Fejér Megyei Hírlap, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

Vm, 3 \\fj A Vetőmagtermeltető és Ellátt­ Vállalat lepsényi telepén a tisztításra váró magvakat gondos laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. Képünkön: Erdélyi Istvánné és Czigány Erzsébet. A legmodernebb fotocellás válogatógépén végzik a szelek­tálást. A képen: a fotocellás magválogató-gépsornál Kovács István tisztítási osztályvezető és Kugler Antal, a vállalat vezetője. II jubileumra készülnek a Dunai Vasmű brigádjai A Dunai Vasmű acélművé­nek „Ívfény” ifjúsági brigád­ja a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom és a KISZ VII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozó munkaverseny, so­rán vállalja, hogy 1967. évi tervüket 110 százalékra telje­sítik, a költségszint 80 száza­lék alatti tartása mellett. Ez­zel a vállalásukkal 900 tonna ötvözött acélt adnak a nép­gazdaságnak, melynek értéke megközelíti a tízmillió forin­tot. Az épületjavító ,,Béke” if­júsági brigád a havi norma­óra terveit 101,5 százalékra kívánja teljesíteni, különös tekintettel a programszerű­ségre és az üzemzavarok so­­ron kívüli elvégzésére. A 13 fős brigád minden tagja a tár­sadalmi munka ezüst fokoza­tát teljesíti. Közülük hatan megpályázták a Szakma ifjú mestere címet, míg a többiek vállalásában a politikai és szakmai továbbképzés szere­pel. Javaslatuk alapján a mű­hely kollektívája benevezett a szocialista műhely cím meg­szerzéséért indított verseny­be is. A hideghengermű hőkezelő üzemében dolgozó „Fiedel Castro” ifjúsági szocialista brigád a lemeztekercsek hő­kezeléséhez szükséges kaló­riát kívánja csökkenteni 50 ezer kalóriával. Vállalták to­vábbá, hogy negyedévenként egy-egy újítást dolgoznak ki, és ha kapacitáshiány lesz, a bev­ezetéséről is gondoskod­nak. A műszerüzem „Bánki Do­­náth” kétszeres ifjúsági szo­cialista brigádja a műszerek meghibásodását havi másfél százalékról egy százalékra csökkenti. Védnökséget vál­laltak a Barátság úti általá­nos iskola Hámán Kató úttö­rőcsapata felett. Céljuk a fia­talokkal megszerettetni, meg­ismertetni a fizikai munka szépségeit, majd segíteni őket a pályaválasztásban. A brigádok, a műhelyek, üzemek és gyárrészlegek nagy többsége most foglalko­zik a versenyfelhívás pontjai­­val és a termelési tanácsko­zásokon vitatják meg, hogy ki-ki a maga területén mit tud vállalni és hogyan tudja elősegíteni az 1967-es évi ter­melési tervek sikeres teljesí­tését. Lencsés József I Ara: 5« Kitér: XXIII. évfolyam, 38.­­«. MIKOR TÜZ­Da“, ? Látogatás a VIRÍÍS Távlati Fejlesztési La­bora­tóriumá­ban A öten, rádió, tv verse­nyéből az utóbbi került ki győztesen, hiszem, míg a filmnek hat a rádiónak négy évtizedre volt szük­sége, hogy mai fejlettségét elérje, a tv-nek csak tíz év­re. S míg hazánkban a rá­diónak 15 év alatt nőtt fél­millióra az előfizető tá­bora, a tv-nek öt év alatt. S ez érthető is, hiszen a televízió képes a leggyor­sabban vizuálisan is tájé­koztatni, s tanítani, mert a tv egyre inkább részt kér az alap- közép- s felsőfokú oktatás feladataiból is. Emellett sok segítséget nyújt az iparban, gyógyá­szatban. A színes televízió csak növelni fogja fekete-fehér testvére előnyeit, hatásait. De mikor lesz színes tv? Korunk mérnökeit már 1938 óta foglalkoztatja a gondolat, de a sokévi tapo­gatózás, kudarc s a háború okozta kiesés után 1953-ig kellett várni az első, mo­dern elektronikus színes televíziós rendszerre, az amerikai NTSC eljárásra. A szovjet szakemberek ez­zel egyidőben hasonló ered­ményeket értek el, s azóta kutatásaikban annyira elő­rehaladtak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulóján a Szovjetunióban megindul a rendszeres, színes műsor­szórás az osztanktív TV­centrumból, melynek adó­tornya jelenleg a világ leg­magasabb építménye. Ugyancsak ez év végig fe­le lesz rendszeres színes adás az NSZK-ban és Ang­liában. Ennyi hát a színes tv eddigi története dióhéjban, s a jelenlegi európai hely­zetkép. De mikor lesz Ma­gyarországon színes tv? Er­re kerestünk választ a VTRGY Távlati Fejlesztési Laboratóriumában, ahol már két éve folyik a rend­szeres kutatás, kísérletezés.­­­ A hazai színes tv-adás érdekében ránk vár a szí­nes vevőkészülékek, s a gyártásukhoz szükséges al­katrészek kidolgozása — magyarázza Laszip Sándor főosztályvezető. — Hol tartanak munká­jukban? — Az alapáramkörök ki­dolgozásával, mérésekkel ellenőrzésekkel foglalko­zunk jelenleg. Ez év végére készítjük el az első labo­ratóriumi mintakészüléket. A II. ötéves terv vége fe­lé meginduló kísérleti szí­neladás idejére mintegy fél­tucat mintakészülék ké­szül, s ezután a végső gya­korlati kontroll után az 1970-es években előrelátha­tólag megindul majd a so­rozatgyártás. De addig még sok a ten­nivaló. Év végére el kell ké­szíteniük kétéves munká­juk részletes összefoglalását, vagyis pontosan meghatá­rozni milyen alkatrészek kellenek, ami használható a fekete-fehér tv-ből, mi nem, miben hasonlít, miben tér el, milyen a gyártási mód. Később ? Megszervezni a kooperációkat, kiképezni a színes tv-vel foglalkozó mérnököket, technikusokat, műszerészeket, szalagon dolgozókat. — Nálunk a múlt év vé­gén indult meg az első szaktanfolyam, egyenlőit még csak irodalomból. Ké­sőbb már a készülékeken mutatjuk meg a „tananya­got.” A színes tv esetében er­re még bizony várni kell, de a hordozható hálózati tv-nél már könnyen meg­valósítható, hiszen még az első negyedévben megindul a C-sorozat gyártása a VTRGY-ben. A laboratórium dolgozói­nak közel kétéves munká­ja zárul le ezzel. Egy „szü­löttjüket” útrabocsátják, il­lő hát, hogy ők adják az „ajánlólevelet.” — Milyen is ez a tv, mit tud? — Neve: Minivizor. Sú­lya kilenc kilogramm, fo­gyasztása 90 watt, képer­nyőjének átlója 28 centi­méter, teljesen műanyag­házas készülék, teleszkóp­(Folytatás a 3. oldalon) Emlékezés magyar inter­nacionalistákra A. Jemeljanova szovjet ta­nárnő egy 19 tagú zenekar fényképét küldte be a Prav­da szerkesztőségébe. A zene­kar magyar internacionalisták­ból állt, akik 50 évvel ezelőtt Habarovszk munkásaival együtt harcoltak a szovjet hatalomért. 1918. szeptember 1-én hajnalban­­ fehérgárdisták összeszedték a magyar zenészeket, akik kö­zül csodával határos módon háromnak sikerült visszaszök­nie a vörösökhöz. 16 magyar internacionalistát végeztek ki aznap a városi parkban. Habarovszk lakosai már­ványtáblát helyeztek el az Amur partján a mártírhalált halt magyar internacionalisták emlékére. (MTI) IBM számí­tóköz­ponti A KGM gépi adatfeldolgozó központjában üzembeáll­o­tták az ország legmoder­nebb IBM rendszerű számítóközpontját. Fotó: Jentetics VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! 216 ezer forint társasutazásokra A földművesszövetkezet, a takarékszövetkezet sokrétű tevékenységéből eredően egyike azoknak a tömegszer­vezeteknek, amelyek közvet­len kapcsolatban állnak a fa­lusi lakossággal. Ez is indo­kolttá tette, hogy a két szö­vetkezeti szervnél 1965-től IBUSZ-tevékenységet is folyt­­atnak — különböző kirándu­lásokat, társasutazásokat szer­veznek. Jelentős részük van abban, hogy az utóbbi évek­ben a falusi lakosság körében fokozott érdeklődés mutatko­zik a bel- és külföldi társas­­utazások iránt. Számos községben említés­re méltó eredmények mutat­koznak. A Bicske és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­­zet is egyike azoknak, ahol gyakran megfordulnak a tár­sasutazások iránt érdeklődők. Gondoskodnak állandó­­ jelle­gű írásos, fényképes kirakati propagandáról, tájékoztatás­t adnak az egyes időszakok tár­sasutazási programjáról, a hazánkban is bőségesen ta­lálható természeti tájakról, történelmi nevezetességű helységekről. A hatásos IBUSZ propa­ganda eredményeként a bics­kei földmű­vesszö­vetkezet 1966-ban 216 000 forint for­galmat bonyolított le jól szer­vezett társasutazásokkal. A TARTALOMBÓL: Szovjet-brit közös nyilatkozat r Belépés csak olvasóknak Q Nagy érdeklődés mellett folynak a választási előkészületek Jelölősgyűlés Perkátán A mi erőnkből telik... Dr. Gál László, a megyei bíróság elnöke felállt, szót kért, szemben a perkátai je­lölőgyűlés résztvevőivel? — Nehéz önök előtt állni, mint a Hazafias Népfront ál­tal javasolt tanácstagjelölt Mire gondolt? Perkátán me­gyei tanácstagjelöltséget vál­lalni — nem könnyű feladat. Nagy a község, lélekszáma öt­ezer, területe is nagy, nyolc­ezer hold körül van. Bár so­ha nem fejlődött annyit, mint az­­ utóbbi két évtized alatt, mégis évszázados elmaradott­ság hagyatékaival küszködik a lakosság. Mindentól mesz­­sze eső külterületeken is él­nek, a belterületen is van gond s­zépszámmal. Az olva­dás idején járhatatlanok az utak, nincs jó ivóvíz a kutak­ban —orvind olyan teher, ami még sok munkát vár, kér mindenkitől, ahol tehet vala­mit. Nem lehet rózsásnak mon­dani a termelőszövetkezet gazdálkodását, a község mű­velődésügye is csak féllábon halad, mert nevelői lakások híjával nagy a nevelővándor­lás, sokan Dunaújvárosból járnak ki. A perkátaiak közül többszázan keresik kenyerü­ket Dunaújváros üzemeiben, otthonuktól, községüktől egy­re inkább városias ellátottsá­got, lehetőségeket várnak. Hogyan lehet a gondokat megoldani? — Mi a párt politikáját képviseljük — mondta Gál elvtárs. Ez a politika volt az alap­ja az elmúlt választás óta el­telt időszak eredményeinek, ez tette lehetővé, hogy Perká­­tán elmondhatják, befejező­dött a község villamosítása, soha nem látott méretű jár­daépítésbe fogtak, a sár meg­fékezésére. Ebben az időszakban ké­szült el a tanácsháztól az is­koláig vezető út, az autóbusz végállomás. A nevelői laká­sok problémája is megoldás útjára került, amint az idő engedi, megindul az építke­zés. Ez a politika a termelő­­szövetkezeten is segít, nem­csak a körülbelül tízmilliós hitelrendezéssel, hanem me­zőgazdasági gépekkel, vegy­szerekkel való fokozott ellá­tással is.­­ Van még baj, de a fela­datunk az, hogy a párt poli­tikájának valóraváltásával megszüntessük azokat... A gondokat nem csupán a víz, a járda jelentik. A me­gyei bíróság elnöke — szük­ségszerűen — életünk árnyol­dalaival többet találkozik, mint más. Valószínűleg, ilyen minőségben nem egyszer ta­lálkozott már Perkáta lakói­val is. Megtévedtekkel, a tör­vénnyel szembekerülőkkel. Most azt mondja: — Optimista vagyok, mert azt is látom, azok, akik a kö­zösség, a szocialista erkölcs ellen követnek el bűnös cse­lekedeteket, elenyésző szám­ban vannak a megye több­­százezer becsületes lakójához képest. Harcoljunk közösen a szocialista erkölcs megsértői ellen, gyűlöljük az olyan szemléletet, ami erénynek tartja a haza ócsárol­ását, a visszaélést, a közösség érde­keinek semmi­bevevését. Őszintén és nyíltan lépjünk fel az ilyen szemlélet ellen. A jelölőgyűlés résztvevői úgy érezték, érdemes meg­szívlelni jelölt­jük szavait és a felcsattanó taps jelezte, egyet­értenek gondolataival: — Ami erőnkből telik, amit a törvényes keretek lehetővé tesznek, megtesszük ... A választókért, Perkátáért, a megyéért. . — V. I. —

Next