Fejér Megyei Hírlap, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 230. (231.) szám
Péntek, 1965. október 1. FENT ÉS LENT A magyar nyelvben a fent és a lent — határozó szavak a dolgok, tárgyak helyének megjelölésére szolgálnak. Használjuk ezeket persze más értelemben is. Manapság meg egyenesen divat úgy használni ezt a két szót, mint fent: az üzem, a gazdaság vezetői, lent: az üzem, a gazdaság dolgozói — és így tovább. Mintha az volna a dolgok legtermészetesebb rendje, hogy a vezető fent van ahelyett, hogy inkább elöl lenne... Az elöl — különösen érvényes azokra, akiket a pártszervezet állított az élre, a kommunisták elé, vezetőnek. És ha ezek az elvtársak összetévesztik a ..fentét” és az „elölt” — kátyúk támadnak a munkában. Most, a sürgető őszi munkák idején — de ugyanígy nyáron és tavasszal is —, nagy jelentősége van annak, hogy a pártszervezet vezessen, élen haladjon. Az egyik gazdaságban — például — úgy érezték, jó lenne, ha vasárnap is folyna a munka. Ki tudja milyen lesz ez idő a következő napokon, használjuk ki a vasárnapot is — mondták ki. A gazdaság vezetői megbeszélték egymással — vasárnap dolgozni kellene. Egyetértett ezzel a pártszervezet vezetősége is. Úgy látszott, minden rendben van, vasárnap mindenki sürögni fog a földeken. Nem így történt. A vasárnapi munka — elmaradt. Elmaradt — többek között — azért, mert a pártszervezet vezetői „fent” érezték magukat és nem elől. Az emberek igénylik a meggyőzést, magyarázó, felvilágosító szót. Egyik-másik termelőszövetkezetben elgondolkoztató véleményt hallottam az emberektől. — Nem ér rá a titkárunk beszélgetni, létszámra nem is látjuk. Hozzá kell tennem, hogy a szóbartlevő párttitkár elvtárs nagyon is érzékeny volt az ilyen véleményekre. Éppen ezt megelőzni gondolta, hogy a termelőszövetkezet egyik gazdasági ágazatát, fogja politikai munkája mellett vezetni. Az eredmény: az előbbi vélemény. Hogyan történhetett ez? Az emberek azt látták csupán, a párttitkár „fenn” van a vezetésben. Intézkedik gépekről, munkákról. Ez töltötte ki ideje — és gondolatai — javarészét. Egy ideig nem vette észre, hogy ennél sokkal fontosabb lett volna elöl állni, maga mögé felsorakoztatni a kommunistákat, a szövetkezet minden tagját, a közös feladatok megoldására. Beszélgetni a gondokról, örömökről, „lent” élni az emberek között, ott, ahol végső soron a tervek, célkitűzések sora eldől. Nem egy olyan termelőszövetkezeti titkárt ismerek, akik minden gondban osztoznak a tagokkal. Ezeket az elvtársakat senki sem marasztalja el. Nem, mert állandóan az emberek között vannak, szinte rajta tartják kezüket a gazdaság pulzusán, az emberek hangulatának, gondolatainak ismerői. Persze, ezek a párttitkárok nem maguk végzik ezt a munkát, ott állnak mögöttük a pártszervezetek tagjai, a minden gazdasági egységben kialakított pártcsoportok. (Így van ez például Mezőfalván, vagy Perkátán — és más helyeken.) Így sikerül minden munkánál olyan közhangulatot kialakítani, hogy a termelőszövetkezet tagjai, vagy az állami gazdaság dolgozói, személyes ügyüknek érzik a közös ügyet. Csak ez lehet az útja a gazdaság, a pártszervezet vezetősége állal közösen kialakított célkitűzések végrehajtásának, az egység kikovácsolásának. Az egyetakarást a vezetésben viszonylag könnyű kialakítani, vagy a párttaggyűlésen egyetérteni a határozatokkal. De a kommunisták a traktoron, a vetőgépen, vagy az istállóban is munkálják az egységet — sokszor sógorok, szomszédok, rokonok tudatát formálgatva. És jó dolog, ha mindig elöl érezhetik maguAmikor 1964. végén összeült a Könnyűfémműben a kommunisták parlamentje, sikeres évet tudhattak maguk mögött. Mégis, amikor a decemberi párthatározat feladatainak tárgyalása napirendre kerül, átforrósodott a hangulat. Volt miről vitatkozni, hiszen a célkitűzés nem kis feladatok megoldását jelentette. Leégési százalék, kihozatali százalék, normarendezés, technológiai fegyelem, importmegtakarítás és sorolhatnánk a témaköröket, amikből a fizikaiak, műszakiak merítették mondanivalóikat. Annak idején beszámoltunk erről a tanácskozásról. Idéztük az egyik felszólalót: A présgépek állása minden perccel húsz forintot vesz ki a kollektíva zsebéből’’. S a másikat: „A leégési százalék csökkentésével minden tizedmilliókat jelent.” Most, kilenc hónappal a tanácskozás és a cikk megjelenése után Borbás Sándorral, a vállalat párttitkárával beszélgettünk: mi valósult meg a célkitűzésekből, mennyivel jutottak előbbre a decemberi párthatározat „kamatoztatása” útján? — Ami a 800 tonna terven felül ígért húzott félgyártmányt illeti, nem kell szégyenkeznünk. Eddig a présmű kollektívája 334 tonnát, a hengermű pedig 318 tonnát adott pluszként. Ennyivel kevesebb importot kell behoznunk. Reméljük, a közeli napokban elkészülő módosított intézkedési terv nyomán a negyedik negyedév meghozza a még hiányzó mennyiséget is. —Mutatkozik-e javulás a túlóra felhasználásnál? — Eredményeink azt mutatják, hogy műszaki vezetőink megértették annak szükségességét, hogy minél kevesebb túlóra kerüljön felhasználásra. Féléves szinten nem volt kimondottan termelésre fordított túlórák. Igaz, újítás bevezetésére, rendkívüli üzemzavar elhárítására vettünk igénybe túlórát, de ez minimális. Az említett értekezlet egyik legfontosabb témája a norma és technológiai fegyelem kérdése volt. Egyöntetű volt a véleményünk, hogy a 130—150 százalékos tervteljesítések helyett 100 százalék körüli, egyenletes teljesítést kell elérni. Ez a temró biztosítja a mennyiség mellett a minőséget is. A norma karbantartást július 1-re minden ütemben befejeztük. A beérkező adatok és a tapasztalat szerint ez ott hat, mindig azt mondhatják, tegyétek azt, amit mi... Ezzel válnak társaik vezetőivé, mert példájukkal, meggyőző szavukkal sorakoztatják fel őket maguk mögé A kommunisták, a kommunista vezetők szótárában a „fent” inkább jelentse azt, hogy elöl lenni, a legtöbbet, a legjobbat adni a köznek, a „lent” dolgozókat felsorakoztatva maguk mögé, együtt harcolni a nemcsak kitűzött, de megértett, célok eléréséért. Vincze István sikerült a legjobban, ahol a műszakiak megértették tőnek, vésünk célját. Az eltelt idő azt igazolja, hogy reális volt a szigorítás, mert éppen azokon a helyeken, ahol korábban mindennapos volt a 130 százalékos teljesítés, most a rendezett normákkal a 100 százalék közé tömörülnek a teljesítmények. Kimagaslóan jó az eredmény a préskovácsműhelyben, ahol korábban a legtöbb baj volt. Itt a technológiai és normafegyelemmel együtt a munkafegyelem is szilárdabb lett. Érdekes képet mutat a normarendezés utáni időszak a présműnél. Itt még mindig nem tudtak túllépni a 90 százalékos teljesítésen. A norma és tényleges teljesítés közötti összeget természetesen megkapják, hiszen a kihozatali százalékot több mint két százalékkal javították, s az ezután járó prémium igen jelentős. A minőség javulásának valamennyien örülünk, de azt szeretnénk elérni, hogy a minőség mellett a mennyiségi mutatót is „hajtsák fel a százasig”. A kétszázalékos minőségjavítással közel nyolcmillió forintot írnak jóvá a vállalati nagykönyvben, s reméljük, rövid időn belül a minőségi munka mellé a mennyiségi is felsorakozik. Türelmesek vagyunk, hiszen fiatal üzemről van szó, s a mostani eredmények már biztatóak. Naponta kérünk jelentést az üzemből, s ott, ahol nem érte el a napi teljesítés a kívánt százalékot a helyszínen próbáljuk megoldani a nehézséget. A vállalatnál az egyik legfontosabb gazdasági mutatóként kez°lik a leégési százalékot. Hogy miért? Azért, mert 0,2 százalékos javuláslyett ma már 29 brigád 216 fővel vallja magáénak a jobb eredmények elérésének szükségességét. A szerszámműhely 35 fővel a szocialista műhely címért küzd. * Nem oldottak még meg mindent. Nem is ez volt a cél. A decemberi párthatározat és az ennek nyomán készült politikai-műszaki intézkedési terv rövid és hosszútávú feladatokat jelölt meg a Könnyűfémmű kollektívája számára. S e feladatok végrehajtását folyamatosan szorgalmazzák, ellenőrzik a gyár kommunistái is. Bogdán Zoltán A decemberi párthatározat nyomában A Könnyűfémműben is előbbre léptek MEGÉRKEZETT a legújabb típusú »Stereo« lemezjátszó ára: 2500,— Ft. Az érdeklődőknek október 1-én, 4-én és 8-án 16—18 óráig bemutatjuk működését ! MŰSZAKI ÁRUHÁZ Székesfehérvár, Március 15. a. 6194 Fejér megyei Bírlap egymillió pluszt jelent És fordítva is. Betervezett leégési százalékunk 3,1 volt. Ezzel szemben a tény 2,9, tehát 0,2 javulást értünk el. Szeretnénk ezt a szintet megtakarítani a negyedik negyedévben is, mert sokat hoz a „konyhára”. Az eredmények mellett a rosszat sem hallgatják el A vállalati szinten tervezett kihozatalt nem tudták olyan szinten tartani, ahogyan azt korábban tervezték. Nem nagy a lemaradás, de az eredmény jobb is lehetne. A többletként felhasznált tuskómennyiség rontja ugyan az eredményt, de ha összességében nézzük a javulást, feltétlen előrelépésről számolhatunk be. Utoljára hagytuk a szocialista brigádmozgalom szerepét. Távolról sem kis jelentősége miatt, hanem azért, hogy érzékelhetőbb legyen a szerep, amit a brigádok vállaltak abból a munkából, ami ezekhez az eredményekhez vezetett örvendetes, hogy azokon a munkahelyeken, ahol olyan magas volt a teljesítési százalék, a laza norma miatt most újabb brigádok alakultak és kimondták a végső szót: kell és lehet is javítani az eddigi eredményeken. A présműben két új brigád alakult, összességében pedig a régi IS brigád 183 tagja be. spin a ^DtutatneftLi ICoeremü A hőerőmű építői tervszerűen haladnak a munkálatokkal. A napokban emelték a helyére az erőmű 150 megawattos, 130 tonna súlyú generátorát, amelyet különleges vasúti kocsival szállítottak a helyszínre. (MTI) fotó : Balassa Ferenc felvétele) A Vasműből jelentjük Az idén a Vasműben a vaslekedést, amelyet 97—98 szásútikocsi tartózkodási idő tertalékban betartanak. Több területen fordulat következett be. Ezt az időt, s a miatta fizetett bírságot, az úgynevezett ,,kocsiálláspénzt’’ minimálisra csökkentették. Tavaly az év első kilenc hónapjában tíz millió forintot is meghaladta ez az összeg, az idén ugyanezen időszak alatt annak tizedét, az egy millió forintot sem éri el A kocsitartózkodási eredményes csökkentésével kapcsolatban a Vasmű szállítási szakemberei elmondották, hogy az alapanyag osztály és a szállító vállalatok jobb együttműködésével egyenletesebbé tették az anyagbeérkezést, az anyagáramlást úgy, hogy általában elegendő idő van a beérkező anyagok kirakására. A dunaújvárosi MÁV vasútállomás és a gyár közötti menetrendszerűvé tették a kerAz irányvonalak képzése is hozzájárul a tartózkodási idő csökkentéséhez. Az idén az év elejétől kezdve hétszáz irányvonatot képeztek a vasműben, amelyeket az ország különböző részeiben, vagy a határokon túlranra nyitottakégében a gyáron belül bevezették az egyes nagyüzemek grafikon szerinti kiszolgálást. Ezzel a módszerrel meghatározott időben rendszeresen kielégítik az üzemek vasúti kocsi igényeit, egyben jobban kihasználják a vontató gépek kapacitását is. Hozzájárul a javuláshoz az is, hogy a vasmű üzemeiben dolgozó szállítási felelősök így fegyelmezettebben végzik munkájukat, mert hanyagság esetén nem marad el a bírságolás. Ugyanakkor prémiumfeladattá tették a kocsiállások csökkentését. . Csórón a termelőszövetkezet vezetői régebben mérlegelték már a kapások termésével kapcsolatos feladatokat, a szövetkezet elnökének gondja mégsem enyhült. Szerinte nem elég ugyanis egyszer kimerítőn mindent megvitatni, és eltervezni, hiszen a feltételek a napok múlása közben módosulhatnak. Például : az idő — amely előnyösen szólt közbe a termés alakulásába — egy-egy kedvezőtlen időpontban hozott esővel gáncsot vethet a betakarítási munkákban. Sok a termény, kevés a gép Egymás mellé állítva a saját erőket és a mezőről betakarítandó termés mennyiségét, bizony komoly oka van az aggodalomnak. A termés és a szállító kapacitás között nagy az eltérés: a kelleténél jóval kissebb az utóbbi, s a hiányt csak a munkaszervezés, valamint az emberi- és gépi erő felhasználásának maximális tervszerűségével tudják pótolni. Csigó Jenő elnök emlékezetből sorolja a betakarítandó termés tételeit, összegezve ez 225—230 súlyvagon. A jelentősebb termények: 40 vagon réti széna, 80—90 vagon másodvetésű kukoricaszilázs, 50 vagon csöves kukorica, 45 vagon takarmányrépa. Szedési és szállítási munkáik szervesen egymásba kapcsolódnak. Közben — mint az mindenütt — az előbbiekkel összeolvadtan halad az őszi vetés. A rendelkezésre álló saját vonóerő pedig: Tizenöt kétlovas fogat, s néhány gép. Egy Szuper Zetor, kettő UR 28-as és egy tehergépkocsi. Ezen kívül három nagyteljesítményű erőgép a gépjavító állomástól. Érdek és érdekeltek Ha mindezt komplex üze-melésben tudnák alkalmazni, a feladat lényegesen megkönynyülne. Erre azonban nincs mód. A családi gondozásra kiosztott kapások termésének betakarítása bonyolultabbá teszi a feladatot, a komplex munkaszervezés előnyeit egész jelentőségükben nem tudják érvényre juttatni. Számolnak azzal, hogy amint a szorgalmas családok egymást előzve, végeznek területeik különféle termésének szedésével , sürgetőn jelentkeznek majd az elszállítás igényével. Ez pedig azt jelenti: a behordásra szánt fogat- és gépi erőt úgy kell elosztani, hogy a szövetkezet és az egyes családok érdekeinek megfelelően működjék. Amint az egyes munkák befejeződnek, másikak megindulnak, naponta mintegy 7—8 vagon különféle terményt kell a kijelölt tároló helyre szállítani. Ilyen körülmények között szinte nélkülözhetetlen, hogy maguk az érdekelt családok és a fogatokat, gépeket kezelő szövetkezeti tagok is sorrendtartó, igen becsületes magatartást tanúsítsanak. A vezetők csak úgy képviselhetik helyesen mind a közösség, mind az egyes tagok érdekeit, ha mindenki tisztességgel segíti őket tervszerű irányításukban. Házakhoz—górékhoz Nem hiába gondolnak erre Csórón — és erre másutt is fordítsanak elég figyelmet — a termelőszövetkezet tagjai. A sok táblában lévő különféle kapások közül egyiket-másikat 4—5 kilométerről kell eljuttatni a faluba. A területek művelői mindenben segédkeznek, rakodási munkaerőben előreláthatólag így nem jelentkezik nagyobb hiány. Mivel azonban mindenki a maga természetbeni járulékát mielőbb otthon, a saját góréjában, vagy padlásán akarja tudni, ez szerteágazóbbá teszi a folyamatot, sok felesleges időpocsékolást, üres járatot hozhat. Mintegy 80—90 család vett részt a kapások művelésében. Gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy a kis létszámú szállító erőknek ennyi otthonhoz kell szállítania a termést. De mivel csaknem ugyanenynyi családnak volt év közben három-négy féle növénye, a valóság az, hogy ez a családi házakhoz, górékhoz vezető út háromszor-négyszer megismétlődik, mire a betakarítás véget ér. Teljesen érthető és jogos tehát, hogy a szövetkezet elnöke és munkatársai fegyelmezett magatartást, sorrendtartást kívánnak mindenkitől, segítségül pedig máshol nélkülözhető szállító kapacitást remélnek az illetékes szervek közbenjárásával. Mert, amíg egyik kézzel teljes igyekezettel és sikerrel végzik a vetést Csórón, a másik kézzel eredményesen és könnyebben birkóznak meg az őszi termésbetakarítással, mások segítőkészségét is érezve maguk mögött. K. Hegedűs Péter Szállítási terv — a közösség és a családok érdekében