Fejér Megyei Hírlap, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

. Elmarad a szokásos bemosakodás, fehér köpeny helyett kék munkaruhát öltenek az embereik. A szerszámok, mint megannyi műszer várja a „beteget”. Előkészítették a pótlásra szolgáló belső alkatrészeket, megindulhat a műtét. Az Építőipari Vállalat gépjavító telepén láttuk ezeket az előkészületeket, ahol különböző gépek várják a „ gyógyulást”. Bent a szerelő műhelyben éppen egy habarcsszivattyú van „terítéken”. Elemi részeire szétszedve áll, szorongva várja, mi lesz a vizit eredménye. — Úgy néz ki, hogy egy pár alkatrészt ki kell cserélnünk. Van amit már nem tudunk felújítani — mondja Laksz György. A munka reszortokra van osztva, minden embernek más a feladata. Kovács János végi a törött és kopott csapágyak cserélését. Szűcs József esztergályos házilag készít egy-egy szükséges új alkatrészt. Ha nagyobb a hiba, a hegesztők, szerelők együttes erővel tartják meg a „konzíliumot”. Figyelmükkiterjed a legkisebb apró munkára is, ez az alapja annak, hogy minél később jelenthessen beteget ez a nagyszerű masina. — Ebből a fajtából összesen kettő van itt bent, a múlt héten ötöt vittek ki az építkezésekhez — mondja Sárkány Ferenc művezető. — Úgy adagoltuk a gyógykezelést, hogy ne legyen hosszú a táppénzes idejük. Egészségesek, menjenek dolgozni. Kint egy fedett helyein vár a gyógyulásra az építők üdvöskéje, a hőlégfúvógép._ Lassan beköszönt a hűvös ősz, a vakolás kicsit nehezebben szárad, mint ahogy az építők munkaüzeme megkívánja. Új alkatrésszel kedveskednek neki. Meg is érdemli, amellett, hogy szárítja a belső falakat, az építőknek is ad egy kis meleget. — Vigyázunk is rá, féltjük az egészségét — mondja Erdélyi János szerelő. — Kettő van ebből a gépből, egyik sem lustálkodhat sokáig. De nem szabad elkényeztetni őket, mert helyt kell állniuk a nagy hidegben is. Bent az irodában mint megannyi kórlap, fekszik a sok munkautalvány. Leolvasható róluk minden gépbetegség, ami javításnál előfordul. Kistormás József külön jegyzi fel, mikor, milyen gép kerül kis-, közép- és nagyjavításra. Persze, ha valamelyik brigád úgy betyáros módra megfogja a munkát, akkor hamarabb „lebetegszik” egy gép. Megkínozzák, próbára teszik az erejét. Utána egy hét „szanatórium”, s újult erővel áll munkába a gyógyult. Nincs látogatási idő és nincsenek látogatók, csak odaáll egy teherautó, utánaakasztják a gépet, viszik dolgozni. Kiírta az orvosi kar, hiába tekinget vissza nagy stopplámpáival, menni kell. Várják az építők. Nem lehet heverészni a műhely félreeső zugában, minden egészséges gépre szükség lem. Bogdán Zoltán Építőgépek a műtőasztalon Minden tonna érdekében Az őszi csúcsforgalom a már megszokott hagyományok alapján időhöz van kötve, mégis, minden ember tudja és érzi, hogy szállítóeszközeink már a várt időszak előtt és után is teljes kapacitással dolgoznak. Hogyan tudnánk hát eleget tenni a megnövekedett feladaoknak, ha csak átmenetidőszakról is van szó? Hogyan tudjuk az őszi terményeket rendeltetési helyedbe továbbítani, mi a biztosíék az építkezések pontos anyagellátására? Nem vitás, sokszor nemvárt akadály merül fel, ami nehezíti az amúgy is nagy gondokat. Sokszor olvassuk, hogy ennél, vagy annál a vállalatnál inkább vállalják a többezer forintos kocsiállást, mondván, elfoglalva a helyet sokszor létfontosságú áruk elől, akadályozva más üzemek, vállalatok tervteljesítését. Sokszor hangzik el olyan mentegetőzés, nem kapunk kocsit, azért maradtunk le a tervvel. Sok helyen már őket kovácsolnak ebből, visszaélve az átmeneti nehézséggel. Aki pedig aláírja a sorsos kocsiállás számláit, nem érezheti, hogy mindent megtett, így is megtalálja számítását a MÁV? Nem mondhatunk igent emmi esetre sem, mert a MÁV és a többi szállítási vállalat nem bírságokból beolyó összegre építi a tervet, hanem összehangolt, jól szervezett szállítással kíván eleget tenni kötelességének. Ami a bírságból befolyóhasznot illeti, valahogy úgy vagyunk vele, mint az egyszeri kufár: nem mind arany ami fénylik! Az az összeg, ami nyugodt állásidőt biztosít egy-egy teherkocsinak, koránt sincs összhangban azzal az összeggel, amit a kocsi rakott, mozgó állapotban keresne. Tudják ezt a szállíttatók, tudja a MÁV is. Ezért kerül szóba naponta a kocsihasználás, ezért keressük a megoldást a közelgő őszi időszak előtt. Egyik ilyen nagyjelentőségű lépés a MÁV részéről talán az, mikor az építkezésekhez szükséges anyagok szállítási idejét előbbre hozta, elkerülve ezzel a terményszállítás okozta ütközést. Folyamatos anyagellátás — folyamatos munka, ezt kell elsősorban szem előtt tartani, amikor egy kocsi hasznos kihasználása kerül szóba. Olyan fuvart kell szervezni, ahol a kocsi oda-vissza megrakása biztosított. Nem lesz üresjárat, csak így tudjuk elérni a kocsipark százszázalékos kihasználását. Vannak még rejtett tartalékok, tárjuk fel ezeket mielőbb. Azzal kezdtük az írást, hogy már a csúcsforgalom előtt is a maximumot nyújtja a MÁV. A feladatok mégis naponta növekednek, eleget kell tennünk az átmeneti árutöbblet időbeni továbbításának. Megtörténtek a szokásos évi értekezletek, ahol még kell, ott javítsunk a szervezésen. Nagy feladatok várnak szállítási dolgozóinkra. Ennek csak úgy tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha a meglévő lehetőségek mellett számbaveszik az összes mozgatható erőt és tervszerűen, lépésről-lépésre végzik el a feladatokat. Mert minden tonna lehetőségeinken felül elszállított áru terveink eredménnyességét segíti elő. Peter megyei Hírlap ÚJ ÉVAD ELŐTT Az előadás bevezetését és a hangerősítést a színpadon lévő ügyelőpultról irányítja az ügyelő. A nézőtér és a színpad világítását innen irányítják. Alsószentiván virágai Üde színfolt, szemet gyönyörködtető kis oázis Alsószentiván faluképe, ahol a színes petúnia és porcsinrózsa ágyások úgy szegélyezik a járdákat, mint egy virágszőnyeg. Alsószentiván tanácsának állandó gondja a faluszépítés, amelynek egyik legjelentősebb eszköze a járda építése. — A jövő esztendőben 80 000 forintot fordítunk rá — mondja Vicena Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke. — Ebből kereken 1500 méter járdára telik. Persze, csak úgy, ha nem fizetünk külön a munkálatokért. Meg tudjuk takarítani, mert Alsószentiván lakossága egy emberként ajánlotta fel társadalmi segítségét, így ők készítik el a járdatükröt, sőt a villanyhálózat bővítéséhez az oszlopok helyeit is kiássák, a termelőszövetkezet pedig a helyszínre szállítja a póznákat. De lesz még egyéb is a virágos községben. A lakosság két játszótér elkészítését, befásítását is vállalta. Az egyik a művelődési ház mögött, a másik pedig a Béke és az Ady Endre utcák torkolatánál létesül. Ennek hallatán nem is megy csodaszámba, hogy a Csepeli Erőmű munkásai is szívesen segítenek a szorgalmas falunak. Ők hintákat készítenek az alsószentiváni gyerekeknek, a papák pedig a homokozó betonkeretét formázzák meg. A tavasszal újabb 5000 árnyat adó és díszfa telepítését tervezik és sor kerül a tanácsháza előtti terecske parkosítására. Hogy ilyen szép és virágos a község, és, hogy még szebb lesz jövőre, abban nagy részt vállalt a termelőszövetkezet, amely önköltségi áron látta el a lakosságot petúnia-maggal, tanácscsal és nem fukarkodik a segítséggel a jövő esztendőben sem. — Bartha — Csáváznak a seregélyesi Úttörő Tsz-ben Odor József elvtárs, az Úttörő Termelőszövetkezet elnöke mondja: — Általában arról hangzik a legtöbb szó, hogy ennyi, vagy annyi magot vessünk egy-egy holdba, az őszi kalászosoknál. Árpából száz kilót, búzából százharmincat, százhatvanat; magyar, vagy intezív külföldi fajta-e a búza. Hogy összesen milyen értékkel gazdálkodunk, arra kevesen gondolnak még a szövetkezetben is. Mi például mintegy félmillió forint értékű vetőmagot teszünk földbe ezen az őszön is... Valóban nagy érték. Jövő esztendőben ebből termelődik az új kenyér, ebből nyer utánpótlást a nagyon megfogyatkozott takarmánygabona. Ez a tény még növeli a vetésre szánt mag jelentőségét, gyakorlati értékét. Könnyelműen vele nem lehet bánni. — Igaz — helyesel Ódor elvtárs — mi is ezt tartjuk. Kötelezően előírt feladat az őszi vetőmagvak csávázása, de mi nem csupán ezért csávázunk. Szövetkezetünk érdeke, hogy minden vetőmagot fertőtlenítve vessünk el. Minden ősszel elvégeztetjük a szakszerű csávázást. Biztosítjuk a földbe tett magból növő termés egészségességét, jó minőségét. — Mennyit csáváznak? — Csaknem húsz vagon magot. Takarmány keveréknek valót, őszi árpát, búzát. Búzát a legtöbbet, mert abból 1000 holdat vetünk. Ezért is voltam éppen most a Velencei Növényvédő Állomáson, hogy az első tételek csávázását végezzék el. Hétfőn, szeptember másodikén jönnek is. — Mennyi a mostani megrendelés? — Egy negyede az egész őszi vetőmagnak. Őszi árpát 350 mázsát, búzát 200 mázsát csáváztatunk be. Kedden már kezdjük is a vetést. Itt az ideje az őszi vetésnek ezen kívül mi segítünk is. A föld most olyan, hogy jó vele dolgozni, igyekszünk kihasználni ezt 200 holdon teljes egészében kész a magágy, egyenletes* morzsakas felszínnel. Közben pedig folyamatosan készítjük el többi földjeinken is a megfelelő magágyat 1400 hold őszi vetést ilyen munkabeosztással készítünk elő és vetünk el a* Úttörő Termelőszövetkezetben.' - H. P. — Az elmúlt — a Vörösmarty Színház újjáépítése óta első — színházi évad alatt oly sokszor gyönyörködhettünk a színpadon lejátszódó szebbnél-szebb előadásokban. Igaz, a közönség által ismert és látható részt, a nézőteret, az előcsarnokokat és a színpadot külön nem kell ismertetni. Most, az elkövetkezendő színházi évad előtt, amikor már oly sokaknak zsebében ott lapul a színházi bérlet, a műszaki személyzet még egyszer átvizsgálja az elektromos berendezést és az esetleges hibákat kijavítja. Szeptember 10-én teljes üzempróbát tartanak. A forgószínpad kicentírozását és a kisebb hézagok kijavítását végzik Bányász István és Kasza Sándor, a Fejér megyei Építőipari Vállalat dolgozói. FIGYELŐ Csak a célnak megfeleljen Talán még sosem esett annyi szó a szalmáról, mint az elmúlt télen és az idei aratás kezdete óta. Ennek alapos oka van, mert bármilyen jelentéktelennek tűnik, mégis szinte nélkülözhetetlen, most már nem csak az állattenyésztésben, hanem az iparban, a cellulózgyártásban is. S akkor érezzük igazán a hiányát, ha nincs, vagy csak kevés van belőle. A télen nagyon sok termelőszövetkezet sertéstenyésztésében, de helyenként az egész állattenyésztésben súlyos gondot, nagy veszteségeket okozott a szalmahiány, illetve az alomhiány. Kismalacok százai pusztultak el, de még a nagyobbak is igen megszenvedték a kemény hideget. Ez az oka annak, hogy a nyáron is és még most is olyan sokat emlegettük és emlegetjük a szalmát. Nem jó lenne, ha az idén is úgy takarítanák be, mint a múlt évben, mert most ráadásul még kevesebb is termett belőle. Tavaly gyakran láthattuk, hogy csak lehúzták a tábla végére és ott pusztította el az időjárás. De még olyan hely is volt, ahol egyszerűen elégették, mivel másképpen nem tudtak volna szántani. Most aztán nemcsak arról esik sok szó, hogy feltétlenül minden szál szalmát be kell takarítani — bár erről is szükséges még beszélni —, hanem a szalma, illetve alompótló anyagokról is. Előbb-utóbb elérkezik a kukorica betakarításának ideje, s ezzel egyidejűleg a kukoricaszár vágása. Igaz, hogy ezt kezdetben még nem lehet alomnak használni, mert nedves és nem lehet felszecskázva kazalban tárolni. Törés után inkább a silózás megy. De az teljesen biztos, hogy a termés felét sem győzik lesilózni. Meggondolandó, hogy mi történjen a lábon megszáradó kukoricaszárral. A télen már sok helyen kipróbálták szükségképpen alomnak és jól be is vált. Nem megnyugtató az, hogy a szalmabetakarítás körül már az idén is vannak kellemetlen tapasztalatok. Van olyan termelőszövetkezet, ahol a kombájnszalmának csak a felét húzatták még le, s a kazalozással még rosszabbul állnak. A jelenlegi időjárásban pedig ez a munka most már inkább lassul, mint gyorsulna. A jégen lehúzott szalmáknál már a rothadás jelei is mutatkoznak, s azokból már aligha lesz alom. Az meg már egyenesen bosszantó és felelőtlenségre vall, hogy az idén is lehetett látni szalmaégetést. A szalma, illetve az alompótlásnak ismertté vált még egy másik módszere is. A Mezőfalvi Állami Gazdaságban még a sertésfiaztatóban is száraz, darált kukoricacsutkával almoztak a télen illetve a tavasszal. Igaz, ez nem mindenütt áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, de ami van azt érdemes erre a célra felhasználni. Jó nedvszívó, s a fiaztatóban az az előnye is megvan, hogy nem keverednek el benne a malacok és így kissebb az agyonnyomás veszélye. Természetesen, ezeken kívül más anyagokat is lehet találni, sőt kell is kutatni, mert már most látni, hogy lesz alomhiány. Jobb erre előre felkészülni, mint majd akkor kapkodni és sopánkodni, amikor már késő. Mindegy, hogy mi az, szalma, vagy kukoricaszár és bánni, csak a célnak megfeleljen, lehessen alomnak használni. -Vasárnap, 1963. szeptember .