Fejér Megyei Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

­ Péntek, 1963. március 1. AZ ERŐSEBB SEGÍTI A GYENGÉT A csókakőiek jó híre nemzedékről-nemzedékre szállt azóta amióta a nehezen mű­­velhető köves hegyoldalban a szorgalmas ősök elültették az első szőlővesszőt.­­Sok dicső­séget szerzett ez a község azóta az Ezerjó vidékének. Még a közelmúlt években is egyik nemzetközi borverseny­ről aranyéremmel jöttek ha­za. De hiába a régi dicsőség, a nagy múlt,­ ha jelenük nin­csen és a jövő távlatai is ho­mályosak, bizonytalanok még. Igaz, ezért a csókakőiak nem tehetnek szemrehányást sen­kinek, csak legfeljebb önma­guknak. A csókakői Váralja Termelőszövetkezetét a móri járásban, de a megyében is a leggyengébbek között tartják nyi­lván. Ebből a tényből kiindulva jutottak arra a meggondolás­ra az illetékesek, hogy vala­mit tenni kell, meg kell erő­síteni a termelőszövetkezet vezetőségét, változtatni kell az eddigi gazdálkodási mód­szereken éppen a csókakőiek érdekében. Az első lépéseket már meg is tették azzal, hogy Schmidt Ferencet, a móri Kossuth Termelőszövetkezet elnökét és Pacher Gyula fő­­aeronómust Csókakőn is meg­választották ezekre a tisztsé­gekre ez év február elején. Nem egyesülésről van egyen­lőre szó, hanem segítségről, amit a Kossuth tsz vezetősége már el is kezdett a csókakői­ek idei tervének elkészítésé­vel. Éppen e terv készítése közben sikerült Schmidt elv­­társsal beszélgetni elképzelé­seikről, jövőbeni terveikről.­­• Nem is vállalhat­nánk jelenleg az egyesülés­sel járó gondokat, nehézsé­geket — mondotta —. Nagyon zilált, szinte áttekinthetetlen állapotban van jelenleg a Váralja Tsz. Majd segítünk megerősíteni és azután, ha mindkét részről akarják, egye­sülhetünk. A beszélgetés során kibon­takozik a pontos kép a csó­kakői helyzetről, amit Bor­­dács István, a Váralja tsz el­nökhelyettese is megerősít. A termelőszövetkezet gazdasá­gának fő ágazata a szőlő és ennek megfelelően a tagság nem is nagyon törődik más­sal. A községben 150 hold szőlő van, amelyből 106 hold a közös terület, a többi ház­táji. Az igazság azonban az, hogy a szőlővel sem sokat tö­rődnek. Ennek egyik oka, hogy öregek a szőlők, nagy­­ részét akár ki is lehetne vág­­­­ni. Ebből következik a másik ok, hogy e szőlőket a néhány hátralévő termőévben igye­keznek minél jobban kihasz­nálni. Jól megcsapolják, hogy kivegyék belőle amit csak le­het, de nem fordítanak rá semmit. Nincs felújítás és ta­lajerő utánpótlás. Ilyen körülmények között a szőlő évről-évre gyengül, s az egykori törté­nelmi borvidék évei ezzel a módszerrel meg vannak szám­lálva. Ez a sorsa nemcsak a háztáji területnek, de mégin­­kább a közösnek, mert a 106 hold közös szőlő is lényegé­ben egyéni művelés alatt áll. A csókakőiek pillanatnyilag nem gondolnak arra, hogy mi lesz néhány év múlva, hiszen sem számottevő szántóföldi termőterületük, sem legelőjük nincsen, így az időközben tönkremenő szőlőtermelés jö­vedelemkiesését állattenyész­tésből sem tudják pótolni. Nem is törődnek még a meg­lévő állattenyésztésükkel sem, hiszen alig van aki megetes­se az állatokat. Csókakő az általános véle­mény szerint aranybánya, hi­szen a móri borvidék legje­lentősebb területe talajkémiai adottságánál és fekvésénél fogva. Jelenleg mégis a leg­gyengébben kezelt terület. Népgazdaságilag igen nagy veszteséget jelent, ha ezt a területet nem adottságának megfelelően használják ki. Az új vezetőség a csókakőiek és a népgazdaság érdekében ezt mindenképpen el akarják ke­rülni. A terv szerint a jelen­legi helyzetből kivezető út az újtelepítésű nagyüzemi szőlő­­terület lesz. Ezt öt-hat év alatt tudják megvalósítani, ahogyan a beruházási keretek megengedik. A közös szőlőt kitűnő fekvésű „szűzföldön” tudják eltelepíteni. A jelenle­gi szőlőterületek helyén gyü­mölcsöst telepítenek, mert er­re is kiválóak a talajadottsá­gok. Elsőrendű őszibarack, al­ma, körte és csonthéjasok te­remnek ezen a teljesen déli lejtőn. Most is van 30 hold vegyes gyümölcsösük, de en­nek a termése nagyrészt a fán és a földön pusztul el, nem szedik össze még pálin­kának sem, de nem is gondoz­zák a gyümölcsöst évek óta. Schmidt elvtársék szándéka az, hogy a csókakői szőlő- , és gyümölcskultúrát felvirágoztassák. Természete­sen nem a csókakőiek nélkül, hanem velük együtt. S bár az új szőlőket széles sortávolság­ban, gépesítésre telepítik, mé­gis az egy tagra jutó mosta­ni átlagmunkaegység kevés lesz a jó megművelésre, a szakszerű gondozásra. Az el­múlt évben ugyanis az egy tagra jutó átlagmunkaegység mindössze száz volt, de na­gyon sokan csak harminc­negyvenet teljesítettek. A kö­zösből származó évi jövede­lem alig haladta meg a há­romezer forintot. Igaz, azzal érvelnek, hogy egyes tagok­nak a háztájiból és a közös szőlő műveléséből 50—60 ezer forint jövedelme lett. Ezzel kapcsolatban az az igazság, hogy a 210 tagból alig tíz aki , ilyen szerencsés. Ezek vannak ellene a szőlő közös művelésének is, mert a kevés szőlővel rendelkező tagokat így megfogadhatják napszám­ba, s nekik megmarad 40— 50 hektó bor. De a tagok több mint kilencven százaléka nem teheti ezt meg, nincs módjá­ban. A többségnek tehát a kö­zösben kell megtalálni számí­tását, onnan kell megélheté­sét biztosítani. Az erősebb segítse a gyengét elv alapján akar­nak Schmidt elvtársék, a csó­­kakőieknek segíteni! A csó­kakői Váralja Termelőszövet­­­­kezet tagsága pedig akkor cse­­­­lekszik helyesen, ha elfogad­­­­ja a feléje nyújtott segítő ke­­­­zet és minden erejével arra­­ törekszik, hogy a biztató ter­­­­veket megvalósítsák, az immár elveszett jó hírnevet vissza­szerezzék. Dege György Nagy arányú parkosításhoz kezdenek tavasszal Mező­falván Az egyházi hatóság és a­ tanács megbeszélésének ered-­­ményeképpen, a püspökség beleegyezésével a mezőfalvi nagy templomkertből közpar­kot létesít a tanács. Ezt a nagyméretű területet még to­vább bővítik majd, hozzá­csatolva a térségből mintegy száz méter hosszúságú terüle­tet. Mezőfalva új parkjába mintegy 500 díszfa kerül, a sétányokra pedig 26 padot ál­lítanak fel. Kitermelik a Lenin út öreg fáit és helyükbe két sor gömb­akácot ültetnek. A kivágott fákból sem lesz azonban tü­zelő, mert a Mezőfalvi Állami Gazdaság dolgozói felajánlot­ták, hogy a gazdaság gépein szabadidejükben parkettalé­cekké dolgozzák fel az erre igen alkalmas faanyagot. A község lakosai felajánlot­ták, hogy 260 000 forint érté­kű társadalmi munkát rértez­­t­ek a parkosításnál és a köz­ség tatarozásra szoruló mű­­ve'-'dési házának átépítésé­nél. Még a szakmunkák egy részét is társadalmi úton sze­retnék elvégeztetni a helyi iparosokkal. — Nem halogathatjuk to­vább a művelődési ház átala­kítását — jegyzi meg a ta­nácselnök. — mert tavaly a felmérés szerint 33 000 láto­gatója volt rendezvényeink­nek. Ugyancsak a község dolgo­zóinak segítségével és fe­lel ravatalozójuk, amelynek ter­veit Balla György, a 26-os Építőipari Vállalat dolgozója készítette el. Az ősz folyamán már fel­szántották a község egyik ki­használatlan részét, itt is park épül a tavasszal, ígére­tet kaptak a honvédségtől, hogy rendelkezésre bocsátja földgyaluit és azzal lenyesik a szovjet hősi temető körüli terepet; ide telepítik a község harmadik­ parkját. Mezőfalva társadalmi szer­vei támogatásukról biztosítot­ták a tanácsot, hogy az itt lé­tesítendő gyermekjátszótér berendezéséhez hozzájárulnak társadalmi munkájukkal. Ide telepítik régi helyéről a fut­­balpályát is, mert az előző helyet felparcellázzák, hogy a község új házhelyekhez jus­son. A község ezévi programja szerint az orvosi lakás előtti utcarészt és az egészségház­hoz vezető utat, valamint a kápolna előtti járdaszakaszt cementlapokkal fedik be. En­nek lerakását is vállalták a község társadalmi munkásai, akik még a jelölőgyűléseken ajánlották fel segítségüket. A tegyük virágossá közsé­günket — jelszó nagy meg­értésre talál Mezőfalva dol­gozói körében. Ezt mutatja a felajánlott magas összegű tár­sadalmi munka, s ezzel pél­dát is mutatnak a mezőfalvi­ak a környező községeknek. Fejér megyei Hírlap Érdekes statisztika A kávéfogyasztás térhódítása megyénkben A kávét sokan már mint nemzeti italt említik, s való­ban napról-napra nő a kávét rendszeresen és szenvedélye­sen élvezők száma. A fogyasz­tásban a budapesti lakosok ve­zetnek, akik több mint három­szor annyi kávét isznak fejen­ként, mint a vidéki városi la­kosok, s tizenegyszer annyit, mint a kisebb városokban és falvakban élők. A kávéfo­gyasztás azonban rohamosan terjed, s ezek az aránykülönb­ségek napról-napra csökken­nek. Fejér megyében 1961 első negyedévében az egy lakosra jutó fogyasztás még csak mint­egy 2 deka volt. Egy évvel ké­sőbb ez már 3,3 dekára,növe­kedett, s ebben a negyedévben várhatóan eléri a 4—4,5 dekát. Ezen a megyei átlagon belül természetesen még nagy a kü­lönbség Székesfehérvár, a ki­sebb városoké és a falvaké kö­zött.. Székesfehérváron a ne­gyedévi egy lakosra jutó fo­gyasztás mintegy 8 dekára te­hető — szemben a fővárosi kb. 24—25 dekás fejenkénti fo­gyasztással. Emelkedik az otthoni főzés aránya A fogyasztás növekedése nem kis mértékben a kávé árának 1961. december 10-én történő leszállításának követ­kezménye. Az árak csökkené­se — érdekes módon — első­sorban a kávé otthoni főzését növelte, s csak kisebb mérték­ben hatott ki a vendéglátóipa­ri egységekben felhasznált, il­letve elfogyasztott kávéada­gok számára. 1961. I. negyed­évében a Fejér megyében el­fogyasztott kávémennyiségnek 28 százalékát vásárolták a bol­tokban, s 72 százalékát esz­presszókban, éttermekben, cuk­rászdákban fogyasztották. Idén ez az arány megváltozott, s az otthoni fogyasztás, azaz a bol­tokban történő kávévásárlás meghaladja a megyei kávé­forgalom 60 százalékát Lesz-e elegendő háztartási kávéfőzőgép ? A kávé árának olcsóbbodása eredményeként megnőtt a la­kosság kereslete a különböző típusú kávéfőzőgépek iránt, s az elmúlt évben országszerte olyan vásárlás indult meg, hogy a boltok és a nagy­kereskedelmi raktárak készle­tei a legtöbb típusból kifogy­tak. Annak érdekében, hogy a lakosság mindenkor igényé­nek megfelelő kávéfőzőgépet tudjon vásárolni, a Belkeres­kedelmi Kutató Intézet a kö­zelmúltban országos piackuta­tást hajtott végre. Ennek so­rán felmérte a kávéfogyasztás várható alakulását, s a kávé­­főzőgépek különböző típusai iránti várható keresletet. A kutatás eredményei alapján számíthatunk arra, hogy eb­ben az évben már kellő meny­­nyiségben és választékban áll a fogyasztók rendelkezésére korszerű kávéfőzőgép. Dr. Szabó László Európa legnagyobb camping-cikk üzemévé fejlődött a Pálma Gumigyár — Új típusú gumimatracok — Megkezdik a gumikajak és a horgászcsónak gyártását — A Pálma gyár Európa leg­nagyobb camping-cikk üzemé­vé fejlődött.­ A legkeresettebb termékének, a gumimatracnak mennyiségében és exportjá­ban ma már megelőzi az NSZK és Csehszlovákia legna­gyobb vállalatait, valamint az osztrák Semperit és az olasz Pirelli­ céget. Az idén négy­százezerre növelik a matrac­gyártást. A matracok választé­kát új típusokkal gyarapítot­ták. Az idén Popular elneve­zéssel 190 x 65 méretű kisebb alakú típusokat is előállíta­nak. Ezek 280 forintos áron kerülnek forgalomba. Az idén kezdi meg a gyár a felfújható gumikajak és gumi horgászcsónak, a Sirály és a Delfin előállítását, kis soro­zatban. Továbbfejlesztették a kedvelt PVC-gyermekjátékok választékát is. Tavaly százféle ilyen játékfigurát gyártottak, az idén körülbelül százötven félét. Ülést tartott a járási pártbizottság végrehajtó bizottsága Bicskén Szerdán délelőtt ülést tar­tott az MSZMP Bicskei Járási Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén elsőként a járás mezőgazdasági problé­mái, gépjavításának helyzete és a tavaszi felkészülés szere­tteit A végrehajtó bizottság ülésén határozatot hozott a szakszerű gépjavítás időzei elvégzésére. Határozat szüle­tett a tavaszi mezőgazdasági munkák összehangolt megszer­vezésére is. Az ülés második napirendi pontjaként értékel­ték a szocialista brigádmozga­lom eredményeit. Oktatási tapasztalatok Lovasberényben Először csak a dolgozók es­­­­ti iskoláját tudtuk megnyitni.­­ Jelenleg két osztálya műkö-­­­dik, a VII. 15. és a VIII. 27 . hallgatóval A múlt évben­­ kezdte meg működését a szé-­­­kesfehérvári mezőgazdasági­­ technikum kihelyezett osztá­­­­lya. Az első év anyagából a­­ múlt hónapban vizsgáztak a­­ hallgatók, jó eredménnyel. Itt 25-en tanulnak.­­ Az elmúlt év őszén 35 ta­­­­nulóval kezdte meg működé-­­­sét a mezőgazdasági szak-­­­munkásképző tanfolyam is.­­ A tanulókkal időnként megbeszéljük a problémáikat. Például a mezőgazdasági tech­nikum kihelyezett osztálya hallgatóinak gondot okoz, hogy osztályukat levelező ta­gozattá szervezték át. Felve­tődött, hogy nem lesz-e ne­hezebb a tanulás, mert az egyéni tanulásra több időt kell fordítaniuk, s kevesebb lesz a tanári segítség. Példá­ul a fizikai, kémiai kísérlete­ket nem tudják elvégezni, s ez nehezíti a megértést. De ilyen gondok mutatkoznak az irodalom és a matematika ta­nulásánál is. A szakmunkásképző tanfo­lyam hallgatóinál is mutatko­zik egy sürgősen megoldásra váró probléma. Közöttük töb­ben vannak, akik csak az ele­mi iskola hat osztályát végez­ték el. S most, a dolgozók es­ti iskolájában és a szakmun­kásképző tanfolyamra is jár­nak. Ez így a tanulást nehéz­zé teszi. Ezt a kérdést helye­sen úgy lehetne megoldani, hogy a szakmunkásképzés ke­retében az általános iskola hiányzó osztályai anyagából is vizsgázhatnának. Ez a megol­dás egyrészt a dolgozók ér­dekeit, másrészt a népgazda­ságét szolgálná, mert a több tudás a nagyüzemi termelés­ben a jobb termelési eredmé­nyekben realizálódna. Az idősebb hallgatóknak a matematika, fizika, kémia, he­lyesírás, nyelvtan tanulás okoz problémát. A fiatalab­baknál ez könnyebben megy. Bármely oktatási formába kapcsolódjanak is be a fel­nőtt dolgozók, kétségtelen, hogy szocialista tudatuk, vi­lágnézetük megszilárdulására ez döntően hat, de környeze­tükre is. Például kialakul a szocialista közösségi tudat, kö­zösségi szellem. Ők a kezde­ményezői a közös színházláto­gatásoknak, tanulmányi kirán­dulásoknak. Formálódik kultu­rált magatartásuk, őszintébb lesz munkatársaikhoz való vi­szonyuk, az egymáshoz való segítés érzése. A gondosan vezetett magyar irodalom-órák eredményeként mutatkozik az olvasási kedv fokozódása. A magyar iroda­lom tanárától sokszor kérnek tanácsot, hogy mit­ olvassa­nak. Érdeklődnek az új ma­gyar és külföldi irodalmi mű­vek iránt. A szakkönyvek kö­zül a nagyüzemi mezőgazda­­sági, gépészeti és elektrotech­nikával foglalkozó könyveket keresik leginkább. Szabó Kálmánná ált. isk. igazgató, Lovasberény 15 millió tojás, 125 vagon árubaromfi Ennyi megyénk 1963. évi tervkötelezettsége. Ennyit kell biztosítani a termelőszövetke­zeti és háztáji gazdaságokból, hogy üzleteinkben fennakadás ne legyen a tojásellátásban. A 15 millió tojást, 125 vagon baromfit szerződési­leg kell biztosítani a termelőszövetke­zeti és háztáji gazdaságokból. Már az előző években is segí­tettek nőtanácsaink a szerző­déskötésekben, idén pedig méginkább előtérbe kerül ez a munka. Pár nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Nők Országos Tanácsának felhívása az idei versennyel kapcsolatban. En­nek nyomán a dunaújvárosi járásban 1-én ankéton vitat­ják meg, mit tehetnek a ba­romfi-mozgalom érdekében. Az első tanácskozást követően megyei szinten 5-en beszélnek e fontos kérdésről az asszo­nyok százai előtt. De minden járásban és községben szükség van a tanácskozásra, hogy je­lentőségét mindenki megértse. A MNOT, az FM, a SZÖVOSZ és a Tsz Tanács 1963 évre versenyt hirdetett. A verseny arra ösztönzi a fa­lusi asszonyokat, hogy vegye­nek részt minél többen e ver­r­senyben, növeljék a baromfi­­állományt, neveljenek minél olcsóbban, minél több áru­baromfit, emeljék a tojáshoza­mot, alkalmazzák a korszerű nevelési és takarmányozási módszereket, tartsák be az ál­lategészségügyi szabályokat. E felhívásból­, az újabb ver­senymozgalom m­eghirdetésé­ből bizalom tükröződik. Benne van ebben az, hogy bíznak fa­lusi asszonyainkban, a nőtaná­­csok vezetőiben, a termelő­szövetkezeti munkacsapatok­ban, akik legtöbbet tehetnek a tojás és baromfi szerződéskö­tések és köttetések érdekében. Nagyon sok komoly feladat megoldását segítették már asz­­szonyaink és ez az újabb ak­ció szervezése is bizonyítéka lesz a megértésnek. A versenyfeltételekről is szó esik majd az ankétokon. Pon­tosan meghatározzák, mit kell tenni az árubaromfi termelés­ben és a tojáshozam emelésé­ben. A munkacsapatok felada­ta, hogy 3,2—3,5 kilogramm baromfitáp felhasználásával a csibék 10 hetes korukra leg­­­alább 1 kilogramm súlyúak le­gyenek. A feltételek között szerepel a termelési költségek csökkentése, a férőhelyek maximális kihasználása, a ba­romfi- és tojásértékesítési terv teljesítése. A háztáji, a kise­gítő és egyéni gazdaságokban feltétel a törzsállomány minő­ségének javítása, a hozamok növelése érdekében a régi ál­lomány lecserélése, gépi kel­tetése, egyöntetű, nagy terme­­lőképességű baromfitól szár­mazó naposcsibével. A saját keltetés mellett legalább 50 darab gépi­ keltetésű napos­csibe vásárlása, a múlt évhez viszonyítva legalább 20 száza­lékkal több baromfira szerző­déskötés, tyúkonként évi 46 darab tojás leszerződése, amelynek 10 százalékát a ne­gyedik negyedévben kell le­adni. Már kint vannak községe­inkben azok a lapok, amelyek­kel be lehet nevezni az újabb versenymozgalomba. Termé­szetesen mint minden­ verseny­nél, itt is vannak versemdí­­jak. Országos szinten két 5000 forintos első, három 4000 fo­rintos második és három 3000 forintos harmadik díjat adnak a legjobbaknak. Ezenkívül megyénkben a versenyben leg­jobb 2000 forintot, a második helyezett 1000 forintot és a harmadik helyezett 500 forin­tot kap. Járási szinten — min­den járásban — egy 6 szemé­lyes étkészletet, egy női kar­órát és egy­ korszerű baromfi önetetőt­ és itató-felszerelést adnak ki az értékelés után. Az értékes versenydíjak mel­lett a Szövetkezetek Fejér me­gyei Központja jutalmazza a legjobb falusi agitátorokat, a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága pedig egy szovjet­unióbeli úttal ajándékozza­­ meg a verseny­mozgalomban legjobban dolgozó aktívát. Németh Erzsébet 4 VERSENY LEGJOBBJAINAK : 5000 forint 6 személyes étkészlet utazás a Szovjetunióba

Next