Fejér Megyei Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
Egy kicsit jobban, egy kicsit többet A megtett útról és felada-'tainkról mondotta Kádár elv- társ: Dolgozzon mindenki egy kicsit jobban, egy kicsit több 1 fcet. Már régen túl vagyunk azon az időszakon, mikor frontális támadásra hívtak a munka frontján, s erőltetett menetre szólítottak a tsz-szervezésnél és egyéb feladatok végzésénél, mégis az első pillanatban ez a „kicsivel jobban, kicsit többet” mintha kevésre tűnt volna a távlatokhoz, az olyan feladat befejezéséhez, mint a fejlett szocialista társadalom felépítése. Amikor azonban ismét áttekintettük eddigi tetteinket, az elmúlt esztendők tevékenységét, megértettük, miből is fakad ez a gondolat. Az elmúlt évek következetes munkájának, a párt politikájának és az azt elfogadó, valóraváltó ország népe munkájának eredményeként raktuk le a szocializmus alapjait. Ezt a munkát kívánjuk tovább folytatni. Nem kezdünk „új szakaszokat”, nincs „új vonal”, eddig bevált, helyesnek bizonyult marxista leninista politika szellemében munkálkodunk tovább, hogy a szilárd alapokra helyezzük a szocializmus épületét. Ezért van az, hogy az első pillanatra hétköznapinak látszó, „egy kicsit jobban, egy kicsit többet” szavak nagyon is mélyértelműek, mert rögzítik eddigi eredményeinket, eddigi utunk helyességét és magukba foglalják azt, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk, nemcsak az irány és a cél nem változott, de a munka stílusa is ugyanaz. A kicsit jobban, kicsivel többet arra ösztönöz, hogy ebben a szellemben tökéletesítsük tovább tevékenységünket. Hogy ezt a programot az ország népe helyesli, magáénak tartja, meggyőző tanúsággal szolgál a jelölőgyűlések aktivitása, a sokezer értékes javaslat, és a vasárnapi választások bensőséges, jelentős jövőt igenlő ténye. Bármerre jártunk is a jelölőgyűlések alkalmából és a választás napján is mindenütt ezzel, a munkára alapozó derűvel, hittel találkoztunk. Ezt bizonyította a hozzászólások közben és a beszélgetések alkalmával refrénszerűen ismétlődő kicsit jobban, kicsit többet gondolat. Sárosdon igazán sok gonddal küszködik még a termelőszövetkezet, s nem kevés a tennivaló, mégis igaza tudatában mondhatta Balogh László, a tsz sertésgondozója, hogyha kicsit jobban, ha kicsit többet dolgozunk, a mi szövetkezetünk is rövidesen felzárkózhat a jók közé. Bicskén — de másutt is — mikor megállapították, hogy sokat fejlődött a község külső képe az elmúlt négy év alatt, felsorolták azt is, hogy hova kellene még járda, park és más kisebb-nacígóbb létesítmény, ez már azt is jelentette, hogy a megkezdett úton akarnak járni, tovább munkálkodni és mivel a feladatok az igények következtében nőttek, egy kicsit jobban, egy kicsit többet kell tenni, hogy valamennyi kívánság valóra váljon. Szó se róla, nem kevés kívánságlistát nyújtottak be a tanácstag és képviselőjelölteknek, a helyi városi, járási és megyei tanácsoknak — van olyan hely, ahol bár jogos a kívánság, néhány mérfölddel is megelőzi a lehetőségeket — nemcsak a felsoroltaktól kérték, követelték, hogy dolgozzanak egy kicsit jobban, egy kicsit többet, hanem saját maguktól is, s ezért ajánlották fel a kívánságlista benyújtásával együtt Mezőfalván, Nagylakon és szinte mindenütt, hogy a járda, a művelődési otthon, az óvoda, bölcsőde, vagy orvosi rendelő építéséhez ennyi és ennyi társadalmi munkával járulnak hozzá. A dolgok, a feladatok ilyen irányú felfogása szintén a mi életünk velejárója, hiszen a kívánságlistákat magunknak nyújtjuk be, tőlünk, a tsz-ek, az üzemek dolgozóitól pedagógusoktól, mérnököktől értelmiségiektől, vezetőktől és beosztottaktól, tanácstagoktól, képviselőktől és választóktól függ, hogy vágyaink, elképzeléseink minél előbb valóraváljanak, testet öltsenek. A közelmúltban az évek óta jól gazdálkodó, állandóan előrelépő polgárdi Vörös Csillag Tsz elnöke, Nagy István elvtárs azt mondotta, hogy mikor a vezetőség és a tagság mérleget von egy-egy esztendő munkájáról, azt is látja, mi lehetne, mit kell az idén egy kicsit jobban csinálni, mely terület az, ahol egy kicsit többet kell munkálkodni. És így van ez mindenütt. Az üzemekben a termelőszövetkezetekben, a hivatalokban, a tanácsokban és a minisztériumokban is. A kicsit jobban, kicsit többet minden szervre, minden vezetőre és minden dolgozóra vonatkozik mert közös a tervünk, egy a célunk és ezért valamennyiünknek jobban, többet kell munkálkodni. Intézkedések a csapadékvíz elvezetésére Székesfehérvárnak három területét fenyegeti rohamos olvadás esetén a hóló. Az aszalvölgyi árok megduzzadt vize a Felszabadulás útján hatolhat be a Búr-telep környékére. A Gaja-patak és a Malom-csatorna — a legnagyobb közeli élő folyó — duzzadás esetén a Szárazrét egyes részeit, a Tátra, a Mátra és a Fátra utcákat, valamint a Palotavárost hozhatja kényelmetlen helyzetbe. A Baja-árok a Sárkeresztúri út és a tanyasor közötti részen, az AKÖV telep környékén és a város szennyvízátemelő művénél okozhat kiöntést. A veszélyes pontok ismeretében a városi tanács és a közületek megfelelő óvintézkedést tettek, így az aszalvölgyi árok kiöntésének elkerülésére a Zámolyi útnál, a Rác-völgyben és a VÖRGY mellett ideiglenes víztárolókat hoztak létre, amelyeket csak az árhullám levonulása táján nyitnak meg. A csatornák nyílt belső szakaszain két kilométer hosszan megtisztították a mederfeneket, hogy akadálytalan legyen a lefolyás. Egy épületet megmentettek a beázástól azáltal, hogy a Széchenyi utcai áteresz megrongálódott támfalát kiducolták. A Gaja-patak által veszélyeztetett terület biztosítására a tanács építési-közlekedési osztálya a KPM hármashídi telepére másfélezer homokzsákot hordatott, a többi előkészítése pedig folyamatban van. Ezekkel a víz emelkedése esetén a védőtöltéseket erősítik meg. Emellett üzemképes állapotba hozták az összes zsilipet. Igen jelentős a vízszállítás szempontjából a feltöltődött Basa-árok medrének kitisztítása és mélyítése, amelynek munkálatait már elkezdték Itt is létesül a csapadékvíz felfogására egy kisebb víztároló. Az eddig megtett intézkedések emberi számítás szerint mentesítik a várost a zöldár okozta anyagi károktól, de természetesen azonnal új óvóintézkedéseket vezetnek be akkor, amikor annak szüksége mutatkozik. A város hótól való mentesítése, kihordása, eddig több mint félmillió forintba került. Számít rá a tanács, hogy ha annak szüksége felmerül, a lakosság részt vesz a belvízvédelmi munkálatokban. Májér megyei Péntek, 1963. március 1. XIX. évfolyam, 50. szám. Art. 50 fillér. f ■ - TILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Négy- és félmillió kötet a polcokon • Egy minkásolvasó átlag 17 könyvet olvas évente . A Szakszervezetek Országos Tanácsánál értékelték a szakszervezeti könyvtármozgalom elmúlt évi fejlődését. Az országban jelenleg 4442 könyvtárat — központi, körzeti, önálló, vagy letéti könyvtárat, illetve kölcsönző állomást — tartanak fenn a szakszervezetek az üzemekben és a művelődési otthonokban. Ez a szám az előző évihez képest nem jelent emelkedést, mert — éppen a könyvállomány jobb kihasználása érdekében — az ugyanazon helységben — főképpen falvakban, vidéki városokban — működő, különböző szakszervezetekhez tartozó könyvtárakat összevonták. Az olvasók jobb kiszolgálását segíti elő az is, hogy a múlt évben valamennyi szakszervezeti könyvtár állományából kiválogatták a felesleges, az elavult, elrongyolódott példányokat — összesen mintegy félmillió kötetet —, s ezeket most kiselejtezik. A nagyarányú „könyvtártakarítás” ellenére a szakszervezeti könyvtárakban található művek száma jóval meghaladja a múlt évit, s eléri a négymillió hatszázezer kötetet. A rendszeresen felfrissített állományból az olvasók is szívesebben kölcsönöznek. A könyvtári tagok tábora csaknem 600 000 főre gyarapodott, amihez hozzá kell még számítani azt a többszázezer érdeklődőt, akik csak esetenként visznek haza olvasnivalót Egyre hatásosabb a könyvajánlás, az új művek népszerűsítése. A fokozódó olvasási kedv, és a könyvkiadás javulása mellett ennek tulajdonítják, hogy a kölcsönzött művek között —, amelyek száma tavaly csaknem kilencmillió kötetre emelkedett — egyre többen forgatják a mai magyar és a szovjet irodalmat Az ismeretterjesztő kiadványok közül elsősorban a korunk technikai vívmányaival foglalkozó írások, továbbá az útinaplók és a nevelési kérdéseket tárgyaló művek népszerűek. Hogy az üzemekben folytatott népművelési munkának milyen fontos eszköze a könyv, mutatja még egy adat: egy munkásolvasó öt évvel ezelőtt évi átlagban hét könyvet olvasott el, a múlt esztendőben már 17 szépirodalmi, ismeretterjesztő, vagy műszaki témájú művet kölcsönzött ki. A munkásolvasók táborának növekedésében nagy részük van a jól képzett szakszervezeti könyvtárosoknak is. Az utóbbi két évben több mint 2000 társadalmi könyvtáros, végzett alapfokú szaktanfolyamot,a hivatásos könyvtárosok fele megszerezte már az előírt szakképzettséget, a többiek most végzik a megfelelő tanfolyamok iskolát. Iparunk gyártmányai az idei külföldi szakkiállításokon Ezeben külkereskedelmünk 25 nemzetközi vásár hivatalos részvevője, de ezenkívül még mintegy kétszáz szakosított kiállításra kerülnek el iparunk gyártmányai. Az exporttermékek széleskörű megismertetéséért csaknem valamennyi baráti országban lesznek magyar árubemutatók. Az európai tőkés országok közül Olaszországban, Angliában, Franciaországban jelenik meg a legtöbb magyar külkereskedelmi vállalat, de számos kiállításon vesznek részt Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Görögországban és az NSZK-ban is. A tengerentúlon 18 államban lesznek magyar kiállítások köztük Algériában, Ausztráliában, Kolumbiában, Ghánában, Indiában, Indonéziában, az Egyesült Államokban és a Közel-Kelet több országában. New Yorkban és Washingtonban például magyar könyv-, és kézműipari kiállítást rendeznek. A törvényesség a kereskedelemben is érvényesül — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról — A kereskedelem törvényességének egyik legfőbb őre az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, 1962.-ben mintegy hatszáz ellenőrzést végzett a különböző kereskedelmi egységekben. A megye boltjainak és más kereskedelmi egységeinek száma az 1961 évi 1824-ről tavaly az év végéig 1846-ra szaporodott. A fejlődést azonban elsősorban nem a számszerű növekedés jelzi, hanem az üzletek szakosítása, a korszerű kiszolgálási formák meghonosítása mind a városokban, mind a községekben. Megyeri József elvtárs, az ÁKF vezetője ismerteti az elmúlt év tapasztalatait. Melyek tehát a kereskedelem fejlődésének legfőbb állomásai? —zért nyertek a korszerű kiszolgálási formák. A vállalatok egyik legfőbb törekvése a szakosítás. A szakosított bolt helyesebben tudja felmérni a szükségletet, bővebb választékkal gazdálkodik és áttekinthetőbb ügyvitele, anyagkezelése is. Ez kihat az ÁFK ellenőrzési munkájára, mert egy ilyen bolt jobban áttekinthető , mint a vegyesjellegű, és az egységes árucsoport-jelleg kedvez a raktározásnak és az áru boltbeli elhelyezkedésének is. Milyen tapasztalatokat szűrt le az ÁKF az 1962. évi ellenőrzésekből?1 — Azt tapasztaltuk, hogy a kereskedelmi dolgozók szakképzettsége jelentősen fejlődött az előző évekhez viszonyítva. Ez abban is jelentkezett, hogy a szakosított boltoknál — ahova általában a jobb munkaerő került —, kevesebb kifogást találtunk a fogyasztók kiszolgálása, a vevőkkel való foglalkozás, az áruelhelyezés, vagyonvédelem a tisztaság és a készletezés területén. — A tavalyelőttinél kedve- ■ zőbb képet mutat a felfedelezett szabálysértések minőségi összetétele is. A bírságoknak mintegy fele alacsony összegű, ami a kisebb súlyú szabálysértési esetekre utal. Ezért inkább figyelmeztető a jellege is. Vannak azonban olyanok, akik nem okulnak. Tavaly két esetben tettünk feljelentést, a dunaújvárosi vendéglátóipart vezető és a zichyújfalusi fmsz-bolt vezetője ellen a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése, illetve árdrágítás miatt. Gyakran folyamodunk azonban bírságolás helyett egy másik elintézési módhoz: arra kérjük a vállalatot, torolja meg fegyelmiig az elkövetett szabálysértést, így került társadalmi bíróság elé az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat néhány magáról megfeledkezett alkalmazottja. Melyek a leggyakrabban előforduló szabálysértések? — Talán a nyerészkedési célzatú árdrágítás mondható a leggyakoribb visszaélésnek, és ezzel körülbelül azonos a súlycsonkítások száma is. Ha megállapítjuk, nincs helye az elnézésnek, mert a fogyasztók megkárosítására irányuló minden szabálysértés vagy bűncselekmény esetén a legszigorúbban járunk el. Még mindig előfordul, hogy a boltos kevesebbet mér és többet számol. Az osztályos (értékcsökkent) áruknál az első osztályú árat számolja fel és természetesen nem használja a belkereskedelmi főhatóság által előírt színes (rózsaszínű) blokkot, hogy visszaélését fedezze. Erre maga a vevő is felfigyelne és leleplezhetné az őt megkárosító boltost. Előfordul szórványosan szeszesital hígítás, az összeadásnál ,,tévedés”, persze leggyakrabban a vevő terhére, van, hogy nem állítja be helyesen a mérleget, vagy a boltos tájékozatlanságban tartja a vevőt P’kol, hogy nem írja ki az kíjakat. Előfordult az is hogy a panaszkönyvbe írt észrevételt nem vizsgálta ki és nem intézte el a vállalat. Milyen az ÁKF és a közönség kapcsolata? Érvényesül-e a társadalmi ellenőrzés? — Évről-évre többen fordulnak hozzánk panasszal vagy közérdekű észrevétellel a lakosság köréből. Igen jól együttműködünk a tanácsok végrehajtó bizottságának kereskedelmi állandó bizottságai mellett működő társadalmi ellenőrökkel, bár ennek a hálózatnak kiépítése és aktivizálása még a jövő feladataihoz tartozik. Kívánnivalót hagy maga után egyes boltok rossz tájékoztatása, ugyanis rendelet kötelezi a boltot, hogy saját felügyeleti szerve mellett az ÁKF címéről is tájékoztassa a közönséget. Emiatt egyesek azt sem tudják, hogy létezünk, s panaszaikkal más szervekhez fordulnak. — Különösen jó munkát végez a városok társadalmi aktíva-hálózata, állandó jelenlétük — hisz maguk is vásárlók — nagyban hozzájárul a kereskedelem szocialista jellegének biztosításához Sokat várunk ettől az évtől hiszen az ÁKF mozgékonyabb lett, amióta gépkocsival rendelkezik. Kísért még a régi „hagyomány” is, a hitel, különösen falun. Ez ellen keményen küzd nemcsak a vállalat, de az ÁKF is, mivel igen sok társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény melegágya lehet, amellett aláássa a fegyelmet is mind az „adós”, mind pedig a kereskedelmi alkalmazott személyében. Nem rossz tehát a múlt év kereskedelmi mérlegének fegyelmi oldala sem. Arra azonban változatlanul szükség van, hogy a lakosság társadalmi ébersége és segítőkészsége álljon a hivatalos szervek munkája mellett, leleplezve idejekorán a szocialista erkölcs ellen vétőket. Bariha Tibor. 142 vagon hibridkukorica vetőmag a tsz-eknek Az ország egyik jelentős kukoricatermesztő megyéje Fejér megye, ahol a termelőszövetkezetek, különösen a tápanyagban bő mezőségi talajokon, jó eredményt érnek el a kukoricatermesztésben. Az állam az idén központi készletből a Fejér megyei termelőszövetkezeteknek száznegyvenkét vagon hibridkukorica vetőmagot ad. Ez a mennyiség mintegy százharmincezer hold bevetéséhez elegendő. Az idei vetésekhez a vetőmag negyven százaléka már a korai érésű martonvásári 40-es, martonvásári 48-as és martonvásári 58-as hibridekből tevődik össze, a hátralévő hatvan százalék pedig a későbbi érésű martonvásári 1-es hibrid. A megye északi fekvésű móri és bicskei járás hűvösebb talajaira a korábbi érésű fajtákat szánják, a késői érésűt ezen a vidéken kizárólag silókukorica termesztésére fordítják. Harmincezer látogató a színházban A Székesfehérvári Vörösmarty Színház újjáépült falai között a napokban kerül sor az ötvenedik előadásra, nem számítva a Zenebarátok Körének hangversenyeit.. Az eddigi előadások során több mint harmincezer ember nézte végig a bemutatott darabokat, ez a szám a színházi évad végére hozzávetőlegesen megkétszereződik. A színházi előadások 65 százalékát fővárosi együttesek tartották. Ha a színház önálló rendezvényein kívül a hangversenyeket is számítjuk, akkor csaknem minden második napra jut egy előadás. Az egy előadásra jutó nézők számáról nem készült külön statisztika, mert ez felesleges: estéről-estére telt a nézőtér. 13 000 tv előfizető Az elmúlt esztendő statisztikai adatainak most nyilvánosságra hozott feldolgozása szerint nagy mértékben megnövekedett a televízióelőfizetők száma. Hazánkban az év végén 2 390 184 rádió és 325 106 televíziókészüléket üzemeltettek tulajdonosaik. Az egyes megyék sorában a készülékek aránylagos számát tekintve Fejér megye a második helyen áll, 13 000 tv. előfizetőt tartanak nyilván, csupán Komárom megye előzi meg. Országosan 3,25 készülék jut minden száz lakosra, ez a szám megyénkben 3,68. A megyei átlagoknál Budapest és más nagyobb városok adatai természetesen jóval magasabbak. Jellemző egyébként a televízió gyors térhódítására, hogy megyénkben egy esztendő alatt csaknem 58 százalékkal nőtt az előfizetők száma. Felújítják a Velencei tó partján a két legszebb üdülőházat A Velencei-tó partján a két legszebb üdülőházat a fürdőidény kezdetéig felújíttatja a Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. A minden kényelmet kielégítő, közvetlenül a tó partja mentén lévő agárdi és gárdonyi üdülőház felújítás után az agárdi első osztályú campinggel együtt összesen háromszáz vendég részére nyújt állandó elhelyezést.