Fejér Megyei Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

Egy kicsit jobban, egy kicsit többet A megtett útról és felada-'­tainkról mondotta Kádár elv-­­ társ: Dolgozzon mindenki egy kicsit jobban, egy kicsit több 1 fcet. Már régen túl vagyunk azon az időszakon, mikor frontális támadásra hívtak a munka frontján, s erőltetett menetre szólítottak a tsz-szer­­vezésnél és egyéb feladatok végzésénél,­­ mégis az első pillanatban ez a „kicsivel jobban, kicsit többet” mint­ha kevésr­e tűnt volna a távlatokhoz, az olyan feladat befejezéséhez, mint­­ a fejlett szocialista társadalom felépí­tése. Amikor azonban ismét át­tekintettük eddigi tetteinket, az elmúlt esztendők tevé­kenységét, megértettük, miből is fakad ez a gondolat. Az elmúlt évek következetes munkájának, a párt politiká­jának és az azt elfogadó, va­­lóraváltó ország népe munká­jának eredményeként raktuk le a szocializmus alapjait. Ezt a munkát kívánjuk to­vább folytatni. Nem kezdünk „új szakaszokat”, nincs „új vonal”,­­ eddig bevált, he­lyesnek bizonyult marxista leninista politika szellemében munkálkodunk tovább, hogy a szilárd alapokra helyezzük a szocializmus épületét. Ezért van az, hogy az első pillanatra hétköznapinak lát­szó, „egy kicsit jobban, egy kicsit többet” szavak nagyon is mélyértelműek, mert rög­zítik eddigi eredményeinket, eddigi utunk helyességét és magukba foglalják azt, hogy ezen az úton kell tovább ha­ladnunk, nemcsak az irány és a cél nem változott, de a munka stílusa is ugyanaz. A kicsit jobban, kicsivel többet arra ösztönöz, hogy ebben a szellemben tökéletesítsük to­vább tevékenységünket. Hogy ezt a programot az ország népe helyesli, magáé­nak tartja, meggyőző tanú­sággal szolgál a jelölőgyűlé­sek aktivitása, a sokezer ér­tékes javaslat, és a vasárnapi választások bensőséges, jelent­ős jövőt igenlő ténye. Bár­merre jártunk is a jelölőgyű­lések alkalmából és a válasz­tás napján is mindenütt ez­zel, a munkára alapozó derű­vel, hittel találkoztunk. Ezt bizonyította a hozzászólások közben és a beszélgetések al­kalmával refrén­szerűen is­métlődő kicsit jobban, kicsit többet gondolat. Sárosdon igazán sok gond­dal küszködik még a termelő­­szövetkezet, s nem kevés a tennivaló, mégis igaza tudatá­ban mondhatta Balogh Lász­ló, a tsz sertésgondozója, hogyha kicsit jobban, ha ki­csit többet dolgozunk, a mi szövetkezetünk is rövidesen felzárkózhat a jók közé. Bics­kén — de másutt is — mikor megállapították, hogy sokat fejlődött a község külső képe az elmúlt négy év alatt, fel­sorolták azt is, hogy hova kellene még járda, park és más kisebb-n­a­cíg­óbb létesít­mény, ez már azt is jelen­tette, hogy a megkezdett úton akarnak járni, tovább mun­kálkodni és mivel a feladatok az igények következtében nőttek, egy kicsit jobban, egy kicsit többet kell tenni, hogy valamennyi kívánság valóra váljon. Szó se róla, nem kevés kívánságlistát nyújtottak be a tanácstag és képviselő­je­lölteknek, a helyi városi, já­rási és megyei tanácsoknak — van olyan hely, ahol bár jogos a kívánság, néhány mérfölddel is megelőzi a le­hetőségeket — nemcsak a fel­soroltaktól kérték, követel­ték, hogy dolgozzanak egy ki­csit jobban, egy kicsit többet, hanem saját maguktól is, s ezért ajánlották fel a kíván­ságlista benyújtásával együtt Mezőfalván, Nagylakon és szinte mindenütt, hogy a jár­da, a művelődési otthon, az óvoda, bölcsőde, vagy orvosi rendelő építéséhez ennyi és ennyi társadalmi munkával járulnak hozzá. A dolgok, a feladatok ilyen irányú felfogása szintén a mi életünk velejárója, hiszen a kívánságlistákat magunk­nak nyújtjuk be, tőlünk, a tsz-ek, az üzemek dolgozóitól pedagógusoktól, mérnököktől értelmiségiektől, vezetőktől és beosztottaktól, tanácstagoktól, képviselőktől és választóktól függ, hogy vágyaink, elkép­zeléseink minél előbb valóra­­váljanak, testet öltsenek. A közelmúltban az évek óta jól gazdálkodó, állandóan előrelé­pő polgárdi Vörös Csillag Tsz elnöke, Nagy István elvtárs azt mondotta, hogy mikor a vezetőség és a tagság mérle­get von egy-egy esztendő munkájáról, azt is látja, mi­ lehetne, mit kell az idén egy kicsit jobban csinálni, mely terület az, ahol egy kicsit többet kell munkálkodni. És így van ez mindenütt. Az üzemekben a termelőszö­vetkezetekben, a hivatalok­ban, a tanácsokban és a mi­nisztériumokban is. A kicsit jobban, kicsit többet minden szervre, minden vezetőre és minden dolgozóra vonatkozik mert közös a tervünk, egy a célunk és ezért valamennyi­ünknek jobban, többet kell munkálkodni. Intézkedések a csapadékvíz elvezetésére Székesfehérvárnak három területét fenyegeti rohamos olvadás esetén a hóló. Az aszalvölgyi árok megduzzadt vize a Felszabadulás útján hatolhat be a Búr-telep kör­nyékére. A Gaja-patak és a Malom-csatorna — a legna­gyobb közeli élő folyó — duz­zadás esetén a Szárazrét egyes részeit, a Tátra, a Mát­ra és a Fátra utcákat, vala­mint a Palotavárost hozhatja kényelmetlen helyzetbe. A Baja-árok a Sárkeresz­túri út és a tanyasor kö­zötti részen, az AKÖV te­lep környékén és a város szennyvízátemelő művénél okozhat kiöntést. A veszélyes pontok ismere­tében a városi tanács és a közületek megfelelő óvintéz­kedést tettek, így az aszal­völgyi árok kiöntésének elke­rülésére a Zámolyi útnál, a Rác-völgyben és a VÖRGY mellett ideiglenes víztároló­kat hoztak létre, amelyeket csak az árhullám levonulása táján nyitnak meg. A csatornák nyílt belső sza­kaszain két kilométer hosszan megtisztították a mederfene­ket, hogy akadálytalan legyen a lefol­yás. Egy épületet megmentet­tek a beázástól azáltal, hogy a Széchenyi utcai áteresz megrongálódott támfalát kiducolták. A Gaja-patak által veszé­lyeztetett terület biztosítására a tanács építési-közlekedési osztálya a KPM hármashídi telepére másfélezer homok­zsákot hordatott, a többi elő­készítése pedig folyamatban van. Ezekkel a víz emelke­dése esetén a védőtöltéseket erősítik meg. Emellett üzem­képes állapotba hozták az összes zsilipet. Igen jelentős a vízszállítás szempontjából a feltöltődött Basa-árok medrének kitisztí­tása és mélyítése, amelynek munkálatait már elkezdték Itt is létesül a csapadékvíz felfogására egy kisebb víz­tároló. Az eddig megtett intézke­dések emberi számítás szerint mentesítik a vá­rost a zöldár okozta anya­gi károktól, de természetesen azonnal új óvóintézkedéseket vezetnek be akkor, amikor annak szük­sége mutatkozik. A város hó­tól való mentesítése, kihordá­sa, eddig több mint félmillió forintba került. Számít rá a tanács, hogy ha annak szük­sége felmerül, a lakosság részt vesz a belvízvédelmi munká­latokban. Májér megyei Péntek, 1963. március 1. XIX. évfolyam, 50. szám. Art. 50 fillér. f ■ - TILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Négy- és félmillió kötet a polcokon • Egy minkásolvasó átlag 17 könyvet olvas évente . A Szakszervezetek Országos Tanácsánál értékelték a szak­­szervezeti könyvtármozgalom elmúlt évi fejlődését. Az or­szágban jelenleg 4442 könyvtá­rat — központi, körzeti, önál­ló, vagy letéti könyvtárat, il­letve kölcsönző állomást — tartanak fenn a szakszerveze­tek az üzemekben és a műve­lődési otthonokban. Ez a szám az előző évihez képest nem je­lent emelkedést, mert — ép­pen a könyvállomány jobb ki­használása érdekében — az ugyanazon helységben — fő­képpen falvakban, vidéki váro­sokban — működő, különböző szakszervezetekhez tartozó könyvtárakat összevonták. Az olvasók jobb kiszolgálását se­gíti elő az is, hogy a múlt év­ben valamennyi szakszerveze­ti könyvtár állományából ki­válogatták a felesleges, az el­avult, el­rongy­olódott példá­nyokat — összesen mintegy félmillió kötetet —, s ezeket most kiselejtezik. A nagyará­nyú „könyvtártakarítás” elle­nére a szakszervezeti könyv­tárakban található művek száma jóval meghaladja a múlt évit, s eléri a négymillió hatszázezer kötetet. A rendszeresen felfrissített állományból az olvasók is szí­vesebben kölcsönöznek. A könyvtári tagok tábora csak­nem 600 000 főre gyarapodott, amihez hozzá kell még szá­mítani azt a többszázezer ér­deklődőt, akik csak esetenként visznek haza olvasnivalót Egy­re hatásosabb a könyvaján­lás, az új művek népszerűsíté­se. A fokozódó olvasási kedv, és a könyvkiadás javulása mellett ennek tulajdonítják, hogy a kölcsönzött művek között —, amelyek száma ta­valy csaknem kilencmillió kö­tetre emelkedett — egyre töb­ben forgatják a mai magyar és a szovjet irodalmat Az isme­retterjesztő kiadványok közül elsősorban a korunk technikai vívmányaival foglalkozó írá­sok, továbbá az útinaplók és a nevelési kérdéseket tárgya­ló művek népszerűek. Hogy az üzemekben folytatott népmű­velési munkának milyen fon­tos eszköze a könyv, mutatja még egy adat: egy munkásol­vasó öt évvel ezelőtt évi át­lagban hét könyvet olvasott el, a múlt esztendőben már 17 szépirodalmi, ismeretterjesztő, vagy műszaki témájú művet kölcsönzött ki. A munkásolvasók táborának növekedésében nagy részük van a jól képzett szakszerveze­ti könyvtárosoknak is. Az utóbbi két évben több mint 2000 társadalmi könyvtáros, végzett alapfokú szaktanfo­lyamot,­­a hivatásos könyvtá­rosok fele megszerezte már az előírt szakképzettséget, a töb­biek most végzik a megfelelő tanfolyamok iskolát. Iparunk gyártmányai az idei külföldi szakkiállításokon Ez­e­ben külkereskedel­münk 25 nemzetközi vásár hivatalos részvevője, de ezen­kívül még mintegy kétszáz szakosított kiállításra kerül­nek el iparunk gyártmányai. Az exporttermékek széleskö­rű megismertetéséért csak­nem valamennyi baráti or­szágban lesznek magyar áru­bemutatók. Az európai tőkés országok közül Olaszország­ban, Angliában, Franciaor­szágban jelenik meg a leg­több magyar külkereskedelmi vállalat, de számos kiállítá­son vesznek részt Belgium­ban, Ausztriában, Hollandiá­ban, Görögországban és az NSZK-ban is. A tengerentúlon 18 állam­ban lesznek magyar kiállítá­sok köztük Algériában, Auszt­ráliában, Kolumbiában, Ghá­nában, Indiában, Indonéziá­ban, az­ Egyesült Államokban és a Közel-Kelet több orszá­gában. New Yorkban és Was­hingtonban például magyar könyv-, és kézműipari kiállí­tást rendeznek. A törvényesség a kereskedelemben is érvényesül — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról — A kereskedelem törvényes­ségének egyik legfőbb őre az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség, 1962.-ben mintegy hat­száz ellenőrzést végzett a kü­lönböző kereskedelmi egysé­gekben. A megye boltjainak és más kereskedelmi egysé­geinek száma az 1961 évi 1824-ről tavaly az év végéig 1846-ra szaporodott. A fejlő­dést azonban elsősorban nem a számszerű növekedés jelzi, hanem az üzletek szakosítá­sa, a korszerű kiszolgálási formák meghonosítása mind a városokban, mind a közsé­gekben. Megyeri József elvtárs, az ÁKF vezetője ismerteti az elmúlt év tapasztalatait. Melyek tehát a kereskede­lem fejlődésének legfőbb ál­lomásai? —­zért nyertek a korszerű kiszolgálási formák. A válla­latok egyik legfőbb törekvé­se a szakosítás. A szakosított bolt helyesebben tudja fel­mérni a szükségletet, bővebb választékkal gazdálkodik és áttekinthetőbb ügyvitele, anyagkezelése is. Ez kihat az ÁFK ellenőrzési munkájára, mert egy ilyen bolt jobban áttekinthető , mint a vegyes­­jellegű, és az egységes áru­csoport-jelleg kedvez a raktá­rozásnak és az áru boltbeli elhelyezkedésének is. Milyen tapasztalatokat szűrt le az ÁKF az 1962. évi ellen­őrzésekből?1 — Azt tapasztaltuk, hogy a kereskedelmi dolgozók szak­­képzettsége jelentősen fejlő­dött az előző évekhez viszo­nyítva. Ez abban is jelentke­zett, hogy a szakosított bol­toknál — ahova általában a jobb munkaerő került —, ke­vesebb kifogást találtunk a fogyasztók kiszolgálása, a ve­vőkkel való foglalkozás, az áruelhelyezés, vagyonvédelem a tisztaság és a készletezés­­ területén. — A tavalyelőttinél kedve- ■ zőbb képet mutat a felfede­l­e­zett szabálysértések minőségi összetétele is. A bírságoknak mintegy fele alacsony össze­gű, ami a kisebb súlyú sza­bálysértési esetekre utal. Ezért inkább figyelmeztető a jelle­ge is. Vannak azonban olya­nok, akik nem okulnak. Ta­valy két esetben tettünk fel­jelentést, a dunaújvárosi ven­déglátóipart vezető és a zichy­­újfalusi fmsz-bolt vezetője el­len a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése, illetve ár­drágítás miatt. Gyakran fo­lyamodunk azonban bírságo­lás helyett egy másik elinté­zési módhoz: arra kérjük a vállalatot, torolja meg fegyel­miig az elkövetett szabály­­sértést, így került társadalmi bíróság elé az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat néhány magáról megfeledkezett alkal­mazottja. Melyek a leggyakrabban előforduló szabálysértések? — Talán a nyerészkedési célzatú árdrágítás mondható a leggyakoribb visszaélésnek, és ezzel körülbelül azonos a súlycsonkítások száma is. Ha megállapítjuk, nincs helye az elnézésnek, mert a fogyasztók megkárosítására irányuló min­den szabálysértés vagy bűn­­cselekmény esetén a legszigo­rúbban járunk el. Még min­dig előfordul, hogy­ a boltos kevesebbet mér és többet számol. Az osztályos (érték­csökkent) áruknál az első osztályú árat számolja fel és természetesen nem használja a belkereskedelmi főhatóság által előírt színes (rózsaszínű) blokkot, hogy visszaélését fe­dezze. Erre maga a vevő is felfigyelne és leleplezhetné az őt megkárosító boltost. Elő­fordul szórványosan szeszes­ital hígítás, az összeadásnál ,,tévedés”, persze leggyakrab­ban a vevő terhére, van, hogy nem állítja be helyesen a mérleget, vagy a boltos tájé­kozatlanságban tartja a vevőt P’kol, hogy nem írja ki az kíjakat. Előfordult az is hogy a panaszkönyvbe írt észrevé­­­telt nem vizsgálta ki és nem intézte el a vállalat. Milyen az ÁKF és a közön­ség kapcsolata? Érvényesül-e a társadalmi ellenőrzés? — Évről-évre többen for­dulnak hozzánk panasszal vagy közérdekű észrevétellel a lakosság köréből. Igen jól együttműködünk a tanácsok végrehajtó bizottságának ke­reskedelmi állandó bizottsá­gai mellett működő társadal­mi ellenőrökkel, bár ennek a hálózatnak kiépítése és akti­vizálása még a jövő felada­taihoz tartozik. Kívánnivalót hagy maga után egyes boltok rossz tájékoztatása, ugyanis rendelet kötelezi a boltot, hogy saját felügyeleti szerve mellett az ÁKF címéről is tá­jékoztassa a közönséget. Emi­att egyesek azt sem tudják, hogy létezünk, s panaszaik­kal más szervekhez fordul­nak. — Különösen jó munkát végez a városok társadalmi aktíva-hálózata, állandó je­lenlétük — hisz maguk is vásárlók — nagyban hozzá­járul a kereskedelem szocia­lista jellegének biztosításához Sokat várunk ettől az évtől hiszen az ÁKF mozgékonyabb lett, amióta gépkocsival ren­delkezik. Kísért még a régi „hagyo­mány” is, a hitel, különösen falun. Ez ellen keményen küzd nemcsak a vállalat, de az ÁKF is, mivel igen sok társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény melegágya le­het, amellett aláássa a fegyel­met is mind az „adós”, mind pedig a kereskedelmi alkal­mazott személyében. Nem rossz tehát a múlt év kereskedelmi mérlegének fe­gyelmi oldala sem. Arra azon­ban változatlanul szükség van, hogy a lakosság társa­dalmi ébersége és segítőkész­sége álljon a hivatalos szer­vek­ munkája mellett, lelep­lezve idejekorán a szocialista erkölcs ellen vétőket. Bariha Tibor. 142 vagon hibridkukorica vetőmag a tsz-eknek Az ország egyik jelentős kukoricatermesztő megyéje Fejér megye, ahol a termelő­­szövetkezetek, különösen a tápanyagban bő mezőségi ta­lajokon, jó eredményt érnek el a kukoricatermesztésben. Az állam az idén központi készletből a Fejér megyei ter­melőszövetkezeteknek száz­negyvenkét vagon hibridku­korica vetőmagot ad. Ez a mennyiség mintegy százhar­mincezer hold bevetéséhez elegendő. Az idei vetésekhez a vetőmag negyven százaléka már a korai érésű martonvá­­sári 40-es, martonvásári 48-as és martonvásári 58-as hibri­dekből tevődik össze, a hát­ralévő hatvan százalék pedig a későbbi érésű martonvásá­ri 1-es hibrid. A megye észa­ki fekvésű móri és bicskei járás hűvösebb talajaira a korábbi érésű fajtákat szán­ják, a késői érésűt ezen a vi­déken kizárólag silókukorica termesztésére fordítják. Harmincezer látogató a színházban A Székesfehérvári Vörös­marty Színház újjáépült falai között a napokban kerül sor az ötvenedik előadásra,­­ nem számítva a Zenebarátok Körének hangversenyeit.. Az eddigi előadások során több mint harmincezer ember néz­te végig a bemutatott dara­bokat, ez a szám a színházi évad végére hozzávetőlegesen megkétszereződik. A színházi előadások 65 százalékát fővá­rosi együttesek tartották. Ha a színház önálló rendezvé­nyein kívül a hangversenye­ket is számítjuk, akkor csak­nem minden második napra jut egy előadás. Az egy elő­adásra jutó nézők számáról nem készült külön statiszti­ka, mert ez felesleges: esté­­ről-estére telt a nézőtér. 13 000 tv előfizető Az elmúlt esztendő sta­tisztikai adatainak most nyil­vánosságra hozott feldolgozá­sa szerint nagy mértékben megnövekedett a televízió­­előfizetők száma. Hazánkban az év végén 2 390 184 rádió és 325 106 televíziókészüléket üzemeltettek tulajdonosaik. Az egyes megyék sorában a ké­szülékek aránylagos számát tekintve Fejér megye a má­sodik helyen áll, 13 000 tv. előfizetőt tartanak nyilván, csupán Komárom megye elő­zi meg. Országosan 3,25 ké­szülék jut minden száz la­kosra, ez a szám megyénk­ben 3,68. A megyei átlagok­nál Budapest és más nagyobb városok adatai természetesen jóval magasabbak. Jellemző egyébként a televízió gyors térhódítására, hogy megyénk­ben egy esztendő alatt csak­nem 58 százalékkal nőtt az előfizetők száma. Felújítják a Velencei tó partján a két legszebb üdülőházat A Velencei-tó partján a két legszebb üdülőházat a fürdő­­idény kezdetéig felújíttatja a Fejér megyei Tanács Idegen­­forgalmi Hivatala. A minden kényelmet kielégítő, közvet­lenül a tó partja mentén lévő agárdi és gárdonyi üdülőház felújítás után az agárdi első osztályú campinggel együtt összesen háro­m­száz vendég részére nyújt állandó elhe­lyezést.

Next