Fejér Megyei Hírlap, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
Szerda, 198. július 1. TANÉV VÉGÉN A FELNŐTTOKTATÁSBAN Vége a tanévnek, itt a pihenés — de ezzel együtt az értékelés, számvetés — ideje. A tapasztalatokból ki kell választani a jót, a jó módszereket, jövőre ismét fel kell használni őket. Meg kell vizsgálni a nehézségeket, amelyekben fokozott munka, vagy nagyobb segítség szükséges. Eredményes munka A dunaújvárosi járásban a most lezárult tanévben tizenöt községben, illetve településen működött általános iskola a dolgozók számára. Ezek egyrésze öthónapos oktatási idővel, a másik részük tízhónapos szorgalmi idővel végezte a tanítást. Az öthónapos esti tagozatra összesen 265 hallgató iratkozott be. Közülük a többség a nyolcadik osztályt végezte, két helyen ötödik, hatodik osztályos csoport is működött. Tízhónapos esti tagozatot Adonyban, Nagyvenyimen, Pusztaszabolcson szerveztek. Ebben a három községben 109 tanuló jelentkezett, fele a hetedik, fele a nyolcadik osztályokba. Néhány községben levelező tagozatok is működtek ötvenkilenc tanulóval. A beírt tanulók kor szerinti megoszlását vizsgálva azonnal szembetűnik, hogy legtöbben a 30—45 évesek közül kerülnek ki. Kicsit kevesebb számmal képviselik magukat a 20—30 évesek, örvendetes, hogy negyvenöt évnél idősebbek is jelentkeztek 45-en, viszont elgondolkoztató jelzés a számunkra, hogy húsz éven aluli fiatalok is pótolni igyekeznek az elmulasztott tanulást — és ez egyrészt jó dolog, másrészt régebbi fogyatékosságokra utal. A beiratkozott 424 tanulóból fizikai dolgozó 385, közülük a mezőgazdaságban 140- en dolgoznak. A megtartott vizsgákon az ötödik—hatodik évfolyamon 23-an, a hetediken 120-an, a nyolcadikon 174-en vizsgáztak le. Ha ezeket a számokat öszszevetjük a beiratkozottak számával, ott is vagyunk az esti iskolák legnagyobb nehézségénél, a lemorzsolódásnál. A műszak miatt a tanulást folytatni nem tudja.” Kulcsról ezt írják: „Cimmermann István 2—3 különböző tanfolyamra jár munkakörével kapcsolatban a dunaújvárosi Vasműben. Ezt a megterhelést már nem bírja.'' Besnyőn Zsidla Ferenc ugyancsak szakmai továbbképzés miatt nem folytatta az iskolát. A besnyői jelentés ezt is írja: „...Sok esetben, amikor a munkabeosztásnál figyelembevehetnék a továbbtanulást, azt sem teszik meg. Pl.: a rendőrség, semmilyen kedvezményben nem részesíti. (Kovács Károly, Ercsi.) Gyárakban a falusi dolgozókat üzemi iskolákra szólítják fel, amit a közlekedési nehézségek miatt megoldani nem tudnak.” A lemorzsolódás okai között természetesen még ezeken kívül sok más dolog is szerepel. Távollakás, közlekedési eszköz hiánya, főleg a külterületen lakóknál — pedig azokon a helyeken fokozottan szükség lenne a műveltség alapjainak megszerzésére. Egyéni problémák, betegség, vagy a hozzátartozó betegsége, munkahely változás — mind ok a lemorzsolódásra. Jónéhány esetben a hiányos előképzettség, a régen végzett iskola tananyagának elfelejtése a kimaradás oka. Ami a legnehezebb A beiratkozott hallgatók közül 117-en nem tettek vizsgát , lemorzsolódtak. A negyvenkilenc ötödik—hatodik osztályos közül csak huszonhárom vizsgázó került ki. A hetedik és a nyolcadik osztályokból nem ilyen nagy mértékű a kimaradás, de az is elég sok. A lemorzsolódások okait jól tükrözik az évközi felügyelői jelentések. Iváncsáról — többek között — a következőt jelentették: „Egy hallgató, aki tsz-tag, a légoltalmi oktatás alatt mint oktató szerepelt és ezért az oktatásra bejárni nem tudott. Az anyagban anynyira lemaradt, hogy a pótlást nem vállalja.” .Fábián József üzemi dolgozó (Bp. Kábelgyár, kazánfűtő) a három Segíteni! A nehézségek közül a lemorzsolódás a legnagyobb. Ezen kell hát elsősorban segíteni. Az okokat vizsgálva az is rögtön adódik , hogyan. A főbb okok elsősorban a munkahelyekkel kapcsolatosak. Nem adnak időt, szakmai tanfolyamra küldik, üzemi iskolába akarják beiskolázni, és így tovább. Bajok vannak a különböző kedvezmények (pl. vizsgaszabadság) kiadása körül. Segíteni kell ebben a dunaújvárosi, budapesti üzemeknek. Megfelelő műszakbeosztásokkal, a szükséges idő biztosításával nagy szolgálatot tehetnek a dolgozók művelődésének. Meg kell azt érteni a különböző munkahelyek, üzemek, termelőszövetkezetek vezetőinek, hogy dolgozóik tanulással kapcsolatban nemcsak a pillanatnyi hasznot kell nézni. Az egyéni problémák megoldása érdekében sokat tehetnek azok a társadalmi szervezetek, amelyek szívügyüknek tekintik a dolgozók iskolázását. De ugyanezek a szervezetek, szervek a munkahelyeken is eredményesen képviselhetik a tanulók érdekeit A hiányos elő-felfeészültség tekintetében már az idei évben próbálkoztak előkészítő tanfolyam szervezésével, ez azonban késése miatt nem tölthette be hivatását. A tanév eredményei azt mutatják, odaadó, hasznos munkát végeztek a felnőtteket oktató nevelők. Munkájuk legnehezebb területein az eddiginél több segítséget érdemelnek a pártszervezetektől, a tanácsoktól, a társadalmi szervektől és nem utolsósorban a különböző vállalatok, termelőszövetkezetek vezetőitől. Vincze István Kisfaludi Strobl Zsigmond Július elsején ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. Amikor ez alkalomból szívből köszöntjük a Mestert és kívánunk további eredményekben gazdag, egészséggel teljes életet a Gellérthegyi Szabadságszobor, a Kecskeméti Hősi emlékmű, a Soproni Huszáremlékmű alkotóművészének, engedtessék meg nekünk, hogy a nyolcvanadik születésnap ünnepén két kis történetet felidézzünk. Az első a Mester ifjúkoráról szól. Kisfaludi Strobl Zsigmond Bécsben a Staadts — Gewerbe — Schule-ban, Anton Breneck professzornál tanult 1904-ben. Egy alkalommal, pénzszerzés céljából utcai lámpának dülöngő részeget mintázott. Ezek után haditanácsot tartottak barátaival, mert pompásnak tartották a részeg emlékművet. Fogták magukat és elvitték Goldscheider lámpa és díszműgyároshoz eladás végett. A munka tetszett, a szobrásznövendék Kisfaludi Strobl Zsigmond címét felírták, a megvételről azonban szó sem esett. Néhány nappal később Ney István orvosnövendék barátja azzal az ötlettel kereste fel Kisfaludit, hogy ő majd elmegy a gyároshoz és van egy remek ötlete, melynek alapján megkísérli az értékesítést. El is indult, elegáns világfi módján beállított és érdeklődött, hogy nem volna-e valami olyan lámpa, ami öszszefügg a részegséggel. Ugyanis van egy ifjú angol lord barátja, aki illuminált állapotában már több éjjeli lámpát összetört. Szóval, ennek a barátjának szeretne egy ilyen lámpát születésnapi ajándékul adni. Az ára nem számít. Egy hónap múlva kell, hogy leszállítsák. Az osztrák lámpagyáros nem gondolt a jól kieszelt furfangba. Másnap elküldte egyik segédjét Kisfaludi Strobl Zsigmond szállására és 100 koronát ígért a tervért. A fiatal szobrásznövendék nem lepődött meg az ajánlaton, s kétszáz koronát kért, amit Goldscheider úr hosszabb tűnődés után kényszerűen megadott. Az ifjak később örömmel látták a kirakatban a kész „művet”. Igaz, a „lord” azóta sem jelentkezett ... Viszont hetekig gondatlanul éltek mindannyian. Második históriánk Kisfaludi Strobl Zsigmond londoni tartózkodásának éveiből való. Tudvalevő, hogy a Mester a harmincas években Londonban dolgozott. Shaw gyakran meglátogatta feleségével Kisfaludi Strobl Zsigmond londoni műtermét. Egyszer éppen a Pathé-filmgyár munkatársait találták ott, akik egy ismeretterjesztő film forgatásét készítették elő. Shaw, akit addig soha nem sikerült filmfelvevőgép elé állítani, most mindenki csodálkozására, mosolyogva jelentette ki: — Ezt a filmet én fogom rendezni! A néhány perces hangosfilm, melyet Magyarország kivételével szinte a világon mindenütt bemutattak, úgy kezdődik, hogy Shaw kopogtat Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermének ajtaján, azután köszönti a szobrászművészt, majd a műterem közepén álló szoborra mutatva, megkérdi: — Kit ábrázol ez a szobor? — A világ egyik legnagyobb drámaírójét — válaszolja Kisfaludi Strobl Zsigmond. Mire Shaw csodálkozva kiált fel: — Mi az, hogy az egyik legnagyobbat? A legnagyobb élő drámaírót! Révész Tibor TeWr metszi HM*« (Folytatás a második oldalról) Sor. Szám Ft Sor. Szám Ft :8 k m 01—50 100 2» 106 01—50 200 28127 01—50 100 28168 01—50 100 28185 01—50 100 26368 01—50 100 28438 01—50 100 284*« 01—50 200 28490 23 5000 28498 01—50 200 28544 «1—50 100 28574 «1—50 106 ::8&42 01—50 100 28603 01—50 200 28673 01—50 200 28680 01—50 100 28471 «1—50 500 28764 «1—50 200 1«7«9 01—50 100 28867 01—50 100 28921 01—50 200 28943 01—50 100 29025 01—30 100 29034 01—50 200 29067 01—50 100 29097 «1—30 100 29139 «1—50 100 29183 43 50000 29183 01—50 200 29272 «1—50 200 29292 01—50 100 20293 01—50 100 29907 01—50 100 29922 13 10000 29322 01—50 200 29935 01—50 200 29428 01—50 100 29432 01—50 100 29554 01—50 100 29572 01—50 100 29575 01—50 100 29589 01—50 100 29600 01—50 200 29609 01—50 100 20772 01—50 200 29916 01—50 100 29958 01—50 100 30085 01—50 100 30107 01—50 200 30184 01—50 200 30218 01—50 100 30236 01—50 100 30259 01—50 200 30331 01—50 200 30342 01—50 500 30386 01—50 100 30529 01—50 200 30558 01—50 100 30620 01—50 100 30750 01—50 100 10779 01—50 100 30783 01—50 100 30825 01—50 200 30326 01—50 20030830 01—50 100 30898 01—50 1CO 30986 01—50 200 31028 01—50 100 31043 01—50 299 31132 01—50 200 31159 01—50 100 31190 01—50 200 31256 01—50 100 31289 01—50 100 31319 01—50 100 31378 01—50 2011 31413 01—50 100 31443 01—50 200 31467 01—50 500 31488 01—50 100 31536 01—50 100 31544 01—50 100 31685 01—50 100 3174 01—50 200 31754 01—50 200 31780 01—50 200 31789 01—50 200 31801 01—50 100 31914 01—50 100 21847 01—50 100 31848 01—50 200 31871 01—50 100 318*0 01—50 100 31*84 01—50 200 31912 01—ZO 100 32017 01—50 100 I IV. Békekölcsön 200 10« ! A gyorslisták közvetlenül a hu- 100 zás után készültek ezért az eset- 10« leges számhibákért felelősséget 200 ! nem vállalunk A kisorsolt kötvé- 200 j nyék beváltását július 7-én kezdik 100 | meg az Országos Takarékpénztár 100 fiókjaiban és a postahivataloknál. 1»» I (MTI) Ft Sor. Szám Ft Sor. Szám Ft 100 36276 01—50 190 36294 01—50 200 100 36311 01—50 200 36321 01—50 100 100 *7374 01—50 200 36619 01—50 100 200 36822 01—50 100 36760 01—50 100 200 36793 01—50 100 35812 01—50 100 100 36831 01—50 200 36879 01—50 109 100 37020 01—50 100 37081 01—50 300 200 37096 01—50 200 37147 01—50 200 100 37167 01—50 100 37204 01—50 100 37296 01—50 100 37363 01—50 100 100 37371 15 5000 37971 01—50 209 000 37423 0 1—50 100 37445 01—50 100 10077518 01—50 100 37530 01—50 200 200 37876 01—50 100 37679 1 01—50 100 20 37684 01—50 200 37795 01—50 200 100 37803 01—50 200 37805 01—50 100 wo 37654 01—50 100 37910 01—50 200 TM 37928 01—50 100 37963 0 1—50 200 L« 3*002 01—50 200 38163 01—50 200 100 38204 01—50 100 382*9 24 10000 100 i 38209 91-50 200 »8308 01—50 IM vl)0 I 39412 »1—50 10« 38486 01—50 1 00 200 I 38514 01—50 100 9*517 01—50 200 100 I 38534 01—50 200 38596 01—50 ÍOO 100 j »8661 01—50 ÍOO 38639 01—30 2»0 100 | 38*03 01—50 10o »8820 01—50 100 100 | 38849 01—50 200 38911 01—50 1(10 200 I 3892« 25 25000 38920 »1—50 200 300 ; »8989 35 5000 »8989 01—5« 200 JTM , .79056 01—50 200 39124 01—50 300 ??? | "i" W—50 100 39155 01—50 100 : 39201 01—30 10c 39242 01—30 290 jJJj I 39308 01—50 100 39341 01—50 100 10() j 39394 01—50 100 3940« 01—50 100 200 ! »9422 01—50 100 39454 01—50 ?00 100 I 29471 01—50 200 39582 01—5« 100 500 ! 39551 22 5«O0 39551 01—50 200 200 i 39552 01—50 200 39571 01—50 170 200 | *9595 01—50 100 39664 01—5« 190 100 39893 01—50 100 39879 01—50 100 ! Sor. Szám Ft Sor. Szám 32044 »1—50 100 32062 01—50 | sano »1-go too 321 is »1—50 32288 01—50 100 32267 01—50 32269 01—50 200 32286 01—50 32302 01—5« 100 *2904 01—5« : 32307 01—50 200 32316 01—50 3*354 01—50 100 32396 01—5« : 32512 01—50 200 32827 01—50 32534 01—5« JOO 32583 01—50 32636 01—5« 500 32653 01—50 JOO 32654 01—50 32676 01—50 100 32098 01—50 32807 01—50 101 32811 01—50 32952 01—50 200 32955 01—50 32840 0— 50 100 32930 01—50 32963 01—50 200 32995 01—50 33025 01—50 200 33029 01—50 33000 01—50 200 33103 01—50 33332 01—50 100 33333 01—50 33361 01—50 100 33412 01—50 33423 01—50 100 33474 01—50 33511 01—30 200 33630 01—50 33632 01—50 200 33641 01—50 33648 01—50 200 33717 01—50 33739 01—30 100 33776 01—50 33842 »1—50 100 34007 01—50 34012 01—30 100 34026 01—50 34035 01—50 100 34088 01—5« 34170 01—50 100 34182 »1—50 I *4201 01—50 100 34316 01—50 34326 01—50 200 34341 01—5« 34347 01—50 100 34425 01—50 34848 01—50 100 34606 01—5« : 34664 01—50 1(1« 34688 01—50 : 34601 01—50 100 34707 01—50 ! 34714 01—51) 1«) 34729 01—30 : 34745 01—50 200 34336 01—50 : 34942 01—50 100 34974 01—50 : 39025 01—50 100 35096 01—90 : 35101 01—50 JOO 35103 01—50 : *5123 01—50 100 35184 01—50 35227 01—50 JOO 35230 01—5« 35234 (1—50 100 35275 01—50 1 36382 01—30 2 « 35426 01—50 1 i 35610 01—50 100 35804 01—50 ] I *5692 01—5 0 109 35730 01—*1 1 . »5776 01—30 200 35798 01—50 : 35835 01—30 200 35924 01—50 1 | 36073 01—50 100 36077 01—50 : 33114 01—50 100 36176 01—50 ' I 36176 01—50 1000 *6236 01—5« 1 Magyar tengerjárók Milyen régi magyar álom a magyar hajósok tengerjárása! És az álom évről-évre mind jelentősebb arányokban valósul meg. Most például újra hazaérkezett tengerjáró útjáról a Duna-Tengerhajózási Rt legfiatalabb hajója, a Dunaújváros. Ez a modern, fürge tengerjárónk az idén már másodszor járta meg a nagy utat. Felkereste a Közel-Kelet legnagyobb kikötőit, ahol magyar árukat rakott partra. Cserébe nagymennyiségű gyapotot, pálmarostot és egyéb ipari alapanyagot hozott magával. Y. Szágtaldunk az éjszakában A kémény okádja a füstöt. A vad rohanásban összeolvadnak: füstök, felhők, csillagok. Hátranézek. Szénnel megrakott vagonok csattognak utánunk, — füstben, sötétben, éjszakában. Előre nézek. A mozdony mint nekivadult vasszörnyeteg — száguld előre fújtatva és dübörögve. Úgy látszik, minthaaz első futókerekek a levegőben ágaskodnának, s mintha egyenesen nekirohannánk a csillagoknak. Széngáz és füst marja az arcunkat. Forró most minden: a levegő, az éjszaka, a rohanás és az izgalom. Mérgesen villog a kazán torka. Ferenc már 20 perc óta eteti a 424-es éhes gyomrát — megállás nélkül. A villogó fényben áll a vezér, kissé előrehajolva. Hogyan kerültünk e vad rohanásba? 20 óra 30 perckor telefonáltunk Kápolnánnyékről Kelenföldre. Szabad pályát kértünk. — Itt Zugor Árpád — mondta a vezér — Igen. Mikor legyek Érdalaón? 23:12-re ! Különben megállítanak Tárnokon? Megcsinálom rövidre. Ott leszünk. Letette a kagylót A pályaudvaron átrobogott a negyedik balatoni gyors, amelyre vártunk. — Indulhatnak — mondta Tényi Lajos forgalmista. — Odaérünk? — kérdeztem a sínek mellett. — Oda — válaszolta Árpád — oda kell, hogy érjünk, különben hajnal lesz, mire felvergődünk. És most száguldunk az éjszakában. Szerelvényünk átdübörög a tárnoki vasútállomáson. A forgalmista kint áll az épület előtt. Tiszteleg. Újra átölel bennünket az éjszaka. A vezér kiveszi Ferenc kezéből a lapátot. Helyet cserélnek. A kazán haragosan nyeldesi a szenet. Ezelőtt két órával az űrhajózásról beszélgettünk. Arról, hogy az ember nemsokára éli jut a Holdra, azután meghódítja a bolygóikat. Évezredes álmok válnak valóra. Mióta ember él a földön, s ahogy értelme kinyílt, mindig vágyott a csillagokra. Lehet-e izgalmasabb téma vezér és fűtő számára — akik fél életüket utazással töltik — mint út az ismeretlen felé?... Most senki sem szól. Bennem szinte tombol a feszültség — a vad rohanás izgalma — szinte érzem az erőt, amely a lábam alatt remeg, s ott feszül az acélóriás testében. Mintha együtt élnénk a mozdony acél- és bronz alkatrészeivel, mintha minden belőlünk emberekből folyna át a mozdony testébe. Mi kívántuk ezt az iramot — mi akartuk ezt a veszett száguldást. Újra Ferenc forog a kazán előtt. Rohanás. Van valami lélegzetelállító, valami lenyűgöző, valami férfias ebben az iramban. Most értem meg ezt a két embert — s azt a sok ezer mozdonyvezetőt és fűtőt, akik ebben az órában teljes erőfeszítéssel dolgoznak, hogy továbbítsanak túlterhelt szerelvényeket — a munka, a száguldás megszállottait. Milyen nagy csillagok ragyognak ott elől, az éjszaka horizontján. Óh, nem csillagok azok. Villanylámpák. A főváros küldi hozzánk fényüzenetét. Emberek, akikkel soha nem találkoztunk. s akik ismeretlenek számunkra, s akik számára mi is ismeretlenek vagyunk, küldik hozzánk a biztatást G energia lesz a szénből, új száguldás, orvosság a betegeknek, erős fény a műtőasztal felett, ahol e pillanatban anyák szülik gyermeküket, szép színek az aszszonyok ruháján és talán parfüm, hogy illatozzanak a lányok, mint a rózsaszirmok. Ismeretlenül szól hozzánk ez ez üzenet: távoli fényekből betűzöm és ezt muzsikálják a sörgönydrótok, zúgja a szél a mozdony vasélein. Érdalsó. A vezér meghúzza az acélfogantyút és jajongva sikolt a sziréna. Belenyúl a nadrágzsebbe, előveszi karóráját, szíjjánál fogva nyújtja felém a számlapot. A kazán torka rávilágít: 23 óra 12 perc van. Mindhárman boldogan nevetünk. Korom József 3------- Részletes rendezési terv a fehérvári ipartelepítésekre A Székesfehérvári Városi Tanács vb építési és közlekedési osztálya végrehajtó bizottsági ülés elé terjesztette a fehérvári ipartelepítésekkel kapcsolatban már eddig jelentkezett beruházó szervek területi igényeit. A beruházási igények jóváhagyására, illetve felülvizsgálatára az 1961 évi Földtörvény előírásainak betartása érdekében kerül sor. A már eddig is nagy mértékben megmutatkozó beruházási igényeket és a város rohamos fejlődését tekintetbe véve két budapesti tervezőiroda, a VÁTERV és az IPARTERV kapott megbízatást Székesfehérvár részletes ipartelepítési rendezési tervének elkészítésére. A rendezési terv, az előírások szerint, figyelembe veszi azt a szempontot is, hogy a lehetőség szerint ne essen mezőgazdaságilag értékes terület a létesítendő ipari egységek tervezett területére. Az ilyen módon összehangolt tervezés során számos nagy fontosságú ipari létesítmény helyét jelölik majd ki a város déli részén. A VÁTERV és az IPARTERV a részletes ipartelepítési rendezés tervét 1966 januárjára készíti el.