Fejér Megyei Hírlap, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

t fejér m Csütörtök, 1983. január 3. XIX. évfolyam, 1. szám. Ára: 50 fillér. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I ___ L r a ^ mm. ■ m H K H fHÉ ■ NA ■ _­ I I H ^ g r hhmhmbméhi wammmr AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T­ANÁCS LAPJA | AZ ÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN TÖRTÉNT községi nőtanács vezetők gyűltek össze négynapos­­ta­nácskozásra Dunaújvárosba. Tegnap délelőtt meghallgatták Kovács Józsefnénak, a nőta­nács megyei titkárának elő­adását a nőmozgalom jelenlegi feladatairól. Ma Gubics Ist­ván, az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa tart tájékoztatót a kül- és belpoli­tikai kérdésekről. Látogatást tesznek a dunaújvárosi járási községi nőtanács vezetői a Szalmacellutozgyárban, filmet is néznek közösen. Az év első napján kezdődő tanfolyam minden bizonnyal kamatozik majd az ez évi munkában. Javítják a gépeket Enyingen Községi nőtanács­­vezetők tanfolyama Vastag hóréteg borítja a me­zőt, ellepte a fehér takaró a kinthagyott cukorrépát és hó­tól megrakottan roskadoznak a „téliesített” kukoricatövek is. A pár centiméteres hó alatt jég lapul, csúszik a ta­laj. Mégis trágyával megra­kott pótkocsik kanyarodnak a pusztaszabolcsi Mező Imre Ter­melőszövetkezet földtábláira. Lassabban megy a szállítás, mint más napokon, de azért ezzel is csökken a kihordásra váró trágyamennyiség, s nö­vekszik a föld tápereje. Amíg kint a földeken gyűl­nek a trágyakupacok, addig az irodában szervezik a trak­toros tanfolyamot. Tizen vesz­nek részt majd a hetedikén kezdődő traktoros­ tanfolya­mon a gépjavító állomás kul­túrtermében. Az enyingi Vörös Hajnal­ban is találtak munkát az el­ső napon. A Fő utcán a dél­előtti órákban éppen egy friss festékszagú UTOS ballagott, de testvérei — mert négyen vannak — sem tétlenkedtek. Most kezdődött a bejáratásuk. S amíg kint az új gépek za­katolnak, addig a gépjavító műhelyben Geracsek Ferenc üzemvezető mérnök irányítá­sával Völgyi Ferenc, Csim­a Gyula és a többi szakember gondoskodik a harmincegy erőgép „betegségének” orvos­lásáról. Az állatgondozók természe­tesen ott serénykednek a munkahelyükön, őket nem zökkentette ki az új év a munkarendből, mert dolgoz­­gottak becsülettel minden nap. A növénytermesztők pihen­nek úgy, mint a többi terme­lőszövetkezetben, pedig jólle­het, akadna még munka a hóréteggel borított földeken. Esküt tettek a választási bizottságok Eskütétellel kezdődött a munkanap járási tanácsaink­nál. Rácz József elvtárs, a dunaújvárosi járási tanács vb titkára is a járási választási bizottság eskütételével nyitot­ta meg az 1963-as esztendőt. Dr. Kovács Gyula, Mihók Ká­roly, Belezi Jenő, Strauss Já­nos, Szabó Istvánné eskütétele után a választási munkáról beszélgettek. A szokástól el­térően meghívták az esküté­telre dr. Welser Istvánt és Vincze Istvánt, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnökét, illetve titkárát is. A soron következő feladatokat együtt vitatták meg. Az­­ijesztendő köszöntése Vidám, derűs hangulat Dunaújvárosban Tizenkét évvel ezelőtt a mai Május 1. utca egyik koc­kaépületében overálosan, mackósan, pufajkásan bú­csúztatták az első városépí­tők az 1950-es esztendőt. Most az 1963-ik évet a szóra­kozóhelyeken és művelődési házakban csinosan, elegán­­san üdvözölték a dunaújvá­rosi asszonyok, leányok és férfiak egyaránt. Mindenütt kisestélyikben a nők, sötét ruhában szórakoztak a fér­fiak. Sok vidámsággal és derűvel köszöntötték az új évét. A Vasműben valóságos füttykoncerttel üdvözölték a mozdonyvezetők az 1963. év érkezését. A nagyolvasztó­műben megkongatták a csa­poló harangokat is, bár az első vascsapolásra csak há­romnegyed egykor került sor. A dunaújvárosi hagyomá­nyos KISZ-karneválon a Dunai Vasmű művelődési házának nagytermét kápráz­tató fényekkel és színekkel díszítették. Hordozható „trónszéken” hozták a szil­veszteri Karnevál-herceget, a hófehér újévi malacot Az óvárosi Népfront-körben a hagyományos páros batyúbá­­lon ki-ki a párjával, demi­­zsonokban otthonról hozott borokkal koccintott a boldo­gabb esztendőre. Az Építők szilveszteri éjszakáján is vi­dáman köszöntötték az új évet. Az éttermekben, szóra­kozó­helyeken, az Arany Csillagban, a Kohászban és másutt sok malacpecsenye, étel-ital fogyott. A dunaújvárosi lakásokban háromezernél is több televízió és sokezer rádió mellett vár­ták és köszöntötték az új esztendőt. A dunaújvárosi kórház szülészeti osztályán hajnal felé született meg az első kisbaba, a harmadik Ady Endre, a nagy költő unokaöccse, dr Ady Endre, a Dunai Vasmű egyik vasúti forgalomirányító tisztje fele­ségének Endre nevű kisfia. Mielőtt csendült a pohár... December 31 munkaszüneti nap volt. Több mint tízezer család készülődött az óév bú­csúztatására és az új eszten­dő köszöntésére. Az ÉDÁSZ városi­ és vidéki üzemvezető­ségén is elnéptelenedtek az irodák. Csak Szabó Ferenc, és Jánosik József ügyeletes villanyszerelők nem tették még le a munkaruhát. — Még öt óra, és összecsen­dülnek a poharak! — mondt­­e társának Szabó. — Hej, ha már otthon lehetnék. — Reméljük, nem lesz semmi... A telefon élesen berregett. Egy izgatott hang a vonal túlsó végén: — Elvtársak! Ne hagyjanak bennünket sötétben. Itt az egész rokonság. És éppen most aludt el a villany... A jelentéskönyvben már sorakoznak a betűk, s Jáno­sik Józsefék indulnak a Szé­chenyi utcába. Sietnek. De bármennyire is iparkodnak, a 166-os házszám messzi kint van. Egy óra múlva érkeznek vissza. Mészárosék szórakoz­hatnak. — Halló! Kérném a Huba utca 1-ben megnézni a vil­lanyt. Egyiptomi sötétség vesz bennünket körül... — Halló! Csók István utca 15... Igen, igen. Megvernék. Kérném sürgősen, ha lehet! — Zámolyi út 28... — Zámolyi út 74... Tizennégy helyre hívták ezen az estén a szerelőket. Tizennégyszer indultak el a szilveszteri éjszakában Sza­bó Ferencék, hogy minden lakásban ott legyen a fény az új esztendő köszöntésének pillanatában. És éjfélkor, amikor letették a szolgálatot, Bognár Gyula ügyeletes nyelt egyet az összekoccanó poha­rak láttán. Mert átvette a szolgálatot. De most már hárman álltak a szoba köze­pén, s kívántak békés, bol­dog új évet. — ka — Jelentés a Mars—1 útjáról 1962. december 26. és 1963. január 1 között a Mars—1, önműködő űrállomással rend­szeresen megteremtették a rádióösszeköttetést. Az űrállo­másról telentetikus értesülé­seket nyertek, végrehajtották a pályaelemek szükséges mó­dosításait. 1963. január 2-án moszkvai idő szerint nyolc órakor az űr­állomás helyét a következő csillagászati koordináták hatá­rozták meg: rektaszcenzió — 6 óra 27 perc, deklináció — 39 fok 52 perc. A Mars—1 űr­állomás ekkor huszonnégymil­lió 227 ezer kilométerre volt a Földtől. (MTI) Készül az új Tavasz a MGY-ben A TV gyáregységben az új Tavasz gyártását kezdték meg. Az első műszakban a készü­lék még nem került a csoma­­golóba, de a második műszak­ban már akadt munkájuk a csomagolóknak is. A későbbi napokban adódik majd anyag­­ellátási probléma, mert az al­katrészek gyártását csak most kezdték meg, de azért biztos sikerül eredményesen zárni az első évnegyedet." A pártépítési bizottság előtt Cser Gábor, Mihályi János, Kiss Istvánné az év első mun­kanapjának reggelén az MSZMP székesfehérvári bi­zottságára igyekeztek. Tag, il­letve tagjelölt-felvételüket kér­ték és ott mondták el a párt­építési munkabizottság előtt,­­ mit tettek, milyen társadalmi­­ munkát végeztek eddig. A­­ pártépítési munkabizottság 2 2-án délelőtt nyolc párttag-­­ Ságot és párttagjelöltséget ké­­­ fővel beszélgetett a további­­ munkáról, terveikről. Illést tartott a megyei tanács VB A Fejér megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága szerdán délelőtt megtartotta első ülé­sét. Az ülés első napirendi pontjában Papp Bálint, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztály vezetője számolt be a termelőszövetkezetekben lévő gépek kihasználásáról s a gé­pesítés helyzetéről, valamint a gépesítés során a termelő­­szövetkezetekre, gépállomások­ra háruló feladatok végrehaj­tásáról. Ezután közös jelentés hangzott el a termelőszövet­kezetek idei munkaverseny­­szervezéséről, majd Bujdosó Imre, a tanács vb elnöke tar­tott szóbeli tájékoztatót a vá­lasztási munkák előkészületei- Silkestegávár, 1963. január 1. Nemcsak a gyilkos galóca lehet „gyilkos“ —­ Csökkenőben a súlyos gombamérgezések száma — Az utóbbi években szinte az ország minden vidékére el­jutottak már az Országos Gomb­aszakoktatási Bizottság szakértői, akik tanfolyamokon, bemutatóval összekötött elő­adásokon ismertetik a mérgező gombákat, helyi gombaismerő­ket képeznek ki a kirándulók által szedett, vagy piacra vitt gombafélék ellenőrzésére, így évről-évre fokozatosan csökken a súlyos, eseten­ként halált okozó gomba­­mérgezések száma. Míg például a környező orszá­gokban évente 10—30, nálunk legfeljebb 4—5 haláleset for­dul első éveiként. 1962-ben a rendkívül száraz időjárás kö­vetkeztében­­ egyébként is kevés gomba termett, s ennél­fogva a mérgezési veszély is kisebb volt, mint más években, mégis akadt néhány súlyos mérgezési eset, sőt késő ősz­szel Debrecenben a vörhenyes őzláb-gombától halt meg két személy. Dr. Kalmár Zoltán, az Or­szágos Gombaszakoktatási Bi­zottság titkára tájékoztatást adot a gombamérgezéssel kap­csolatos tapasztalatokról és az egyes alaptalan híresztelések­ről. Elmondotta többek között,­­ hogy nemcsak a hazánkban gyakran előforduló gyil­­­kos galóca okozhat súlyos mérgezést, hanem — egy­szerre nagyobb mennyi­ségben fogyasztva — szá­mos más, mérgező gomba­fajta is. A kereskedelem útján forga­lomba kerülő gombaféléket vizsgázott szakértők ellenőr­zik, így teljes biztonsággal fo­gyaszthatók. Zugárusaiktól, há­zalóktól azonban senki ne vá­sároljon gombát, mert a mér­gezések többségét az így szer­zett gombák okozzák. Az ala­pos szakértői ismeretek nél­kül, csupán egyéni tapasztala­tokra támaszkodó gyűjtők, vagy a gombászásra kedvet kapó kirándulók gyakran té­vednek, s az ilyen tévedések­nek sokszor emberéletek es­nek áldozatul A jóhiszeműen másnak átadott gomba által okozott mérgezéseknél is min­denképpen indokolt a felelős­ségre vonás. Nyilvánvalóan a felelősség elhárítását célozzák az egyes téves híresztelések, amelyek szerint például az egyéb­ként nem mérgező gombák idegen méreganyagot vet­tek fel, amit a szedő nem sejthetett. A téves híresztelések között leggyakoribb, hogy az erdei dúvadak számára kitett mé­­reganyag — arzén, strichnin, stb. — szívódott fel, vagy vegyszeres permetezéstől vált mérgessé. Még olyan indokolás is hallható néha, hogy a mér­gezést okozó gomba valamely mérges­ növény mellett nőtt, va egy mérges rovar mászott rá. Ezeket a tudományosan köny­­nyen megcáfolható megállapí­tásokat olykor még a sajtó is átveszi. Volt rá eset, hogy a mérgezési esetet felderítő ha­tóság is elfogadta. Régebben egy-két szakkönyvbe szintén bekerültek ezek a téves hie­delmek. A gombamérgezési esetek több évtized óta folyó rendszeres vizsgálatai, va­lamint a­z idevágó külföl­di szakirodalom alapján megállapították, hogy a nem mérgező gombák ide­gen méreganyagtól nem válhatnak mérgezővé. A halálos gombamérgezések kivizsgálásánál mindig kide­rült, hogy a­­­gyükön galóca, vagy ritkább esetben a par­lagi tölcsérgomba, esete­kint a vörhenyes őzláb-gomba okozta a szerencsétlenséget. Egy hét múlva nyereménybe­tétkönyv húzás Egy hét múlva, január 9-én, Budapesten a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési ott­honában rendezi meg az Or­szágos Takarékpénztár a nye­reménybetétkönyvek 1962. ne­gyedik negyedévi sorsolását. A húzáson minden 1962. de­cember 29-ig váltott és a sor­solás napján érvényben lévő nyereménybetétkönyv részt vesz. Minden ezer betétkönyv közül huszonötöt sorsolnak ki nyereménnyel: egy a negyed­évi átlagbetét 200 százalékát, egy a 100 százalékát, kettő az 50 százalékát, huszonegy pedig a 25 százalékát kapja. A rendes negyedévi sorso­lást követi az évente egyszer megtartandó úgynevezett fő­sorsolás, amelyen minden ér­vényben levő betétkönyv részt vesz. Ezen a húzáson tízezer betétkönyv után egy 1000 szá­zalékos nyereményt sorsolnak ki az egész évi átlagbetét alapján. (MTI)

Next