Fejér Megyei Hírlap, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

—­­ Hogyan állunk a vetőszántással ? — Helyzetkép az október 3-án estig végzett munkáról — A bicskei járásban különös gondot fordítanak a kenyérgabonavetés minő­ségi munkájára. Többéves apasztalat győzte meg a tsz-ek vezetőit, hogy a ve­tésnél alkalmazott vala­mennyi agrotechnikai mód­szer betartásával lehet csak nagyobb termésered­ményt elérni. A jobb talaj­művelés mellett nagy gon­dot fordítanak a vetőmag megfelelő mennyiségben t­örténő elvetésére, vala­mint a vetési mélységre. •A­ ­ dunaújvárosi járás t­ermelőszövetkezeteiben a gépeknek csak mintegy harmada dolgozik két mű­­■­zakban. A szántási mun­kákat elsősorban az gátol­ja, hogy az elővetemény jelentős része még kint van a visszalérő vetésterü­­sten. A betakarítás meg­gyorsítására intézkedések t­örténtek, s a munka már ennek alapján halad. A k­ukorica betakarítást úgy gyorsítják, hogy a szemé­vekre kiosztott kukorica­■ ablakon valamennyien családtagjaikkal együtt dolgoznak. Ezzel elérik, hogy a vetésre kijelölt te­rületről egyszerre kerüljön­­ a termés, s a­­ gépek zonnal dolgozhassanak. * 4 fl méri járásban számos helyen az. erőgépe®! 'üzemeltetését úgy oldott­­ák meg, hogy egy-egy te­rületre nagyobb mennyi­­ségű gépet csoportosítottak át. Ez már eddig is ered­ményt hozott: ahol a­ gépe­det együtt üzemeltették, a t­eljesítmények nagyobbak.­­Most azt tervezik, hogy az őszi munkákban, különö­sen a vetőszántásban lema­­r■adt termelőszövetkezetek­hez csoportosítsanak át gé­peket sárbogárdi járás kommunistái taggyűléseken •■ v itatták meg a legsürgő­­­bb tennivalókat. A ter­melőszövetkezetek vezetői­vel együtt konkrét terve­ket készítettek a munkák v végzésére. Szó esett arról is, hogy az össztermésből történő premizálást a mun­­k­a befejeztével mindenütt­zonnal végre kell hajtani. A járásban 19 termelőszö­vetkezetben alkalmazzák az össztermésből történő premizálást. A részesedést azokon a helyeken, ahol a kukoricaszárat is levágták, metve a munkatervnek megfelelően betakarították, már kiosztották. Ha valaki a­­­zárat nem vágja le, ak­kor helyette a tsz vezető­sége géppel levágatja és a­­ prémiumból kizárja. A székesfehérvári járásban különösen nagy gondot for­dítanak a­ munkák helyes szervezésére. Egyre több gépen szerveznek két mű­szakot és a gépeket úgy üzemeltetik, hogy minél kevesebb legyen a munká­ból történő Mesés. Ha egy-egy szövetkezetben a betakarítás üteme gátolja a szántást, akkor a gépeket’­ a szomszédos termelőszö­vetkezetekbe csoportosít­ják át. Legutóbbi értéke­lés alapján — ami lapunk­ban megjelent — a székes­­fehér­vári járás volt a vető­szántásban az első. Ehhez nagy mértékben hozzájá­rult a helyes szervezés és a gégék jobb kihasználása. * * Panasz helyett jobb együttműködést Sovány statisztikai adatokat nézegetünk a mezőfai gépállomáson Mándl Emil főmérnökkel. A legutóbbi dekád­ban a 43 erőgép összesen 2450 normálholdat teljesített, ami­ből egy nap egy gépre 5,7 normálhold jut. S még kevesebb, ha úgy számoljuk, hogy az erőgépek között 27 kézműszak­­ban dolgozik — legalább is így van nyilvántartva. Ebből ugyan még pontosan nem tudják, hogy mennyit végeztek a kétműszakos gépek. Nézzük meg az előző dekádot. Akkor még csak hat kétműszakos gép volt, s a tíz nap alatt 561 normálholdnyi munkát végeztek el. Ebből egy napra alig­­ több, mint 9 normálhold munka jut egy nehéz gépre, kö­rülbelül annyi, amennyit egy műszakban kellene elvégezni. A számokból még más is kiderül, mégpedig az, hogy a megelőző dekádhoz képest kereken egy normál holddal csökkent a teljesítmény egy gépre számítva. Nem érezni tehát a hatását annak, hogy most több a kétműszakos gép, s ez az ütem nem felel meg a mai követelményeknek sem. Mándl elvtárssal azt­ próbáljuk kibogozni­, hogy mi az oka ennek az — enyhén szólva — igen szerény teljesítménynek. — Nem akarjuk megmagyarázni a­ bizonyítványunkat, de igen sok oka, összetevője van. Már önmagában az is na­gyon időrabló körülmény, hogy körzetünkön, sőt a megye­határon túl is sokat kell dolgozni ahhoz, hogy egyáltalán munkánk legyen, hogy keresetet tudjunk biztosítani a trak­torosoknak. Ez valóban sokat hátráltat a munkán, de az is igaz, hogy sok termelőszövetkezet panaszkodik amiatt, hogy a gép­állomás gépei nem mindenütt dolgoznak valójában kettős műszakban.­­ A teljesítmények valóban azt mutatják, hogy nem na­gyon megy a kettős műszak. Pedig most kellene a gombot megnyomni, mert hát mikor, ha most sem? Azonban sok­szor örülhetünk, ha legalább nappalra biztosítanak terü­letet a traktorosoknak. Sokszor előfordul, hogy sürgetnek bennünket Kérik, hogy azonnal menjünk, valamilyen mun­kát kezdjünk el. Ha nem megyünk, szidnak bennünket, mondván, azért vagyunk, hogy a termelőszövetkezeteket se­gítsük. De a gépállomást a legtöbb helyen csak olyan bias­­tonsági tartalékként kezelik. Milyen tényekből állapítják ezt meg? Hiszen ha h­hst­ték a gépállomás­ erőgépeket, csak azért teszik, mert szüle­­ségük van rá. — Hát persze, hogy szükség van ránk. De csak azért hogy legyen aki felszántsa azokat a területeket se, amikre a tsz traktorosa nem megy rá szívesen. Azért kapunk olyan­ területeket, amin méteres gazok nőttek. S ha egyáltalán nem bírnak rajta megmozdulni, akkor levágják orkánnal és elterítik. Persze ez így nem sokat javul és tessék rajta kifogástalan munkát végezni. A múltkor az egyik terme­lőszövetkezet háro­­ silózót kért hat szállítótraktorra. Ki is mentek, s amikor hozzá akartak, fogni a munkához a termelőszövetkezet vezetőségének eszébe jutott, hogy na­gyon jó ez a kukorica, meg kellene egy kicsit szedetni. * Hozzá is látott öt (!) ember és amit ők legyőztek szedni, csak azt­ lehetett silózni. Hivatkoztam még arra, hogy sok a géphiba, s ez is hátráltatja a mun­kát, mint ahogy ez valóban gyakran elő­fordul. Mintegy igazolásképpen rövid idő alatt egymásután két telefonbeszélgetésnek voltam tanúja. Két gépállomással beszélt közben Mándl elvtárs, cseremotorokat kért kölcsön, s az egyik gépállomásnak variátor szíjakat ajánlott vi­szonzásképpen. — Így kell összeszedni egyet s mást — magyarázta meg a helyzetet Mándl elvtárs. — Ennek az az oka, hogy a mi évi tervünk negyvenezer normálhold. Ezt is alig tudtuk összeszedni a termelőszövetkezetektől. Alig szerződtek va­lamit, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellett dolgoznunk. Már ötvenezer normálholdnál tartunk. De javítási költséget és munkaerőt csak a negyvenezer normálhold arányában kaptunk, s úgy néz ki, hogy év végére a hatvanezret is el­érjük, vagy meghaladjuk. Van olyan termelőszövetkezet, amelyik csak 200 normálholdat szerződött, de már kétezer normálholdnyi munkát végeztünk nála. Így aztán valóban előfordul, hogy egyes gépek hamarabb meghibásodnak, s mivel sem költség, sem alkatrész nincs elegendő, nagyobb gondot okoz a javítás. Ilyen körülmények között valóban nehéz megszervezn a munkát, s követelni is nehéz a teljesítményt. Mit lehet például követelni attól a négy kombájnostól, akiket napra­forgó cséplésre küldtek ki a termelőszövetkezetbe, ott vi­szont nem voltak emberek, akik a termést szedjék és rá­hordják a gépekre? Feltétlenül arra lenne szükség, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások egymás, problé­máját­ kölcsönösen megértsék, biztosítsák a munka szüksé­ges feltételeit folyamatosan. A termelőszövetkezet szabad területet és munkaerőt adna, a gépállomás pedig minden­kor üzemképes gépekkel jelenne meg és biztosítaná jog­as­ab­b a norma szerinti teljesítményt. E kölcsönösség nélkül hiába panaszkodnak egymásra, ezzel nem megy jobban a munka, s mindenképpen a közösség károsodik. nese György VÉRCSÖK SZÉKESFEHÉRVÉRI IÍRÍS SBRRGGIiRDI IÍRÉS MÁR! JÁRÁS DIN­AMIOSI IÍRÍS BICSKEI IÍRÍS ni■ ii—mi inimTnw' »■■■■■ mm mii hminiinii min nimm ■■ ■»■na iiimm mi imi i im «■in im—ii« • ■hhphhhm m hbil . mtm,u 1 ■■■■■■1 Alcsút — „ Egyetértés „ % Bicske _ ... Rákóczi 73 Bodmér .......... Béke .......... 69 Csabdi .......... összetartás _ 66 Csákvár ... Tolbuchin 71 Etyek ... a. Vöröshajnal ... 60 Felcsut ... ._ Újelet .......... ... 81 Many ... Béke ... .... ... 72 Tabajd ... a. Aranykalász 65 Vál ................. Vajda János —­' 76 Vereb Újélet .......... 91 Vértesacsa Vörös Október 65 Vértesboglár ... ti jelet ...—­­— 61 Adony ... Március 31, ... 65 Baracs .......... Ifjúság .......... »«• 77 Baracs ... ... Igazság ..._ _ 85 Baracs ... , Kossuth. 83 Baracs ... Szorgalom ... . . . 64 Beloiannisz ... Bökcs ... .„_ _ 74 Besnyő Sallai ... ... | L | 70 Előszállás _ Szabadság 62 Ercsi _ ... VII. Kongr. ... ... 81 Tváncsa ..._ Táncsics 68 Kisapostag Napsugár_ ... 66 Mezőfalva XXI. Kongr. ... 71 Nagykarácsony Kossuth ... ... 62 Nagyvenyim ... Petőfi ......... 92 Perkáta .......... M.K. Barátság 70 Perkáta .......... Kossuth .. 70 Pusztasza,Kolos Mező Imre _ 66 Rácalmás Népfront .„ T 1-87 Ráckeresztúr ... Búzakalász ... . . ._ _ 40 Ráckeresztúr _ Március 15~­­80 Bakonycsernye Bakonyalja ... 68 Balinka _ .. Málnatermelő 70 Rodajfe ... _ Petőfi _ _ 48 Csákberény _ Rákóczi __ 74 Csókakő .„ ... Váral­ja _ .. ._ MM' 67 Fehérvárcsurgó Jóreménység Ttt,_ 49 Zsaffmér ... _ Lenin .„ .. r 76 Magyaralmás ... Újélet TM . . 98 Mór _ _ Kossuth ... 57 Nagyveleg _ Szabadság „ .. . 60 Puszta vám „ Sallai „ _ 48 Seréd _ _ Tavasz „ _— — — 63 Alap ._ _ Petőfi .„ „ 68 Alsószentiván Győzelem ... 67 Cece ._ ... ... Béke ... ... ... 83 Dég .„ .„ ... Szabadság ... ... 91 Hantos _ .„ Vörösmarty ... 57 Igaz ................. Lenin ... .„ ... ... „ . 99 Kálóz Vöröslobogó • ••... 68 Lajoskomárom Győzelem ... 67 Mezőkom­árom Vörös Csepel ... . .. ... 72 Mezőszilas Mezőföld ... ... .. . 87 Nagylak .......... Alkotmány ... ... 63 Pusztaegres Hunyadi ... ... ... 97 Sárbogárd Kossuth .. . ... ... 63 Sárbog­árd Május 1. ... ... 50 Sáregres ......... Április 4. ... ... . . . 61 Sárkeresztúr ... Jóreménység ... ... ... 69 Sárosd .......... Egyetértés­­ ... ... 78 Sárszentágota ... Március 15. ... ... ... 60 Szárszentmiklós Aranykalász . .. ... 67 Szabadegyháza Vörös Csillag ... ... ... 67 Szabadk­ól vég ... Vörös Csillag ... ... ... 167 Vajta ... Petőfi .......... ... ... ... 53 Aba ................ Vörös Hajnal 60 Agárd ... Gárdonyi .. ... 86 Baracska ......... Búzakalász ... ... ... 76 Csór .. ... Újbarázda ...... ... ... 97 Csősz ... Újtavasz ... ... ... 73 Enying .......... Vörös Hajnal ... ... ... 88 Füle ... Búzakalász ... ... ... . . . 83 Iszka .......... Haladás ... ... ... 62 Jenő ................ Vörös Csillag ... ... ... 85 Kajászó ......... Dózsa ... ... ... 55 Kápolnásnyér? Petőfi ......... ... ... 85 Kánom­ásnyék Vörösmarty ... 77 kislány ......... Béke ......... ... 71 Kőszárhegy Egyetértés 89 Lepsény .......... Kossuth ... .... 80 Lovasberény ... Újbarázda ... ... 81 Martonvásár ... Szabadság ... ... 75 Mátyásdomb ... Lenin ......... ... ... ... 67 Mezőszentgyörgy Alkotmány .. .... ... 65 Nádasdladány Űjélet ......... ... ... ... 69 Pákozd ......... Szabadságharcos ... ... 61 Pátka. ......... Aranykalász ... ... ... 72 Pázroánd ... ... Űjélet ......... ... 87 Polgárdi ... . Vörös Csillag 73 Sárkeresztes Előre .......... ... ... 71 Sárkeszi ......... Kossuth.... 73 Sárszen­tmihály Búzakalász ... ... ... . . • 77 Seregélyes Kossuth ... ... ... 76 Seregélyes Ú­ttörő ... ... ...... ... 83 Soponya ... Rákóczi ... .. •... 81 Sukoró ......... Kossuth 78 Szabadba­ttyán Magyar—Szovjet Bar. . . . 61 Tác ................ Petőfi ......... 70 Tordas-Gyúró Egyetértés ... 63 Úrhida ......... Rákóczi 81 Zámoly ......... Petőfi ... .. 71 Dunaújváros Vörös Csillag ... 74 Székesfehérvár Kossuth 75 Székesfehérvár Szabad Élet 73 Székesfeh­érvár Vörösmarty ... 68 m*fU litr?*p Vest­man­, HW3. o*Weer K 1

Next