Fejér Megyei Hírlap, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
\_ -''vJ s* A párt, az osztály és a társadalom érdekei azonosak E melgetés Berezeg Károly elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával Lezártunk egy munkában, sikerekben és tennivalóink számbavétele szempontjából igen gazdag esztendőt. Mindezeket pártunk IX. kongresszusa, s ezt megelőzően a különböző szintű pártértekezletek már összegezték. Mégis, az évet most zártuk le, s eredményeink is most válnak „mérlegképessé". — Miben jelölné meg Herczeg elvtárs legfontosabb társadalmi és politikai tennivalóinkat az új esztendőben? — Az elmúlt esztendőben egész tásadalmunkat pártunk IX. kongresszusára való készülődés jellemezte azt a munkakedvet, lendületet, amelyet a szocialista munkabrigádok kezdeményeztek, s a kongresszusi munkaverseny tápláit, lehetetlen lenne elvonatkoztatni akár az értelmiségiektől, akár a parasztságtól. Munkások, parasztok, értelmiségiek, a szó szoros értelmében vett nemzeti egységben vették ki részüket a munkából. S ami külön örvendetes tény: közgondolkozássá vált a menynyiségi szemlélet ésszerű visszaszorítása a minőségjavító tevékenység javára, üzemekben és termelőszövetkezetekben, de bizonyos mértékű közvetettség a nem termelő munka területét is. Össztársadalmi érdekként kezdett életet megyénkben is a „jót és jobban mint eddig" elve, s ez eredményeinkben realizálódott is. Aktívabbak lettek a termelési tanácskozások, megfontoltabbak a szövetkezeti közgyűlések, s a közügyekben való részvétel minden eddiginél szélesebb tömegeket mozgósított. S mindjárt ebből adódik a válasz kérdésükre: tovább kell fokozni ezt a lendületet, mind a termelés, mind a közügyekben való részvétel vonatkozásában. S erre, e törekvéseink gazolására jó lehetőséget kínálnak a soron következő tanácsi, szakszervezeti és egyéb választások. — Közügy és magánügy. Sokszor felvetődik e kérdés mostanában, s leggyakrabban az egy év múlva bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus vonatkozásában. E tekintetben hogyan értelmezzük tennivalóinkat? — Az új gazdasági mechanizmus bevezetése is ránk vár. Nyilván ennek előkészítését sem végzi el helyettünksenki. A dolgozónak például csak addig magánügye a munkával való ellátottság ameddig fizetését mérlegeli De lényegében már akkor a közügy. Hiszen, és ezt kell s eddigieknél is jobban tudasítanunk, a gyakorlatémegvalósítanunk, hogy ai egyszer megjelenik a munkahelyén, az dolgozni akar. A munka feltételeinek megteremtése már színtis.*« közügy. Hin egyén eredményes munkavégzése a társadalmi eredményekben öszszegeződik. S az elmúlt évről itt azt is el kell mondanunk, hogy ez sem volt mentes az ellentmondásoktól. A munka és a közélet szervezettségével voltak gondok, s ezeket a jövőben sem a mechanizmus, hanem mi magunk kell, hogy megoldjuk. De ehhez az eddigieknél alaposabb és részletekbe menőbb szervező munka, felvilágosító szó szükséges. Kommunisták és párton kívüliek részéről és részére egyaránt. S amikor ilyen nagy ügyekkel foglalkozunk, akkor sem szabad er, nem lehet megfeledkeznünk sem emberek aprónak tűnő, de munkákról vak, hangulatuk, egyéni életük szempontjából döntő gondjaikról. A kongresszusi előkészületekkel kapcsolatban említette már Herczeg elvtárs a parasztság aktivitását. Azt jelenti éz, hogy mint egyik alapvető osztály teljes egészében felzárkóztak a munkásosztályhoz? — Megyénk termelőszövetkezeti parasztsága!?66-ban is jelentősen lépett előbbre az egységes osztályhoz vezető úton. Gondjaik, tennivalóik nem kisebbek mint például az ipari munkásságé. A nagyüzemi gazdálkodás alapjait megteremtettük, s mind az egyénekben, mind a közösségekben tudatosabbá vált a munka. A gondos kiadásban végbement kedvező változásokat a termelőszövetkezeti demokrácia további szélesítésében kell gyümölcsöztetni. Aktívabbá kell tenni a közgyűléseket, nemcsak engedni, de igényelni is az egyéni véleményeket, s azokat a közösség szempontjából legeredményesebben hasznosítani. S itt mindjárt a váns és a falu viszonyánnak változásairól is szólnék. A szociális és kulturális ellátottság, az anyagi vonatkozású kérdések tekintetében azt hiszem szükségtelen megismételni mindazt, amit pán*(Folytatás a 4. oldalon.) BÚS ÉK! «flppr Vasárnap, 1967. január 1. XXIII. évfolyam, 1. sz . Ára: 80 fillér jj f I B ^MIWP^GVT^ » A M£C\m TAWAfi Kormánynyilatkozat az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról (4. oldal.)