Fejér Megyei Hírlap, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

* oldal Agresszió­t gazdasági mezben ismerik, ugye, a mi Masa­­babánkat. Igen, azt a piros-pozs­gás, fejkendős, harangszoknyás baba-kollekciót, amelyben vagy féltucat baba van egymásba rak­va, a parányitól az egészen óriá­siig. Nos, bennünket mindig erre emlékeztet az Európai Közös pi­ac, vagy másként a „Hatok Euró­pája”. Itt is az a helyzet, hogy a kisebbet elnyeli a nagyobb, s az egész felett a Német Szövetségi Köztársaság uralkodik. M. Pljanszki, az Izvesztyija szemleírója élt ezzel a hasonlat­tal, amikor Brüsszelben járt és az „Egyesült Európa” apparátu­sának néhány vezetőjével beszél­getett. Az európai politikusok ud­variasan mosolyogtak, mintha valami számukra kevéssé érthető viccet hallottak volna, pedig a hasonlat a tőkés világ egy részét átfogó integráció leglényegesebb vonását emelte ki, amit­­ a kör­vonalaiban máris felismerhető komplikációk miatt — aligha sza­bad megmosolyogni. Az a hat európai tőkés ország, amely pillanatnyilag tel­jes jogú tagja a közös piacnak — a Benelux államok, Olaszország, Francaország, és az NSZK — mind aláírta az északatlanti pak­tumot és ezzel a NATO tagjaivá vált. S ámbár a NATO tagságát tekintve, bővebb szervezet, mint a közös piac mégis ennek a hat államnak a római szerződésben rögzített szoros összefogása a NATO sajátos gazdasági alapjá­nak tekinthető. Hogy ez a kato­nai paktum erősen rányomja bé­lyegét a közös piacra, az a felü­letes szemlélő előtt is világos. Egyetlen adat jól szemlélteti ezt az összefüggést. A közös piac hat tagállama 1958 és 1961 között 25,6 százalékkal növelte közvetlen katonai kiadásait, s Nyugat-Né­­metország 1961-ben ötven száza­lékkal költött többet fegyverke­zésre, mint 1957-ben. Az 1963. évi költségvetés, amelyet a na­pokban hagyott jóvá a Bundestag, körülbelül 3 milliárd márkával emeli a tavalyi katonai költség­­vetést. Ez az intenzív fegyverke­zés megmutatja az integráció bel­ső természetét, agresszív lényét. De érdemes arra is utalni, hogy eltekintve a nemzetközi életre gyakorolt negatív hatástól, a „több ágyú” elv gyakorlati érvé­nyesítése a közös piac-országok gyors gazdasági fejlődését is gá­tolja. Hiszen a hatok konjukt­urá­lis viszonyai éppen azért voltak jobbak az amerikainál, vagy az angolnál­, mert­ később kezdték és kisebb mértékben folytatták a fegyverkezést. Ma azonban már ilyen „szemrehányás” nem érhe­ti a hatokat sem Vrac Martov, sem London részéről. Sőt, a közös­piac­­legfőbb tartalmává vált a fegyverkezés, m­ghozzá annak legkorszerűbb és legveszedelme­sebb válfaja: az atomfegyverke­­zés, amelyet az Furatom nevű fiókintézmény révén tettek közös vállalkozássá. De Gaulle francia köztár­sasági elnök nyugatnémetországi körutazása, ha a látványos kül­sőségektől, a tábornok német — barátságának tüntető megnyil­vánulásaitól — a német nyelvű köszöntőktől és német őseinek felemlegetésétől — eltekintünk, legelső­sorban azt célozta, hogy a közös francia—nyugatnémet atom­­fegyverkezés útját egyengesse. A franciáknak már van atombom­bájuk, a nyugatnémeteknek van pénzük — ha e kettőt egyesítik, egy-kettőre megteremthetik a hőn vágyott önálló atomütőerőt. Hamburgi beszédében egészen nyíltan szólt erről az elgondolás­ról De Gaulle elnök. S hogy mire kell a nyugat­német—francia unió és milyen célt szolgál majd az atomütőerő, azt a francia és a nyugatnémet kormány politikájá­nak ismeretében eddig is sejthet­tük. De Gaulle azonban minden kételyt eloszlatott, amikor arról beszélt, hogy Európának egészen az Uraiig egységessé kell válnia, természetesen francia vezetés alatt. Ez félreérthetetlenül azt jelenti, hogy a tábornok ha nem is terminológiájában, de tartal­mában magáévá tette a nyugatné­met imperializmus területi köve­teléseit, sőt most ő emeli magas­ra a szovjetellenesség zászlaját. A közös piacot, a magvát képe­ző francia—nyugatnémet összefo­gás, a modern „szent szö­vetséggé” teszi. Nyugat-Európa két legreakciósabb rezsimje, a köztársasági mezbe öltözött francia és nyugatnémet monar­chia hadat üzent nemcsak a szo­cializmusnak, hanem a polgári demokrácia intézményeinek, a parlamentnek, a gyülekezési, szó­­lási és sajtószabadságnak is, amelyet a kapitalizmus ma úgy­is megnyomorított és önmaga ár­nyékává silányított. Jóllehet a közös piac a konjunktúra áldásai­ból néhány morzsát hullat a dol­gozó osztályoknak is, valójában azonban mélyen antiszociális egyesülés, a monopóliumok ösz­­szefogása mindennemű társadal­mi haladás, a legparányibb szo­ciális reform, a nemzetközi kap­csolatokban a reálpolitika felül­­kerekedésének megakadályozá­sára. A közös piacnak pontosan ebben van az óriási vonzereje a tőkések szemében. A kívül re­kedt országok kapitalistái — gon­dolok főként az amerikaiakra és az angolokra­ — elsősorban ezt a politikai oldalát becsülik a közös piacnak, s ezért hajlandók bizo­nyos gazdasági áldozatokra is. A komplikációk azonban itt, ezek­nek az áldozatoknak a mibenlé­tét és mértékét illetően jelentkez­nek a legélesebb formákban. A közös piac révén Bonn és Párizs erősebbnek tudja magát London­nál és nagyjából egyenlőnek véli együttesét az Egyesült Államok­kal. Angliától tehát feltétel nél­küli behódolást követel, az Egye­sült Államokkal pedig lépten­­nyomon érezteti, hogy az erők ni­­vellálódtak, tehát vége az óceánon túl a parancsuralomnak Anglia csatlakozási szándéka és igyekezete drámai eseménye­ket indított meg. A brit nemzet­közösség tagjai attól félnek, hogy London velük fogja megfizettet­ni a belépti díjat, s ezért a nyu­gatnémetek­­ semmiféle kedvez­ményt nem hajlandók biztosítani a szigetország részére. Így a Mac­millan kormány roppant nehéz helyzetben van. A brüsszeli tár­gyalások a csatlakozásról zsákut­cába jutottak, mert a franciái­ és a nyugatnémetek kevesellék az angol „engedékenységet” a nem­zetközösségi kormányok viszont, főként ezt a viharos londoni mi­niszterelnöki konferencia jelzi, sokalják Anglia engedékenységét. Ráadásul ez a huzavona a hatok táborában is bizonyos polarizációt idézett elő: a Benelux országok és Olaszország ragaszkodik Anglia belépéséhez. Részint azért, mert ebben látj­ák­ a legfőbb biztosíté­kát annak, hogy a közösség nem válik angolszászellenessé, más­részt szerintük Anglia ellensúlyoz­ni tudná a frank—germán hege­móniát. Az Egyesült Államok is érzi a közös piac kettősségét. Nagy erőfeszítéseket tesz, hogy Anglia belépését megkönnyítse, s óriási tőkét fektetett be, hogy a közös piac elődjén belül szilárd állásai legyenek. Washington diplomáciai húzásait az a felismerés diktálja, hogy most m­ár nem­­ szab tör­vényt Nyugat-Európának. Éppen ezért ügyel olyan féltékenyen egyedien hatalmi jelvényre, a nuk­leáris fegyverekre. A közös piac tagadhatatlanul agresszív szervezet, amely nem­csak megkülönböztető kereskedel­mi intézkedéseit hanem katonai eszközeit is a szocialista világ el­len fordítja. De ez az integráció egyúttal megbontja a tőkés világ rendjét is, kiélezi az ellentéteket, polarizálja az erőket, s meggyőző erővel bizonyítja a lenini tétel igazságát: az Európai Egyesült Államok kapitalista viszonyok között mélységesen reakciós esz­me, amely csak gondot és bajt hoz az emberiségre. Sala Tamás FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1962. szeptember 20. I Október 10—31 .■ Marés­ossági napok Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága ez év áprilisá­ban határozatot hozott a taka­rékossági napok szervezésével, rendezésével kapcsolatban. A párthatározat értelmében ezu­tán minden évben megrendezik megyénkben ezeket a hasznos, sok embert takarékosságra késztető napokat. Szerdán, a takarékossági na­pokat előkészítő bizottság ülést tartott. Az értekezleten megbe­szélték az október 10-től októ­ber 31-ig rendezendő takaré­kossági napokkal kapcsolatos teendőket. Az eredményes munka érdekében bekapcso­lódnak a posta, a földműves­szövetkezetek, takarékszövet­kezetek, tanácsok, tömegszer­vezetek és társadalmi szervek. A NOTANACSOK ÉLETÉBŐL iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiiiui,, iiiiiiiiiimiiiiiiiiiitii Tapasztalatcserék A szabadbattyáni nőtanács pár nappal ezelőtt kéréssel fordult az MSZMI székesfehérvári járási bi­zottságához. Azt kérték a termelő­­szövetkezet asszonyainak nevében, hogy tegyék lehetővé számukra a lovasberényi tapasztalatcserét. A szabadbattyáni nők kérése telje­sült. Huszonhatan vettek részt a sok hasznos tapasztalatot nyújtó értekezleten. Nemcsak szavakban hallottak a lovasberényi Újbarázda Tsz asszo­nyainak helytállásáról, hanem lát­ták őket munka közben is. A ker­tészetben éppen hatvan asszony szorgoskodott, készítették exportra a paradicsomot. Megtekintették a látogatók a baromfitelepet és az egész állatállományt. Dicsérő levél A pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezetben hét brigád küzd a szocialista címért. Közü­lük négy asszonyokból, lányokból tevődik össze. A nőtanács szer­dán hívta össze a termelőszövet­kezetben vetélkedő brigádtagokat. A megbeszélés során ismertették a járási nőtanács végrehajtó bizott­ságának dicsérő levelét. A levélben a végrehajtó bizott­ság elismerését fejezte ki a szo­cialista brigád címért dolgozó asz­­szonyok munkájáért. A tsz veze­tősége is elégedett a nők munká­jával. Az asszonyok ezen a téren to­vább akarnak lépni. A versenymoz­galom egyik követelménye is a továbbtanulás valóraváltása. A Há­­mán Kató és Kállai Éva brigádok­ból tizenegyen jelentkeztek az ál­talános iskola VII. osztályába. A Hámán Kató brigádból ugyancsak tizenegyen vesznek részt a terme­lőszövetkezeti akadémia előadása­in és a többi brigádokból is ta­nulnak A székesfehérvári járásban a polgárdi Vörös Csillag Tsz asz­­szonyai kezdeményezték a ver­senymozgalmat.­­ Felhívásukhoz a járásból nyolc termelőszövet­kezet csatlakozott. Nemrégiben értékelték a versenyző asszonyok munkáját. A gazdasági év első felének értékelése azt mutatta, hogy ebben a járásban is becsü­letesen teljesítették adott sza­vukat az asszonyok. A seregélye­si Kossuth Tsz-ben pl. egy nő tagra 104 munkaegység jut. Az enyingiek sem igen maradnak el mögöttük 103,7 teljesítésük­kel, de nyomukban járnak a má­tyásdombi és iszkaszentgyörgyi termelőszövetkezeti tagok is. Mátyásdombon a segítő család­tagok átlagos munkaegysége 112 volt az első félévben. A versenyfelhívásban szere­pelt a tojás és baromfifelvásár­lás segítése is. Minden termelő­­szövetkezetben szószólói és tevé­keny részesei voltak asszonyaink a felvásárlási terv segítésének és a köztesbab termelésnek is. A kilenc termelőszövetkezet­ben vetélkedő tsz tagok 113 tár­sukat hívták maguk közé a szö­­vetkezet teljes jogú tagjának. A VIII. pártkongresszus híre gondolkodásra késztette a ver­senymozgalom részeseit, így töb­ben közülük a magasabb szintű mozgalomban kértek helyet. A szabadbattyáni Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben három — Ga­garin, Egyetértés és VIII. párt­­kongresszus — szocialista címért küzdő brigád alakult. A seregélyesi Úttörő Tsz ker­tészetében szintén megalakult a szocialista címért küzdő munka­csapat. A sárkeszi Kossuth Tsz­­ben pártunk VIII. kongresszu­sának tiszteletére külön verseny,­mozgalmat indítottak. Németh Gyuláné munkacsapatv­erseny­­re hívta ki Kovács Jánosné csa­patát. A versenyszempontok a szövetkezet megszilárdítását segí­tik. A seregélyesi Kossuth Tsz­­ben is hasonló ered­mi­én­veket hozott a kongresszusra való ké­szülődés. 113 új tsz tag A mezőgazdasági szakmunkásképzésről A nőtanács dunaújvárosi járási végrehajtó bizottsága megbeszélés­re hívta össze a falusi nőtanács vezetőit. Ez alkalommal a szak­munkásképzés fontosságáról be­széltek. A nőtanácsok vezetői el­mondották, hogy szinte minden termelőszövetkezetben van érdek­lődés a szakmunkás továbbképzés iránt. Az asszonyok, lányok első­sorban a kertészeti és baromfi­­tenyésztő tanfolyamokra jelentkez­tek. E hó 27-én az ercsi nőtanács ösz­­szehívja a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat és a közvet­len feladatokat beszélik meg a szakmunkásképzéssel kapcsolatban. Ezen a nőgyűlésen megjelenik Só­falvi Imre, a dunaújvárosi járási tanács vb. mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. Meghallgatja milyen segítséget várnak a szakemberek­től, a tanácsapparátustól e tanfo­lyammal kapcsolatban. Megszüntetik a József Attila olvasómozgalom kötöttségeit A József Attila olvasómozgalomban a múlt évben mintegy 80 000 ifjú vett részt, az idén a jelentkezők száma már meg­haladta a 164 000-et. A gyorsabb fejlődést eddig gátolta, hogy a mozgalom nem alkalmazkodott eléggé sem az egyes ifjúsági réte­gek, sem a korosztályok igényeihez, továbbá az üzemi és falusi könyvtárak lehetőségeihez. A KISZ Intéző Bizottságának határozata értelmében a jövő­ben nem lesznek úgynevezett kötelező könyvek és versek, eltör­lik a beszámolási kötelezettséget. A résztvevők továbbra is­ bronz, ezüst és arany fokozatú jelvényeket kapnak; a bronz fokozat megszerzéséhez hat szabadon választott könyvet, az ezüsthöz 9, az aranyhoz pedig 12 könyvet kell egy évben elolvasni. A részt­vevőnek be kell iratkoznia valamelyik közművelődési, iskolai, vagy szakszervezeti könyvtárba. A könyvtárakban „József Attila olvasómozgalom” feliratú olvasójegyet kapnak, amely egyben „számot ad” a könyvek elolvasásáról. A KISZ-szervezetek számos érdekes, új rendezvénnyel is segítik a fiatalok irodalmi ismereteinek bővítését. író-olvasó talál­kozókat és irodalmi fejtörőket tartanak, Irodalmi szakköröket szerveznek, szavalóversenyeket rendeznek, s e célra felhasználják az irodalmi színpadokat is. (MTI) Egyre több aktivista Több nőtanácsnál frissítik, újítják a vezetőséget, hogy ja­vuljon a munka. Az a tapaszta­lat, hogy egyre több asszony kí­séri érdeklődéssel az új és a régi vezetőségek munkáját, az őszi­, téli programtervezetek összeállí­tását. A múlt évben Csórón számos fiatalasszony vett részt a nőta­nács tevékenységében, akik az­előtt elzárkóztak. Arról hallot­tunk, hogy a móri nőtanács is jól dolgozik. A legutóbbi össze­jövetelen száztízen jelentek meg a falu asszonyai közül. Sokan kö­zülük először jöttek el nőtanács rendezvényre, de nagyon sok idő­sebb asszony is szót kért, aki pár évig kicsit távol tartotta magát a mozgalomtól. Érthető az érdek­lődés, hisz a nőmozgalom akti­vistáinak olyan széles a munka­skálája, hogy minden réteg ta­lálhat érdeklődési köréhez, mun­­kájához közel álló feladatot Az újjáalakult szabadbattyá­ni vezetőség is munkához látott. Jelenleg az elnöki tisztséget Pró­kai Józsefné ás a titkári tisztsé­get Major Ferencné tölti be. Már elkészítették a munkaterv­javaslatot. Ebből csak egyetlen pon­tot említünk és ajánlunk a többi nőtanács figyelmébe. Fog­lalkoznak a megyei tanács hatá­rozatának értelmében a község­ben élő cigány­ családokkal. Bú­zás Zoltánná, Kiss Endréné, Sza­bó Istvánná, Horváth Dávidné, Németh Júlia, Garami Károly­­né havonként rendszeresen meg­látogatják otthonukban ezeket a családokat és velük állandó kap­csolatot tartanak fenn. Segítség az iskoláknak Egyes községekben az asszonyok, a nőtanácsok aktivistái már hívó szó nélkül megjelennek augusztus utolsó napjaiban az iskolánál, kezük­ben takarító eszközökkel, szerekkel. Anyai gondossággal előkészítik a tantermeket is fiaik, lányaik számára. Ebben az évben Kincsesbányán negyvennégyen takarították a tanter­meket, rendezték az iskola környezetét. A vértesboglári asszonyok is sokat segítenek a környezet csinosításában is, de ezenkívül már készíti a nőtanács és a szülői munkaközösség a tervet, amelyben megszabják, miként tudják a falu asszonyai leginkább segíteni az iskolai nevelő munkát. A lovasberényi nőtanács jó munkáját bizonyítja, hogy család­látogatással is segítik egymást. Az egyik ilyen alkalomkor tapasztalták, hogy két kis gyermek kissé elhagyatott állapotban van. Ezért vásároltak számukra ruhafélét és ma már ott vannak az apróságok az óvodában. Tanulják hozzájuk hasonló kis társaikkal együtt a verseket, jókedvűen játszadoznak. Elismerést érdemelnek a móri nőtanács aktivistái is. Ők a napközi otthont segítik elsősorban. Az erkölcsi támogatáson kívül vásároltak a napközi otthonban elhelyezett gyermekek számára könyveket, szórakoz­tató társasjátékokat. Az említett nőtanácsokon kívül szinte minden községben, minden iskola mellett működnek a szülőkből álló munkaközösségek, amelyek segítik a nevelési munkát és társadalmi segítségükkel szépül, csinosodik az iskola környezete. 38-an utaznak Mezőkövesdre Nőtanácsaink vezetőségei • már megkezdték az őszi programterve­zetek összeállítását. A munkater­vekből kitűnik, hogy sok helyen ismerkednek majd asszonyaink, lá­nyaink a nők akadémiájának hasz­nos előadásaival, részt vesznek különböző továbbképző tanfolyamo­kon. Ott lesznek a szórakozást nyújtó szabású varrás és kézimun­­kázási ügyességet fejlesztő össze­jöveteleken is. Mezőfalván, Rácalmáson, Fülén és még nagyon sok helyen barát­koztak már az elmúlt télen is a népi hímzéssel. A dunaújvárosi já­rás asszonyainak jó kapcsolata van a mezőkövesdi asszonyokkal, azokkal, akik segítették meghono­sítani a mezőkövesdi népi motívu­mok elterjedését. Most a járásból harmincnyolc asszony utazik Me­zőkövesdre, hogy e kapcsolat to­vább erősödjék. A járás küldöttei egy napot tartózkodnak Mezőkö­vesden, majd megtekintik a mező­­gazdasági kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék