Fejér Megyei Hírlap, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

Szerda, 1964. július 22. Gyorsítani kell a cséplést! — Július 16-án 37 százaléknál tartottak a megye termelőszövetkezetei — Amint azt várni lehetett, az aratástól lényegesen las­sabban halad a cséplés. Ez részben abból adódik, hogy az előző évekhez képest megnőtt a kézzel, illetve kévekötő aratógéppel vágott gabona mennyisége. Másrészt még min­dig nem indult meg minden cséplésre alkalmas gép. Közü­lük sokat­ a kombájngabona tisztításával foglalnak le, ami nagyon szükséges, de lehetne helyettesíteni más magtisztító berendezéssel. Az a körülmény, hogy a cséplésben legin­kább előrehaladott járások — a székesfehérvári és a bics­kei is — csak 42, illetve 40 százaléknál tartanak, arra fi­gyelmeztet, hogy keresni kell minden alkalmat és lehetősé­get a gabonnacséplés meggyorsítására. Igaz Lenin 34 Cég Szabadság 33 Vajta Petőfi 33 Mezőkomárom Vörös Csepel 32 BICSKEI JÁRÁS: 40 % Cséplés összesen (kombájn és cséplőgép) százalék Vértesacsa Vörös Október 69 Alcsut Egyetértés­­ 65 Bicske Rákóczi 84 ’ Bodmér Béke 57 Felcsút Ú­jélet 54 Csákvár Tollbuchin 49 Mány Béke 48 Tabajd Aranykalász­­ 43 Vál Vajda János 10 Vereb Újélet 29 Vértesboglár Újélet 29 Etyek Vörös Hajnal 24 Csabdi összetartás 30 DUNAÚJVÁROSI JÁRÁS: 39 % Beloiannisz Béke 65 Besnyő Sallai 58 Baracs Ifjúság­­ 54 Ercsi VII. Pártkongresszus 51 Iváncsa Táncsics 50 P­usztaszabolcs Mező Imre 47 Mezőfalva XXI. Pártkongresszus 42 Nagyvenyim Petőfi 41 Nagykarácsony Kossuth 40 Ráckeresztúr Március 15. 39 Baracs Igazság 34 Perkáta MKB 33 Adony Március 21. 32 Kisapostag Napsugár 32 Baracs Kossuth 29 Előszállás Szabadság 29 Rácalmás Népfront 28 Baracs Szorgalom 21 Perkáta Kossuth 15 Ráckeresztúr Búzakalász 11 MÓRI JÁRÁS: 24 % Sőréd Tavasz 47 Csákberény Rákóczi 37 Magyaralmás Újélet 33 Fehérvárcsurgó Jóreménység 32 Mór Kossuth 28 Nagyveleg Szabadság 28 Isztimér Lenin 22 Bodajk Petőfi 21 Pusztavám Sallai 9 Csókakő Váralja 3 Bakonycsernye Bakonyalja • — Balinka Málnatermelő — SÁRBOGÁRDI JÁRÁS: 31 % Pusztaszabolcs Hunyadi 42 Sárbogárd Május 1. 42 Szabadegyháza Vörös Csillag 41 Alap Petőfi 40 Mezőszilas Mezőföld 39 Szabadhídvég Vörös Csillag 35 Alsószentiván Győzelem 34 ■Fejér megyei Hírlap A falon hatalmas térkép, a város kész és tervezett lakó­negyedeivel, létesítményeivel, egy kis asztalkán hófehér ma­kett: ilyen lesz az új párt- és tanácsház. Kívül az ablak alatt fiatal fa zöldell, a Petőfi liget játszóteréről behallatszik a ját­szó gyerekek nevelése. Múlt, jelen Tapolczai Jenő elvtárssal, a városi tanács v. b. elnökével beszélgetünk. Keveset a múlt­ról és többet a jelenről. — A múlt, a város születé­sének kezdete annyira közis­mert, hogy ő szinte már köz­hely. .. — mondta és arra a vajúdásra, a töretlen út nehéz­ségeire gondoltam, amin ke­resztül város született a pen­­telei fennsíkon. — Igyekeztünk a modern telepítési elveknek megfelelő­en építeni, és azt hiszem Fe-­­­jér megye büszke lehet a föld­jén felnőtt városra. — Tapol-­­ czai elvtárs a térképre muta­tott. — A városon kívül, félkör­ben zöldövezetet alakítottunk ki. Ezer holdat tesz kd a fiatal erdő, de ezenkívül a lakóházak között 720 ezer négyzetméter a parkok területe.­­ Kissé már a múlthoz szá­mít, hogy az ellenforradalom előtti időben a város tulajdon­­k­ép­pen­ csak egy ipari üzem­nek, a Dunai Vasműnek adott otthont. Ma már elmondhat­juk, hogy nagy ipari bázis ala­kult ki e területen. A város­ban 23 ezer dolgozó végzi mun­káját, közülük tizenegyezren a Vasműben. A nagyobbik rész ma már a többi üzem dol­gozója. — Melyek a legjelentőseb­bek az új üzemek közül? * — Népgazdasági szempont­ból legjelentősebb a szalma­­­cellulózgyár. A most épülő pa­pírgyárral együtt az ország papírszükségletének jelentős részét fogja ez a két üzem fe­dezni. Ezeken kívül még több fontos könnyűipari üzemünk van. Ezer főt — a nagy több­sége nő — foglalkoztatnak a ruhagyárban, négyszázan a fe­hérneműgyárban, többszázan a vegyesipari vállalatnál dol­goznak. Különösen a nők fog­lalkoztatása szempontjából je­lentősek ezek az üzemek. Ami nehéz . Mintegy nyolcezer dolgo­zó jár be üzemeinkbe a kör­nyező községekből. Kilencven autóbuszjárat szállítja őket. Ez a kapcsolat túl­terjed a megye határain, hiszen Tolna, Bács-Kiskun megyéből is so­kan járnak hozzánk. Éppen ebből adódik egyik nehézsé­günk Vagy harminc kilométe­res körzetből járnak ide vásá­rolni, s a nagy vásárlóerő ki­elégítéséhez nem rendelkezünk megfelelő lehetőségekkel. Tapolczai elvtárs megemlí­tette az iskoláik zsúfoltságát, a már évek óta épülő és még mindig befejezetlen kórházat, a lakáshelyzetet.­­ A város negyvenhárom­ezer lakójának egy kis része még nem jutott el a kulturált körülményekhez, vannak akik még a különböző felvonulási épületekben laknak. Remél­jük azonban, hogy egy-két év alatt ezeket a szállásokat si­kerül felszámolni. Jövő Dunaújváros azért tudott megszületni, életre kelni, mert alkotói a jövőbe néztek. Erről a jövőről így szólt Tapolczai elvtárs: — A városfejlesztést az ipar fejlesztésével párhuzamo­san végezzük. Az elkövetkező években tovább nő a Vasmű kapacitása. Igaz, ez elsősor­ban a technikai felszerelés tökéletesítésével történik, de létszámnövekedéssel is jár.­­ A papírkombinát építésé­nek befejezése, üzembe állí­tása ugyancsak jelentős mun­kaerő létszámnövekedést kí­ván. Tegyük ehhez még hoz­zá a természetes szaporulatot és a környező községekből, a mezőgazdaságban felszabaduló lakosság beáramlását, kitűnik, nem állhatunk meg a város fejlesztésében. A további fejlesztésnél azt is szem előtt kell tartanunk, hogy váro­sunk máris nagy körzet cent­ruma. „ A közelebbi terveket illető­en: az idei évben 492 lakást adunk át, közöttük az első f­agypanelekből összeszerelt lakásokat. Ebben az évben megkezdjük a város központ­­jában a párt- és tanácsház építését. Készülünk a város alapításának tizenötödik és hazánk felszabadulásának hu­szadik évfordulója megünnep­lésére. Azt hiszem, a legmél­­tóbb ünneplés a jövő év nya­rán felavatandó Hergermű át­adása lesz. b­arátok­at szépen a vár.s Dunaújváros híre messze átnőtt az országhatárokon. Kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak a fiatal városnak. Ta­polczai elvtárs erről ezeket mondta: —­ A nagy idegenforgalom mellett széleskörű nemzetközi kapcsolataink vannak. Itt van például a testvérvárosok szö­vetsége. Mi is több várossal állunk ilyen kapcsolatban, pél­dául a szovjet Kommunarszk­­kal, az angol Coventryval és még másik néggyel. Dunaújváros tanácselnökéi beválasztották a testvérváro­sok világszövetsége végre­hajtó tanácsába — ilyen mi­­nőségben sok újabb barátot szerzett nemcsek a városnak, hanem egész népünknek. — Túl azon — mondta Ta­­­polczai elvtárs —, hogy mélyí­tettük barátságunkat, hasznos tapasztalatokat is szereztünk a városfejlesztéssel ka­ne­sói latban. Előttem az asztalon éppen egy kis füzet feküdt. ..Archi­tektúra Ostrovska” a címe, az osztravai várospolitikai tan­paszt­alatokat foglalta össze, rengeteg illusztrációval. Ha jutott eszembe, keveset hal­lunk mások elgondolásairól, pedig éppen a testvérvárosok­ban tett látogatásunk során szerzett tapasztalatok átadása hatalmas tartalékot jelentene várospolitikánknak, csak­ mindezeket köztrinccsé kel­lene tenni. Hiszen nemcsak városi, de községi vezetők is sokat tanulhatnának ezekből. Ily emberek — Dunaújváros nemcsak a nevében, hanem sok másban is új város. Mennyiben érvé­­­­nyes ez az itt élő emberekre?! — Városunkban nemcsak az építés haladt előre, hanem az emberek is formálódtak. Az új emberi vonásokat például jól mutatja a társadalmi mun­kában való nagyszámú rész­vétel. Ennek segítségével szé­pítjük városunkat, építettük a Vidám Parkot, folyik a Ság­­vári városrész gáz- és távfűtés hálózatának lefektetése, a fe­dett piac építése. A múlt évben hárommillió forint ér­tékű munkát végeztek társa­dalmi munkásaink. Az ered­ményben nagy része van a párt és a hazafias népfront­­ támogatásának, a személyes példamutatásnak. (Nem egyszer láthatták a dunaújvárosiak a város veze­tőit lapát, vagy csákány nye­lét markolva dolgozni, például a Ságvári városrészben folyó á­rokásó­soknál.) Tapolczai elvtárs őszinte barátja a fiataloknak, az ő példás munkájukról is be­szélt. — Fiataljaink nagyszerű pél­dát mutatnak. A mostani nyá­ron a középiskolás fiúk, lá­nyok például a Szalki-sziget rendezésén dolgoznak. Idáig mintegy hatvanezer forint értékű munkát végeztek el. Megnyitottuk az úttörőtábort. Ott és máshol is, mint például a mostanában kezdeménye­zett társadalmi parkápolással a munkára igyekszünk nevelni ifjúságunkat. — Az alapokat leraktuk és ezeken az alapokon épül Városunk, nevelődik, fejlődik az utánpótlás, a mi ifjúsá­gunk, akiknek át fogjuk adni a munka folytatását, a­­ jövőt, amit­ építünk — fejezte be a beszélgetést Tapolczai elvtárs. Kívül, az ablak alatt fiatal fa zöldje bólogat, a Petőfi li­getből idehallatszik a játszó gyerekek nevelése. Bent, a dolgozószobában a minden­napok gondjai közepette egy pillanatra felvillant a jövő. Érdemes munkálkodni érte. Vincze István 3 DUNAÚJVÁROSI BESZÉLGETÉS Sárkeresztúr Jóreménység 32 Sáregres Április 4. 31 Sárszentmiklós Aranykalász 30 Sárosd Egyetértés 28 Sárszentágota Március 26 Sárbogárd Kossuth 21 Nagylók Alkotmány 21 Kálóz Vörös Lobogó 20 Lajoskomárom Győzelem 20 Cece Béke 18 Hantos Vörösmarty 17 SZÉKESFEHÉRVÁRI JÁRÁS:42 % Agárd Gárdonyi Géza 67 Urhida Rákóczi 67 Sárszentmihály Búzakalász 63 Ivószárhegy Egyetértés 60 Enying Vörös Hajnal 59 Lovasberény Újbarázda 57 Magyaralmás Szabadság 56 S­ápolnásnyék Petőfi 52 Szabadbattyán MSZB 52 Sárkeszi Kossuth 51 Seregélyes Úttörő 49 Füle Búzakalász 48 Kápolnásnyék Vörösmarty 48 Lepsény Kossuth 45 Pátka Aranykalász 43 Aba Vörös Hajnal 41 Csór Újbarázda 40 Polgárdi Vörös Csillag 38 Csősz Újtavasz 37 Mezőszentgyörgy Alkotmány 37 Pázmánd Újélet 37 Tác Petőfi 36 Kajászó Dózsa 35 Seregélyes Kossuth 35 Jenő Vörös Csillag 34 • Tordas Gyúró Egyetértés 34 Baracska Búzakalász 33 Kisláng Béke 33 Soponya Rákóczi 32 Pákozd Szabadságharcos 31 Sárkeresztes Egyetértés­­ 28 Nádasdladány Újélet 24 Sukoró Kossuth 20 Iszkaszentgyörgy Haladás 17 Mátyásdomb Lenin 9 SZÉKESFEHÉRVÁR: 47 % Székesfehérvár Szabad Élet 58 Székesfehérvár Vörösmarty 51 Székesfehérvár Kossuth 37 II tarlóművelés helyzete Baloldali térképünk az egyik igen fontos mezőgazdasági munka helyzetét, a tarlóművelés eddigi arányát szemlélteti. Az már az első pillantásra kitűnik, hogy az előrehaladás nem kielégítő. A 127 ezer holdnyi megyei tervből július 16-ig mindössze 31 ezer hold van tarlóhántva, szántva, vagy­­má­sodnövénnyel elvetve. Ez a megyei tervnek mintegy 24 szá­zalékát teszi ki. Még az élenjáró járásban, a bicskeiben is csak 28 százaléknál tartanak a tarlóművelésben. Igaz, hogy a szalmalehúzás is akadályozza ezt néhány helyen, de ez nem általános. Becslések szerint jelenleg a megyében mintegy 30 ezer hold szabad terület van a szántótraktorok előtt, s bár­milyen ütemben dolgozhatnának. A helyzet azt követeli most, hogy minden alkalmas és máshol nélkülözhető erőgépet a tarlóművelésre kell irányítani. Ezenkívül arra is szükség van, hogy minél több traktoron megszervezzék a kettős műszakot és a nappal más munkán dolgozó gépeken az éjjeli szántást.

Next