban a 100 hold borsóval együtt 1620 hold az aratni való. Két AC—400-as, egy SZK— 3-as kombájn és két aratógép dolgozik. A termelőszövetkezet úgy szervezte meg a munkát, hogy minden tarlót lófogattal átgereblyéznek. A gereblyéző® után saját gépekkel lehúzzák a szalmát és a kazalozó brigád dűlőről-dűlőre járva a föld végén bekazalozza. A szalmától megtisztított táblákat a traktorok felszántják. Elméletben, illetve tervezés szerint így néz ki a sopornyai aratás. A valóság azonban jócskán módosította ezt az elképzelést. Ugyanis kevés a munkaerő, így aztán nagyon ki kellett számítani, hogy ki, mikor és hol dolgozzék. A kazalozók például e hét közepéig a takarmányt — lucernát és rétiszénát — kazalozzák. Utána int í vlian a pcair a naihűségeit a termelőszövetkezet fizette. Ennek fejében a fiatalok segítenek a szövetkezeti munkában. Az árpa-aratáskor például öt napon át húsz-harminc fiatal vett részt munkája után (üzembe járó fiatalokról van szó) a kévék öszszehordásában, a kepelésben. A szövetkezet öt erőgépe az aratás kezdetén mindjárt a tarlók elműveléséhez látott. Később azonban a szállítások miatt abba kellett hagyniuk a szántást, jelenleg ezt csak éjszaka végzik. A szövetkezet minden gépe két műszakban dolgozik. A saját gépek mellé még a hét elején megérkezett a gépállomás egy DT-traktora is, ezzel naphosszat szántanak nászalmához. Az első aratógép J 19-én állt munkába. Huszonnyolcadikén még egyetlen hold tarlós sem volt elművelve. Igaz, a takarmány-kazalozás és borsóaratás befejeztével jelentős munka- ] erő szabadul fel, amelyet teljes egészében az aratáshoz irányíta- nak. E hét közepén a borsóbeta- i karítás után megkezdődik az aratógéppel vágott területekről a ga- bana behordása. A cséplést asz- ‘ tagból végzik és szükség szerint géprehordás is lesz. A tarlóművelés elhúzódása nemcsak a talaj kiszáradását és az őszi művelésre váró terület megnövekedését vetíti előre, hanem azt a kérdést is, vajon a takarmánybázis pótlásához feltétle- nül szükséges tarlóvetést biztosítani tudja-e majd a tsz. Újházi , Dénes elvtárs, a tsz párttitkára , igennel válaszol. Ugyanis a tarló- , vetés zöme nem a gabona, hanem a len tarlójába kerül és az 500 hold len nagy részét már felnyűt ,ték a gépek. A jelenlegi gépi erővel minden eshetőség számbavételével au-gusztus 20-ra fejeznék be az aratásit. (Utána még a terület jórészéről csépelni kell). Gépre, legalább aratógépre lenne nagy szükségük. Nem tudni, hogy a gépállomási munkaszervezés-e az oka,de éppen itt tartottunk, amikor is nyílt az ajtó és Lengyel József aratógépkezelő megjelent. Tácról jött Soponyára aratni. Kicsitbosszús is, mert ahogy mondja,összevissza küldözgették és előző nap is mindössze öt holdat tudott aratni. Hamarosan megegyeznek a táblában, ahol Lengyel majd munkába áll és már indul is. A határidő ennyivel is lerövidült. Kálóz — Vörös lobogó Termelőszövetkezet Amíg a Sárbogárdi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán arról számolnak be, hogy az aratás zömén túl vannak, addig a kálozi Vöröslobogóban nem kis gondot okoz a még aratásra váró 700 hold búza. A 2100 hold kalászosban két kombájn és négy aratógép dolgozik. De két aratógép és egy kombájn leállt, javításuk előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe. Nem csoda hát, ha a káloziaknak gondot okoz az aratás. Úgy érzik, a hasonló gabonaterülettel rendelkező termelőszövetkezetekkel szemben háttérbe szorultak a gépek elosztásakor. (A járási tanács mezőgazdasági osztálya ugyan azt mondja, hogy a káloziak okoskodtak és maguknak köszönjék, hogy ennyi gép dolgozik csak náluk.) Előfordulhat, hogy a káloziak is hibásak, hogy csak ennyi gép arat területükön. Azt azonban mégiscsak meg kellene gondolni, hogyan segíthetnek most, miután a járásban a gabona zömét már levágták. A két kévekötő-aratógépet, ami még jelenleg dolgozna is, le kell állítani, hiszen a túlérett gabonát már csak számottevő veszteséggel lehetne ezekkel aratni. Nemcsak a gépek száma kevés, a teljesítményük sem dicséretes. Egyenként 15 munkanapot dolgoztak már a termelőszövetkezetben és mindössze 380 hold gabonát vágtak le. Sok a meghibásodás és bármilyen ügyes, gyors és áldozatkész is a körzeti szerelő, amire megérkezik, jócskán elmúlik az idő, ami mögött nincsen teljesítmény. Körülbelül 250 hold gabonát és több mint 130 hold borsót kézzel arattak le. Két cséplőgép a kombájngabonát tisztítja, három pedig kézzel, illetve kévekötő aratógéppel vágott területek termését csépeli. A cséplőgépek reggel öttől este hét-nyolc óráig dolgoznak, a cséplőcsapatok munkához való állása nagyon jó, naponta rendszerint ISO mázsa gabonát csépelnek el, a gép 90 mázsás műszaknormájával szemben. A faluban két terményforgalmi átvevőhely van és egy liszt cseretelep. A termelőszövetkezet ez évben 120—130 vagon gabonát ad át a vállalat raktáraiba. A liszt cseretelepre Káloz mellett Soponya is átjár lisztet cserélni. A két felvásárló raktárhoz és a liszt cseretelephez mindössze egy alkalmazottja van a Teményforgalmi Vállalatnak. Igaz, Nagy Ferenc, aki Sárkeresztúrról jár át Kálozra, reggel 5-től este 9—10 óráig dolgozik. Mégis előfordul, hogy gabonaszállító autók és lovaskocsik tucatjai állnak valamelyik határ előtt, mert éppen liszt érkezett és Nagy ott van elfoglalva. Teljesen indokolt a Vöröslobogó vezetőinek az a véleménye, hogy az átvevő helyeket kiszolgáló személyzetet a Terményforgalmi Válalatnak gondosabban kellene kezelni. Soponya — Rákóczi Termelőszövetkezet * Három termelőszövetkezet, három gond. Van azonban olyan tanulság is, amely minden termelőszövetkezetre egyaránt vonatkozik. Nevezetesen az, hogy a szalmalehúzás és a tarló elművelése vontatottan halad. Az elkövetkező napokban a még lábon álló gabona gyorsabb betakarításával együtt erre kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A gépállomások és járási tanácsok pedig most, hogy az aratás felén már túljutottunk, vizsgálják meg a gépek elosztását Ahol munkaerő-probléma jelentkezik, vagy még aránytalanul nagy terület vár betakarításra, a lehetőség szerint gépi segítséget kel nyújtani. A gépkezelők pedig, mindenekelőtt a kombájnosok, minden aratásra alkalmas percet használjanak ki. Most elsősorban rajtuk múlik már, hogy a megtermett kenyér- és takarmánygabonából mennyit tudunk a legkisebb veszteséggel betakarítani. Minden határozat annyit ér, amennyi a munka során valóra válik belőle. A megyei pártbizottságnak és megyei tanácsnak, az aratás-cséplés megszervezésére vonatkozó határozata kisebb hiányosságokkal viszonylag jól valósul meg a gyakorlatban. Ahol csak lehet, szüntessük meg ezeket a kisebb hiányosságokat ... Szanati Anna