Fejér Megyei Hírlap, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-01 / 27. szám
B ' HÁROM • ELIEEDEllEH EMBER Ha valaki odaáll a Pamuttextil Művek kikészítőgyárának NDK-ból érkezett harmincméteres appretáló gépe mellé, amelynek utolsó munkafázisaként végtelennek tűnő széles fehér textilszalagból gömbölyödik fel orsójára ez a behemót nagy „spulni”, egy pillanatra sem gondolná, hogy nem így álmodták meg a tervezőmérnökök. Semmi jel nem mutat a „toldalékra” Almazöldre van zománcozva, mint az egész háznagyságú masina. Sokat gondolkoztak azon a TMK-beliek: hogyan lehetne megkönnyíteni az anyagmozgatást? Kiküszöbölni a sok helyet foglaló, kis hordképességű anyagszállító kocsikat, amelyekben törik is, szennyeződik is a belenyomkodott anyag, így került el tapasztalatcserére Pápára Gál Mihály lakatos, Szőke János művezető és Kovács Károly főmechanikus, ahol alaposan szemügyre vettek egy gépet. Az idegen gyár gépe azonban csak ötletet adott, mert sok speciális szerkezet pörögzuborog a kikészítőgyárakbaan, nem igen találtak még fel olyan kaptafát, amelyre rá lehetne húzni valamennyi megoldást. A többit nekik kellett hozzáadni találékonyságból, szakértelemből és szorgalomból. Olyan csővázas kocsikat szerkesztettek elhasznált anyagokból, amelyeknek nem volt rak területe. Csak egy hatalmas orsó, amelyre az anyagot kívánták felgöngyölíteni. A nehezebb feladatot azonban a gépből kibocsátott textilanyag szoros felcsévélése, gyűrődésmentes, egyenletes felgöngyölítése jelentette. Számbavették a különböző kiselejtezett anyagokat a MÉH telepen, a bicskei „rozsdatemetőben”. Találtak ki szuperált hidraulikát, idomvasakat, tartókat. Az appretáló gép végébe pedig, ahonnan az eredeti gyári elgondolás alapján lustán lengő kar rétegezte egymásra a kikészített anyagot a kis kocsikba, felszereltek két súlyos kart, amely egy kemény gumihengert tartott. Másfél lóerős kis motor forgatja az olajszivattyút, amelynek hidraulikája játszi könynyedséggel emeli-süllyeszti a „toldalékot”, s a munkás kívánsága szerint oldja föl, vagy szorítja rá az alája tolt, nagygörgős szállítóeszközre. A forgó gumihenger hajtja a görgőt, és olyan súllyal préseli össze az anyagot, hogy átlagosan négyezer méter textíliát tartalmazó óriási henger képződik, amely könnyedén gurul görgős csapágyain oda, ahová szánták... — Nem nagy dolog az egész — szerénykedik Kovács Károly. Arra gondol, hogy van ilyen hasonló megoldás másutt is, csak egy kis akarat, leleményesség kell ahhoz, hogy megszülessen. Én viszont nagy dolognak látom. Nem csak azért, hogy megtakarítottak vele vagy hetvenezer forintot (igaz, hogy belefektették a csapágyak, a villanymotor és az ócskavas árát) hanem különösen azért, mert ezek az emberek önzetlenül, csak hivatásszeretetből, gyárunk iránt érzett ragaszkodásból, és munkástársaik munkájának könnyítésétől indíttatva vállalkoztak rá és végezték el fecsülettel. Most a többi gépeket, elsősorban a kalandereket veszik szemügyre, mert „azokkal sem vagyunk megelégedve” — mondják. — BT — A TARTALOMBÓL : (Régi ls merői a mai lalaért * r(TB. előtt a leké mari tizek * cA pályanálasztás lázában A megyei pártbizottság ülése kedden, január 31-én ülést tartott az MSZMP Fejér megyei Bizottsága. Az ülésen HERCZEG Károly, a pártbizottság első titkára beterjesztette a pártbizottság, valamint a végrehajtó bizottság 1967. évi munkatervét. A pártbizottság a munkaterveket elfogadta. Ezután GYENGE Károly, a pártbizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit a termelőszövetkezeti kongresszussal kapcsolatos feladatokról és a megyei előkészületek tapasztalatairól. A megyei pártbizottság a jelentést elfogadta. Zárszámadás Besnyőn Egy dolgos évi 1 millió forint Immár a tizenhatodik zárszámadó közgyűlésen vetettek számot munkájuk eredményeiről a besnyői termelőszövetkezet tagjai. A művelődési ház nagytermében rendezett ünnepélyes eseményen a Sallai Termelőszövetkezet vendégei is jelen voltak, Bodnár László, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának osztályvezetője, Nagy Imre, a dunaújvárosijárási tanács vb elnökhelyettese s a termelőszövetkezettel évek óta jó kapcsolatot tartó csepeli munkások képviselői. A közgyűlésen ismertetett adatok, számok arról tanúskodtak: 1966-ban ismét jól, eredményesen gazdálkodtak a termelőszövetkezet dolgozói. A tsz tiszta vagyona egy esztendő alatt 6,1 millió forinttal növekedett. Az egy szántóegységre jutó szövetkezeti jövedelem 3800 forintról 5600 forintra emelkedett. A korábbiaknál többet tud a tsz tartalékolni. A biztonsági alapra 1,6 millió forint, szociális és kulturális alapra 1,5 millió forint jutott. A szövetkezet idén is megadja tagjainak a fizetett szabadságot, nyugdíjasainak pedig biztosítja a nyugdíjkiegészítést. A legjobb termelőszövetkezeti dolgozókat országvilágjáró kirándulásokra viszik. A közösből származó, egy tagra jutó átlagjövedelem ez évben meghaladja a 35 ezer forintot. Kiemelkedően jó volt a baromfi- és tojástermelés jövedelme : 21 vagonnál több húst, s több mint félmillió darab tojást adtak át a fogyasztóknak a besnyői termelőszövetkezeti parasztok. Felszólalt a közgyűlésen Bodnár László, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Elmondotta: a megye vezetői, kommunistái büszkék arra, hogy a besnyői Sallai Termelőszövetkezet tagsága szorgalmasan, eredményesen dolgozik. A zárszámadást követően a művelődési ház nagytermében kétórás művészeti műsort adtak a fiatalok. Ez alkalommal lépett első ízben közönség elé a tsz KISZ-szervezetének népitánc együttese. Sikert arattak a műsorban fellépő fővárosi művészek is. A zárszámadási bál hajnalig tartott, másnap pedig ugyancsak a művelődési házban vásárt rendezett az fmsz, a termelőszövetkezet dolgozói részére. Szilágyi Pál Huszonöt éve jelent meg a Szabad Nép Huszonöt évvel ezelőtt, 1942 februárjában jelent meg a Szabad Nép első száma. Az első példányok egy eldugott budafoki kis sokszorosító üzemben készültek. Az üldöztetés folytán természetesen csak kezdetleges sajtótermékként indulhatott a lap. Az évforduló alkalmából ma tizenegy órakor a Népszabadság székházának előcsarnokában Rózsa Ferenc márvány emléktábláját megkoszorúzzák az MSZMP Központi Bizottsága, a Népszabadság szerkesztősége, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a MÚOSZ képviselői. (MTI) nt-JtG PWOfcCTÄRTSI. ESTESÜL H5TBR ! <kjér mqyei Uf £ ’ *|-------( “• MIT 1 M~JM 1»«*. február 1. IMIgH gM W«? jffiiifo^fcsggaagf I xxrii. évfolyam. 2i. sz. »«s mms mm mm» are» ***^ 3 Ara: 5* HHér. .. a--------------------------------------- Építőipari vállalatok vezetőinek tájértekezlete Tegnap délelőtt Székesfehérváron az Építőipari Főigazgatóság rendezésében tájértekezletet tartottak a dunántúli építőipari vállalatok gazdasági, politikai és mozgalmi vezetői. Az értekezleten az 1967. évi feladatokat, valamint a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos — már idén bevezetésre kerülő — intézkedéseket beszélték meg. Milyen lesz 1 az idő ? Várható időjárás szerda estig: kevés felhő, száraz, hideg idő. Átmenetileg több helyen mésy élénk, szerdára mérséklődő szél. A hőmérséklet nyugaton is csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton mínusz egy — mínusz hat, keleten mínusz öt — mínusz tíz fok között. (MTI) CSAK ÖTLET ? Apró tettek is jelentős ered- lménnyel járhatnak, ha szerencs esésen összetalálkozik a jó módszer, s az időszerűség felismerése. Ezt bizonyítja az egyik textilgyári pártszervezet kezdeményezése, ami ugyancsak híjján van a látványosságnak, de elgondolkoztató, s követésre ösztönző. Nem tudják, kinek az ötlete volt, de megszületett: az üzemrészek bejárati ajtaja mellé apró, zárt faládikák kerültek, „Kérdezzen-válaszolunk” felirattal. A szembetűnő helyeken plakátok tudtul adták, hogy a ládákba dobott kérdésekre a pártszervezet választ ad, mégpedig az üzem legnagyobb nyilvánossága előtt, a hangos híradó igénybe vételével, ebédszünetben. S már az első két nap igen érdekes, izgalmas, mondhatni azt is, hogy több tekintetben „kényes” kérdések gyűltek össze. Például ilyenek: „Felelősségre vontak-e valakit azért, hogy a B üzemben két hónap alatt ötszörösére nőtt a selejt?”, „Igaz-e, hogy a régen ígért női öltözőt megint nem építik fel, de ugyanakkor új irodaépületet emelnek?”, „Miért nincs elég abcugos láda, miért kell egyik üzemrésznek a másiktól lopkodnia azt?” A válaszok — nyíltságukkal, tömörségükkel, tíz perc alatt három kérdésre feleltek — nagy érdeklődést, „zsongást”, s talán ezért némi — ellenállást is keltettek. Ez utóbbi esetben olyan aggályok hangzottak el, hogy „mi közük ehhez az embereknek?” A kommunisták, s elsősorban a pártvezetőség joggal válaszolta azt, hogy az embereknek, azaz a gyár dolgozóinak mindenhez közük van, s ami foglalkoztatja őket, ami beszédtéma, arról a pártszervezet sem hallgathat, s a kérdésekre válaszolni kell! Immár egy hónapja bevett szokás, hogy minden másnap ebédidőben felhangzik a hangosbemondóban a „Kérdezzen-válaszolunk” műsora, s bár még mindig vannak, akiket ez „idegesít” — főként ha bizonyos hibák kapcsán a nevüket hallják —, a kezdeményezés nagy népszerűsége, eredményessége magát a pártvezetőséget is meglepte. Az esetet azért ismertettük részletesebben, mert frappáns példája annak, hogyan lehet és kell keresni, kutatni az agitáció új útjait, eredményessebb módszereit, hogyan kell felhagyni, ha arra szükség van, a bevett szokásokkal. A zárt faládikák kiindulópontjai lettek a gyáron belül az agitáció megújhodásának, azóta sok más tekintetben is előbbre léptek — ahogy a pártvezetőség titkára mondotta, „egyszeriben kedvet kaptunk a bátrabb, nyíltabb módszerekhez” — s valóban alkotó módon képviselik a párt politikáját, s agitálnak a cselekvés érdekében. A pártkongresszus határozata nagy figyelmet fordít a pártszervezetek agitációs tevékenységére, s arra a követelményre, hogy valamennyi párttagnak kötelessége a párt politikájának képviselete, az állandó, és a helyi adottságokat figyelembe vevő felvilágosító munka. Nem lehet hatékony, időszerű ott az agitációs munka, ahol azt valamiféle „reszort-feladatnak” tartják, s nem az egész pártszervezet ügyének, ahol csak ismételgetik az országos fórumokon elhangzó állásfoglalásokat, de nem foglalkoznak a helyi, az embereket leginkább érdeklő kérdésekkel. Az agitáció célja, — a meggyőzés, a cselekvésre késztetés, — mindenütt azonos; útjai, eszközei azonban különbözőek. Van ahol igen eredményes fórum a pártnapok megújhodott rendszere, de kevésbé sikeres például a széttagolt mezőgazdasági üzemekben, vagy a zömmel bejáró munkásokat foglalkoztató iparvállalatoknál. A bevezetőben ismertetett példa igazolja, hogy ötletekre van szükség, kezdeményezésre. A gyorsan változó világ, a bonyolult nemzetközi helyzet, hazai feladataink sokrétűsége, a szocialista építőmunka során jelentkező ellentmondások, feszültségek egyben forrásai is a megújuló kérdéseknek, választ és megoldást sürgető problémáknak, s a téves nézeteknek. Hiba hallgatni arról, amiről az emberek beszélnek, s még nagyobb hiba mellébeszélni! A kommunistáknak mások véleményét, nézeteit meghallgatva kell képviselniök a párt politikáját, nem kinyilatkoztatniuk, hanem vitatkozniuk, érvelniük kell. Ebben a munkában pedig egyetlen napra sincs, nem lehet megállás, szünet. Egy, az életben maradottak közül (Cikkünk a 2. oldalon) 31,1 milliárd forint mezőgazdasági beruházásokra . A legutóbbi négy esztendő fontos szakaszt . ..ett a mezőgazdaság fejlődésében: ebben az időszakban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb mezőgazdasági üzemek, intézmények 31,1 milliárd forint értékű épületet, berendezést, gépet, ültetvényt és más beruházást kaptak. 1963 óta szarvasmarha-istállók a hegyes-dombos vidékeken is legalább ötven férőhelyesek, máris gépesítettek vagy gépesíthetők, az ország más tájain pedig már zömmel 100 férőhelyes, vagy még ennél is nagyobb, korszerűen berendezett istállókat helyeztek üzembe. Négy év alatt a nagyüzemi tehenészetek több mint százezer, a sertéshízlalók kereken 310 ezer férőhellyel gyarapodtak. 350 ezer holdon építettek ki, zömmel esőztető rendszerű, öntözőberendezéseket. Az 1963 —66-os években 37 ezer új traktort és 6200 gabonakombájnt kapott a mezőgazdaság. Az idén 7,4 milliárd forint jut mezőgazdasági beruházásokra.