Fejér Megyei Hírlap, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

Vasárnap, 1966. június 5. A kapocs szenvedni is tud Ezekben a napokban az ünnepi könyvhét alkalmával jelent meg dr Csiky Ottó: A modern házasság problémája című könyv (Közgazdasági és Jogi Kiadó). Ebben az esetben nem a könyv méltatására tö­rekszem, hanem sokkal inkább néhány gondolatra szeretnék utalni, melyeket a könyv ol­vasása közben nyertem. Sok érdekes témát vet fel a szer­ző a válóperek tanulságai alapján, ezen belül az egyik fejezet a Házasság és gyermek­­ címet viseli. Azt boncolgatja, hogy vajon mennyire össze-­­ kötő kapocs a gyerek és igaz-e , hogy kevésbé könnyelműek az emberek, amikor már gye­rekük van. A szerző az idézett fejezeté-­­ nek első mondatait így írta meg: „A gyermektelen házas-­­ ság „csupán” házasság, de a gyermekes házasság egyben­­ már család is”. Valóban az­ emberek sokk­al több tapin­­­­tatra készek, ha már gyerek is van a családban és külö­nösen a férfiak úgy érzik, az asszony őket megtisztelte az­zal, hogy gyermeket szült ne­kik. Nagyon sok esetben a gye­rek tötte hozott helyre egy­­egy rosszul indult házasságot. Olyan tapasztalataink is van­nak, hogy a gyerektelenség miatt elváltak már emberek. Egy férfi azért adta be a vá­lópert — ez már nem a könyv tapasztalata, hanem az újság­íróé —, mert szerinte az asz­­szony eltitkolta előtte hogy nem lehet gyereke. Valójában az asszony önmaga sem tud­ta, hogy egészségügyi akadá­lyai vannak annak, hogy gyermeket szüljön. A férfi azonban hajthatatlan volt és amint elválasztották őket, nyomban megnősült és a má­sodik házasságából három gyerek származott. Az asszony boldogtalanná vált, mert ő is szeretett volna gyereket, de egyiküknek sem jutott eszük­be, hogy örökbe is lehetne fogadni egy csecsemőt, aki, mint az övéké nőne fel és megszerezné nekik mindazt az örömet amelyet a gyerek nyújthat a házaséletben. A VÁLÓPERES bírók bizo­nyítani tudják, hogy sokkal könnyebb a békítés olyan há­zaspároknál, ahol gyerek is van, mert a felelősségérzet és a ragaszkodás még a megbo­csátást is elősegíti. A gyermek valóban össze­kötő kapocs, de azért érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy érzékeny kis műszer és min­den rendellenességet pontosan észlel. Tudja, ha a szülei kö­zött bajok vannak, a levegő­ből érzi, hogy a családban vihar közeledik. És a gyerek szerved, amikor látja szülei között a rossz kapcsolatot és a kicsapongást. A közelmúlt­ban megismerkedtem egy fér­fivel, aki elmondotta, hogy 1948-ban hazajött a hadifog­ságból és nem talált itthon a családjából senkit. Nem volt menyasszonya sem, akihez tartozott volna. Így hát, ahogy mondani szokták, az első lányt elvette. Nemsokára kis­lányuk született, majd néhány évvel később egy kisfiú. A családi élet kiegyensúlyozott volt, de nem boldog. Szere­lem sohasem fejlődött ki köz­tük, csak éppen a kölcsönös megbecsülés. A férfi ragasz­kodott az asszonyhoz, mint gyermekei anyjához és meg kell mondani, tisztességesen, a szó becsületes értelmében tisz­tességesen élt mellette. A gyerekek is azt látták, hogy a szülők sokra becsülik egymást, őket is erre nevelték. És most egy évvel ezelőtt jött egy asszony, akit a férfi megszeretett, úgy, ahogy férfi nőt tud szeretni, őszintén és tisztán. Elválni még­sem akart, mert tisztességtelen do­lognak tartaná most otthagy­ni az asszonyt a két gyerek­kel. Az élet folyik a maga medrében, legalábbis a szülők azt hitték. Mindaddig, amíg a kislány egy megjegyzést nem tett: „Elmegy, apu?” — „Igen” — hangzott a válasz. A kislány még egyetlen szót kérdezett: „Kivel?” Pedig a gyerek nem látott otthon ve­szekedést, csak a jelek szerint árgus szemekkel figyeli a szü­lők egymással kapcsolatos gesztusait, a beszélgetéseket és a hangnemet. Még talán annyi tartozik ehhez a történethez, hogy a kislány azóta igen sokat csa­varog. AZ ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS tehát szenvedni is tud, sőt szenved is nagyon, ha látja, hogy „csak” miatta maradnak együtt a szülők. A gyereknek szeretetre van szüksége és igényli, hogy a szülei is sze­ressék egymást. Az elmúlt fél évben a szü­lési statisztikák emelkedtek. Örömteli dolog ez, hiszen még másfél-két évvel ezelőtt a folyóiratokban is a fölött vitatkoztak írók és demográ­fusok, vajon hova vezet az a helyzet, hogy nálunk kevés fiatalasszony vállalkozik szü­lésre. A gazdasági helyzet ja­vulása, a társadalmi élet fej­lődése, a létbiztonság teszik vállalkozóbbá a fiatalokat. Azt bizonyítja a terhes asz­­szonyok számának szaporodá­sa, hogy a fiatalok nem önzők és nem csak a kicsi vagy ko­csi között tudnak választani, hanem szeretnének utódot, sőt több gyereket is. Ez a körül­mény arra is enged utalni, hogy több a felelősséggel megkötött házasság és a fia­talok látják jövendőbeli gyer­mekük jövőjét. Korántsem állítanám azt, hogy ma már nincs felelőtlen házasság és nincs olyan eset, hogy csak azért házasodnak össze fiatalok, mert már út­ban van a gyerek. Ilyen is van és házasságon kívül is szüle­tik gyerek. Szomorú sorsa lesz annak a gyereknek, amíg a szülők nem komolyodnak meg és nem teremtenek meg szá­mára is minden olyan felté­telt, amely alatt azt értjük : család. A fiatalok nevelése, egészségügyi és gondoskodás­bel­i támogatása a felnőtt tár­sadalom feladata, hogy minél kevesebb felelőtlen házasság jöjjön létre. De az egymást őszintén és érdek nélkül sze­rető fiatalok kössenek házas­ságot. Náluk biztos, hogy ösz­­szekötő kapocs lesz a gyerek. Lendvai Vera Délutáni napozók. A rádió és a televízió műsorából KOSSUTH RADIO 6.00: Hírek. Időj. 6.10: Zenés műsor 8.00: Hírek. Időj. 8.10: Édes anyanyelvűnk 8.15: Úttörő versenyjáték a 6-os stúdióban 9.25: Vasárnap délelőtt 11.05: Szimf. hangv. Közb. 11.55: Műsor 12.no. H. Hazai lapok. 12.45: Hámos György írása 12.55: Magyar muzsika 13.18: Fantaszták. Zenés Játék bemutatása 14.30: Rádiólexikon 15.00: Molis György portréja 16.in: Hírek. Idős. 16.08: Híres állatok paradicsoma, in: Prometheus keselyűje. Hangj. 16.50: Könnyűzene 17.35: Pillantás a nagyvilágba 17.55: Magyarország—Svájc labdarúgómérk. Közb. 18.45: Gulyás: Első szerelem IP.50: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: H. Idős. Totó 20.10: Könnyű- és tánczene 21.03: XX. szd-i klasszikusok 22.00: H. Időj. Sport. Totó 22.20: R. Strauss szimf. költe­ményei IV. 23.21: Jobbágy K. versei 23.31: Operettrészletek Közb. *A.op. Hírek. Időjárás PETŐFI RADIO 7.36: Ref. egyh. félórája 8.00: Operakalauz 9.00: Népi zene 9.30: Lemezesláda 10.00: Fúvószene 10.28: Beethoven: B-dúr vonósnégyes 11.05: Az erdők esztétikája 11.20: Tánczene 13.00: Fogya és Danyika. Rád­­­át. gyermekeknek 13.35: MTA gyermekkórusa 13.45: Idős. Vízállás 14.00: Szimf. hangv. Közb. 14.25: Könyvek Afrikáról 15.00: A Cannes-i filmfesztivál után 15.10: Ifjúsági Rádió műsora 16.00: R. Strauss: A rózsalovag. Három felv. opera. Közben: 18.16: Könyvhét 1966. 19.30: Jövőheti műsor 20.00: Magyar nóták 20.12: Könyvhét 1966. 20.30: Két vonósnégyes 21.20: Könnyűzene 22.56: Galopp 23.00: Hírek. Időjárás URH 18.30: Hírek. Időjárás 18.35: Két Haydn-szimfónia 19.27: Tánczene 20.10: Bellini-est 21.00: Szovjet népi együttesek 21.21: Mozart-zongoratriók. II. 22.SU­: Hírek. Időjárás TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 8.30: Közv. a moszkvai Vasútkutató Intézetből 9.00: A siker. Dokum.­film 9.35: Foxi Maxi 10.00: Gyermekdalt keresünk. Közv. Prágából 10.45: A Balaton — a Balatonról 11.05: Iskola-tv országos kémia-vetélkedője 16.30: A Keletmagyarország televíziós különkiadás 17.30: Panelos lakásépítés 17.55: Magyarország—Svájc labdarúgómérkőzés 19.50: Tudományos híradó 20.10: Esti mese 20.20: TV Híradó 20.40: Szerencsés flótás. Zenés vígjáték 22.00: Sporthírek 22.10: TV Híradó 2. 22.30: Gusztáv, a szalmaözvegy, Rajzi. Mozi 1966. június hó VASÁRNAP, 5-ÉN. SZÉKESFEHÉRVÁR Köztársaság: A szárnya® Frfi Petőfi: Ameóka éjjel Maroshegy: Harc a banditákkal öreghegy: A tárgyalás Adony: Félelem bére Bakonycsernye: Fő a bizalom Bicske: A vonat Bodajk: Házasság feltéte­llel Cece: A gyilkos halála Csák­vár: Többgyermekes agglegény Dég: Hintán járó szerelem­ Enying: Alain és a néger Ercsi: Fügefalevél Iszkaszentgyörgy: Robbantsunk bankot Kálóz: Szentjános fejevétele Kápolnásnyék: Fény a redőny mögött Kisláng: Jégkorongozóje Lajoskomárom: Iszony Lepsény: Butaságom története Lovasb­erény: Az orvos halála Martonvásár: Tilos a szerelem Mezőfalva: Ketten haltak meg Mezőszilas: Szerelmes biciklisták Mór: A szisztéma Nagykarácsony: Szerelmeseik­ találkozása Pákozd: Volt egyszer egy öregember Perkáta: Az álLA Önügyésné a szó Polgárát: örök megújulás Rácalmás: Folytassa, Kleo! Ráckeresztúr: Egy amerikai Párizsban Sárbogárd: Cica babák Sárosd: Mindenki haza Sárszentmiklós: Egy gyilkosság krónikája Seregélyes: Közönyösök Soponya: Matador Fejér megyei Hírlap FÉRFI ÉS NŐI RÁTHÁK MESTER ANYAGBÓL, több féle színben. MÉRET UTÁN rendelhetők, a RUHÁZATI KTSZ. férfi és női divatszalonjaiban, Kossuth utca 9. és 10. sz. alatt. 4088 ■ 5------­ Ma még előkészületi sza­kaszban van új gazdaságirá­nyítási rendszerünk, mégis mind több jele van annak, hogy egyes területeken az elv jól gyümölcsöző gyakorlattá válik. Ez a jellege az újonnan meg­állapított süldő és malac ár­rendszernek is, amelyet az idő­szakonként különböző, tartási viszonyok, a belekerülési költ­ségek figyelembevételével ala­kítottak ki. A piaci árak hullámzása sok bizonytalanságot teremtett az állattartók körében. A gazda igyekezett a malacozás idejét akkorra beállítani, amikor a legolcsóbban állott rendelke­zésére a felneveléshez szük­séges abraktakarmány. S ha a kereslet-kínálat alakulása folytán a malacárak magasra szöktek, vele együtt nőtt az állattartási kedv, ami a keresletet sokszorosan megha­ladó kínálatot eredményezett a piacon. Az eredmény: ala­csony malac- és süldőárak,­ ami miatt elkedvetlenedett a gazda, még anyakocáját is meghizlalta és értékesítette. A kör a következő évben zárult be, amikor eltűnt a piacról a malac, a süldő, s nehézségek­be ütközött a szerződtető vál­lalat számára is, hogy bizto­sítsa belső húsellátásunk és exportigényeink alapanyagát Az idén is kevés a malac és a süldő. Ma 800 forintot kérnek egy pár választási ma­lacért, holott a nagy kínálat időszakában kétszáz forintos áron cserélt gazdát. Az új szer­ződéses felvásárlási árak vé­get vetnek ennek az értékesí­tési kockázatnak, ébren tart­ják a tenyésztési kedvet ház­táji gazdaságainkban is, hi­szen tisztes hasznok reményé­ben, és nem a­­piaci bizony­talanság légkörében tervezheti meg az állattartó egész évre, ebből a fontos jövedelmi for­rásból származó bevételét. A szerződtetett állatokra vonatkozó árak természetesen közvetve befolyásolják a sza­badpiaci helyzetet is, hiszen eltüntették a bizonytalansági tényezőt a gazda kalkuláció­jából. Évről-évre jelentős mennyiségű abrakhoz és egyéb takarmányhoz jutnak terme­lőszövetkezeti tagjaink, és en­nek folytán közellátásunk fontos bázisa marad a háztáji gazdaságokból származó hús és hízó alapanyag. — Bartha —* A biztonságos sertésnevelés érdekében 301 millió forint értékű gyógyszer Még mindig a nyugtatók vezetnek a­­ szakképzettség kihasználásának lehetőségei Beszélgetés megyénk gyógyszerészeinek helyzetéről és a gyógyszerfogyasztásról Dr. Hegyi Árpáddal és Antal Antallal, a Fejér megyei Ta­nács Gyógyszertári Központ­jának igazgatójával, illetve fő­gyógyszerészével a gyógyszer­­fogyasztásról és megyénk gyógyszerészeinek helyzetéről beszélgettünk. Első kérdésünk így hangzott? — Hogyan alakult az el­múlt években a gyógyszer­­fogyasztás? válasz: — A december 31-én zárult ötéves tervben a gyógyszerfo­gyasztás 156 százalékkal nőtt. Megyénk gyógyszertárai öt év alatt 301 millió forint értékű gyógyszert értékesítettek. Eh­hez a nagyméretű növekedés­hez hozzá kell számítani azt, hogy a termelőszövetkezeti útra lépéssel megyénk lakos­ságának többsége biztosított lett és az ingyenes orvosi ellá­tás, valamint a kedvezményes gyógyszerellátás kedvezően be­folyásolta a forgalmat is. KÉRDÉS: — Vannak-e még divatos gyógyszerek? VÁLASZ: — Igen és mint a korábbiak­ban, most is a nyugtatók ve­zetnek. Legfeljebb annyi a vál­tozás, hogy az Andaxin, a Trioxazin mellett az elmúlt félévben teret hódított a Bis­­pan és a Triospan is. Kétség­telen, hogy a nyugtatók fontos gyógyszerek és felhasználásuk növekedésének nemcsak a di­vat az oka, de azért ez is lé­nyeges szerepet játszik. Ezt bizonyítja, az is, hogy egy-egy influenza-járvány idején olyan gyógyszertárakban, melyek­ben máskor egy hónap alatt 700 doboz Sevenalettát is el­adnak, összesen 213 doboz fogy csak el. Vagyis a tény­leges betegség eltereli a fi­gyelmet az idegpanaszokról. Érdemes még egy divatról beszélni. Ismeretes, hogy a ko­rábbi években nagyon sokan keresték a külföldi gyógysze­reket, még akkor is, ha rendel­kezésre álló magyar gyártmá­nyú szerek nem voltak rosz­­szabb hatásúak. Most már egyre többen megértik, hogy a magyar gyógyszerek jók, és ha szükséges, akkor külföldről is beszerzik a legfontosabb orvosságokat. KÉRDÉS: — Mit hallhatnánk a­ gyógyszertárak fejlődéséről,­­ helyzetéről? VÁLASZ: — Megyénkben 60 gyógy-­­­szertár működik, ebből 50 fa­lun. Csákváron, Szabadbattyán­­ban létesült az elmúlt öt évben új gyógyszertár, hat pedig fel­újításra került. 37 épület van a vállalat tulajdonában, 13 ta­nácsi, 7 pedig magántulajdon­ban van. Nagy gondot okoz: az idegen tulajdonban lévő épü­letet felújítani nem lehet, probléma az is, hogy néhány vállalati tulajdonban lévő ház, vályogfalú, lehetetlen a rend­behozása. A megyei és a járási tanácsok segítségével nem ke­vés összeg került gyógyszertár­felújításra, az új ötéves terv­ben a kislányi és a bodajki ta­nács ad 400—400 ezer forintot gyógyszertár építésre. A növekvő forgalommal jár együtt, hogy újabb gyógysze­részek beállítására van szük­ség, ezt viszont a lakáshiány miatt sokszor nem tudjuk meg­oldani. Így például Móron és Martonvásáron vannak most nagy gondjaink. El kell viszont azt mondani, hogy a székesfe­hérvári és a dunaújvárosi vá­rosi tanácsok az elmúlt évek­ben 15 állami, és szövetkezeti lakást juttattak gyógyszeré­­szeinknek. E témakörhöz tarto­zik, hogy a központi gyógyszer­­raktár műszaki átadásának egy éves évfordulóját a közelmúlt­ban ,,ünnepeltük”, de beköl­tözni sajnos még most sem le­het. KÉRDÉS: — Tapasztalatunk szerint a gyógyszerészek közül so­kan részt vesznek a közélet­ben, tanácstagok, népfront­aktivisták, de mintha az egészségügyi felvilágosító munkában és más vonatko­zásban nem kamatoztatnák eléggé szaktudásukat? Így van-e, ha igen, mi az oka? VALASZ: —Az észrevétel helyes, mert van ugyan egynéhány hely, ahol a gyógyszerész felsőfokú ismereteit a felvilágosító mun­kában is kamatoztatja, az ál­talános tapasztalat azonban, hogy a lehetőségek koránt sin­csenek kihasználva. Közreját­szik ebben az is, hogy a TIT bár a gyógyszerészek többsége tagja a szervezetnek, nem tá­maszkodott kellő mértékben rájuk, meg aztán az is, hogy a gyógyszerészek nem tanácsi alkalmazottak, és a falu veze­tői éppen éppen ezért nem számolnak velük ilyen felada­tok végzésénél. A szakképzettség kihaszná­lásához tartozik az is, hogy a gyógyszerész ismerteit más munkába is lehetne kamatoz­tatni. Megyénkben eddig 2­3 helyen volt erre kísérlet, ezt is az alkalom szülte inkább. Sárbogárdon és Móron a gyógy­szerész a kémia oktatásba kap­csolódott be, Csákváron pedig a gyógyszerész az állami gaz­daság méreg­raktárainak fe­lügyeletét látja el. Pest megyé­ben van egy nagyszabású kí­sérlet, a gyógyszerészeket ki­képzik és méreg­felügyeletet látnak el. Tekintettel arra, hogy a növényvédő szerek hasz­nálata terjed, ennek egyre na­gyobb jelentősége lesz. Me­gyénkben eddig 8 gyógysze­­részt képeztünk ki, jelenleg pedig öt gyógyszerész ilyen jellegű kiképzése van folya­matban. Az ötéves tervben 26 további képzést tervezünk. Véleményünk szerint a gyógy­szerészek ilyen jellegű foglal­koztatása sokat segíthet a mezőgazdaság gondjainak­ megoldásában, és az sem mel­lékes, hogy a szakképzettséget is jobban tudják gyümölcsöz­­tetni — B. B. —

Next