Fejér Megyei Hírlap, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
CNO Irik, művészek Marianncsaron A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutatóintézetének klubja gazdag, sok érdekességet tartalmazó programot állított öszsze az idei évre is. Legnépszerűbbek az ismeretterjesztő előadások és az írókkal, művészekkel való találkozások. Dobozy Imrének, Veres Péternek életét, munkásságát sokan ismerik már színes, sok élményt és újat nyújtó előadásaikból, amelyeken még a műhelytitkokból is elleshettek valamit a klubtagok. Az idén — a fiatalok kérésére — először Baranyi Ferencet látják vendégül. A náluk járt Színészek, előadóművészek közül legtöbben Kiss Ferenc előadóestjére emlékeznek szívesen. A csodálatos versek, a rövid prózai alkotások, a színészélmények tolmácsolása mellől még a szalonnasütés romantikája sem hiányzott, amelyen a művész családját is vendégül látták. Az idén első alkalommal az opera és onerett kedvelőinek kedvezve Dvarkovics Máriát hívják klubjukba. (fejér megyei. I =«.»■ ____ 1 Ara: 5« fHler. tlbhlVX(MW01$. ... .'T\ m.4€ prot*t4wt*t "comDweiwh Az EAK várja a magyar kormányfő látogatását A kairói sajtó több cikkben foglalkozott a magyar—egyiptomi kapcsolatok fejlődésével és jelezte, hogy Kállai Gyula látogatása alkalmából gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális egyezmények aláírására is sor kerül. A lapok megírták, hogy az EAK gazdag programmal várja a magyar vendégeket: hivatalos tárgyalások szerdán és vasárnap lesznek, közben pedig a Heluámi Vasmű és Textilgyár, a Piramisok, az Asszuán, Nagygát, a Kimavegyiművek, Luxor és Karnak meglátogatására kerül sor. A program kulturális része múzeumlátogatásokat tartalmaz. Zakaria Mohieddin miniszterelnök és felesége kedden vacsorát ad a magyar kormányfő és felesége tiszteletére. A vacsora-meghívást Kállai Gyula és felesége jövő hétfőn viszonozza. A mai gyár delegáció szállása a heliopoliszi Rubben köztársaság palotában lesz. Az Akhbar hétfőn közölte Kállai Gyula nyilatkozatát, címében kiemelve, hogy a két ország együttműködése szüntelenül fejlődik és hogy a magyar kormányfő látogatása elmélyíti majd a két nép barátságát. A Gumhurija Kállai Gyula életrajzát ismerteti. Az Ahram bejelentette, hogy a kormány bizottságot nevezett ki, amely dr. Szolimán Huzajen-nek, a kulturális ügyeik miniszterének elnökletével hivatalosan elkíséri a magyar vendégeket az EAK-ban minden útjukon. A Masza közölte, hogy a magyar kormányfőt a repülőtéren kedden délben Zakaria Mohieddin miniszterelnök fogadja és elkíséri a Kubbeh palotába. (MTI) A szocialista nemzeti efjúlég útépítés kérdései az MSZMP Fejér megyei susztivingák Ménén Hétfőn, miatalár 34-én ülést tartott az MSZMP Fejér megyei Bizottsága. A pártbizottság két napirendi pontot tárgyalt meg. Elsőként a szocialista nemzeti egység alakulásának helyzetéről és erősítésének feladatairól elhangzott referátumot vitatta meg a pártbizottság. Előadó Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára vett. Bevezetésként a referátum megvilágította a nemzeti egység gondolatának történelmi hátterét. Utalt arra, hogy a második világháború alatt, a nemzeti egység jegyében jött létre a különböző ellenzéki pártok, politikai irányzatok háborúellenes antifasiszta együttműködése. Az együttműködés ösztönzője a kommunista párt volt, amely már akkor nyíltan hirdette távolabbi célkitűzését, a szocialista társadalom létrehozásának programját. A felszabadulást követő termelés megindítása, az újjáépítés, a közélet demokratizálása már a népi nemzeti egység jegyében indult, s valósult meg. A szocialista nemzeti egység megvalósításának tényleges folyamata ezen előzményekre támaszkodva, a fordulat éve után vált konkrétan megvalósítható célkitűzéssé. Részletesen elemezte a bezámoló a társadalom struktúrájában bekövetkezett változást "a munkásosztályon, a parasztságon belül és az értelmiség soraiban. Hangsúlyozta: Ha társadalmunk jelenlegi arculatát, összetételét tekintjük, világosan beigazolódik előttünk az a megállapítás, hogy „ma már nincsenek olyan osztályok, vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal.”. Mint a cilkongresszus határozata megfogalmazta : „A szocialista nemzeti egység egész politikai tartalma harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a békéért, a nemzeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglévő belső ellenséges erők és tendenciák. ellen”. Úgy véljük, ezekben az alapvető célokban népünk többségének felfogása egységes. Ám az egyetértés különböző fokú és következetességű. Miből adódnak a különbségek? Erre is választ keresett a referátum. Többek között abban látta a pártbizottság beszámolója ennek okait, hogy bár dolgozóink 95 százaléka a szocialista szektorban tevé- kenykedik s helyzetüknél fogva közös érdekük a szocializ- mus minél eredményesebb épí- tése, ugyanakkor még jelen-tős különbözőségek is vannak. Még megvan az érdekek rész-leges eltérése a városi és a falusi lakosság, az ipari munkásság és a parasztság között. Ezen túlmenően a városi la ,kosság belső rétegeződésében, s a falu belső tagozódásában is még jelentős ellentmondások , tehetőségei adódnak. Magában a munkásosztályban is érezhető a különbőség a régi „törzsökös” munkások és a nemrég beáramlottak gondolkodásmódja között. Ez utóbbiak egy része a városi és falusi kispolgárság gondolatvilágát tükrözi. A nemzeti egység szocialista jellegét nem lehet másképpen biztosítani, mint a szocializmus fejlődését gátló jelenségek elleni harccal, osztályharccal. A szocialista nemzeti egység politikája tehát nem az osztályharc megszüntetését, hanem annak új, formáiban változott szakaszát jelenti. Szövetkezeti dolgozó parasztságunkról szólva megállapította a beszámoló, hogy ma már folytatás a második oldalon.) Beszélgetés a munkásokkal Nincs olyan ipari, vagy mezőgazdasági üzem, ahol az egymást követő termelési, szervezési, bérezési,s politikai feladatok megoldása nélkülözhetné a dolgozók beleszólását és alkotó részvételét. Az 1966. évi tervfeladatok végrehajtása, a munka hatékonyságának fokozása, gazdaságirányítási rendszerünk további fejlesztése is a dolgozókkal való rendszeresebb tanácskozást, véleményük kérését, tapasztalatuk és őszinte cselekvőkészségük magasfokú hasznosítását követeli meg. Nagyon nehéz helyzetbe kerül az az igazgató, főmérnök, vagy szövetkezeti elnök, aki úgy kísérli meg az egyes feladatok végrehajtását, hogy a dolgozók tapasztalatát, segíteni akarását figyelmen kívül hagyja. Az a feladat, amit nem értenek az emberek, amellyel értelmileg és érzelmileg nem azonosulnak, amelyben nem látják pontosan a saját helyüket és felelősségüket — bármilyen precíznek is tűnik a műszaki, technológiai előkészítés — a valóságban csak félmunka marad. És a félmunka — nem munka. Rendkívül tanulságos ezzel kapcsolatban az, ami egyik nagy gyárunkban történt. A gyár több fontos szerszámgéppel nemzetközi kiállításra készült. Az állításon való eredményes szereplés a gyár többéves folyamatos termelését volt hivatva megalapozni. A határidő szorított, a bemutatásra kerülő szerszámgépek összeszerelése azonban egyre jobban összebonyolódott. Jóllehet pontosak voltak' r, ' műszaki leírások, a szerelőcsarnokban mégis egyre több volt a baj. A szereldéből kikerülő gépek nem működtek, mert a szerelési munka egyes fázisaiban egyesek hibákat követtek el, gondatlan munkát végeztek. A tarthatatlan helyzetben a gyár munkásból lett igazgatója a munkásokhoz fordult. Behívott a végszereldéből az irodájába nyolc idős, tapasztalt munkást. „A segítségüket kérem — mondta. — Látják mi megy a szereldében. Ha néhány napon belül nem leszünk úrrá a helyzeten, kénytelenek leszünk visszalépni a kiállításon való szereplésről. " S az őszinte szóra őszinteség volt a válasz. A munkások elmondták, hogy melyik művezetővel nem tudnak együtt dolgozni, mert durva, iszákos, felülről kezeli az embereket, s kik azok az emberek, akiknél már nagyon régen esedékes lett volna bizonyos bérkorrekciót végrehajtani. Meg kell jegyezni, hogy a nyolcból egyik sem önmagának kérte a béremelést. S amikor ígéretet kaptak a panaszok orvoslására, átvették az új gépek összeszerelése feletti minőségi ellenőrzést Két nap múlva pontosan, rendben haladt a munka. Eltávolították a hátramozdítókat, s a munkások olyan légkört teremtettek a csarnokban, hogy mindenki szívét-lelkét adta a gépekbe, amelyek hamarosan sikerrel szerepeltek a nemzetközi kiállításon. . Ebben a gyárban azóta is rendszer, hogy az igazgató meghívja a törzsgárdához tartozó, tekintélyes munkásokat és elbeszélget velük. Nemcsak kér az igazgató. Elmondja a gyárat ért elismeréseket is, beszél a további tervekről, az üzem jövőjéről, s mindig megkérdezi: „Hogyan látják, mit szólnak hozzá?’’ S a munkások minden ilyen beszélgetéskor számos ötlettel segítik az igazgatót, elmondják a munkások véleményét. Megbeszélik az igazgatóval, mit lehetne jobbá, hasznosabbá tenni. Nem műszaki értekezletek, s nem is közgazdasági értekezések ezek. Őszinte munkásbeszélgetések, amelyeknek foganatjuk van, nemcsak azért, mert köznapi szavakkal ott vannak bennük a műszaki és közgazdasági tennivalók, hanem azért is, mert a munkások által felvetett javaslatok meghallgatásra találnak, s intézkedések következnek. E történet nem séma, recept, de egy alapvető tanulságot szolgáltat, s ez nagyon fontos. A dolgozók véleményének kérése, a gondok megosztása óriási erőtartalék, s egyetlen gazdasági vezetőnek sincs joga ezt lebecsülésből, vagy politikai éretlenségből — figyelmen kívül hagyni. Ma kezdődnek országszerte a termelési tanácskozások. Reméljük, megyénk üzemeinek dolgozói, vezetői is élnek e tanácskozások adta lehetőségekkel . .. Mától lépnek életbe a húsfélék, a tejtermékek és egyes ruházati cikkek új fogyasztói árai Az ez évi népgazdasági terv- vel kapcsolatosan hozott érős bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaként február 1-től egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára emelkedik, ugyanakkor a sertészsír és szalonnafélék, valamint egyes textiláruk és ruházati cikkek fogyaszói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállításokra vonatkozó intézkedések megjelentek az Országos Árhivatal hivatalos lapjában. A Belkereskedelmi Minisztérium kiadta a megváltozott árak jegyzékét, valamint a vendéglátóipari árak új szabályozásáról szóló miniszteri utasítást. A húst, húskészítményeket, tejtermékeket árusító boltokban mindenütt kifüggesztik az árjegyzékeket, amelyeken a változással érintett főbb élelmiszercikkek új ára megtalálható. (MTI) A vaskohászat idei tervéből A vaskohászatban 1966. nem annyira a mennyiség, inkább a minőség javításának éve. Az idén 1 615 000 tonna nyersvasat és 2 288 000 tonna acélt gyártanak, körülbelül 1 százalékkal többet, mint tavaly, a gyártmányok összetétele, minősége azonban ennél sokkal nagyobb mértékben változik. Szinte valamennyi kohászati üzemben megkezdik az idén az eddigieknél értékesebb, szilárdabb acélok egyegy új típusának gyártását! Az egyik legfontosabb feladat a földgázhálózat kiépítéséhez szükséges csövek gyártásának megoldása. Tekintve, hogy a csöveknek 15-30 atmoszféras nyomást ki kell bírniük, nemcsak az acélnak, hanem a hegesztésnek is egészen tökéletesnek kell lennie. A Sütőipari Vállalat III. számú sütödéjében a két meglévő olajtüzelésű kemence mellé még egy kemencét állítanak be a vállalat szerelői Tilmann Ádám brigádvezető irányítása mellett. Az üzem így műszakonként mintegy 10 ezer darab süteménnyel többet tud termelni. A sütést február első hetében kezdik el. A SZOT Elnökségének közleménye A forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján, hétfőn a SZOT elnöksége foglalkozott a február 1-ével bevezetésre kerülő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alapján, a SZOT Elnöksége felkéri a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy hívja fel az illetékes szervek figyelmét a következőkre : — Az állami szervek az ármódosításokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően hajtsák végre. A szabadpiaci árak alakulásának befolyásolása érdekében helyes árutérítéssel biztosítsák, hogy a lakosság igényeit minden cikkféleségből ki lehessen elégíteni. Biztosítsák, hogy az árleszállítással érintett cikkekből hiány ne keletkezzék. Gondoskodjanak arról, hogy az árleszállítás körébe bevont áruféleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségleteinek megfelelő mennyiségű minőségű és választékú termék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükségleteket kielégítő cikkekre, amelyek elsősorban az alacsony keresetű családokat érintik. Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően továbbra is gyártsanak olcsóbb, a választéknak megfelelő áruféleségeket. A tanácsok biztosítják, hogy a szolgáltatások jobban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elégítsék ki a lakosság ezirányú szükségleteit. Intézkedjenek, hogy a végzett szolgáltatások vállalási ideje csökkenjen, a munka minősége javuljon, a törvényes szolgáltatási díjak betartása mellett. A Pénzügyminisztérium, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék a kisiparosok tevékenységét. Gondoskodjanak az érvényes szolgáltatói díjak kifüggesztéséről és betartásáról. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megemelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A SZOT Elnöksége javasolja a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, hogy az érintetett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról 1966. első negyedévében számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szominth politikai kérdésekkel továbbra is szervezetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak, szerezzenek érvényt különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cikkeknél és olyan mértékben kerüljön sor árváltoztatásra, ahogy azt a központi rendelkezések szabályozzák. A leghatározottabban lépjenek fel az illetékes állami szervekkel együttesen azon törekvések ellen, amelyek akár nyílt, akár burkolt áremelés formájában a vásárlók megkárosítását eredményeznék. A SZOT Elnöksége felkéri a társadalmi ellenőrök, mintegy 15 000 fős táborát, hogy továbbra is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kormány határozata az előírtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótársaik, a fogyasztók millióinak érdekében akadályozzanak meg minden esetleges visszaélést. Segítsék a kereskedelmi dolgozókat is feladataik megvalósításában. A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a feladatokról a társadalmi ellenőrök, aktívak megfelelően tájékoztatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megoldásához nyújtsanak segítséget. Intézkedjenek az állami szerveknél a hibák megszünt 0,etep érdekében Budapest, 1966. janué- Abiaa Elnöksége (MTI