Fejér Megyei Hírlap, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-01 / 77. szám

C 2.­o Munkában a kertészek Szabó Istvánná és ifj. Jakli Istvánná „napoztatják'' a karalábé palántákat a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ben. Hat nap nyereségrészesedést fizetnek az Ikarus-gyáregységben Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári gyáregységének dolgozói ered­ményesen zárták az 1962-es gazdasági évet. A jó munka bizonyítéka: ebben az évben is sor kerül — a tavalyi ered­mények alapján — nyereség­részesedés kifizetésére. A tavalyi eredmények kö­zül kiemelkedik az éves befejezett termelési terv és exportterv túlteljesí­tése. Ezt a dolgozók lelkes mun­kája, a kongresszusi munka­verseny széles kibontakozása tette lehetővé. 1962-ben több, jelentős újítást adtak be az újítók és azok bevezetése kedvezően befolyásolta egyes, nagyjelentőségű gyártmányok önköltségének alakulását. Je­lentős mértékben növelte a nyereség összegét az az ered­mény, hogy a nélkülözhető készleteket leépítették, így a gazdálkodás alá nem vont készletek forgási sebessége nőtt. Mindezek az eredmé­nyek és egyéb tényezők tet­ték lehetővé, hogy a gyáregy­ség dolgozói nyereségrészese­désben részesüljenek. A gyáregység főkönyvelő­ségén kapott tájékoztatás sze­rint az illetékes felügyeleti szerv az 1962. évi mérlegvizs­­gálat alapján 7,1 nap kifize­tendő nyereségrészesedést ál­lapított meg. A nyereségrésze­sedés címén megállapított ösz­­szegből azonban levonásra ke­rül egy napnak megfelelő ösz­­szeg — 109 000 forint —, me­lyet az 1962. évi kiváló dol­gozók jutalmazására fordítot­tak. Egyidejűleg tartalékolnak 20 ezer fo­rintot jóléti célokra. Ilyenformán előreláthatólag hat napnak megfelelő mun­kabér kerülhet felosztásra, mint nyereségrészesedés. Az 1962. évi nyereségrésze­sedés kifizetésének végső mér­tékéről, a felosztás módjáról a szakszervezeti bizottság dönt. A törzsgárda tagjai a szolgálati időnek megfelelően részesülnek az egyébként megállapított összegen felüli nyereségrészesedésben, vala­mint 10 százalékos többletki­fizetésben részesülnek a for­góeszköz csökkentésében részt vett dolgozók. A szakszerve­zeti bizottság döntésétől füg­gően kerül tehát kifizetésre a rendelkezésre álló összeg, azonban előreláthatólag hat nap nyereségrészesedést, fizet­nek a gyáregység dolgozóinak április 10-én. H. T. A „Béke és Barátság Kulturális Szemle“ középiskolás bemutatóinak eredményei — ELSŐ­­ József Attila Gimnázium — MÁSODIK­­ Teleki Blanka Leánygimnázium — HARMADIK) Vasvári Pál Gimnázium Vasárnap ért véget a két napig tartó kulturális vetélke­dő, amelyen a megye tizenegy középiskolája mérte össze tu­dását. A több mint ötszáz mű­­sorszámban színvonalas, mű­vészileg jól kidolgozott, jól megoldott csoportos és egyéni produkciókat láthattunk. A zsűrinek igen nehéz feladata volt, mégis igazságosnak, re­álisnak mondható az ered­mény. Harminchárom arany, harmincöt ezüst és ugyan­ennyi bronz­érmet nyújtottak át az egyéni és csoportver­senyben legjobban szereplő diákoknak oklevél és könyv­­jutalom kíséretében. Az össze­sített értékelés szerint 87 pont­tal az idei évben is a József Attila­ Gimnázium nyerte el a serleget. Második helyre a Te­leki Blanka Leánygimnázium került 65 ponttal, harmadik a Vasvári Pál Gimnázium lett 45 ponttal. Őket követi a du­naújvárosi Kohóipari Techni­kum 31 ponttal, a Ságvári Endre Gépipari Technikum 19 ponttal, a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikum 18 ponttal, a dunaújvárosi gim­názium 17 ponttal, a Jáky Jó­zsef Útépítési Technikum 13 ponttal, a bicskei és a móri gimnázium egyaránt 5-5 pnt­tal, valamint a sárbogárdi gimnázium 4 ponttal. Ez a kulturális verseny elő­döntője volt egy nagyobbsza­­bású vetélkedőnek, amely a keszthelyi helikoni ünnepsé­gek keretében kerül hamaro­san­ megrendezésre. Középis­koláink fiataljaira tehát még ennél is , nagyobb erőpróba vár, de bízhatunk bennük. Lelkesedés, ügyszeretet tük­röződött valamennyi diák ar­cán. Számíthatunk arra, hogy dicsőséget szereznek megyénk­nek, iskolájuknak. Gejér megyei Kedd, 1963. április XIX. évfolyam, 77. szám. Ara: 50 filér.­ » ▼ttAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vasárnapi határjáráson Szombaton éjjel kiadós eső pásztázta végig a határt, de vasárnap reggel, mintha mi sem történt volna, „hétágra” sütött a Nap. Elindultunk hát, hogy megnézzük, lehet-e a föl­deken dolgozni. Sok helyen ha eső nem esik sem tudtak vol­na a földre rámenni. Székes­­fehérvártól Dunaújvárosig nem is lehetett különösebb mozgást látni, csak néhány he­lyen vágták és égették a ku­koricaszárat, vagy az ősszel összerakott kúpokat hordták be lovaskocsival. Ütünk során először Baracson láttunk komolyabb megmoz­dulást. A falu mellett Vári György traktoros egy Belo­russzal kukoricaszárat vágott. Az Orbán feltépte, s Nagy Já­nos pótkocsis vontatóval szál­lította az Igazság Termelőszö­vetkezet központjába alom­nak. A faluban találkoztunk Né­meth Istvánnal, az Igazság párttitkárával. Ő is éppen a traktorok után járt. — Kár, hogy jött az eső — mondta. — Igaz, szántani így is tudunk, de a küllőskapával nem indulhattunk meg. Szé­pen haladtunk eddig a mun­kákkal, a 150 hold borsóból már 135 holdat elvetettünk és van mintegy 300 hold tavaszi szántásunk. Németh Ferenc egy G 35-össel és Fehérvári János egy DT-vel most is szánt. — Szombaton is szántottak? —• Igen, szombaton is dolgo­zott öt gép. Most azonban a műtrágyát is lehet szórni géppel, el is végeztük ezt a munkát 390 holdon. Sőt, ma egy U 28-as az őszi vetéseket fogasolja.­­— A közeli napokban mi­lyen munkához kezdenek? — Hétfőn megkezdjük a hagyma és az uborka vetését és az eddig megkezdett mun­kákat még nagyobb erővel folytatjuk. Eddig például a műtrágyát ötvenen szórták kézzel, a napokban ezt még nagyobb erővel folytatjuk. Benéztünk az Ifjúsági Tsz majorjában a gépállomás javítóműhelyébe is. Ott találtuk Vass János brigádszerelőt egy DT „társa­ságában”. — Ha a traktorosok dolgozó­nak, mindig adódik valami műszaki probléma, így nekünk talpon kell lennünk vasárnap is. Ennek a hűtőbaktartója tö­rött el — mutatott a félig­­meddig szétszerelt gépre. — Most­ várom a gépállomásia­kat, hogy felhegesszük és ak­kor indulhat is vele Borzák (Folytatás a második oldalon.) Új műszaki egyetem Győrben Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendeletére Győrben műszaki egyetemet nyitnak. Az új intézményre azért van szükség, mert­ népgazdasá­gunk nagyarányú fejlődése 1980-ig, mintegy 70 ezer mér­nök kiképzését igényli, ami­hez p­eglévő egyetemeink ke­retei már nem elegendőek. A győri műszaki egyetem 4500—4800 nappali tagozatos hallgató befogadására épül. Munkáját azzal is segítik majd, hogy folyamatosan megfelelő üzemeket, tervező- és kutató intézeteket telepí­tenek a városba. Az új egye­tem oktatói karának lakáso­kat is építenek. A tervek szerint Győr egye­temén az 1968—69-es tanév­től építészmérnöki, gépész­­mérnöki, közlekedési, vala­mint híradástechnikai­ és mű­szerészipari karon kezdődik meg az oktatás. A képzés kiszélesítésére bő­vítik műszaki egyetemeinket. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen építő­anyagok tanszék és épületgé­pészeti tanszék, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men szervetlen és analitikai kémia tanszék, valamint szerszámgépek tanszék, a Veszprémi Vegyipari Egyete­men pedig rádiókémiai tan­szék és vegyipari műveletek tanszék felállítását rendelte el a művelődésügyi miniszter. A budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem nappali tagozatain 1980-ig több mint kétszeresére nővér­lik a hallgatók létszámát. Ugyancsak jelentősen emelik a létszámot az esti és levele­ző tagozatokon. (MTI) Magyar árak külföldön Áprilisra hivatalos ki­­állítói lesznek vállalataink a milánói, tokiói,­ casa­­balancai és grazi nemzetkö­zi vásároknak, ahol a Magyar Kereskedelmi Kamara rende­zésében együttesen mutatják be termékeiket. Ezenkívül áprilisban a világ különböző részeiben 34 önálló szakkiál­lítást rendeznek. (MTI) Rövidfilm szende Az idei, sorrendben­­ 4. magyar rövidf­ilmű-szem­lén mintegy 70 rö­vidfilm és több mint száz híradóriport vetél­kedik majd a díjakért. A múlt év termésének legjavát április 8-ától hét kategóriá­ban értékeli a bíráló bizott­ság. A rajz- és bábfilmek, a tv-filmek, a híradók, a riport­­filmek, a népszerű tudomá­nyos­­ filmek, a dokumentum­­filmek, valamint a kísérleti és egyéb filmek közül kivá­lasztják a legjobbakat. Iskola épül Lajoskomáromban, a Gesztenye soron Az 1958-ban társadalmi ösz­­szefogással létesített Lajosko­­máromi óvodának szóló leve­leket Gesztenye fasor címre küldik. A faluban ugyan Te­metéses­ néven ismerik ezt a részt, de a vezető óvónő min­dig Gesztenye fasort jelöl meg feladónak. — Jobban illik ez a tró kis otthonunkhoz —, mondja. — Ez a kis otthon a 75 gyerme­ket befogadó óvoda. A társadalmi munkát nem számítva 650 ezer forintot költöttek erre az intéz­ményre. Tisztaság, rend honol minde­nütt. Az ízléses, szép keríté­sen belül a mind feljebb tor­­nászkodó fenyők és a nem sokára díszítő virágok is sze­retetről, meleg gondoskodás­ról vallanak. Az ötéves Mosberger Pisti ősszel búcsúztatta a bátyját aki most már az általános is­kola első osztályába jár. Az öt Szemerei gyerekből is isko­lába került már kettő (Mari és Andris), Lenke, Peti, Márti még itt töltik a napokat, de nem is olyan sokára vissza­kerülnek erre a tájra testvé­reik és azok a gyermekek is, akik az óvodából kerültek is­kolába. Itt az óvoda mellett kezdődik meg ugyanis a négy tantermes iskola építése. Ma még csak egy gödör van a leendő iskola he­lyén, talajpróba céljából ásatták a szakemberek. Készülnek már a tervek is. Emeletes iskola építése kez­dődik itt még az idén. Négy tanterem, előadóterem, szer­tár­, úttörőszoba, napközi elő­melegítő konyha és nevelői lakás létesül. Mindez két mil­lió forintos költséggel, 400 ezer forint, ebből az állami hozzá­járulás, a többit községfej­­lesztésből teremtik elő. A pénz egy részét már a múlt évben félretették és a következő években is erre megy a községfejlesztési hoz­zájárulás nagy része. Jövőbe néző tervek ezek, de érdemes néhány szóban vázolni az előzményeket is. 1958-ban, amikor két élű munka eredményeként elké­szült az óvoda, strandfürdő létesítése szerepelt a tervben. Nagyon sokan javasolták ezt. A tanács is hajlott a kérések teljesítésére. Később azonban egyre több megjegyzés hang­zott el: luxus a strand addig, amíg sok helyre kell bekötni a villanyt, nem megoldott az ivóvíz ellátás és szűk már a meglévő három iskola. A lakosság észrevételeinek meghallgatása és megtár­gyalása után az iskola épí­tése — amit legjobban az asszonyok szorgalmaztak — került a tervbe. Hogy helyes volt a döntés, bizonyítja: az óvodai szülői munkaközösség és az iskola szülői munkaközösség tagjai társadalmi munkát is vállal­tak, s a jelölőgyűléseken is egyhangúlag hagyták jóvá, véglegesítették az iskolaépítés tervét a község lakói. Kész már a pontos számve­tés. Az idei munkálatokhoz elég a községfejlesztésből ren­delkezésre álló összeg és az állami támogatás, jövőre meg hitelből biztosítják a hiányzó összeget. (Ezt is hamar visz­­szafizetjük, mennél kevesebb legyen a kamat — véleked­nek.) — Az új iskola sem old meg még minden gondot, de hely van még itt a Gesztenye soron, újabb oktatási intézménynek is. Több embert is megkérdez­­tünk az iskola építéséről, kö­zülük talán a 20 éves Gergely István fogalmazta meg legtö­mörebben: — Új, szép iskola épül és ez nemcsak a gyere­keknek öröm. Tanterem probléma me­gyénk más községeiben is akad, több helyen azonban arra várnak, hogy majd álla­mi erőből épül új iskola, tan­­terem. Államunk egyre többet fordít oktatási intézményekre, de ahhoz, hogy elegendő le­gyen a tanterem a községi ta­nácsoknak, a társadalmi szer­veknek is gondolni kell, lehe­tőséget keresni, mint azt La­joskomáromban teszik. B. R. A Május 1. iskolából a Rákóczi útig 46 méteres csapa­dékelvezető bekötőcsatornát építenek a Fejér megyei Víz-, Csatornamű és Kútépítő Vállalat dolgozói.

Next