Fejér Megyei Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
Péntek, 1963. március 1. AZ ERŐSEBB SEGÍTI A GYENGÉT A csókakőiek jó híre nemzedékről-nemzedékre szállt azóta amióta a nehezen művelhető köves hegyoldalban a szorgalmas ősök elültették az első szőlővesszőt.Sok dicsőséget szerzett ez a község azóta az Ezerjó vidékének. Még a közelmúlt években is egyik nemzetközi borversenyről aranyéremmel jöttek haza. De hiába a régi dicsőség, a nagy múlt, ha jelenük nincsen és a jövő távlatai is homályosak, bizonytalanok még. Igaz, ezért a csókakőiak nem tehetnek szemrehányást senkinek, csak legfeljebb önmaguknak. A csókakői Váralja Termelőszövetkezetét a móri járásban, de a megyében is a leggyengébbek között tartják nyilván. Ebből a tényből kiindulva jutottak arra a meggondolásra az illetékesek, hogy valamit tenni kell, meg kell erősíteni a termelőszövetkezet vezetőségét, változtatni kell az eddigi gazdálkodási módszereken éppen a csókakőiek érdekében. Az első lépéseket már meg is tették azzal, hogy Schmidt Ferencet, a móri Kossuth Termelőszövetkezet elnökét és Pacher Gyula főaeronómust Csókakőn is megválasztották ezekre a tisztségekre ez év február elején. Nem egyesülésről van egyenlőre szó, hanem segítségről, amit a Kossuth tsz vezetősége már el is kezdett a csókakőiek idei tervének elkészítésével. Éppen e terv készítése közben sikerült Schmidt elvtárssal beszélgetni elképzeléseikről, jövőbeni terveikről.• Nem is vállalhatnánk jelenleg az egyesüléssel járó gondokat, nehézségeket — mondotta —. Nagyon zilált, szinte áttekinthetetlen állapotban van jelenleg a Váralja Tsz. Majd segítünk megerősíteni és azután, ha mindkét részről akarják, egyesülhetünk. A beszélgetés során kibontakozik a pontos kép a csókakői helyzetről, amit Bordács István, a Váralja tsz elnökhelyettese is megerősít. A termelőszövetkezet gazdaságának fő ágazata a szőlő és ennek megfelelően a tagság nem is nagyon törődik mással. A községben 150 hold szőlő van, amelyből 106 hold a közös terület, a többi háztáji. Az igazság azonban az, hogy a szőlővel sem sokat törődnek. Ennek egyik oka, hogy öregek a szőlők, nagy részét akár ki is lehetne vágni. Ebből következik a másik ok, hogy e szőlőket a néhány hátralévő termőévben igyekeznek minél jobban kihasználni. Jól megcsapolják, hogy kivegyék belőle amit csak lehet, de nem fordítanak rá semmit. Nincs felújítás és talajerő utánpótlás. Ilyen körülmények között a szőlő évről-évre gyengül, s az egykori történelmi borvidék évei ezzel a módszerrel meg vannak számlálva. Ez a sorsa nemcsak a háztáji területnek, de méginkább a közösnek, mert a 106 hold közös szőlő is lényegében egyéni művelés alatt áll. A csókakőiek pillanatnyilag nem gondolnak arra, hogy mi lesz néhány év múlva, hiszen sem számottevő szántóföldi termőterületük, sem legelőjük nincsen, így az időközben tönkremenő szőlőtermelés jövedelemkiesését állattenyésztésből sem tudják pótolni. Nem is törődnek még a meglévő állattenyésztésükkel sem, hiszen alig van aki megetesse az állatokat. Csókakő az általános vélemény szerint aranybánya, hiszen a móri borvidék legjelentősebb területe talajkémiai adottságánál és fekvésénél fogva. Jelenleg mégis a leggyengébben kezelt terület. Népgazdaságilag igen nagy veszteséget jelent, ha ezt a területet nem adottságának megfelelően használják ki. Az új vezetőség a csókakőiek és a népgazdaság érdekében ezt mindenképpen el akarják kerülni. A terv szerint a jelenlegi helyzetből kivezető út az újtelepítésű nagyüzemi szőlőterület lesz. Ezt öt-hat év alatt tudják megvalósítani, ahogyan a beruházási keretek megengedik. A közös szőlőt kitűnő fekvésű „szűzföldön” tudják eltelepíteni. A jelenlegi szőlőterületek helyén gyümölcsöst telepítenek, mert erre is kiválóak a talajadottságok. Elsőrendű őszibarack, alma, körte és csonthéjasok teremnek ezen a teljesen déli lejtőn. Most is van 30 hold vegyes gyümölcsösük, de ennek a termése nagyrészt a fán és a földön pusztul el, nem szedik össze még pálinkának sem, de nem is gondozzák a gyümölcsöst évek óta. Schmidt elvtársék szándéka az, hogy a csókakői szőlő- , és gyümölcskultúrát felvirágoztassák. Természetesen nem a csókakőiek nélkül, hanem velük együtt. S bár az új szőlőket széles sortávolságban, gépesítésre telepítik, mégis az egy tagra jutó mostani átlagmunkaegység kevés lesz a jó megművelésre, a szakszerű gondozásra. Az elmúlt évben ugyanis az egy tagra jutó átlagmunkaegység mindössze száz volt, de nagyon sokan csak harmincnegyvenet teljesítettek. A közösből származó évi jövedelem alig haladta meg a háromezer forintot. Igaz, azzal érvelnek, hogy egyes tagoknak a háztájiból és a közös szőlő műveléséből 50—60 ezer forint jövedelme lett. Ezzel kapcsolatban az az igazság, hogy a 210 tagból alig tíz aki , ilyen szerencsés. Ezek vannak ellene a szőlő közös művelésének is, mert a kevés szőlővel rendelkező tagokat így megfogadhatják napszámba, s nekik megmarad 40— 50 hektó bor. De a tagok több mint kilencven százaléka nem teheti ezt meg, nincs módjában. A többségnek tehát a közösben kell megtalálni számítását, onnan kell megélhetését biztosítani. Az erősebb segítse a gyengét elv alapján akarnak Schmidt elvtársék, a csókakőieknek segíteni! A csókakői Váralja Termelőszövetkezet tagsága pedig akkor cselekszik helyesen, ha elfogadja a feléje nyújtott segítő kezet és minden erejével arra törekszik, hogy a biztató terveket megvalósítsák, az immár elveszett jó hírnevet visszaszerezzék. Dege György Nagy arányú parkosításhoz kezdenek tavasszal Mezőfalván Az egyházi hatóság és a tanács megbeszélésének ered-ményeképpen, a püspökség beleegyezésével a mezőfalvi nagy templomkertből közparkot létesít a tanács. Ezt a nagyméretű területet még tovább bővítik majd, hozzácsatolva a térségből mintegy száz méter hosszúságú területet. Mezőfalva új parkjába mintegy 500 díszfa kerül, a sétányokra pedig 26 padot állítanak fel. Kitermelik a Lenin út öreg fáit és helyükbe két sor gömbakácot ültetnek. A kivágott fákból sem lesz azonban tüzelő, mert a Mezőfalvi Állami Gazdaság dolgozói felajánlották, hogy a gazdaság gépein szabadidejükben parkettalécekké dolgozzák fel az erre igen alkalmas faanyagot. A község lakosai felajánlották, hogy 260 000 forint értékű társadalmi munkát rérteztek a parkosításnál és a község tatarozásra szoruló műve'-'dési házának átépítésénél. Még a szakmunkák egy részét is társadalmi úton szeretnék elvégeztetni a helyi iparosokkal. — Nem halogathatjuk tovább a művelődési ház átalakítását — jegyzi meg a tanácselnök. — mert tavaly a felmérés szerint 33 000 látogatója volt rendezvényeinknek. Ugyancsak a község dolgozóinak segítségével és felel ravatalozójuk, amelynek terveit Balla György, a 26-os Építőipari Vállalat dolgozója készítette el. Az ősz folyamán már felszántották a község egyik kihasználatlan részét, itt is park épül a tavasszal, ígéretet kaptak a honvédségtől, hogy rendelkezésre bocsátja földgyaluit és azzal lenyesik a szovjet hősi temető körüli terepet; ide telepítik a község harmadik parkját. Mezőfalva társadalmi szervei támogatásukról biztosították a tanácsot, hogy az itt létesítendő gyermekjátszótér berendezéséhez hozzájárulnak társadalmi munkájukkal. Ide telepítik régi helyéről a futbalpályát is, mert az előző helyet felparcellázzák, hogy a község új házhelyekhez jusson. A község ezévi programja szerint az orvosi lakás előtti utcarészt és az egészségházhoz vezető utat, valamint a kápolna előtti járdaszakaszt cementlapokkal fedik be. Ennek lerakását is vállalták a község társadalmi munkásai, akik még a jelölőgyűléseken ajánlották fel segítségüket. A tegyük virágossá községünket — jelszó nagy megértésre talál Mezőfalva dolgozói körében. Ezt mutatja a felajánlott magas összegű társadalmi munka, s ezzel példát is mutatnak a mezőfalviak a környező községeknek. Fejér megyei Hírlap Érdekes statisztika A kávéfogyasztás térhódítása megyénkben A kávét sokan már mint nemzeti italt említik, s valóban napról-napra nő a kávét rendszeresen és szenvedélyesen élvezők száma. A fogyasztásban a budapesti lakosok vezetnek, akik több mint háromszor annyi kávét isznak fejenként, mint a vidéki városi lakosok, s tizenegyszer annyit, mint a kisebb városokban és falvakban élők. A kávéfogyasztás azonban rohamosan terjed, s ezek az aránykülönbségek napról-napra csökkennek. Fejér megyében 1961 első negyedévében az egy lakosra jutó fogyasztás még csak mintegy 2 deka volt. Egy évvel később ez már 3,3 dekára,növekedett, s ebben a negyedévben várhatóan eléri a 4—4,5 dekát. Ezen a megyei átlagon belül természetesen még nagy a különbség Székesfehérvár, a kisebb városoké és a falvaké között.. Székesfehérváron a negyedévi egy lakosra jutó fogyasztás mintegy 8 dekára tehető — szemben a fővárosi kb. 24—25 dekás fejenkénti fogyasztással. Emelkedik az otthoni főzés aránya A fogyasztás növekedése nem kis mértékben a kávé árának 1961. december 10-én történő leszállításának következménye. Az árak csökkenése — érdekes módon — elsősorban a kávé otthoni főzését növelte, s csak kisebb mértékben hatott ki a vendéglátóipari egységekben felhasznált, illetve elfogyasztott kávéadagok számára. 1961. I. negyedévében a Fejér megyében elfogyasztott kávémennyiségnek 28 százalékát vásárolták a boltokban, s 72 százalékát eszpresszókban, éttermekben, cukrászdákban fogyasztották. Idén ez az arány megváltozott, s az otthoni fogyasztás, azaz a boltokban történő kávévásárlás meghaladja a megyei kávéforgalom 60 százalékát Lesz-e elegendő háztartási kávéfőzőgép ? A kávé árának olcsóbbodása eredményeként megnőtt a lakosság kereslete a különböző típusú kávéfőzőgépek iránt, s az elmúlt évben országszerte olyan vásárlás indult meg, hogy a boltok és a nagykereskedelmi raktárak készletei a legtöbb típusból kifogytak. Annak érdekében, hogy a lakosság mindenkor igényének megfelelő kávéfőzőgépet tudjon vásárolni, a Belkereskedelmi Kutató Intézet a közelmúltban országos piackutatást hajtott végre. Ennek során felmérte a kávéfogyasztás várható alakulását, s a kávéfőzőgépek különböző típusai iránti várható keresletet. A kutatás eredményei alapján számíthatunk arra, hogy ebben az évben már kellő menynyiségben és választékban áll a fogyasztók rendelkezésére korszerű kávéfőzőgép. Dr. Szabó László Európa legnagyobb camping-cikk üzemévé fejlődött a Pálma Gumigyár — Új típusú gumimatracok — Megkezdik a gumikajak és a horgászcsónak gyártását — A Pálma gyár Európa legnagyobb camping-cikk üzemévé fejlődött. A legkeresettebb termékének, a gumimatracnak mennyiségében és exportjában ma már megelőzi az NSZK és Csehszlovákia legnagyobb vállalatait, valamint az osztrák Semperit és az olasz Pirelli céget. Az idén négyszázezerre növelik a matracgyártást. A matracok választékát új típusokkal gyarapították. Az idén Popular elnevezéssel 190 x 65 méretű kisebb alakú típusokat is előállítanak. Ezek 280 forintos áron kerülnek forgalomba. Az idén kezdi meg a gyár a felfújható gumikajak és gumi horgászcsónak, a Sirály és a Delfin előállítását, kis sorozatban. Továbbfejlesztették a kedvelt PVC-gyermekjátékok választékát is. Tavaly százféle ilyen játékfigurát gyártottak, az idén körülbelül százötven félét. Ülést tartott a járási pártbizottság végrehajtó bizottsága Bicskén Szerdán délelőtt ülést tartott az MSZMP Bicskei Járási Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén elsőként a járás mezőgazdasági problémái, gépjavításának helyzete és a tavaszi felkészülés szeretteit A végrehajtó bizottság ülésén határozatot hozott a szakszerű gépjavítás időzei elvégzésére. Határozat született a tavaszi mezőgazdasági munkák összehangolt megszervezésére is. Az ülés második napirendi pontjaként értékelték a szocialista brigádmozgalom eredményeit. Oktatási tapasztalatok Lovasberényben Először csak a dolgozók esti iskoláját tudtuk megnyitni. Jelenleg két osztálya műkö-dik, a VII. 15. és a VIII. 27 . hallgatóval A múlt évben kezdte meg működését a szé-kesfehérvári mezőgazdasági technikum kihelyezett osztálya. Az első év anyagából a múlt hónapban vizsgáztak a hallgatók, jó eredménnyel. Itt 25-en tanulnak. Az elmúlt év őszén 35 tanulóval kezdte meg működé-sét a mezőgazdasági szak-munkásképző tanfolyam is. A tanulókkal időnként megbeszéljük a problémáikat. Például a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztálya hallgatóinak gondot okoz, hogy osztályukat levelező tagozattá szervezték át. Felvetődött, hogy nem lesz-e nehezebb a tanulás, mert az egyéni tanulásra több időt kell fordítaniuk, s kevesebb lesz a tanári segítség. Például a fizikai, kémiai kísérleteket nem tudják elvégezni, s ez nehezíti a megértést. De ilyen gondok mutatkoznak az irodalom és a matematika tanulásánál is. A szakmunkásképző tanfolyam hallgatóinál is mutatkozik egy sürgősen megoldásra váró probléma. Közöttük többen vannak, akik csak az elemi iskola hat osztályát végezték el. S most, a dolgozók esti iskolájában és a szakmunkásképző tanfolyamra is járnak. Ez így a tanulást nehézzé teszi. Ezt a kérdést helyesen úgy lehetne megoldani, hogy a szakmunkásképzés keretében az általános iskola hiányzó osztályai anyagából is vizsgázhatnának. Ez a megoldás egyrészt a dolgozók érdekeit, másrészt a népgazdaságét szolgálná, mert a több tudás a nagyüzemi termelésben a jobb termelési eredményekben realizálódna. Az idősebb hallgatóknak a matematika, fizika, kémia, helyesírás, nyelvtan tanulás okoz problémát. A fiatalabbaknál ez könnyebben megy. Bármely oktatási formába kapcsolódjanak is be a felnőtt dolgozók, kétségtelen, hogy szocialista tudatuk, világnézetük megszilárdulására ez döntően hat, de környezetükre is. Például kialakul a szocialista közösségi tudat, közösségi szellem. Ők a kezdeményezői a közös színházlátogatásoknak, tanulmányi kirándulásoknak. Formálódik kulturált magatartásuk, őszintébb lesz munkatársaikhoz való viszonyuk, az egymáshoz való segítés érzése. A gondosan vezetett magyar irodalom-órák eredményeként mutatkozik az olvasási kedv fokozódása. A magyar irodalom tanárától sokszor kérnek tanácsot, hogy mit olvassanak. Érdeklődnek az új magyar és külföldi irodalmi művek iránt. A szakkönyvek közül a nagyüzemi mezőgazdasági, gépészeti és elektrotechnikával foglalkozó könyveket keresik leginkább. Szabó Kálmánná ált. isk. igazgató, Lovasberény 15 millió tojás, 125 vagon árubaromfi Ennyi megyénk 1963. évi tervkötelezettsége. Ennyit kell biztosítani a termelőszövetkezeti és háztáji gazdaságokból, hogy üzleteinkben fennakadás ne legyen a tojásellátásban. A 15 millió tojást, 125 vagon baromfit szerződésileg kell biztosítani a termelőszövetkezeti és háztáji gazdaságokból. Már az előző években is segítettek nőtanácsaink a szerződéskötésekben, idén pedig méginkább előtérbe kerül ez a munka. Pár nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Nők Országos Tanácsának felhívása az idei versennyel kapcsolatban. Ennek nyomán a dunaújvárosi járásban 1-én ankéton vitatják meg, mit tehetnek a baromfi-mozgalom érdekében. Az első tanácskozást követően megyei szinten 5-en beszélnek e fontos kérdésről az asszonyok százai előtt. De minden járásban és községben szükség van a tanácskozásra, hogy jelentőségét mindenki megértse. A MNOT, az FM, a SZÖVOSZ és a Tsz Tanács 1963 évre versenyt hirdetett. A verseny arra ösztönzi a falusi asszonyokat, hogy vegyenek részt minél többen e verrsenyben, növeljék a baromfiállományt, neveljenek minél olcsóbban, minél több árubaromfit, emeljék a tojáshozamot, alkalmazzák a korszerű nevelési és takarmányozási módszereket, tartsák be az állategészségügyi szabályokat. E felhívásból, az újabb versenymozgalom meghirdetéséből bizalom tükröződik. Benne van ebben az, hogy bíznak falusi asszonyainkban, a nőtanácsok vezetőiben, a termelőszövetkezeti munkacsapatokban, akik legtöbbet tehetnek a tojás és baromfi szerződéskötések és köttetések érdekében. Nagyon sok komoly feladat megoldását segítették már aszszonyaink és ez az újabb akció szervezése is bizonyítéka lesz a megértésnek. A versenyfeltételekről is szó esik majd az ankétokon. Pontosan meghatározzák, mit kell tenni az árubaromfi termelésben és a tojáshozam emelésében. A munkacsapatok feladata, hogy 3,2—3,5 kilogramm baromfitáp felhasználásával a csibék 10 hetes korukra legalább 1 kilogramm súlyúak legyenek. A feltételek között szerepel a termelési költségek csökkentése, a férőhelyek maximális kihasználása, a baromfi- és tojásértékesítési terv teljesítése. A háztáji, a kisegítő és egyéni gazdaságokban feltétel a törzsállomány minőségének javítása, a hozamok növelése érdekében a régi állomány lecserélése, gépi keltetése, egyöntetű, nagy termelőképességű baromfitól származó naposcsibével. A saját keltetés mellett legalább 50 darab gépi keltetésű naposcsibe vásárlása, a múlt évhez viszonyítva legalább 20 százalékkal több baromfira szerződéskötés, tyúkonként évi 46 darab tojás leszerződése, amelynek 10 százalékát a negyedik negyedévben kell leadni. Már kint vannak községeinkben azok a lapok, amelyekkel be lehet nevezni az újabb versenymozgalomba. Természetesen mint minden versenynél, itt is vannak versemdíjak. Országos szinten két 5000 forintos első, három 4000 forintos második és három 3000 forintos harmadik díjat adnak a legjobbaknak. Ezenkívül megyénkben a versenyben legjobb 2000 forintot, a második helyezett 1000 forintot és a harmadik helyezett 500 forintot kap. Járási szinten — minden járásban — egy 6 személyes étkészletet, egy női karórát és egy korszerű baromfi önetetőt és itató-felszerelést adnak ki az értékelés után. Az értékes versenydíjak mellett a Szövetkezetek Fejér megyei Központja jutalmazza a legjobb falusi agitátorokat, a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága pedig egy szovjetunióbeli úttal ajándékozza meg a versenymozgalomban legjobban dolgozó aktívát. Németh Erzsébet 4 VERSENY LEGJOBBJAINAK : 5000 forint 6 személyes étkészlet utazás a Szovjetunióba