Fejér Megyei Hírlap, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-09 / 134. szám
Szerda, 1965. június 9. Megjelent a Jelenkor júniusi száma A Pécsett megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat új száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Új verseivel jelentkezett többek között Csorba Győző, Pál József, Simor András és Székely Dezső. László Anna és Nagy— Tóth Lajos novellái mellett közli az új szám Thiery Árpád: Aktaszám: B—1507/1964 című dokumentumjátékának szövegét, amely nemrég hangzott el a Kossuth Rádióban. A képzőművészeti tanulmányok közül kiemelkedik Dévényi Iván írása a 75 éves Ferenczy Béniről. A folyóirat legszebb illusztrációi is az ismét Kossuth-díjjal kitüntetett kiváló művész rajzai közül kerültek ki. Jelentős színházi eseményekről is tájékoztat a júniusi Jelenkor: három írást olvashatunk a legjelentősebb budapesti és pécsi bemutatókról. Az Ifjúság és művészet rovatban Kolta Ferenc jelentős tanulmányának első részét olvashatjuk Húsz év ifjúsági irodalma címen. A Jegyzet és Szemle többek között a felszabadulás 20. évfordulójára megjelent lírai antológiáról, s újabban megjelent könyvekről nyújt tájékoztatást Ezer VIT-sorsjegyet adtak el a dégi úttörők Több mint tízezer VIT sorsjegyet adtak el eddig a sárbogárdi járásban. Különösen szép eredményeket értek el a dégi pajtások, akik ezer darab VIT-sorsjegyet adtak el. Kilencszáz sorsjegy fogyott el a sárbogárdi gimnáziumban. Szorgalmasan árusítják a sorsjegyeket a kálózd kiszesek, a sérszentágotai és a szabadegyházi úttörők is. A Fejér megyei munkásmozgalom történetéből 3. „...az ilyen háládatlan nép nem érdemel kegyelmet.«“ 1898-ban csendőrkerületi parancsnokság munkásmozgalom elleni szervezkedés mellett az uradalmak vezetői is megkezdik a szervezkedést.Vajda Ödön zirci apát már februárban levelet intézett Fejér megye főispánjához, és az aratómozgalom megelőzésére intézkedéseket, valamint a csendőrségi állomány megerősítését kérte. Újabb sztrájkmozgalom kitörése van készülőben — írja a főispánnak — és az újabb munkászavargások hajnalán az elmúlt év „veszteségeire” hivatkozik arra, hogy a munkások „...az arató- és cséplőszerződéseket rútul megszegték...” Az 1897- es év aratómozgalma 50— 60 000 forintnyi kárt okozott a gazdaságnak — írja — amely főleg a termények túléléséből, a késői aratásból, az idegen munkások alkalmazásából adódtak. Levelében felsorolja a zirci apátság „érdemeit”, azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az uradalom fizet az államnak községi illetmény fejében. Arra hivatkozik az apát, hogy az uradalom jövedelmét kulturális célokra fordítják. Az „érdemek” felsorolása után azt írja: „...az ilyen háládatlan nép nem érdemel kegyelmet...” majd folytatja: „...az államhatalom nem volt képes minket megvédelmezni a zsarnokoskodással szemben... így nehogy 1898-ban is ki legyünk téve a nép hűtlen árulásának, elhatároztam, hogy az ő munkájukat nem veszem igénybe, keressenek munkát másutt, hol a kenyér édesebb, a bánásmód nemesebb lesz.” Az apát aratógépeket szerzett be gazdasága részére és felfogadott 450 munkást Mezőkövesdről. A felfogadott munkások szerződése május 1-től október 1-ig szólt. Velük akarta elejét venni a mezőgazdasági munkások sztrájkjának az 1898-as esztendőben. Segítséget kér a főispántól, hogy a felfogadott munkásokat a helybeliek, a munkából kiszorultak ne háborgathassák. Okként jelölte meg, hogy a „.. .az izgatok egyik fenyegető levelet a másik után küldik Mezőkövesdre, felfogadott munkások elrettentésére...” Nemcsak az apát, hanem Pansott alezredes is levelet intéz a főispánhoz az 1898-as esztendő kezdetén. Levelében beszámol a szociális mozgalmakkal szemben tett intézkedéseiről. A következőket írja: Előszálláson egy, négy főből álló különítmény működik, amely előreláthatólag egy 6 főből álló őrssé fog átalakulni. Perkátán 6 főből álló őrs, a székesfehérvári, a cecei, és a hercegfalvi őrs létszámának felemelése 2—2 fővel, a móri, a nyéki, a martonvásári, a kálozi és a seregélyesi őrsök létszámának 111 fővel való felemelését kérte a belügyminisztertől. Pansott alezredes jelentésével majdnem egyidőben Huszár Ágost alispán is levelet küld a főispánnak. Jelentésében a vármegye területén előfordult szocialisztikus irányú mozgalmakról számol be. 1898. február 17-ig a megye három járásában: az adonyi, a sárbogárdi és a fehérvári járásban fordultak elő munkászavargások — írja. Az adonyi járásban Nagy-Perkátán és Dunapentele községekben tartottak népgyűléseket, melyeken az említett községek lakosságán kívül az adonyi, a rácalmási és a sárbogárdi járásbeli Hercegfalva község elégedetlenjei jelentek meg A gyűlésen mintegy 800-an vettek részt és a szónok a szocialista tanokat hirdette Február 13-án Nagy-Perkátán tartott gyűlésen Csizmadia Sándor a társadalmi rend felbomlásának szükségességét hirdette. A járási főszolgabíró figyelmeztette, ha ezt a témát tovább folytatja, akkor megvonja tőle a szót. Az alispán jelentésében arról is ír, hogy a mimikuszavargások egyik oka az, hogy a községek lakossága a NÉP JOG és a FÖLDMÍVELŐK LAPJÁból vett felforgató eszmékkel van felfegyverkezve és annak hatása alatt már a régi bérekért mezőgazdasági munkát vállalni nem hajlandók. Hercegfalván gyűlésen tiltakoztak a munkások, a negyvenezer holdas zirci apátsági uradalom határozata ellen, mert őket a gazdaság nem fogadta be az 1898-as esztendőre aratásra. Foglalkoztak a gyűlésen azzal a gondolattal is, hogy küldöttséget menesztenek az alispánhoz, hogy támogassa őket az apátság intézkedésével szembenit a különféle munkásellenes intézkedésekkel 1898-ban sikerült megakadályozni a mezőgazdasági munkásság, az agrárszegénység mozgalmának újabb kitörését. De azok a célok, amelyekért az aratók 1897-ben sztrájkba léptek, tovább lelkesítettek, és az 1905 —1967 közötti évek sztrájkjaiban a harc addig soha nem tapasztalt erővel jelentkezett. Szilvágyi Irén CÉLBAJUTÁS !Tizenöt évvel ezelőtt, 1950 február 20-án egy markáns arcú ember jelentkezett felvételre a megyei Építőipari Vállalt központjában. — Munkát szeretnék vállalni — mondta csendesen és átadta az ilyenkor szokásos papírokat. — A kőművesek mellé fel tudjuk venni — hangzott az akkori rövid válasz. És Kovács József segédmunkás az ősz végéig ott segédkezett a kőművesek mellett, hordta a malterosládát és oltotta a meszet Utána a Vas utcai vastelepre került, ahol szintén segédmunnkásként lépett munkába. Itt már nagyobb feladat várt rá, hiszen a megszokott ritmust újabb váltotta fel: vasdaraboló gépet kellett kezelnie. Szabdalni azokat a vasidomokat, amelyeket később valamelyik födémgerendába, vagy egyéb betonépítménybe dolgoznak majd be. És ő csinálta mindaddig, amíg egy napon az egyik dolgozó, akinek az volt a dolga, hogy a leszabott vajdarabot a kívánt formára hajtogassa, valami sürgős ügyben napokig távol volt. — Új embert nem kaptunk, így hát nekem kellett megpróbálkozni helyette a munkával. Először nehezen ment, de aztán perre jobban belejöttem. Józsi bácsi ettől fogva mint önálló formakésséítő dolgozik. Munkája ellen nincs kifogás, az egykori segédmunkás azóta betanított munkás lett. S hogy mennyire jól végzi feladatát, arra talán az a legjobb példa, hogy időközben fiatalokat, fiatal vasbetonszerelőket osztottak be melléje tanulni. És ő nem sajnálja az időt, fáradságot, ha magyarázni kell — Ha a tanulóik mestere nincs itt, akkor rám vár az oktatás és felügyelet — mondja szerényen. — Igyekszem olyan türelmes lenni a fiúkhoz, mint valamikor hozzám voltak. Egy kicsit elevenek ezek a gyerekek, de dolgozni is tudnak . Sokan mondták már, hogy az élet a legnagyobb tanítómester. Józsi bácsi esetében is beigazolódott ez a mondás, hiszen tanítványból tanító lett. Ma is két tanuló van hozzá beosztva, akik a daraboló gépen megfelelő méretre vágják a vasat. Zsibamnács István és Merkel József vasbetonszerelők így vélekednek idős mesterükről.: — Nagyon szeretjük Józsi bácsit, mert sokat lehet tőle tanulni. Olyat is, ami nincs benne a tankönyvben. Gyakorlati dolgokat magyaráz, kérdésünkre mindig kapunk feleletet. Ezért szeretjük őt... A vas keménységénél fogadva is hamar emészti a megmunkáló gépeket. De Józsi bácsi példáin azt bizonyítja, hogy lehet azt úgy csinálni, hogy a segítő szerszám légyén a gép. Hosszú ideig hibátlanul dolgozzon. — Volt egy vasvágó gépem, azon hét évig dolgoztam úgy, hogy nem kellett rajta nagyobb javítást végezni. Pedig öreg jószág volt már. Most, az elhasználódott helyébe másikat kaptam és erre is úgy vigyázok, mint az elődjére. Remélem, kiszolgál majd ez is egy pár évig . . . Józsi bácsi, akinek munkábalépésekor alig érte el keresete az ezer forintot, most az eltelt tizenöt év alatt ezt megduplázta. — Meg vagyok elégedve magammal. Sikerült egy fokkal feljebb lépnem, fejlődnöm. Igaz, menetközben nagyon sok mindenre kellett figyelnem, de munka közben is sikerült megszereznem azt a gyakorlatot, ami a mostani munkámhoz szükséges. Munkám után megbecsülnek és és ennél többre nem is vágyom. Úgy érzem, elértem a célomat. Érdemes volt igyekezni. Igen, aki igyekszik, az megtalálta a szépséget, örömöt a munkában is. Ehhez persze az szükséges, hogy akarjon is az ember. Józsi bácsi nagyon akart. Bogdán Zoltán Wir nwGTit HMtp3 Portya az enyingi háztáji legelőn Enying felett lóg az eső, de a háztáji konda zavartalanul eszeget, turkál a Csikós kút körül. Kétszáznál több vegyes korú sertés, s 18 kecske. A két kondás nem az eget nézi, hogy meneküljön-e haza, fedél alá, azzal törődik rendületlenül, hogy az állatok tilosba ne tévedjenek. Kocsinkkal elsuhanunk mellettük, nekivágva a Tolvajlápi legelő zöldellő pázsitjának. A gazdátlan kút A völgy hajtásában hórihorgas gémet, alatta kútkávát pillantunk meg. Ez az a kút, amit egykor oly nagyra becsült és kedvelt Enying földműves népe. Aki erre járt mezei munkáját végezni, hazulról sohasem jött tele vizesedénnyel. Demizsonját, égetett korsóját, csattos üvegét itt töltötte meg üdítő friss vízzel, s napközben is idejött, ha elfogyott. És e kútból oltotta szomját az időben az erre legelésző állat is. E népszerűségnek a kút közelébe érve most nyomát sem találjuk. Kávája megvan, de alatta három oldalról 30—40 centiméteres nyílás tátong. Széles öblében piszkosan, undorítóan poshad a víz, a beledobott rozzant vályú, deszka és fadarabok társaságában. Ismeretlen gondos ember négy-öt téglát kötözött rá sudarára dróttal, nehogy a vödör terhétől megszabadult gémi felszaladjon, s majdan — ha valaki mégis vissza kívánná adni e bővizű forrást rendeltetésének — könnyen elérhesse a sudarat. Ember nem jár most ide: állataik vegyesen — disznó, kecske, szarvasmarha és ló — mind a Csikós kúthoz jártak itatásra. Bojtár a sudáron A fiatal kondás keserű szájízzel beszél: — Hiába minden szóért. Mikor a kút közelébe érünk, mindig félünk, hogy baj történik. Oda állunk a kávához és nem engedjük az állatokat köze. Én nagyon megtanultam, mélyen dolog, ha egy óvatlan malac, vagy süldő túl közel jut a nyitott kúthoz. — Évekkel ezelőtt történt, egy süldőt a többiek a széléhez sodortak, s lezuhant. A számadóm utána eresztett a sudáron. A sudarat fent kikötötte, s elment embereket hívni, hogy kihúzzanak bennünket. Én a sudárhoz erősítve függtem a vízben, a süldőt meg ostorommal magamhoz kötve tartottam. Mire felhúzták a sudarat, nem is tudom, hogy voltam. Egész életemre elég volt e tanulság, de mit tehetek?! Akivel szót ejtünk a faluban, mindenki elítéli a gondatlanságot. A háztáji és szakmai előírások kicsúfolásának tartják a különféle állatok egy területen való jártását, egy kútból való itatását. A faluban dolgozó hatos bizottság a mezőgazdasági területek művelési módjának felülvizsgálata közben pontosan ezért jutott olyan elhatározásra, hogy a törvényes rendelkezések betartása mellett külön sertéslegelő kialakítását teszi lehetővé. Bíztató ígéret A tanács elnöke elgondolkodva hallgatja tapasztalatainkat. Védi a tsz illetékeseit, hogy a hibás legeltetési mód- s szeren már változtattak. Lehet, hogy még nincs minden s teljesen rendjén, de ügyelni fognak, hogy a gondatlanság megszűnjék. Határozott ígéretet tesz: — Éppen közös tanácskozásra készül a tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezet vezetőségével. Az ülésen elmondom a hallottakat, s javaslom, hogy a hibákat orvosolják. Annál is inkább, hiszen a járástól elismerést kaptunk a háztáji állattartásban elért eredményekért. Úgy látszik azonban van még tennivalónk Indokolt ez a határozottság. Ha valamit teszünk bárhol a háztájiért, a szövetkezeti tagok személyi tulajdonának segítéséért, akkor ezt tegyük igen komolyan. Semmiképpen sem fogadható el, hogy az erősödő, fejlődő szocialista nagyüzem keretén belül kevesebb figyelem jusson bizonyos körülményeknek, mint hajdan, az ellentmondásokkal, széthúzással telített faluban. Hegedűs Péter ! U3 FILMEK A TENKES KAPITÁNYA Kétrészes magyar ifjúsági kalandfilm A CSILLAGOK ALATT Spanyol film EGY AMERIKAI PÁRIZSBAN Színes amerikai revüfilm Orvostörténeti múzeum nyílik Semmelweis halálának 100. évfordulóján Apród utca 1—3. Semmel-weis Ignác szülőháza. A nagy tudós halálának századik évfordulóján, augusztus 13-án, a megfiatalított külsejű öreg házban Orvostörténeti Múzeum nyitja meg kapuját a közzönség előtt. A kapun át a kertbe lépőt a szemközti falon felirat, előtte szobor fogadja. Semmelweis sokat hányatott földi maradványait ezután a felirat mögötti falrész őrzi. A nagy tudós életművének pedig a Kolumbarium előtt felállított szobor, Borsos Miklós szobrászművész „Anya” című alkotása állít emléket A szülőház, a múzeum egyikhelyisége Semmelweis-relkviákat tár a látogatók elé. Egykori dolgozószobájának eredeti bútorai, köztük íróasztala kerülnek itt kiállításra, úgyszintén a nagy tudósról és szüleiről készült festmények. Az emeletes, sokszobás ház más helyiségei magyarországi orvostörténeti dokumentumokat mutatnak majd be a látogatóknak. A múzeum egyik érdekességének ígérkezik az egykori Király-utcai Gömöry, később Török-patika 1819-ben készült, ma már iparművészeti műemléknek számító berendezése. A patikaberendezés történelmi és irodalmi tekintetben is kuriózum: receptfiókjainak feliratai Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét is őrzik, tanúsítva, hogy gyógyszereiket a patikában készítették el A muzeális gyógyszertár különben állandó patikaedény kiállításnak nyújt majd keretet, amelynek legrégibb darabja 1524-ből származik. A múzeumban talál majd elhelyezésre a földkerekség harmadik legnagyobb értékű orvostörténeti éremgyűjteménye, amelynek alapját a Faludyféle éremgyűjtemény képezi. A négyezernél több érmét magába foglaló gyűjtemény legrégibb darabja az antik Athénből származik. Megtekinthető lesz a múzeumban a többi között a magyarországi orvostörténeti kódex- és könyvgyűjtemény számos értékes példánya is, köztük frindaz a magyar és idegen nyelvű kódex, amely Semmelweis munkásságát tárgyalja.