Fejér Megyei Hírlap, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

- 2 - Az alumíniumipari kiállításon láttuk Mint azt már megírtuk, az alumínium -konferencia ne­gyedik napját Székesfehérváron rendezték meg. A Könnyű­fémműben ez alkalommal kiállítást rendeztek a gyárban elő­állított félkész termékek a húzott, préselt, hengerelt és ko­vácsolt anyagok gyűjteményéből. Bemutatták azokat a ter­mékeket is, amelyek előállításánál különösen előnyös az alu­mínium használata. A díszítő elemektől kezdve széles ská­lájú felhasználhatósága miatt legújabban a hajó- és vagon­gyárak, építőipari üzemek alkalmazzák könnyű fajsúlya és nagy szakító szilárdsága miatt. Fenti két felvételünk a kiállításon készült, ahol a jelen­levő külföldi és hazai szakemberek élénk figyelemmel tanul­mányozzák a bemutatott tárgyakat, félkész gyártmányokat. • •Ülésezik a Kommunista P­ erryben, Párizs peremváro­sában folytatja munkáját a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma, amely csütörtökön meghallgat­ta és megvitatta .Raymond Guyotnak, a Politikai Bizott­ság tagjának beszámolóját a pártnak a békéért és a leszere­lésért folytatott tevékenységé­ről. Raymond Guyot beszámoló­jában élesn elítélte a de gaul­­leista rendszernek a háború előkészítésére irányuló poli­tikáját. A jelenlegi rezsim egész politikai, diplomáciai és katonai tevékenysége — hang­súlyozta Guyot­ —, egyetlen célt követ: előkészíteni a ter­monukleáris világháborút. A degaulleista diplomáciá­nak nincs semmiféle lesze­relési terve és szembehe­lyezkedik még az e kér­désben tartandó tárgyalá­sok elvével is, nem hajlandó résztvenni a genfi leszerelési értekezleten. A hírhedt „atomütőerő” Fran­ciaországban való megterem­tésének politikája rendkívül veszélyes az ország gazdasá­gára, a nemzetközi biztonság­ra és az általános békére. A De Gaulle és­­ Adenauer által aláírt egyezmény — a legag­­resszívabb imperialista erők eszköze, amely a Szovjetunió és minden szocialista ország ellen irányul. Raymond Guyot, felhívja­ Franciaország minden béke­­szerető és demokratikus erejét, hogy határozottan foglaljanak állást e szerződés ratifikálása ellen. A szónok nagy figyelmet szentelt a május 19-én Párizs­ban tartandó béke­értekezlet előkészítésének. Felhívta a kommunistákat az értekeidet támogatására. Raymond Guyot az aláb­biakban jelölte meg a francia nép alapvető köve­teléseit. Tiltsák meg a nukleáris fegyverkísérleteket és mielőbb kössék meg az általános lesze­relési szerződést, a francia kormány helyezkedjék pozitív magatartásra a leszerelés kér­désében és vegyen részt a nem­zetközi leszerelési értekezle­ten, békés célokra használják az atomerőt, mondjanak le az a­tom­ütőerő megteremtésének tervéről és békésen oldják meg a német kérdést. Fokozni kell a harcot az új világháború veszélye ellen, nem lehet meg­várni, amíg hullani kezdenek­­az atom és hidrogénbombák. Mindörökre meg kell fékez­ni az agr­esszoro­ka­t. A plénum résztvevői hatá­­rozatban hagyta jóvá Raymond Guyot beszámolóját. Megyei moziműsor Székesfehérvári­­ Köztársaság Filmszínház május 10—15: Robin­son­­család (amerikai). Székesfehérvári Petőfi Film­színház május 9—12: Fekete nem­zedék (cseh­szlovák). Székesfehérvári Gárdonyi Géza Filmszínház május 11—12: A har­madik fiú (szovjet). Székesfehérvári Rákóczi Ferenc Filmszínház május 11—12: Túl fia­tal a szerelemre (angol) Dunaújvárosi Dózsa Filmszínház május 9—12: Huszárkisasszony (szovjet). Dunaújvárosi Szabadság Film­színház május 10—12: Egyiptomi történet (magyar—egyiptomi). Bakonycsernyei Táncsics Film­színház május 10—12: Mi és néni két élete (magyar). bicskei Szabadság Filmszínház­­ május 10—12: A szív labirintusa­­ (csehszlovák). Bodajki Petőfi Filmszínház má­jus 10—12: Éjszakai vonat (len­gyel). récei Filmszínház május 11— 32: A 30. születésnap (szovjet). Enyingi Szabadság , Filmszínház május 10—12: Bolondos halászfalu (NDK) Ercsi Terv Filmszínház május 10—12: Emlékek éjszakája (len­gyel). Kalóz! Filmszínház május 11— 12: Kétéltű ember (szovjet). Kápolnásnyéki Filmszínház má­jus 10—12: Az aranyember (ma­gyar). . . . . Kislángi Vörösmarty Filmszínház Május 11—12: Nagyravágyó asz­­szony (francia—olasz). Lajoskomáromi Filmszínház má­jus. 11—12: Darázsfészek (csehszlo­vák). r Vi Filmszínház május 11 .z is :szerelem (angol). Lovasberényi Csaba Filmszínház m­ájus 11—12: Maximka (szovjet). Marton­vásári Kultúr Filmszínház május 11—12: Szombat esti tánc (NDK). Mezőfalvai Szabadság Filmszín­ház május 10—12: A 30. születés­nap (szovjet). Mezőszilasi Diadal Filmszínház május 11—12: Fagyosszentek (ma­gyar). Mór Vörös Csillag Filmszínház május 10—12: Amikor egy lány 15 éves (szovjet). Perkátai November 7. Filmszín­ház május 11—12: Aki átmegy a falon (nyugatnémet). Polgárai Kultúr Filmszínház május 10—12: A harmadik csen­getés (lengyel). Rácalmási Béke Filmszínház má­ju­s 10—12: Senki nem tud sem­mit (csehszlovák). Sárbogárdi Árpád Filmszínház május 10—12: Szórakozott pro­fesszor (amerikai). Sárszentmiklósi Filmszínház má­jus 11—12: Legénylakás (amerikai). Seregélyes­ Filmszínház május 11—12: Isten őszi csillaga (ma- 1 gyár). Fejér megyei Hírlap A rádió és televízió mai műsora Kossuth rádió: 8.25: Orvosi tanácsok 8.10: Lányok, asszonyok 8.30: Operettrészletek 9.00: Ifjúsági Rádió 9.20: Zenekari muzsika 10.10: Pódium. 63. Ism. 11.45: Vajda Márton jegyzete 11.50: Sosztakovics: Dal 12.15: Tánczenei koktél 13.60: Versek 13.15: Opera részletek 13.45: Hirdetőoszlop 14.00: Bach: D-dila­partita 14.35: Ifjúsági Rádió­­ 15.10: Csapó György riport­­sorozata 15.26: Élőszóval — muzsikával 16.50: Hét nap a külpolitikában 17.10: Népdalfeldolgozások 17.30: Közv. az Ü Dózsa— Bp. Honvéd labdarúgómnak. II. félidejéről 18.20: Gondolat 19.06: Zenekar muzsika 19.56: Jó éjszakát, gyerekek! 20.20: Közv a Madách Szín­házból: Tanner John házassága 22.03: Hírek. Sport. Ügető 23.13: Tánczene Petőfi rádió: 14.20: Eszperantisták öt perc­• 14.25: Könnyűzene 15 10: Válaszolunk hallgatóinknak 15.25: Heti hangverseny­­kalauz 16.05: A fekete város Rádiójáték. 1. rész 16.35: Orvosi tanácsok 16.50: Hanglemezgyűjtők húsz perce 17.10: Opera részletek 18.08: Zenés találkozó 19.05: Komor Imre írása 19.26: Könnyűzene 20.06: Századunk zenéjéből 21.45: Palotási esték. Riport 22.00: Csehszlovák népdalok és népi táncok TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 16.25: Ú. Dózsa—Bp Honvéd labdarúgó-mérk. 18.20: Hírek 18.25: Mi újság a Futrinka utcában? 19.20: Hétről hétre 19.30: Tv-híradó 19.45: Operett-est 20.20: „Akinek nincs pénze...** Tv-film Nagy Lajos novelláiból Kb.: 21.35: H. Tv-híradó ism Bratislava. 9.06: Házasság. A Három férfi egy házban TV- vígjátéksorozat V. része. 10.00: Gyermekműsor. 11.40: Katonák műsora. 16.15: Az Intervízió műsora. Riport a varsói Pionír­palotából. 17.30: A Békeverseny közvetítése. 18.30: pionírok mű­sora. 19.30: TV Híradó. 19.50: Sporteredmények. 26.10: TV- elbeszélés. 20.50: Egy év kilenc napja, szovjet film. 22.35: TV Híradó. 22.40­: A Békeverseny hírei. A Biztonsági Tanács vitája Haitiről A Biztonsági Tanács­­csü­törtökön este folytatta a vitát Haitinek a Dominikai Köz­társaság ellen emelt pana­száról. A tanács végül is úgy dön­tött, hogy a dominikai­ haiti­­viszály kérdését a napirenden tartja, de megvárja, milyen eredményt ér el az Amerikai Államok Szervezete a prob­léma rendezésében. A vitában felszólalt többek között Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-fődelegátu­­sa. Rámutatott arra, hogy a felelősség az Egyesült Államokat terheli, hiszen az Egyesült Államok köz­vetlen segélyben részesí­tette Duvalier rendszerét. Az amerikaiakat azonban — folytatta Fedorenko — nem a demokrácia megvédésének gondolata vezérli, hanem az a szándék, hogy megmentsék az­­ amerikai tőkét Dominikában és Haiti­ban. Fedorenko ellenezte, hogy a viszály rendezései bízzák az Amerikai Államok Szerveze­tére. Mint mondotta, a haiti— dominikai kérdés jóval túlnő az Amerikai Államok Szer­vezetének keretein. Mint a TASZSZ jelenti, a Dominikai Népi Szo­cialista Párt nyilatkozatot adott ki. A párt megbé­­lyegzi az Egyesült Álla­moknak azt a kísérletét, hogy a haiti—dominikai viszályt a belső reakció megerősítésére és az im­perialista kormányzatok fenntartására használja fel. A dominikai nép nem akar harcolni a haiti nép ellen, népeinknek össze kell fogni­ok, hogy legyőzzék a közös ellenséget, az északamerikai imperializmust s a helyi re­akciós oligarchiát. A Pravda washingtoni tu­dósítója jelentésében megvi­lágítja, milyen szerepet vál­lalt az Egyesült Államok a haiti—dominikai viszályban. Washingtonban­ — írja a tudósító — nem titkolják, hogy rokonszenveznek a do­minikai magatartással. Dominika tevékenységét egyáltalán nem a nem­zetközi jog szabályai ve­zérelik. A dominikai kormány hiva­­talba lépése óta hangoztatta, hogy akárcsak elődei enge­delmesen teljesíti az Egye­sült Államok utasításait. Az amerikaiak pedig szemláto­mást meg akarják dönteni a jelenlegi haiti kormányt. Haiti az utóbbi évtizedek­ben kezdetben nyíltan, ké­sőbb pedig leplezetlenül az az Egyesült Államok gyarma­ta volt, ahol egyre inkább a dollár hajhászás lett úrrá. De Haiti vezetőjének sem pézzel, sem fegyverrel, sem börtön­nel nem sikerült megfékezni a nép egyre növekvő tiltako­zását. A diktátor később emi­att kegyvesztett lett. Ameri­kai sajtó aggódik amiatt, ha kitör a nép haragja, akkor az ország megszűnik amerikai érdekterület lenni. Éppen ezért az amerikaiak Duvali­­er-t egy kevésbé gyűlöletes figurával szeretnék felváltani. (MTI) Waldeck Rochet beszámolója Waldeck Rochet, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kárhelyettese a párt központi bizottságának­ plénumán beszá­molt az EKP és az SZKP képvi­selőinek találkozásáról és rész­letesen foglalkozott a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének kérdései­vel is. — Ez a találkozó — hang­súlyozta — megerősítette a két marxista—leninista párt nézeteinek egységét és íté­leteinek azonosságát vala­mennyi megvitatott kérdéssel kapcsolatban. Elősegítette a két párt között mindig is fennállott baráti kapcsolatok és a kölcsönös bizalom továb­bi megszilárdítását. A Francia Kommunista Párt — mondot­ta — teljes mértékben osztja az SZKP XX. és XXII. kong­resszusának világméretű je­len­tőségű téziseit. — Mi teljes mértékben osztjuk Hruscsov elvtárs­nak azt a véleményét — jelentette ki Waldeck Ro­chet —, hogy a termo­nukleáris háború veszé­lyével szemben az egyet­len lehetséges alternatíva a különböző társadalmi rendszerű­ államok békés együttélése. Ennélfogva az 1957. évi és az 1960. évi nyilatkozatokkal tel­jes összhangban úgy véltük, hogy a kommunisták fő fel­adata harcolni a békéért. Waldeck Rochet ezután be­számolt azokról a sikerekről, amelyeket a kommunisták és a szocialisták akcióegységének segítségével értek el. Az FKP — mondotta — minden erejé­vel munkálkodni fog ennek az egységnek a kiszélesítésén. Végezetül kijelentette: helyeseltük a Szovjetunió Kommunista Pártjának azt a kezdeményezését, hogy meg kell szüntetni a nyil­vános vitát és meg kell teremteni a kedvező felté­teleket olyan újabb nem­zetközi értekezlet meg­szervezéséhez, amelynek célja a kommunista moz­galom egységének megszi­lárdítása a marxizmus— leninizmus elveinek alap­ján. — Ha pártunk a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiben a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a kommunista és munkáspártok­­ túlnyomó többségének álláspontjával egybeeső álláspontot foglal el, ez azért van, mert ez az ál­láspont megfelel a béke ér­dekeinek, a francia munkás­­osztály és a nemzetközi­­kom­munista mozgalom érdekei­nek is. És mi ennek nagyon örülünk, hiszen szá­munkra, francia kommu­nisták számára a Szovjetunió dicső lenini kommunista párt­ja marad a nemzetközi kom­munista mozgalom legtapasz­taltabb, legedzettebb csapata. (MTI) Szombat, 1963. május 11.’ 1 Megkezdődött a KGST ülése Varsó. Május 10-én Varsó­ban megkezdődött a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa végrehajtó bizottságának hatodik ülése, amelyet az elő­ző ülés határozata alapján hívtak össze. A végrehajtó bizottság ülé­sén az egyes országok KGST- beli állandó képviselői vesz­nek részt. (MTI) ÍROTT emlékek Hol hirdették ki az Aranybullát? (Aranybulla, 1318 kdrily másolata az Esztergomi Érseki Levéltárban.) (1222.) A szentháromság egy Isten nevében. András, Isten kegyelméből Magyaror­szág, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szer­bia, Galícia és Lodoméria királya örök em­lékezetül. . . Amiért, hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjuk bosszújából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatal­masul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sür­gető könyörgésekkel zaklatta felségünket és" előttünk való királyai fülét az ország állapotának megjobbításáról. Mi tehát az ő kérelmüknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserűségre­ jutott ügyünk, — amit a királyi tisztesség tökéletes megtartásá­ért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem le­het inkább, mint ő áltatok: — megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosainak azt a szabadságot, melyet a szent király adott. E fölött egyebeket is, az ország állapot­ának épülésére való üdvös dolgokat rendelünk ily módon. Rendeljük, hogy szent István király ünnepét minden esztendőben ha csak valami nagy, nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem akadályoz minket, Fehérváron tartozunk megülni. És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nél­kül ott leszen, érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatta, és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyűlhessen ... Az ország legfontosabb városa az Aranybulla bevezető sorainak bizonysága alapján is Fehérvár. A hagyomány szerint a ma is­ Andrássgerepnek nevezett határrészen hir­dették ki a­z Aranybullát. Következik: Károly Róbert megbírságolja a fehérvári bírót.

Next