Fejér Megyei Hírlap, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

7 / 31 (r KEZDŐDIK A TANÍTÁS Szeptember, az első őszi hónap, egy­­ben a tanév­­­­kezdés időpontja is. Simon István költő írja: „Szeptember van — már hűvösebb a fény, árnyék lapul a kerítés tövén. De hirtelen a fakó köveken, mintha virágot hajtana az út. Virág? — virágnál százszor szebb terem: jönnek a lányok, a fiúk .. E költői kép több mint egyszerű lírai vallomás. Jelzi, vége a vakációnak, a boldog úttörő­ nyárnak, a pedagó­gusok pihenésének, nyári szabadságának. A tanévnyitó ünnepségek az első tanítási nap kis- és nagydiákjai, ne­velők vezetésével rendezik soraikat, munkába indulnak az új ismeretekért, a több tudásért. A kis elsősöktől a felnőttek iskoláiig mind-mind egy társadalmi folyamat részesei, hiszen a különböző iskolatípusokban tanulók számát tekintve megyénkben minden negyedik ember tanul. Abban a megyében értünk el két évtized alatt ilyen nagyszerű eredményt, amelyik a felszabadulás előtt a nagybirtokrendszer tipikus hazája volt. Ahol 166 iskola közül 43 szinte használhatatlan állapotban volt, ahol tel­jes létszámmal csak 11 falusi iskolában jártak télen­­nyáron, ahol a pusztai cselédek nem voltak képesek a tankönyvek árát sem megfizetni, ahol mint például ..Szentágotán, a majorban és Töbörzsökön, minthogy tanító nincsen, minden gyerek tanulatlanul női fel” — olvashatjuk hiteles levéltári iratokban tallózva. Osz a szabadság, a pihenés után kezdődik tehát újra a munka. Az iskolaigazgatók, nevelők több­ségükben igyekeztek jól felkészülni az 1966/'67-es tanév feladataira. Természetesen a nevelők felkészülését meg­előzte a pihenés. A Pedagógus Szakszervezet jó mun­kája nyomán, melyről csak elismeréssel szólhatunk, egyre több nevelőnek nyújtanak segítséget a nyári üdüléshez. Megyénkből ezen a nyáron a központi beutalásokon túl, több mint 110 pedagógus család üdültetését biztosította a szakszervezetek megyei, székesfehérvári és a székesfe­hérvári járási bizottsága. A pihenés, a felkészülés után a munkán­ a sor. Az új tanév az oktatási reform végre­hajtásának jelentős éve lesz. Befejezzük az általános iskolák tantervi reformját, ami azt jelenti, hogy az álta­lános iskoláinkban minden osztályban és minden tan­tárgyban korszerű reform-tantervek és tankönyvek alap­ján tanítunk, a középfokú oktatásban pedig a reform végrehajtásának második szakasza következik. Beiskolá­zási politikánkon is változtatásokat hajtunk végre. Az eddiginél nagyobb figyelmet­­ szentelünk és több segítsé­get adunk a szakmunkásképzésnek, hogy a jövő szak­emberszükségletének eleget tegyünk, nagyobb számú, a népgazdaság igényének megfelelő ifjú szakmunkásgárda nevelődjön. Bővítjük szakközépiskolai hálózatunkat is. Az új tanévben már 33 szakközépiskolai, és technikumi­­ osztályt szervezünk a 23 gimnáziumi első osztállyal szem­ben. A gyakorlati oktatás tapasztalatait összegezve, ké­szülünk a IV. Nemzetközi Politechnikai Szemináriumra,­­ amelyet a jövő évben Budapesten rendeznek meg.­­] Fontos feladataink közé tartozik társadalmunk több­­­ségét kitevő, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fizikai dolgozók gyermekeinek segítése is. Méltán állapí­totta meg a megyei tanács augusztusi ülése, amelyen az oktatási reform végrehajtása szerepelt, hogy e vonatko­zásban az eddiginél többet kell tenni, és életbevágóan szükséges a kollégiumi férőhelyek növelése, új általános iskolai hétközi diákotthonok létrehozása a külterületen élő szülők gyermekei számára. Ig­észülve az új tanévre tovább javítottuk a köz­­oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Mintegy száz új diplomás óvónő, tanító és tanár kezdi meg mun­káját az új tanévben. Egy új középiskola és három általános iskola nyitja meg kapuit. Csak az új intézmé­nyeink bútorzatára, felszerelésére félmillió forintot fordí­tottunk. Komoly anyagi segítséggel, a helyi tanácsok támogatásával javítjuk tovább a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. A falusi pedagógusok szolgálati laká­sainak a száma a II. ötéves tervben 153-mal nőtt, új la­kások építésével, állami és társadalmi támogatással. De jelentős a székesfehérvári járási tanácsnak, éppen az oktató-nevelő munka feltételeinek javításában, az a kez­deményezése, hogy kihasználatlan művelődési otthonok nagytermeit testnevelésre, teremsportra alkalmas torna­teremmé alakítják át. A reform­feladatok célkitűzéseinek jegyében az alap­­dokumentumok ismeretében és a gyakorlati tapasztala­tok birtokában minden iskolatípusban tovább kell javí­tani a nevelőmunkát. Bár a tanulóifjúság — főleg a kö­zépiskolás fiatalok — gondolkodásmódját döntően a szo­cializmus élménye, a marxista világszemlélet határozza meg, mégis hatnak idealista, kispolgári és nyugati ellen­séges nézetek. Fokozottabban, minden tárgy tanításán keresztül a materialista nevelőmunkát kell szolgálni és ehhez az ismeretek nyújtásán túl egyértelmű, következe­tesebb nevelői állásfoglalás is szükséges. A szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra való nevelés területén pedig számítunk annak az ötven iskolának al­kotó kezdeményezésére, amelyek a Hazafias Népfront patronálásával a népek barátsága jegyében egy-egy ba­ráti országgal való kapcsolat bázisai lesznek. Igényeljék iskoláink e feladat végzésében is pártbizottságaink, a KISZ és úttörőszervezet, a szülői munkaközösségek, va­lamennyi társadalmi szerv és népművelési intézmény támogatását. A honvédelemre, a haza szeretetére való nevelés érdekében tovább folytatjuk közös tevékenysé­günket, amit iskoláink már a múlt tanévben kialakítot­tak a Hadseregklubbal, az MHS-sel és a TIT Hadtörté­neti Szakosztályával. Ma még tanulók, tanárok mind-mind nagy elhatáro­zásokkal indulnak az első tanítási órákra, de holnap már a tetteké a szó. A tanítás, a tanulás e nagy Fejér megyei seregét szeretettel köszöntjük. Külön bátorítva, buzdítva a kis elsősöket és megyénk új nevelőit, akik nálunk, a mi iskoláinkban kezdik meg munkájukat. Köszöntjük új intézményeink, a bicskei új gimnázium és szakközép­­iskola, a székesfehérvári Schönherz Zoltán úti és a móri, kincsesbányatelepi új általános iskolák nevelőit és ta­nulóit. Osztozunk örömükben, amikor birtokukba veszik új második otthonukat és ígérjük, figyelemmel kísérjük munkájukat. A köszöntés, az ünnepi pillanatok mellett sem v­u­­laszthatjuk el, hogy ne emlékeztessünk arra­ a nagy eseményre, melyre társadalmunk készül. Ez év no­vemberében tartja az MSZMP IX. kongresszusát. Dolgoz­zunk úgy, végezzük feladatainkat abban a szellemben, hogy a VIII. kongresszushoz hasonlóan munkánk és ered­ményeink nyomán a pártkongresszus méltán állapíthassa meg, hogy a szocialista nevel­őmunkában a pedagógusok, tanítók és a tanárok a párt legjobb segítői, harcostársai. Pap I­ászló, a Fejér megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának vezetője ** "W' TTr r-1 —I 1 ■ |Ja L­ E LS J­_ V H uS | XXII. évfolyam, 206. sz. , --------------" *3^B ^^^BB Ára: 50 fillér. BHI1WBBWBM­J Szállítási értekezlet A Fejér megyei Szállítá­si Bizottság előtt szerda délelőtt számolt be a 14-es AKÖV, a MÉK, a Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, va­lamint a TÜZÉP 1966 első félévi áruszállítási helyze­téről. A 14-es AKÖV munká­ját méltányolva, a beszá­molók és a hozzászólások kapcsán a szállítási bizott­ság elismerését fejezte ki az AKÖV illetékes reszort­felelőseinek az áruszállítá­sok akadálymentes és gyors lebonyolítása terén végzett jó munkájáért, amely már a gazdaságirányítási rend­szer reformjának szellemé­ben sok új vonást mutat. Dicsérték a pécsi és a szombathelyi MÁV igazga­tóságok kezelésében álló vonalak állomásainak segí­­tőkészségét, amely jelentő­sen meggyorsította mind a lakosság részére érkező áruk, mind az elszállításra váró mezőgazdasági-ipari termékek továbbítását. A MÉK áruforgalmának óriá­si többsége gépkocsikon bonyolódik le. Kemény kritikát kapott azonban Szabadbattyán ál­lomása, amely két napig „ült” a Polgárdi Ipartele­peken feladott paradicso­mos vagonon, nagyfokú romlást és költségeket okozva. Panasz merült fel a székesfehérvári teher­szállításra is, a göngyöle­gek felvételének elodázása miatt, amely tetemes kárt okoz a mezőgazdasági ter­melőknek. Megszívlelendő viszont a MÁV álláspont­ja is: használják ki a gön­gyölegek helybe szállításá­ra a forgalmi holtszezont, mert eddig nem igen éltek vele. Jogos a kívánsága a ga­bonafelvásárlóknak, ami­kor előre kérik a forgalmi korlátozások jelzését, hogy idejében felkészülhessenek a tárolásra. Még mindig nagy feltá­ratlan tartalékokkal ren­delkezünk, ha a szállító és fogadó vállalatok gondos­kodnának a vasár- és ün­nepnapokon a vagonok ki­ás berakásáról, jelentősen nőhetne szállítási kapaci­tásunk. R. T. világ proletárját, egyesüljetek ! A pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezetben nagy munkába kezdtek a nö­vénytermesztők. Kihasználva a kedvező időt, kivonultak a cukorrépatáblára és gyors tempóban láttak hozzá a ter­més felszedéséhez. Az első­ként sorra vett 23 holdas te­rületen, kedden mintegy 45-en szorgoskodtak, ki-ki a maga parcelláján. Rácz Jánosné, Nemes Sán­­dorné és Forgó István be­széltek a munkájukról. Vé­leményük egybehangzó: Ke­nyér György traktoros és társa jól dolgoznak. Levélze­­ténél fogva a fellazított ta­lajból könnyű kivenni a ré­pát. Minden jel arra mutat, hogy elégedettségük jogos. Amikor teljes levélzetével a hagyományos halomba V z*' '.prj/ Pusstassabolcson szedik a cukorrépát gyűjtik a kiemelt termést, a rátapadt föld egy része le­­hullik. A fejelés után más® halomba dobva, újabb ráa* kódás, hogy a szállító csak közre való felrakás után úgy* szólván alig marad föld a­ répán. Ezt fi­gy­elem­b­evéve, tulajdonképpen némi levo­násra számítanak csak a gyári átvételnél a szövetke­zeti vezetők. — 185 hold cukorrép® termeltünk az idén, bizony sokat jelent számunkra a betakarítás gyors menete — magyarázza Szlavkovszki* Imre főagronómus. A beta­­karítás korai megkezdésével mindenekelőtt azt akartuk biztosítani, hogy legyen ele­gendő jó időnk a nagy őszi feladat elvégzésére, másrészt pedig, hogy ez a munka mi­nél jobb­­ körülmények kö­zött, viszonylag kevés embe­ri fáradtságot okozzon. A munkakedvet növeli a répatermesztők erőfeszítései­nek helyes díjazása is. Egy katasztrális hold cukorrépa ápolási munkájáért, s a fel­szedésért, lefejelésért 1600 forintot kapnak az érdekel­tek. Ennek 50 százalékát kézhez vehették az ápolási­­művelési munkák megtör­ténte után, az összeg másik fele a szedés befejeztével kerül kifizetésre. A szállítás­kor való rakodásért, minden­ki, aki részt vesz benne, kü­l­­ön díjazásban részesül. Szá­­­mottevő kedvezés az is, hogy aki 160 mázsa felett termelt egy-egy holdon, minden többlet mázsa után tíz fo­rint jutalmat kap. A korai szállítást a szö­­vetkezet vezetősége és a cu­korgyáriak közötti megegye­zés tette lehetővé. Szeptem­ber 5-ig minden mázsa le­szállított és átadott mázsa cukorrépa hivatalos ára fe­lett külön öt forint felárat fizet ki a gyár. Gondoskod­tak arról is, hogy a Mező Imre Tsz napi 4—5 súly­vagont adhasson át az átvé­teli helyen. S végül egy újabb előny a közösség ja­vára: a kellő időben indított betakarítás eredményeként korán válnak szabaddá a répaföldek, idejében végez­hetik el művelésüket, hogy jó magágyba vethessék majd az őszi búzát. Hegedűs Péter Kenyér György traktoros munkagépével gondosan emeli ki a földből a répát. Munkában a szorgalmas Schrekk család. Fotó: Kabar/v Határidő előtt A pártkongresszusi ver­seny sikereként három hó­nappal határidő előtt tel­jes hosszában elkészült a Székesfehérvári Könnyű­fémmű új, épülő csarnoká­nak beton tartó-oszlopso­ra. A húzóerő a kongresz­­szusi versenyben az Építő­ipari Gépesítő Vállalat, Tihany István szerelő­bri­gádja volt, amely fáradha­tatlanul dolgozott a ti­zennégy méter magas vas­beton-oszlopok helyére ál­lításán és szerelésén. Az ötszáznegyven méter hosz­szú csarnok tetőzetét és darupályáját háromszáz­kilencvenhat vasbeton­­oszlop fogja tartani. Kongresszusi versenyben a Csákvári Állami Gazdaság A Csákvári Állami Gaz­daság 13 szocialista bri­gádja a IX. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy a gazdasági tervet 1,5 mil­lió forinttal túlteljesítik. A félévi értékelés szerint vállalásaikat teljesítették és minden remény meg­van arra, hogy a vállalást végeredményben túltelje­sítik. Agg Endre szerelő bri­gádja emellett vállalta, hogy a pusztai település gyermekei részére a gaz­daságban található selejt­­anyagból játszóteret épít. Vállalásuknak eleget tet­tek. A gazdasági tervteljesí­tés lehetővé tette, hogy a csekély lakószámú telepü­lés kultúrházát több mint háromszázezer forintos költséggel korszerűvé te­gyék. A képen: őszi vetés, alá készíti a talajt a trak­toros brigád. (MTI fotó: Fehérvári Ferenc ferv.) A szigeti várvédelem 400. évfordulóján bemutat­ják a Baranya megyei ta­nács jubileumi pályázatára érkezett díjnyertes zenemű­veket. Közülük is kiemelke­dik a „Szigetvár dicsérete"­ című alkotás, amelyet Farkas Ferenc Kossuth-díjas zene­szerző írt. (MTI)

Next