Fejér Megyei Hírlap, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

tfejez . Vasárnap, 1963. december 1. XIX. évfolyam, 281. szám. Ára: 80 fillér. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság néhány hónap­pal ezelőtt befejezte a négy­­ezerhatszáz hold öntözésére alkalmas dunaújvárosi öntö- Befürt tervezési munkálatait. Az öntözőrendszer vízét a Dunai Vasmű felesleges­­ipari vize szolgáltatja majd szi­vattyúval. Az idén elkészült­­ kisapostagi és a dunaújvá­rosi termelőszövetkezetek öt­száz—ötszáz holdas öntöző telepe. A napokban a Vízügyi Épí­tő Vállalat megkezdte az ezer milliméter átmérőjű vascső­vezeték fektetését. Ez a há­­rom és fél kilométer hosszú vascsővezeték viszi majd fel a vizet a hatos, út melletti dombtetőre, ahonnan az ön­tözővíz már a saját lábán jut el a Baracs és a Mezőfalva környéki termelőszövetkeze­tekhez és az állami gazdaság­hoz. Ez lesz a Dunántúl leg­nagyobb korszerű modern ön­töző rendszere, nagyobb mint a balatonaligai öntözőrend­szer, amely három és félezer holdat öntöz. A tervek sze­rint az öntözőrendszer 1965 végére készül el. A szombati lapok beszá­moltak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésé­ről, arról, hogy jövő év ta­vaszára összehívják a Nép­front harmadik kongresszu­sát. Ennek kapcsán kerestük fel Csóka Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárát és érdeklődtünk a mozgalom feladatairól, a további tennivalókról.­­ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén számbavette az el­múlt évek eredményeit, rész­letesen elemezte a 63-as év eredményeit. Joggal állapí­totta meg az ülés, hogy a Hazafias Népfront hívására százezrek vettek részt a vá­lasztási előkészületekben, százezrek tettek hitet. a béke, az általános, teljes és ellen­ A határidő lejárt — A kukoricatörést befejeztük, de vágatlan szár és szárítatlan föld még van — November harmincadika is elmúlt, az őszi mezőgazdasági k rr­unkák végső határideje. Ha számvetést készítünk az el­múlt hetek és hónapok meg­feszített munkájáról, megálla­píthatjuk, hogy a mezőgazda­ság vezetői és dolgozói nem munkálkodtak rosszul Dicsé­retesen megállta a helyét a­­ legtöbb vezető és dolgozó, amelynek meg is lett az ered­ménye. ■ A kukorica törés min­den termelőszövetkezetben be­fejeződött. De e mellett arról sem feledkezhetünk meg, hog­y , határidőre nem lett kész min- i den termelőszövetkezet az őszi munkákkal. Ezt mutatja az is, hogy a megyében még mindig van mintegy 3000 hold vágat­­lan kukoricaszár, s ezen belül egyes termelőszövetkezetekben még jelentős lemaradás ta­pasztalható. Tizenhat szövet­kezetben még 90 százalék alatt vannak a kukoricaszár vágá­sával. Ez a tény arra figyelmeztet, hogy elsősorban­ ezekben a termelőszövetkezetekben kell nagyon jól szervezni a mun­kát, átcsoportosítani a szárvá­­gásra alkalmas gépeket. He­lyenként arra hivatkoznak, hogy azért lassult a munka, mert a tagok házi szükségletre kézzel vágják a szárt. Ez nem elfogadható indok, mert ha egy tag másodmagával csak egy nap vág szárt, az már bőven elég egész évre. A termelőszö­vetkezet vezetői nem engedhe­tik meg, hogy e miatt még na­pokig elhúzódjon a szárvágás befejezése. Nagyon fontos tennivaló a már levágott kukoricaszár ki­hordása is. Gyors és jó megol­dás, ha egyelőre lehordunk a tábla szélére, vagy átraklak a mellette lévő, már felszántott területre. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a munka legkésőbb a héten befejeződjön valamennyi ter­melőszövetkezetben. December második­ától kezdve mesvei brigádok indulnak a közsé­gekbe, amelyek felülvizsgálták a kukoricaszár betakarítását minden területen­, a közös szán­tóföldeken és a belterületeken is. A­ kukoricaszárvágás után a legfontosabb­­ feladat a mély­szántás befejezése. Tekintve, hogy ez a szárvágás függvénye bizonyos mértékig, ebben a munkában még több termelő­szövetkezet van lemaradva. Az egész megyében november 28-án estig csak 35 tem­e­lőszövet­kezet fejezte be teljesen az őszi mélyszántást. De van 42 olyan tem­előszövetkezt, amely még mindig a 90 százalék alatt van. Megyei szinten 28-án es­tig ez 90,9 százalékos teljesít-­ ményt jelent és mintegy 15 ezer hold szán­tani valót. Ez még jelentős feladatot hárít a megye traktorosaira, de a munkát irányító és szervező vezetőkre is. Megfelelő gépát­­csoportosítással lehet itt is el­érni a munka meggyorsítását. Az is nagyon fontos, hogy amíg egyetlen barázda szántanivaló van, ne álljon le egyetlen erő­gép sem. N­a a nagy területe­ken végeztek, menjenek át a belterületekre is. Azoknak a területeknek a mélyszántásáról se mondjanak le, amelyeket istállótrágyával akarnak megszórni. Nem he­lyes az az néhány helyen meg­mutatkozó gyakorlat, hogy az istállótrágyázásra tervezett te­rületen csak sekélyen szánta­nak, hogy majd a télen hord­ják ki rá a trágyát és tavasszal szántják. Helyesebb, ha a szál­lítóeszközöket erre a munkára összpontosítják, így hamarabb elkészülhetnek és a hatás is sokkal jobb lesz. Mélyszántásban még a jövő hét jelentős erőfeszítést kíván a traktorosoktól. Tudjuk, fá­radtak már. Mégis azt kérjük tőlük, hogy tegyék meg ami erejüktől telik. De a­ termelő­szövetkezetek vezetői is tervé­nek meg minden tőlük telhe­tőt, hogy a traktorosok szoci­ális ellátását feltétlenül és a lehető legjobban biztosítsák. Most már hidegek az éjszakák, kell a meleg öltözet és jólesik a melegítő ital is. Ez a figyel­messég nagyon sokat, segítene a munka­kedv megőrzésében, az utolsó barázdák felszállá­sáig. D. Gy. őrzött leszerelés, a békés együttélés politikája mellett. Arról is sok szó esett, hogy a népfront-bizottságok, nép­front aktivisták lelkesen, eredményesen segítették a szocialista építést.­­ Elmondhatom, hogy megyénk mintegy ötezer nép­front bizottsági tagja és sok­száz, sokezer aktivistája je­lentős mértékben segítette a szocialista nemzeti egység kialakítását, az építő munka sikerét, a termelőszövetke­zetek erősítését, városaink, falvaink szépítését, a műve­lődésügy, a kulturális forra­dalom kibontakoztatását.­­ A második kongresz­­szus óta a Népfront ösztön­zésére mérnökök, műszaki dolgozók mintegy kétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A népfront műszaki akció bizottságai ez idő alatt 60 kilométer tűz­­bekötőút terveit készítették el és a műszaki irányítást is társadalmi munkában végez­ték. Nagyon sok művelődési otthon, park és más létesít­mény tervezése fűződik a népfront által ösztönzött mű­szaki aktivisták munkájához. Szépülő megyénk, az új járdák, létesítmények ékesen hirdetik, hogy a tanácsokkal, a társadalmi szervezetekkel együttműködve bizottságaink a megye lakosainak jelentős részét tudták mozgósítani e fontos feladatokra. Jelentős az a segítség, melyet a kor­szerű agrotechnikai módsze­rek, eljárások ismertetésében a mozgalom aktivistái vé­geztek. A termelőszövetkeze­tek erősítése, a szakmunkás­­képzés sok mással együtt nagyon fontos része volt munkánknak. Mindezek és a választások idején, majd az utána is kibontakozó tevé­kenység arról tanúskodik, hogy a népfront-politika, a népfront mozgalom a lakos­ság újabb tömegeit nyerte meg. Továbbra is azt tartjuk feladatunknak, hogy a tö­megeket még az eddiginél is jobban mozgósítsuk és azo­kat k is cselekvésre ösztönöz­zük, akik eddigi feladataink­nak még nem mindig voltak tevékeny részesei. A népfront soron következő harmadik kongresszusa a jö­vő év tavaszán lesz. A kong­resszusi előkészületeket arra használjuk fel, hogy a nép­front bizottságok munkája tovább erősödjön. E célból a bizottságokba azokat jelöljük, akik községük, lakóterületük legaktívabb munkásai és ké­pesek arra, hogy még na­gyobb tömegeket nyerjenek meg ügyünknek. Említésre méltó mozgalmunk célkitűzé­se, hogy lehetőleg minden emberhez közel jussunk, ezért falvainkban a népfront bizottságok a tanácstagi kör­zetek aktívacsoportjaira, vá­rosban pedig a lakóbizottsá­gokra támaszkodnak. A köz­ségi és járási népfront bi­zottsági tagokat falvainkban választják, a járási bizott­ságban is minden falu kép­viselve lesz. — Fontosnak tartom meg­említeni, hogy mozgalmunk legfontosabb ereje azokban az őszinte vitákban rejlett, melyeket a polgári törvény­­könyv tervezetről, az oktatási reformró­l, más országos és helyi problémákról folytat­tunk. A kongresszusi előké­születek során és további munkánkban is olyan fóru­mokat teremtünk, ahol a la­kosságot érintő, helyi orszá­gos kérdésekről tanácskoznak vitatkoznak. Többek között ilyen fórumokon szeretnénk megtárgyalni a háztáji gaz­daságok árutermelés növelé­sének lehetőségeit, s mind­azokat a feladatokat, amelyek az MSZMP VIII. kongresszu­sának határozata alapján a szocialista építés gyorsításá­nak, előrelendítésének fontos részei. Természetesen fontos feladatunknak tartjuk ezután is a téli népművelés haté­kony segítését, a könyvbarát és a honismereti mozgalom fellendítését, a tanácstagi be­számolók sikerének biztosí­tását és a társadalmi munka további kibontakoztatását. Mindent megteszünk — mondotta nyilatkozata befeje­ző részében Csóka János —, hogy a szocializmus felépíté­sének teljes időszakában a gazdaság, a kultúra fejleszté­sében további sikereket ér­jünk el, még­­ több embert mozgósítsunk. Ezt fogja se­gíteni a kongresszusi előké­­szület, a bizottságok újravá­lasztása és az új népfront szervek tevékenysége. A népfront-mozgalom feladatairól, a tömegek aktivitásának fokozásáról — Beszélgetés Csóka Jánossal,­­ a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A jövő héten mindenütt kifizetik az F. M. vetési célprémiumát Szombaton a járási és váró- r­n­gi tanácsok elnökei átvették a­­­­ megyei tanácson a Földműve­­l­­éssügyi Minisztérium által ki-­f­űzött vetési célprémiumot. Így a­­ jövő héten minden termelő- e szövetkezet átveheti megérde­ v­­elt jutalmát az időben és jó j­ó minőségben elvégzett kenyér- b­­abona vetésért A célprémiu­­l-d­í­not nem vonták meg a me­­sében egyetlen termelőszövet­­ezettől sem. Néhány, hal­yen­zonban minőségi kifogás mi­tt csökkentették a jutalom öszegét. A vetésben résztve­­ők prémiumának kifizetése most már a termelőszövetkeze­­ek vezetőinek gyors intézke­­désén múlik. Évről-évre csökken a Dunai Vasmű termékeinek energia­költsége Az országos energiagazdál­kodási vizsgálat keretében ankétot tartottak a Dunai Vasmű műszaki könyvtárá­ban. Az ankéton — amelyet a Fejér megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság hívott egybe — a KNEB, a Vaskohászati Igazgatóság, a Lenin Kohá­szati Művek és az ózdi kohá­szati üzemek képviselői, va­lamint a Dunai Vasmű ener­giagazdálkodásában résztvevő nagyüzemek szakemberei vet­tek részt. Az ankét anyagot a megyei népi ellenőrzési bi­zottságnak a vasműben vég­zett négyhetes vizsgálatáról készült jelentése alkotta. Eb­ben a gyár öt nagyüzemének energiagazdálkodását vizsgál­ták meg részletesen. Megállapították, hogy a ko­hászati kombinát energia­költsége évről-évre fokozato­san csökken. Amíg 1959-ben a vasmű teljes termelési ér­tékének 48,1 százalékát for­dították energiaköltségekre, addig 1963. első felében a teljes termelésnek csak 37,5 százaléka volt az energia­költség. Különösen jó ered­ményeket értek el a nagy­olvasztóműben a fajlagos kokszfogyasztásban és az acélműben a fajlagos ener­giafelhasználásban. Ez utób­biban a világszintet megkö­zelítő eredményt értek el a martinászok. A pozitív ered­mények mellett sok javítani­valóra is felhívta a figyelmet a népi ellenőrzési bizottság. Így számos jelentős energe­tikai berendezés üzemidejére vonatkozó gazdaságossági számítás elkészítését javasol­ta. A rendszertelen, szállítá­sok miatt a veszteséges­ szén­tárolást, továbbá a hulladék­hő felhasználás lassú ütemét és a nagy szénmosási veszte­séget is bírálta a népi ellen­őrzési bizottság. A hibák ki­javítására a vasmű szak­emberei külön intézkedési tervet készítettek. Teljesítette­ éves tervét a 26-os Építőipari Vállalat köözépblokk­­gyártó üzeme Este van, az utolsó novem­­ber­i este. A nap már régen nyugovóra tért. De nem úgy a 26-os Építőipari Vállalat középblokk gyártó munkásai. Nem szokásuk a korán fek­vés, két műszakban dolgoznak. Az elhatározás még a tavaszt­­sejtető hideg már­ciusi napokban született meg náluk. A tél hosszú heteket elrabolt tőlük. Összejöttek egy délután, műszak után. Tár­gyaltak, határoztak. — Egy műszakban nem győzzük a termelést, nem tu­dunk eleget termi feladata­inknak — kezdte Petri János üzemvezető, majd így foly­tatta: — Valamit tennünk kell... — Teszünk. Nagy Tamásné gépkezelő szólt. — Én azt­ mondom, dolgoz­zunk két műszakban, jobban tudjuk hasznosítani gépein­ket, a munkaidőt. Az elhatározást cselekvés követte. A két műszakos ter­melés gyorsabbá tette a mun­kát, javult a géppark kihasz­nálása. De sok más egyéb is történt az év során. Az 52 tagú kollektíva a szocialista munkabrigád címet mér a múlt évben elnyerte, fele­zették az önkiszolgáló fizeté­si rendszert. Az év folyamán ismét méltónak bizonyultak a címre. Munkájukban érvé­nyesül egymás segítése, megbecsülése. Utolsó novemberi este. A villanyégők fénye eltérül a frissen készült, öntött blokko­kon. Fürgén járnak a szállító targoncák. Felzúg a felvonó motorja, az öntő sablon fölé emeli az anyagot. Bekapcsol­ják a vibrátorok motorjait, zúgnak, duruzsolnak a tömö­rítő lapok. Helyére kerül az anyag, alig néhány perc és szürkén, csillogón készen áll az új blokk. Október utolsó napjaiban készült el az ez évi ezredik lakás anyaga. Nagy volt az öröm az üzemben. Örültek a munkások. Ezzel a műszakkal befejezték az éves tervüket. — Mennyi blokk készült az év során? — 1983 évi termelésünk 57 506 blokk — tájékoztat Bence Nándorné. — Hány köbméter kohósa­lakot használtak fel? Gyors számítás. — Pontosan 20 056 köbmé­tert — újságolja Szombati Sándor. Megütik a felfüggesztett vaslemezt. Vége a műszak­nak. Csengve száll a hang a hűvös éjszakában, viszi, to­vább adja a blokkgyártó üzem dolgozóinak örömét, munkájuk diadalát. Senki sem siet haza Megelevenedik egy csonka esztendő, amely mégis teljes. A vasárnapi mű­szakok, hosszú, munkában tel­jes hetek, hónapok. Jó volna mindegyik munkással kezet­­szorítani, köszönteni, gratu­lálni nekik külön-külön. Az évből még egy teljes hónap van­­ hátra. Amit ezekben a napokban termelnek, az már pluszt jelent. Több blokk, több lakás. Azt jelenti, hogy Kecskemét­nek, Bajának, Székesfehér­várnak, Dunaújvárosnak a Viklinszki Tadeusz vezette blokkgyártó szocialista mun­kabrigád újabb lakáshoz ad még anyagot. — Az év hátralévő részé­ben szeretnénk legalább 1000 köbméter salakot feldolgozni — jegyzi meg a munkások helyeslése közben Szekeres József. Senki sem siet haza, öröm­­teljes, ünnepi a hangulat. És a szocialista munkabrigád győ­zelemre vitte elhatározását, becsülettel teljesítette fel­adatát. Gubacsi Gyula MAURAS: A Bikovszkij és Nyikolajev házaspár indiai népviseletben (MTI Külföldi Képszolgálat.)

Next