Fejér Megyei Hírlap, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

Januor 15-től: Politikai könyvek hete megyénk 15 községében A Kossuth Könyvkiadó Vállalat az idén rendeli meg először a politikai könyvek hetét. A könyvhét célja, hogy a politikai kiadványokat, do­kumentumokat népszerűsítse és a lakosság minél szélesebb körével megismertesse. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségei a párt­szervezetekkel és a tömegszer­­vezetekkel közösen január 15-től 15 községben, Sárbo­­gárdon, Bicskén, Bakonycser­­nyén, Velencén, Gárdonyban, Sárosdon, Kálozon, Abán, So­­ponyán, Seregélyesen, Zámo­­lyon, Sárszentmihályon, Alcsú­­ton, Perkátán és Csórón ren­dezi meg először a politikai könyvek hetét. A községi művelődési ottho­nokban, pártházakban, a párt­­szervezet és a társadalmi szer­vek aktivistái segítik majd a politikai kiadványok népsze­rűsítését. Gazdag irodalomból válogathatnak majd a vásárlók. Többek között kapható lesz a könyvheteken N. Sz. Hruscsov: Fegyver és háború nélküli vi­lágért című könyve, Kádár János elvtárs beszédeinek gyűjteménye a szocializmus teljes győzelméért címmel, a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusának anyaga, Dobi István elvtárs Vallomás és Történelem című művének két kötete. Nagy érdeklődésre tarthat számot Bánkuti Gábor 40 000 kilométer Szibériában, Sólyom József Hűség, Söptei János Fiatalok falun című írásai, ezenkívül még számos politi­kai kiadvány, könyv, brosúra áll majd rendelkezésre. A háztartási gépektől a magasfeszültségig — Munkavédelmi kiállítás nyílik Móron — Szombathely, Győr Tata, Esztergom, Mosonmagyaróvár és­­Tapolca után ma délelőtt 10 órakor Móron is meg­nyitják az ÉDÁSZ munka­védelmi kiállítását. Az ÉDÁSZ székesfehérvári teleph­elyén napok óta készí­tik elő a maketteket, fényké­peket, tablókat, amelyek se­­­gítségével bemutatják a ház­tartási gépek, üzemi beren­dezések legáltalánosabb hibá­­it, s azok elhárításának biz­tonságos módjait. Maros János mérnököt kér­tük meg, hogy tájékoztassa, olvasóinkat a kiállítás cél­járól. Elmondotta, hogy több dunántúli várost végig járt a kiállítás anyaga, s a makettek jelentősen megron­gálódtak. Ezért kellett az el­múlt napokban a tanműhely dolgozóit, a hó­napok elektro­mos szakembereit megbízni a javítási munkával. Me­gyénkben, s ezen belül­ is a móri járásban egyre több a háztartási gép, amelynek szakszerűtlen kezelése nem­csak a gép meghibásodására járhat, de súlyos baleseti ve­szélyeket rejt magában. A leállítás anyagát úgy állított­­ák össze, hogy a szakmailag hozzá nem értők részére is érthető, könnyen megjegyez­­he­t­őek legyenek a fellépő hi­bák, s azok elhárításának Vr­-"v+rien megoldása. A kiállítást a járási tanács nagytermében rendezik, s egy hét-ig !p-z megtekinthető. Az ÉDÁSZ szakemberei örömmel, vennék, ha a ven­dégkönyvbe kiegészítő javas­latokat tennének a látogatók, amelyeket­­ már a következő kiállításon hasznosíthatnának. Gélér­t Szerda, 1963. január 9. XIX. évfolyam, 6. szám. Ára: 50 fillér. A tartalomból: "V "­,1 K­IM*' Egyesült a bicskei és az etyeki földművesszövetkezet Ebédelnek az Ikarusz dolgozói is Több figyelmet az állattenyésztésre Mir­e készül 1963-ban a Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága ? — 38 ezer lelet — Képzőművészeti vándorkiállítások — Új múzeum a Velencei tó partján — Új szerv egyesíti napjaink­ban megyénk múzeumjának tudományos életét. Megalakult a Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága, amely idén gaz­dag kutatási programmal, ki­állítások, tárlatok tervével készül fel az új évre. Dr. Fitz Jenővel, az igazga­tóság vezetőjével beszélget­tünk, mit is terveznek 1963- ra megyénk múzeumai? A megyében végzett ása­tások során 37 850 régé­szeti leletet tártunk fel. A legnagyobb méretű fel­tárás Táron történt,, ez ős­ római város helyén folyik az ország legnagyobb ása­tása. Jellemző, hogy csupán ezen a helyen több mint 34 ezer ér­tékes lelet került napvilágra 1962-ben. Idén folytatjuk Gor­­sium feltárását és befejezzük az ásatást a csókakői vár romjainál. — Hallottuk, hogy tavaly több mint 300 000 forint ér­tékben 15 ásatás folyt a me­gyében. Mi történik a lelet­­anyaggal. — Két nagy kiállítás nyílik idén a székesfehérvári István Király Múzeum termeiben. Történeti állandó kiállításunk május elsején nyílik. Tavaly szerzett többszáz néprajzi le­tetünk is méltó helyet kap a második kiállításon. A képzőművészet megyénk­ben élő kedvelőinek nagy örömére február végén újabb meglepetéssel készül fel a szé­kesfehérvári múzeum. Csont­­váry Kosztka Tivadar képei­nek első teljes kiállítását ha­zánkban Fehérváron rendezik. A kiállítás anyaga Brüsszelből érkezik Fehérvárra, s innen újabb külföldi útra indul, a budapesti bemutatásra közel egy év múlva kerül sor. Így a tárlat egyben idegenforgal­mi nevezetessége is lesz a vá­rosnak. — Készülnek más kiállítás­ra is? — Természetesen. Hónaponként egy-egy ki­állításra kerül sor Fejér megyében. Három idei vándorkiállításunkból az első január elsejétől úton van, s most Sárbogárdról Dunaújvároson át érkezik Székesfehérvárra. A Képcsarnok reprodukciós gyűjteménye segítségével ugyancsak vándorkiállítást rendezünk a Német Demok­ratikus Köztársaság műkin­cseiről, s a Műcsarnok segítsé­gével mai magyar és külföldi festők mai témájú képeiből rendezendő vándortárlatunkat is útnak indítjuk. Címe: min­dennapi életünk. — Más érdekesség? — Megyénk négy emlék- Tün7Piimá,+ o Valiit:. . nyékit a napokban vesszük át az Idegenforgalmi Hivataltól. Úgy tervezzük, hogy idén öt­re egészítjük ki számukat. Augusztusban, Gárdonyi Gé­za születésének száz éves év­fordulóján megnyitjuk az agárdi emlékmúzeumot is, Gárdonyi Géza szülőházában. — mekis — M­­em róluk esik ez­­a­­úttal szó, a hét­köznapi munka hősei­ről.. Azokról szól ez a riport, akik gyakori látogatói megyénknek, felelősségteljes munkát végeznek. Elpusztít­ják a háború lépten, nyomon felbukkanó gyilkos emlékeit. Tűzszerész járőr. A teherautóval, amely az imént kapaszkodott fel a sáros útra, hár­man érkeznek. Bautnert János főtörzsőrmes­ter (a járőr vezetője), Buzási László törzs­­őrmester és Kurunczi Péter honvéd, a gép­kocsivezető. Feladatuk: a múlt havi bejelen­tések nyomán feltárni és összeszedni a lakott területeken megbúvó lövedékeket, bombákat, sok mázsa robbanóanyagot, amely ittmaradt, föld alatt szunnyadó veszélyként, a második világháborúból. Statisztika... 1962 március 19, Baracska. Egy halott, két sebesült. Június 13, Dunaúj­város. Három sebesülés a Szalmacellulózgyár közelében. Július 17, Mesőszilas. Egy kisfiú megsebesült. Augusztus 2, Belsőbáránd. Egy sebesülés. Augusztus 19, Szárazrét. Egy 17 éves fiú meghalt. Ki a gyilkosuk? A teherautó platóján, nedves homokba ágyazottan, néhány rozsdásodott, ormótlan vasdarab. Ki is gondolná, hogy a halál szuny­­nyad bennük? — Fejér megye a „legáldottabb” hazánk­ban a háború emlékeitől — magyarázza a járőr vezetője, Baum­ert elvtárs. S a légoltal­mi parancsnok tényekkel igazolja.­­Tavaly, októberben 29 bejelentés ér­­kezett. A járőr a 29 bejelentés nyo­mán 1400 aknát és más robbanó lövedéket semmisített meg. No­vemberbe­n 68 bejelen­tés érkezett. Székesfe­hérvár határában a tűz­szerészek 70 mázsa­ robbanóanyagot repítettek a levegőbe. • — Nem „életbiztosítás” a mi munkánk — mosolyognak kesernyésen. — Csupán az ad hozzá erőt, bátorságot, hogy sok-sok ember életét, épségét mentjük meg naponta ... Ásóval, csákánnyal a kezükben hajladoz­nak, árkot ásnak a robbantás helyszínén. Az­tán fordul a teherautó, a homokba ágyazot­tan szállítják a házfalak mellől, szántóföld­ről, kertből, istálló alól kiemelt bombát, ágyúgolyót. Repeszbomba, két kilogramm. 81 milli­méteres aknavető gránát. Mázsás repesz­bomba. Kutatás a Május 1 téren, a Vörös­hadsereg úton, Eszéki úton, a Salétrom utcá­ban. Veszedelmes „ásatás” Enyingen, Alsóte­ker­esen, Bakonycsernyén, Mohán, Zámolyon, Bodajkon. Órák idegtépő feszültsége, minden mozdulat apró, határozott, pontosan kiszá­mított. Milyen jól esik utána a fonó kéz­­szorítás: — Köszönjük, elvtársak! A járőr tovább indul. Ahol jártak már, ott folytatódhat a félbehagyott építkezés, ag­gódó szülök ismét játszani engedhetik a kert­be gyermekeiket, nyugodtan alhat odahaza a traktoros felesége... A kezük nyomán már béke van, és megnyugvás. Sokat mondjuk, hogy a háború­­ ma is pusztít közöttünk. És ők, bé­kés, építő hétköznapjaink hősei azok, akit lépten-nyomon gátat vetnek ennek a pusztí­­tásnak. Mekis János Hétköznapi hősök AZ MSZMP MGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Egyetemisták érkeznek megyénk öt községébe A Művelődésügyi Miniszté­rium rendelete alapján, idén ismét érkeznek egyetemista csoportok megyénk falvaiba, téli gyakorlatra. Az öt tagból álló egyetemista brigádok tag­jai között lesznek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem böl­csészei, orvostanhallgatók, az Agrártudományi Egyetem diák­jai, és a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem hallgatói is. Az egyetemista „brigádok” feb­ruárban utaznak megyénk öt községébe, hogy bekapcsolód­janak a művelődési munkába. 1000 hallgató 29 tanfolyamon ezt ! 1962—63 telte az első, ami­kor a Szé­kesfehérvá­ri járás termelőszövetkezeteiben is erőteljes lendülettel indult meg a szakmunkás képzés. Ezidőszerint 1000 szövetkezeti tag vesz részt 22 növényter­mesztési, 4 állattenyésztési és 3 traktoros tanfolyamon. 750 növénytermesztő, 125 állatte­nyésztő és 135 szövetkezeti traktoros vállalkozott­­a tan­folyamok elvégzésére, a szak­munkás képesítés megszerzé­sére — mondja Kiss Elemér, a Székesfehérvári járási Ta­nács mez­őgazdasági osztálya növénytermesztési agromómu­­sa. Amint az elmondottaikből ki­­tűnik, legnépesebbek, legnép­szerűbbek a növénytermesztési szaktanfolyamok. Ez örvende­tes jelenség. Arra mutat, hogy a szövetkezeti ember ma már nem elégszik meg apái, öreg­apái hagyományos tudásával, tapasztalatával, hanem többet kíván. Többet akar megismer­ed a korszerű mezőgazdasági agrotechnika elméleti és gya­korlati kérdéseiből, hogy nagyüzemű gazdaságában vég­zett munkája alapján minél többet nyerjen el földjétől, növényeitől. Az első foglalkozások, elő­adások tapasztalatai azt mu­tatják, hogy az oktatás színvo­nala kielégítő. Egy-­két hét múltán persze ez még tovább fejlődik, de az máris tény, hogy az előadók általában ko­molyan veszik feladatukat. Nem kezelik félvállról a fel­készülést az előadásokra, ha­nem gondosan, jó elméleti és gyakorlati szakemberi alapos­sággal készülnek. A gyakorla­ti és szemléltető oktatás ügyét, valamint a tudományos elmé­leti anyagok oktatását egy­forma igényességgel elevení­tik fel önmagukban és adják tovább hallgatóiknak. A hall­gatók részéről való elismerése ennek az állandó nagyszámú megjelenés, ami ez ideig csak­nem minden tanfolyamon meg­mutatkozott. XILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K­lább 14 000 vagon abraktakarmányt adtak ki központi készletekből a rászoruló termelőszövetkezeteknek A Földművelésügyi Minisz­térium kezdeményezésére a megyékben már az ősszel megalakultak a takarmány­gazdálkodási bizottságok, ame­lyek intézkedtek a termelő­­szövetkezetek tényleges takar­mányszükségletének, valamint a készleteknek felmérésére. A Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Miniszté­rium együttes utasítást adott ki a takarmányhiányos ter­melőszövetkezeteknek nyúj­tandó támogatásról. Az utasítás hangsúlyozza, hogy az eddiginél fokozottabb takarékosságot kell érvé­nyesíteni mindenütt az­­ abrakfelhasználásban. A megyei takarmánygazdál­kodási bizottságok ellenőrzik, hogy a termelőüzemekben megtartják-e a takarékossági előírásokat, ugyanakkor in­tézkednek bizonyos abrakpót­ló takarmányfélék feltárását, illetve felhasználását illetően. Kívánatos, hogy a feleslegek­kel rendelkező termelőszövet­kezetek 1963 évre szóló lejá­rattal feleslegeiket kölcsönad­ják, vagy készpénz ellenében adják át a környékbeli rá­szoruló szövetkezeteknek. A takarmányszükségletek és a készletek felmérésénél meg­állapították, hogy a termelőszövetkezetek egy részénél a megnöveke­­dett állatállomány áttelel­­tetése és az 1963. évi a­l­­termelési előirányzatok teljesítése a legtakaréko­sabb abraktakarmány-fel­­használás mellett sem va­lósítható meg központi se­gítség nélkül. Ezért a takarmánygadálkodási bizottságok felmérései alap­ján a központi készletekből juttatnak majd abrakt­akar­­mányt a rászoruló gazdasá­goknak. Már az eddigiekben 2130 vagonnyi abrakot szállí­tottak az uszály sújtotta vidé­kekre, most újabb 14 000 va­gonnyit utaltak ki. Ez a 14 000 vagonnyi mennyiség tartal­mazza mind a tenyésztésre, mind pedig az árutermelésre szánt takarmányt. A központi takarmány­készletek későbbi felhalmozása érdekében szük­séges, hogy azok a takarmány­­támogatásban részesülő ter­melőszövetkezetek, amelyek­nek — az üzemtervben "10­­rányzott tenyésztési és áru­termelési feladatok teljes-'tteo mellett — 1963-ban abrakfe­leslegük lesz, felesl ete’ket as állami fel­vásári észérveknek adják majd Sikerült megszabadítani a víztől a Tompa Mihály utca környékét A városi tanács árvízvédel­mi szolgálata hetedikén éjjel 11 órakor jelentette, hogy a VTRGY óvoda melletti vízibe­gyűjtő teleszaladt vízzel, az ár elöntötte a Tompa Mihály utca környéki lakótelepet és kétségessé tette, hogy a lakók másnap reggel el tudnak jut­ni munkahelyeikre. Míg az éj­jeli álmukat alvó lakók erről mit sem sejtve pihentek, a Vízügyi Igazgatóság és a Tűz­oltóság öt nagyteljesítményű szivattyúja kezdett munkáiba. Nagy erőfeszítéssel a kora reggeli órákig sikerült meg­szabadítani az úttesteket a helyenként 1 méter magas víztömegtől, és a környék la­kói reggel zavartalanul jutot­tak el munkahelyükre. A le­­szivatási munkálatokat azon­ban még 8-án is tovább foly­tatták. A városi tanácstól nyert ér­tesülések szerint a város egész területén sikerült lokalizálni az ár, illetve a belvízveszélyt. A kárbecslés, illetve a károk helyreállítása megkezdődött. Ma gázt kap az Ybl Miklós lakótelep első épülete A hideg januári eső pirosra csípte a szerelők arcát. A la­kótelep népesebb mint az építkezés csúcsidejében. Itt salakból utat építenek, amott­­ vízszerelők árkolnak, tovo­­lbb a Gázgyár szakemberei láztalanítanak, nyomáspróba­­lett. S az árkokban, a két­méteres árkokban mindenütt az áll. Itt-ott szivattyúk do­lognak, de a legtöbb helyen csak vödrökkel méregetik a szerelők hívatlan vendégét. Petró Pál vezető szerelővel tekintettük meg a nyolcszáz méteres fővezetéket. — Az új évet már itt kezd­tük az építkezésen. Jelenleg az ÉPSZER dolgozóival, sze­relőivel közösen dolgozunk, hogy m­ielőbb bekapcsolhassuk a szolgáltatásba a VI-os épü­lettömböt. — Mennyiben akadályozza a munkát a víz? — Megduplázza a ráfordí­tott időt — néz fel Harangozó György szerelő az árok mélyé­ről. — De még az csak hagy­­ján! Hanem akármennyire is szaporázzák a vödrösök, be­­leloccsan a gumicsizma szá­rán a sáros víz. Ezt pedig ne­hezebb elviselni, mint a dupla teljesítményt. A Koch László utca sarkán Csörgő Imréék dolgoznak. A tolózárral­­bajlódnak, és a víz­zel. Mindenütt a víz... — Ilyen januárunk még nem volt — mondta Csörgő —, hiszen ez valóságos strand­­idény. Csak az a baj, hogy nem kérdezik ki akar fürdeni és ki nem. De vállaltuk, hogy gázt kap az épülettömb 10 re,­­ hát úgy dolgozunk, hogy 9-én már kinyithassák a csapokat 45 lakásban. Időközben egy kis mellék­munka is akad. A közlekedés­rendészet kifogásolta a szere­lés miatt létesített terelőút­­ minőségét. Más megoldás nem­­ lévén, a gázszerelők indulnak vízteleníteni az utat. A strand bejárata előtt Mé­száros Antal és Alföldi István,­­ az ÉPSZER szerelői az utolsó varratokat végzik a fővezetéken. Villan a he­­gesztőpisztoly lángja, szórja a szikrát. De fröccsen a víz !* Valahol az úttesten elszaba­dult egy „kis tenger”, s várat­lanul a szerelőkre zúdult. Al­földi István nézi a pufajká­­ját. Megcsóválja a fejét, mint­ha mondaná: ez sem szárad meg reggelig! Időközben megérkezik Gye­­nes Béla gázszerelő tanuló, s jelenti a vezetőszerelőnek: a VI-os épület első szekciójában 15 m­érő szerelését befejezték. — Elkészültök? — néz rá Petró. — Holnap estére mind a negyvenöttel! Már arconyodik. Az eső egyre sűrűbb szemekben hul­lik. Az építkezés elnéptele­nedik. Már csak a gázszerelők dolgoznak. Az utolsó tolózá­rat teszik helyére, hogy ked­den megtarthassák a nyomó­­próbát, és szerdán gázt kap­jon az Ybl Miklós lakótelep első épülete. —­ka­r•

Next