Fejér Megyei Hírlap, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-01 / 77. szám
C 2.o Munkában a kertészek Szabó Istvánná és ifj. Jakli Istvánná „napoztatják'' a karalábé palántákat a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ben. Hat nap nyereségrészesedést fizetnek az Ikarus-gyáregységben Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyáregységének dolgozói eredményesen zárták az 1962-es gazdasági évet. A jó munka bizonyítéka: ebben az évben is sor kerül — a tavalyi eredmények alapján — nyereségrészesedés kifizetésére. A tavalyi eredmények közül kiemelkedik az éves befejezett termelési terv és exportterv túlteljesítése. Ezt a dolgozók lelkes munkája, a kongresszusi munkaverseny széles kibontakozása tette lehetővé. 1962-ben több, jelentős újítást adtak be az újítók és azok bevezetése kedvezően befolyásolta egyes, nagyjelentőségű gyártmányok önköltségének alakulását. Jelentős mértékben növelte a nyereség összegét az az eredmény, hogy a nélkülözhető készleteket leépítették, így a gazdálkodás alá nem vont készletek forgási sebessége nőtt. Mindezek az eredmények és egyéb tényezők tették lehetővé, hogy a gyáregység dolgozói nyereségrészesedésben részesüljenek. A gyáregység főkönyvelőségén kapott tájékoztatás szerint az illetékes felügyeleti szerv az 1962. évi mérlegvizsgálat alapján 7,1 nap kifizetendő nyereségrészesedést állapított meg. A nyereségrészesedés címén megállapított öszszegből azonban levonásra kerül egy napnak megfelelő öszszeg — 109 000 forint —, melyet az 1962. évi kiváló dolgozók jutalmazására fordítottak. Egyidejűleg tartalékolnak 20 ezer forintot jóléti célokra. Ilyenformán előreláthatólag hat napnak megfelelő munkabér kerülhet felosztásra, mint nyereségrészesedés. Az 1962. évi nyereségrészesedés kifizetésének végső mértékéről, a felosztás módjáról a szakszervezeti bizottság dönt. A törzsgárda tagjai a szolgálati időnek megfelelően részesülnek az egyébként megállapított összegen felüli nyereségrészesedésben, valamint 10 százalékos többletkifizetésben részesülnek a forgóeszköz csökkentésében részt vett dolgozók. A szakszervezeti bizottság döntésétől függően kerül tehát kifizetésre a rendelkezésre álló összeg, azonban előreláthatólag hat nap nyereségrészesedést, fizetnek a gyáregység dolgozóinak április 10-én. H. T. A „Béke és Barátság Kulturális Szemle“ középiskolás bemutatóinak eredményei — ELSŐ József Attila Gimnázium — MÁSODIK Teleki Blanka Leánygimnázium — HARMADIK) Vasvári Pál Gimnázium Vasárnap ért véget a két napig tartó kulturális vetélkedő, amelyen a megye tizenegy középiskolája mérte össze tudását. A több mint ötszáz műsorszámban színvonalas, művészileg jól kidolgozott, jól megoldott csoportos és egyéni produkciókat láthattunk. A zsűrinek igen nehéz feladata volt, mégis igazságosnak, reálisnak mondható az eredmény. Harminchárom arany, harmincöt ezüst és ugyanennyi bronzérmet nyújtottak át az egyéni és csoportversenyben legjobban szereplő diákoknak oklevél és könyvjutalom kíséretében. Az összesített értékelés szerint 87 ponttal az idei évben is a József Attila Gimnázium nyerte el a serleget. Második helyre a Teleki Blanka Leánygimnázium került 65 ponttal, harmadik a Vasvári Pál Gimnázium lett 45 ponttal. Őket követi a dunaújvárosi Kohóipari Technikum 31 ponttal, a Ságvári Endre Gépipari Technikum 19 ponttal, a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikum 18 ponttal, a dunaújvárosi gimnázium 17 ponttal, a Jáky József Útépítési Technikum 13 ponttal, a bicskei és a móri gimnázium egyaránt 5-5 pnttal, valamint a sárbogárdi gimnázium 4 ponttal. Ez a kulturális verseny elődöntője volt egy nagyobbszabású vetélkedőnek, amely a keszthelyi helikoni ünnepségek keretében kerül hamarosan megrendezésre. Középiskoláink fiataljaira tehát még ennél is , nagyobb erőpróba vár, de bízhatunk bennük. Lelkesedés, ügyszeretet tükröződött valamennyi diák arcán. Számíthatunk arra, hogy dicsőséget szereznek megyénknek, iskolájuknak. Gejér megyei Kedd, 1963. április XIX. évfolyam, 77. szám. Ara: 50 filér. » ▼ttAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vasárnapi határjáráson Szombaton éjjel kiadós eső pásztázta végig a határt, de vasárnap reggel, mintha mi sem történt volna, „hétágra” sütött a Nap. Elindultunk hát, hogy megnézzük, lehet-e a földeken dolgozni. Sok helyen ha eső nem esik sem tudtak volna a földre rámenni. Székesfehérvártól Dunaújvárosig nem is lehetett különösebb mozgást látni, csak néhány helyen vágták és égették a kukoricaszárat, vagy az ősszel összerakott kúpokat hordták be lovaskocsival. Ütünk során először Baracson láttunk komolyabb megmozdulást. A falu mellett Vári György traktoros egy Belorusszal kukoricaszárat vágott. Az Orbán feltépte, s Nagy János pótkocsis vontatóval szállította az Igazság Termelőszövetkezet központjába alomnak. A faluban találkoztunk Németh Istvánnal, az Igazság párttitkárával. Ő is éppen a traktorok után járt. — Kár, hogy jött az eső — mondta. — Igaz, szántani így is tudunk, de a küllőskapával nem indulhattunk meg. Szépen haladtunk eddig a munkákkal, a 150 hold borsóból már 135 holdat elvetettünk és van mintegy 300 hold tavaszi szántásunk. Németh Ferenc egy G 35-össel és Fehérvári János egy DT-vel most is szánt. — Szombaton is szántottak? —• Igen, szombaton is dolgozott öt gép. Most azonban a műtrágyát is lehet szórni géppel, el is végeztük ezt a munkát 390 holdon. Sőt, ma egy U 28-as az őszi vetéseket fogasolja.— A közeli napokban milyen munkához kezdenek? — Hétfőn megkezdjük a hagyma és az uborka vetését és az eddig megkezdett munkákat még nagyobb erővel folytatjuk. Eddig például a műtrágyát ötvenen szórták kézzel, a napokban ezt még nagyobb erővel folytatjuk. Benéztünk az Ifjúsági Tsz majorjában a gépállomás javítóműhelyébe is. Ott találtuk Vass János brigádszerelőt egy DT „társaságában”. — Ha a traktorosok dolgozónak, mindig adódik valami műszaki probléma, így nekünk talpon kell lennünk vasárnap is. Ennek a hűtőbaktartója törött el — mutatott a féligmeddig szétszerelt gépre. — Most várom a gépállomásiakat, hogy felhegesszük és akkor indulhat is vele Borzák (Folytatás a második oldalon.) Új műszaki egyetem Győrben Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletére Győrben műszaki egyetemet nyitnak. Az új intézményre azért van szükség, mert népgazdaságunk nagyarányú fejlődése 1980-ig, mintegy 70 ezer mérnök kiképzését igényli, amihez peglévő egyetemeink keretei már nem elegendőek. A győri műszaki egyetem 4500—4800 nappali tagozatos hallgató befogadására épül. Munkáját azzal is segítik majd, hogy folyamatosan megfelelő üzemeket, tervező- és kutató intézeteket telepítenek a városba. Az új egyetem oktatói karának lakásokat is építenek. A tervek szerint Győr egyetemén az 1968—69-es tanévtől építészmérnöki, gépészmérnöki, közlekedési, valamint híradástechnikai és műszerészipari karon kezdődik meg az oktatás. A képzés kiszélesítésére bővítik műszaki egyetemeinket. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen építőanyagok tanszék és épületgépészeti tanszék, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szervetlen és analitikai kémia tanszék, valamint szerszámgépek tanszék, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen pedig rádiókémiai tanszék és vegyipari műveletek tanszék felállítását rendelte el a művelődésügyi miniszter. A budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem nappali tagozatain 1980-ig több mint kétszeresére nővérlik a hallgatók létszámát. Ugyancsak jelentősen emelik a létszámot az esti és levelező tagozatokon. (MTI) Magyar árak külföldön Áprilisra hivatalos kiállítói lesznek vállalataink a milánói, tokiói, casabalancai és grazi nemzetközi vásároknak, ahol a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében együttesen mutatják be termékeiket. Ezenkívül áprilisban a világ különböző részeiben 34 önálló szakkiállítást rendeznek. (MTI) Rövidfilm szende Az idei, sorrendben 4. magyar rövidfilmű-szemlén mintegy 70 rövidfilm és több mint száz híradóriport vetélkedik majd a díjakért. A múlt év termésének legjavát április 8-ától hét kategóriában értékeli a bíráló bizottság. A rajz- és bábfilmek, a tv-filmek, a híradók, a riportfilmek, a népszerű tudományos filmek, a dokumentumfilmek, valamint a kísérleti és egyéb filmek közül kiválasztják a legjobbakat. Iskola épül Lajoskomáromban, a Gesztenye soron Az 1958-ban társadalmi öszszefogással létesített Lajoskomáromi óvodának szóló leveleket Gesztenye fasor címre küldik. A faluban ugyan Temetéses néven ismerik ezt a részt, de a vezető óvónő mindig Gesztenye fasort jelöl meg feladónak. — Jobban illik ez a tró kis otthonunkhoz —, mondja. — Ez a kis otthon a 75 gyermeket befogadó óvoda. A társadalmi munkát nem számítva 650 ezer forintot költöttek erre az intézményre. Tisztaság, rend honol mindenütt. Az ízléses, szép kerítésen belül a mind feljebb tornászkodó fenyők és a nem sokára díszítő virágok is szeretetről, meleg gondoskodásról vallanak. Az ötéves Mosberger Pisti ősszel búcsúztatta a bátyját aki most már az általános iskola első osztályába jár. Az öt Szemerei gyerekből is iskolába került már kettő (Mari és Andris), Lenke, Peti, Márti még itt töltik a napokat, de nem is olyan sokára visszakerülnek erre a tájra testvéreik és azok a gyermekek is, akik az óvodából kerültek iskolába. Itt az óvoda mellett kezdődik meg ugyanis a négy tantermes iskola építése. Ma még csak egy gödör van a leendő iskola helyén, talajpróba céljából ásatták a szakemberek. Készülnek már a tervek is. Emeletes iskola építése kezdődik itt még az idén. Négy tanterem, előadóterem, szertár, úttörőszoba, napközi előmelegítő konyha és nevelői lakás létesül. Mindez két millió forintos költséggel, 400 ezer forint, ebből az állami hozzájárulás, a többit községfejlesztésből teremtik elő. A pénz egy részét már a múlt évben félretették és a következő években is erre megy a községfejlesztési hozzájárulás nagy része. Jövőbe néző tervek ezek, de érdemes néhány szóban vázolni az előzményeket is. 1958-ban, amikor két élű munka eredményeként elkészült az óvoda, strandfürdő létesítése szerepelt a tervben. Nagyon sokan javasolták ezt. A tanács is hajlott a kérések teljesítésére. Később azonban egyre több megjegyzés hangzott el: luxus a strand addig, amíg sok helyre kell bekötni a villanyt, nem megoldott az ivóvíz ellátás és szűk már a meglévő három iskola. A lakosság észrevételeinek meghallgatása és megtárgyalása után az iskola építése — amit legjobban az asszonyok szorgalmaztak — került a tervbe. Hogy helyes volt a döntés, bizonyítja: az óvodai szülői munkaközösség és az iskola szülői munkaközösség tagjai társadalmi munkát is vállaltak, s a jelölőgyűléseken is egyhangúlag hagyták jóvá, véglegesítették az iskolaépítés tervét a község lakói. Kész már a pontos számvetés. Az idei munkálatokhoz elég a községfejlesztésből rendelkezésre álló összeg és az állami támogatás, jövőre meg hitelből biztosítják a hiányzó összeget. (Ezt is hamar viszszafizetjük, mennél kevesebb legyen a kamat — vélekednek.) — Az új iskola sem old meg még minden gondot, de hely van még itt a Gesztenye soron, újabb oktatási intézménynek is. Több embert is megkérdeztünk az iskola építéséről, közülük talán a 20 éves Gergely István fogalmazta meg legtömörebben: — Új, szép iskola épül és ez nemcsak a gyerekeknek öröm. Tanterem probléma megyénk más községeiben is akad, több helyen azonban arra várnak, hogy majd állami erőből épül új iskola, tanterem. Államunk egyre többet fordít oktatási intézményekre, de ahhoz, hogy elegendő legyen a tanterem a községi tanácsoknak, a társadalmi szerveknek is gondolni kell, lehetőséget keresni, mint azt Lajoskomáromban teszik. B. R. A Május 1. iskolából a Rákóczi útig 46 méteres csapadékelvezető bekötőcsatornát építenek a Fejér megyei Víz-, Csatornamű és Kútépítő Vállalat dolgozói.