Fejér Megyei Hírlap, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 230. (231.) szám

(“J­jtal és Lent ■Ct cd DCönngá­­(érintiben előbbre Léptek * bejárók * Szállítási ter a— a közösség és a család EU érdekében ­fejér megyei Péntek, 1965. október 1. XXI. évfolyam, 230. sz. * VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Arm. 54 fillér.Hírlap AIMUMPWKVFI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAC­S APJA A magyar küldöttség a Mongol-Magyar Barátság T­ermelőszövetkezetben A magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár János­nak, az MSZMP KB első tit­kárának a vezetésével csü­törtökön, mongollal tartózko­dásának negyedik napján, gépkocsin az Ulan Batortól mintegy 90 kilométerre fekvő Erden faluba látogatott és megtekintette a „Mongol—Ma­gyar Barátság” termelőszövet­kezetet. A magyar küldöttséget vi­déki útjára elkísérte J. Ce­­denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök. D. Molomd­­zsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, első miniszterelnök­helyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezé­sükkor a szövetkezet tag­sága, nevében D. Sagdar elnök üdvözölte, ősi mon­gol szokás szerint kumisz­­szal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállomá­nyának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájában. (A jurta mintegy 20—25 négy­zetméter alapterületű nemez­sátor, szőnyegek, díszítik, be­rendezése három ágy, két ki­sebb szekrény, néhány ülő­hely, egy vaskályha, egy tele­pesrádió és néhány könyv.) A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóver­senyt nézett végig. A verseny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik helye­zettje pedig egy hét-, illetve nyolcéves kislány volt, sok felnőtt előtt A verseny után a vendég­látók néhány vadló ny®ö­reg betörését mutatták be küldöttségünk tagjainak. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a dele­gáció tiszteletére. D. Sagdar­­nak, a szövetkezet elnökének felkérésére Kádár János, a régi mongol szokásnak enged­ve, a legkedvesebb vendég jogán felszelte a frissen sü­tött és feltálalt bárányt. Kádár János pohárköszöntő­jében méltatta a mongol— magyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetke­zet vezetőségének küldöttsé­günk ajándékát: egy keskeny­­filmvetítő berendezést, há­rom filmet és egy vetőmag­kollekciót. Ezután J. Cedenbai mondott pohárköszöntőt. Bensőséges szavakkal méltatta a mongol­magyar barátságot és a szo­cialista Mongólia építésében nyújtott magyar gazdasági és kulturális támogatás jelentő­ségét. Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést ren­deztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tol­mácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözle­tét a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Terme­lőszövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dol­gozóinak, s újból köszönetet mondott a szövetkezetnek nyújtott segít­ségért. Bejelentette, hogy tag­ságuk közgyűlése Kádár Já­nost és J. Cedenbalt szövet­kezetük tiszteletbeli tagjává választotta. Közölte azt, is, hogy a közgyűlés határozatá­nak megfelelően a barátság jeléül egy ezüstvere­tű kantá­ros és nyerges lovat ajándé­koznak a magyar küldöttség vezetőjének. Kádár János átvette a tisz­teletbeli szövetkezeti tagságát igazoló könyvet és a lovat, s meleg szavakkal mondott kö­szönetet. Ezután Kádár János beszé­det mondott. Elismeréssel szólt a gazdaságban látottak­ról, majd a két ország együtt­működéséről. Megállapította: „Pártjaink és országainkk barátsága szilárd, fejlődi**. A mongol—magyar barát­ság a békeszerető erőket szolgálja.” J. Cedenbai beszédében méltatta a magyar népnek a szocializmus építésében kiví­vott sikereit, majd kijelentet­te: „a mongol és a magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalásai tovább erősítik or­szágaink barátságát, örvende­tes dolog, hogy nézeteink min­den kérdésben megegyeznek”. Küldöttségünk a késő dél­utáni órákban visszatért Ulan Bátorba. A helytállók dicsérete Az éjszakai határ csend­jét nemegyszer veri fel ilyenkor őszidőtájt a trak­torok zúgása. A holdvilág­­talan koromsötét éjszaká­ban itt is ott is találkozni fénycsóvával, amely megvi­lágítja a barázdát, s mész­­száré hirdeti a szorgalmas ember hősiességét, helyt­állását. Egyáltalában nem túlzás a megjelölés: hősiesség, helytállás. Hiszen nemcsak szorgalom, igyekezet kell ahhoz, hogy valaki az egy­mást követő éjszakák során — akkor, amikor mások al­szanak — magánnyal, hi­deggel, nem egyszer eső­vel, sárral dacolva rója a barázdát. Nagyon is érthető és helyes, hogy a gépállo­mások és állami gazdaságok traktorvezetői az éjszakai műszak teljesítményei után ötven százalékkal nagyobb fizetést kapnak, mint ugyanolyan nappali telje­sítményért. Akik rendesen dolgoznak azok nagyon is megérdemlik. S helyesen cse­lekednek azok a szövetke­zetek is, amelyek az éjszaki műszakban dogozó traktor­vezetőiket fokozottabban megbecsülik az anyagi ja­vadalmazással. Az őszi hetekben, hóna­pokban mindig nagyon bő­ségesen kijut a munkából a mezőgazdaság dolgozói­­­nak, s azoknak, akik ilyen­kor különböző irányító posztokon igyekeznek segí­teni. Az idén a szokásosnál is több tennivaló torlódott össze. Így aztán nemcsak azért vár jóval több egy­­egy emberre, mert az őszi munkákhoz — mindenek­előtt az őszi betakarítás­hoz — nincs elegendő gép, hanem azért is, mert az el­múlt évtizedekben jelentő­sen csökken a mezőgazda­ságban dolgozók aránya, s közben a termelés belterjes fejlődése következtében na­gyobb területről, nagyobb mennyiségű terményt kell biztonságba helyezni. Az idén mindezt tetézi, hogy az időjárás alakulása miatt azoknak a munkáknak a zömét, amelyet egyébként szeptemberben szoktak el­végezni, októberben lehet csak ,,letudni'’. Ennek elenére nem vál­lalhatja azt egyetlen szö­vetkezeti közösség vezető­sége, s tagsága sem, hogy tetemes károk keletkezze­nek a na­gyon nehéznek mutatkozó ősz, s a közelgő tél m­iattt nem vállalhatja, s nem is akarja vállalni. Ezt nem a szavak, hanem a tettek igazolják. Azoknak a tettei, akik két műszakban üzemeltetik gépeiket, s a® éjszakákat is végig dolgoz­zák, azoké, akik a nappa­lok minden percét kihasz­nálják, s nagy teljesítmé­nyekkel teremtik meg az alapját az őszi vetésnek, vagy a gyorsabb üze­mű be­takarításnak. A gépekkel dolgozók helytállása min­den gazdaságban az egyik legfontosabb letétele a si­kernek. A traktorvezetőikre, a munkagépkezelőkre vár a vetés előkészítés talajmun­­kája, a vetés, az őszi mély­szántás csaknem teljes egé­szében, rájuk vár az ezer és ezer mázsa termény el­szállításának jelentős há­nyada. Nagyértékű, nagy­teljesítményű gépekkel dol­goznak. Nagy a felelőssé­gük is, hiszen a gondjaikra bízott gépek teljesítőképes­ségének maximális kihasz­nálása az egész szövetke­zet sorsára, helyzetére ki­hat. Nem kisebb a felelőssé­gük azoknak sem, akik dol­gos két kezükkel fáradoz­nak az idei termés bizton­­ságba helyezésén, s nem ki­sebb jó helytállásuk fon­tossága, jelentősége sem. A cukorrépaásás, fejelés, a kukorica- és burgonyasze­dés rendkívül nagy fárad­sággal jár. Idősebbek, fia­talabbak — mint eddig na­gyon sok példa mutatja — korántól későig fáradnak azért, hogy ami megtermett valóban az embert gyara­pítsa. Társadalmunk minden elismerését megérdemlik azok, akik a mostani ne­héz, sok munkát adó he­tekben , szorgalmukkal bi­zonyítják: mindent meg­tesznek, hogy idejében vé­gezzenek valamennyi őszi teendővel. A jól végzett munka tudata megelége­déssel tölti el az embert — jóleső érzés. A munka zö­me, nagyobb hát vala­m ég visszavan. Valószínű hve a későbbi hetekbe a mai­nál is kedvezőtlenebből é le­znek a munkakörülmé­­nyek, s még Tv».orvosi­szük­­ség lesz a helytállásra. Az őszi munkákkal nehéz évet zárnak a gazdaságok, ne­héz munkakörülményeket hagynak maguk mögött. A sok nehézség ellenére — ma már biztonsággal meg­állapítható — eredményes is az esztendő. Érdemes e hát fáradoznia, érdemes helytállnia mindenkinek, mert ezzel saját maga, csa­ládja és az ország népének boldogulását is szolgálja. Almási István Mintegy 90 vagonnyi étkezési burgonyát raknak prizmákba a MÉK tárolótelepén, a Seregélyesi út mellett. A munkát Bodó Gyula tárolási felelős irányítása mellett egy 25 főből álló brigád végzi. Magyar tudósok román kitüntetése A Román Szocialista Köz­társaság Tudományos Akadé­miája kiemelkedő tudományos tevékenységük elismeréseként Rusznyák Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­két, nemzetközi tekintélyű bel­gyógyászt és kutatóorvost, Er­­dey-Grúz Tibort, az Akadémia főtitkárát, a fizioke­mia és az elekrokémia kiváló művelőjét és Miskolczy Dezső aka­démikust, neves ideg- és elme­gy­ógyászt tiszteletbeli. Hajós György akadémikust, a ma­gyar matematikai iskola egyik tekintélyes képviselőjét pedig levelező taggá választotta. Az akadémiai tagokat megillető aranyjelvényeket és tagsági igazolványokat Mihail Rosianu nagykövet csütörtökön nyúj­totta át a magyar tudósoknak a román nagykövetségen. Az ünnepélyes átadáson je­len volt Böjti János külügy­miniszterhelyettes. Lugossy Je­nő művelődésügyi miniszter­­helyettes, továbbá az akadémia, elnökségének több tagja, a Kül­ügyminisztérium és a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa. Mihail Rosianu a kitünteté­sek átadásakor mondott be­szédében hangsúlyozta, hogy a román és magyar tudósok, valamint a két akadémia kö­zött gyümölcsöző az együtt­működés s ennek fejlődése mindkét ország, érdeke. A most kitüntetett magyar tudósok nagymértékben járultak hozzá az egész világ tudományos kincsestárának gazdagításához és a két nép testvéri barátsá­gának erősítéséhez. A kitüntetett tudósok nevé­ben Rusznyák István mondott köszönetet. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke jelentést tett a faanyag­gal folytatott gazdálkodás el­lenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést meg­vitatta, elfogadta és a faki­termelés, feldolgozás, felhasz­nálás, a fával való takarékos­ság, valamint a fahelyettesí­tő anyagok termelésének anya­gi ösztönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előter­jesztése alapján a kormány határozatot ho­zott az idegenforgalom to­vábbi fejlesztésének irány­elveiről, s felhívta az illetékes minisz­tereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről­, a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák, menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztató­ját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. A faanyaggal folytatott gaz­­dálkodás ellenőrzésének ta­pasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megállapít­ja : a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 szá­zalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 százalékkal emelkedett. Új erdők telepítésével, illetve a meglévők felújításának ered­ményeként­ az ország erdőte­rületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalék­ra emelkedett. A második ötéves terv so­rán megteremtettük az alapo­kat a korszerű fafeldolgozás­hoz és fejlődés tapasztalható a fát helyettesítő anyagok al­kalmazásában is. Ez a szén­­bányászatban és bizonyos fo­kig a göngyöleggyártásban kezdenek elterjedni. A népgazdaság fejlődésé­vel együtt jár, hogy több faanyagot használnak fel. A faimport mennyisége és ér­téke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az in­dokoltnál aránytalanul na­gyobb volt. A kormány megállapította : szükséges, hogy a fával való (Folytatás a második oldalon.) Az eszamajori gépműhely­ben folyamatosan javítják az erő- és munkagépeket.

Next