Fejér Megyei Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

Hol kezdődnek a szputnyikok ? Igazunkban aligha akadnak népszerűbb emberek, mint a világ első űrhajós hősei. Dicsőségük azonban nem csökkentette, sőt fokozta azok tekintélyét, akik lehetővé tet­ték, hogy elinduljanak a csillagok felé. A tudósokról, a tudományról van szó. Hiszen korunkban a tudomány nyújtja talán a legnagyobb romantikát. A Szov­jetunióban szakadatlanul fokozódik a tisztelet a tudósok és munkásságuk iránt, s ennek alapját az a lendület biztosítja, amely a szovjet hatalom évei alatt az oktatás fejlődésében megnyilvánult. Az ifjúság különösen azokat a tudósokat sze­reti, akik az elméleti gondolat mélységét egyéni közvetlen­séggel, optimizmussal és nagy közéleti helytállással párosít­ják. Ezért vált a szovjet fiatalok kedvencévé Kolmogorov akadémikus matematikus, Tamm akadémikus,­­ Nobel-díjas magfizikus, Lavrentyev akadémikus, a hidrodinamika szak­értője és mások. A közoktatás az a mérhetetlenül értékes forrás, amely kádereket ad a tudomány számára, így hát nem véletlen, hogy gyakran kiváló tudósok irányítják a közoktatási rend­szer fejlődését, útkereséseit, megszabják, milyen irányban fejlődjenek tovább az iskolák és a felsőoktatási intézmények. A Szovjetunióban több, mint 234 millió ember él. Mind­egyiküknek sajátos a sorsa. De valamennyiük előtt nyitva áll a tudáshoz, a művelődés megszerzéséhez vezető út. Az állam rendkívül messzemenően gondoskodik a szovjet közoktatási rendszerről, amely kiterjed a társadalom valamennyi rétegére. Ismertetünk néhány adatot és tényt a szovjet közoktatás­ról, beszámolunk róla, hogyan vált a szovjet hatalom évei alatt a Szovjetunió félműveit és gazdaságilag elmaradott or­szágból a világ első szputnyikjainak és űrhajósainak hazá­ivá. I O­roszországban a forra­­dalom előtt írástudat­lan volt a lakosság több mint háromnegyed része. Így 1917 októbere után a közoktatás elsőrendű feladatává vált, hogy felszámolja a felnőtt lakosság körében az analfa­bétizmust. A Szovjetunióban rövid idő alatt mindenki megtanult írni-olvasni. 1930- ban bevezették a városokban és a falvakban egyaránt kö­telező elemi oktatást, a há­ború utáni években pedig az általános hétosztályos okta­tást. Később, 1958-ban tör­vényt fogadtak el az általá­nos, kötelező nyolcosztályos oktatásról. Az új ötéves terv előirányozza, hogy lényegé­ben át kell térni az általános, kötelező középiskolai oktatás­ra. A városok és falvak fia­taljai mind megszerezhetik a középfokú iskolai végzettsé­get. A Szovjetunióban az isko­lai felvételeknél nincsenek nemzetiségi, felekezeti, vagy nem­i korlátok. Valamennyi köztársaságban a gyermekek any­anyel­veikon tanulhatnak, vagy ha a szülők úgy kíván­ják, orosz nyelvű iskolát vé­gezhetnek. A Szovjetunióban 57 szovjet és külföldi nép nyelvén folyik oktatás. Moszkvába egy parasztfiú, a későbbi tudós zseni, Mihail Lomonoszov. Azok a tudósok, akik Szibériában hatalmas tudományos központot hoztak létre, bizonyára Lomonoszov­­ra gondoltak, amikor felhí­vást intéztek az iskolások­hoz: „Aki hivatást érez a fi­zika és a matematika iránt, jöjjön el szakiskolánkba! Itt különleges, szakosított tan­tervek alapján fogtok tanul­ni. A tudomány iránti szere­tet és érdeklődés lehetővé te­szi, hogy a középiskolában sajátítsátok el azt, amit ál­talában csak a főiskolákon tanulnak...” A szibériai különleges isko­la megalapítását igen szigorú válogatóverseny előzte meg a rendkívül tehetségesek szá­mára. Nem „csodagyerekek" kerültek ide, hanem olyan tanulók, akik a többi tan­tárgynál könnyebben tanul­ják a fizikát és a matemati­kát. Ez pedig meggyorsította a tudósok által kidolgozott tanterv elvégzését. Az ered­mény nem is maradt el. Az iskolából kikerülő legkivá­lóbb tanítványok később tár­saiknál gyorsabban végezték el a Novoszibirszki Egyetem megfelelő szakát. A tudó­sokkal együtt sok diák vesz részt tudományos kutatómun­kában és máris bekapcsolód­nak a tudományos tevékeny­ségbe. És ha nem lesz belőlük új Newton? Vajon nem okoz-e az emberi tragédiát? Nem túlságosan kockázatos-e a „szibériai kísérlet"? Az élet azt mutatta, hogy a kísérlet­nek nincs vesztese, de na­gyon sokat nyerhetnek vele. Mindenek előtt alaposabb is­meretekkel gazdagodnak a résztvevők. Novoszibirszk példájára az ország más vidékein is meg­alakultak a fizikai-matemati­kai, vagy a kémiai-biológiai * 17 , persze némileg túl­­zás, de lehetséges, hogy bármelyik szovjet köz­társaságban, nagy városban, vagy kis faluban sikerrel je­lentkezhet egy új Newton, Faraday. Annál is inkább, mivel kulturális tekintetben, az oktatás színvonalát illető­en mindinkább eltűnik a va­lós és a falu, a főváros és a vidék közötti különbség. A történelem azonban állandó­an emlékeztet bennünket ar­ra, hogy éppen vidékről, egy istenhát­a mögötti északi falu­ból jött gyalogosan, bocskor­­ban két évszázaddal ezelőtt tagozatos középiskolák. Ha a 14—16 éves diák különleges érdeklődést tanúsít a mate­matika és a fizika, vagy a kémia és a biológia iránt, akkor lehetővé teszik számá­ra, hogy ezeket a tárgyakat bővített tanterv alapján ta­nulmányozhassa. A tudósok véleménye szerint a középis­kolások így aktívabban és teljesebben dolgozzák fel a világ rendkívül gyorsan bő­vülő ismeretanyagát, a tudo­mány legújabb vívmányait. A szakadatlanul fejlődő ■ * szovjet népgazdaság évről-évre több technikumot végzett művezetőt igényel. Ezért elhatározták, hogy 1970-től évente 1 600 000 hall­gatót vesznek fel a techni­kumukban. Így ezekből az oktatási intézményekben több mint 5 millióan tanul­nak majd. Nem véletlen, hogy az ipari tanuló iskolák mellett ilyen népszerűvé váltak a technikumok. A technikum először is teljes középfokú szakképzést biztosít, másod­szor pedig a fiatalok itt gyorsabban szerzik meg a szakképesítést, mint az egye­temeken, tehát hamarabb kezdhetnek önálló életet. .. *­­K­ét hajdani iskolatár­­­­sam, — Szergej Kuli­kov és Jurij Szinyelnyikov — mérnök lett, bár mindket­ten más és más úton érték el céljukat. Szergej Kulikov gyakorlatias ember,, ezért elhatározta, hogy időt nyer. A hetedik osztály után be­­iratkozott a technikumba, külön engedéllyel két év alatt elvégezte azt. Mi az egyetemi felvételeinkre ké­szültünk, töprengtünk, mi­lyen pályára mentünk, ő már szakmai képesítéssel rendel­kezett. Amikor a tizedik­ osztály után érettségiztünk, Kulikov már a műszaki egyetem levelező hallgatója volt, s mert jól ismerte szak­máját, az egyetemet öt he­lyett három­ év alatt végezte, el. Szergej tehát az em­bern­é a­­válás legfelelősségteljesebb­ időszakában négy évet meg-, takarított magának. Ez per­sze nem kis erőfeszítést kö­vetel, de megvolt a jutalma is. Jurij Szinyelnyikov nyu­godtan tanult, nem rohant előre, de nem is maradt el senkitől. Szerette nyugodtan meggondolni a feladat lé­nyegét és elmélyülten ké­szült hivatására, szinte en­ciklopédikus alapossággal ta­nulmányozta azt. Professzorai is felfigyeltek rá. Azt java­solták, hogy a fiatal mérnö­köt tudományos kutatóinté­zetbe küldjék dolgozni. Ismét más utakon érte el célját egy másik osztálytár­sam, Dmitrij Szotnyikov mérnök. Mikor édesapja meghalt — mint sok más társunk is — ipari tanulónak ment, hogy mielőbb szak­munkás legyen és fizetésével segíthesse özvegy édesany­ját. Ezután végezte el az egyetemet és lett mérnök. Egyébként, mint ismeretes, Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa is iparitanuló-isko­­lában kezdte munkáséletét. A szovjet fiatalok előtt sokféle út nyílik a tanulás­hoz a felsőfokú oktatáshoz. A fiatalok egy része rög­tön a középiskola elvégzése után továbbtanul felsőfokú oktatási intézményben. Má­sok az iskola befejezése után dolgozni mennek, hogy mi­előbb szakmát szerezzenek és önállókká váljanak. Ezért iratkozott be a külön­ ipari­­tanuló-iskolákba, tanfolya­mokra. A Szovjetunióban állandóan bővül az esti és a levelező fő- és középiskolák hálózata, amely nyitva áll a fiatalok előtt csakúgy, mint a felnőttek­ — a férfi­ak és az asszonyok — előtt.­ Azok a hallgatók, akik munkájuk mellett tanulnak tovább, fizetéses szabadságot kapnak a felkészülésre és a vizsgákra, a laboratóriumi foglalkozások és a nyári ter­melési gyakorlatok idejére (ez utóbbira az útiköltséget is megtérítik). A műszaki főiskolák esti és levelező tagozatának utolsó évfolya­mos hallgatói emellett 2-től 4 hónapig terjedő fizetett szabadságot kapnak, hogy elkészítsék diplomáter­vüket és felkészüljenek az állam­vizsgákra.* A szovjet felsőoktatás büszkesége és támasza az egyetemek hálózata. Nem­csak azért, mert ezek hatal­mas tanintézetek, hanem azért is, mert­ ezek a tudo­mány kiapadhatatlan forrá­sai. A többi felsőoktatási in­tézményhez hasonlóan az egyetemek is nyitva állnak mindenki előtt, aki elvégezte a középiskolát és leérettsé­gizett. Az egyetemeken rend­kívül széles profilú szak­képzés folyik. Komoly tudo­mányos látókört biztosítanak olyan szakágakban, mint pél­dául a fizika, a kémia, a matematika, a mechanika, a biológia, a geológia, a föld­rajztudomány, a nyelvészet, a történelem, a filozófia és a jogtudomány. Mérnököket több mint 200 szakágban képeznek a kü­lönféle műszaki főiskolák (egyetemek), amelyeket fel­tételesen két csoportra oszt­hatunk: politechnikai és szakági (szakosított) intéz­ményekre. A politechnikai főiskolák több fakultást egyesítő felső­­oktatási intézmények, ame­lyek sok ágban nyújtanak ismereteket. Széleskörű el­méleti felkészítés mellett különféle szakmérnöki képe­sítést biztosítanak. A poli­technikai főiskolák között nem így méltó a műszaki egyetem elnevezésre. Szergej Guscsev HELTAI JENŐ Tíz évvel ezelőtt halt meg Heltai Jenő, abban az esztendőben, amikor írói, költői munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Rejtvényünkben néhány alkotásáról emlé­kezünk meg. Vízszintes: 2. Ezzel a címmel jelent meg 1892-ben első verseskönyve. 12. Személyes névmás. 14. Heltai által alkotott szó,­amit gyakran használunk. 15. Nem találom szó­­rakoztatónak. 16. Irak egyik fele. 17. Ü. L. A. 19. Ezt teszi a vas — vég nélkül — ha melegítik. 21. N. L. I. 22. Nem tud beszél­ni. 24. Spanyol tengerparti település. 25. Ritka. 26. Duna mellékfolyója. 28. ...eneich, NSZK település. 29. Jugoszláviai kisváros (-(-'). 30. Becézett női név. 31. Dél-Amerikai ország fővárosa. 32. Részvénytársaság. 34. Fedd. 35. Sziget a Csuzima szorosban. 37. Szibériai folyó. 38. Paraguay szélei. 39. Le­jegyez. 41. Csoport­nyelvben a modortalan embereket így hívják (—). 43. Háromato­mos oxigénmódosulat. 45. Heltai 1925-ben írt színpadi darabja. 48. Japán félsziget. 49. Női becenév. 50. Sziget a Krétai tengeren. 51. Hibásan — e helyen. 52. Hangszer. 54. Csád település. 56. Romhányi Pál. 57. Vég­tagom. 59. Íz, zamat. 61. A. S. U. 63. Az első világháború előtti Pest ifjúságáról ad ké­pet az író ebben a könyvében, amelyről nemrégiben film készült (névelővel). 65. A beszéd része. 67. Ebbe a Tolna megyei köz­ségbe való. 69. ..A" vonalazott füzet részét. 70. Lekvárod. 71. Település Peruban. 73. Latin­k­én. 74. Erősen határozz el vala­mit. 75. Féktelen mulatozások. 77. Névelős női név. 78. Heltai ezzel a művével aratta legnagyobb színpadi sikerét. Függőleges: 1. Az álszent polgári erkölcs keserű komédiája ez a műve. 3. Félig álom. 4. Végnélküli kikötő — rakodótér. 5. Ez ugyancsak. 6. Bulgáriai hegységre va­ló. 7. Rejtem. 8. Szülő becézve. 9. Heltai egyik novelláskötetének címe. 10. Lásd füg­gőleges 3. sort. 11. Ezt a művét eszperan­tóra is lefordították. 13. Kezével megfog­hat. 16. „A" jégen vágott lyuk. 18. Névelős tésztaízesítő. 20. Ebben a művében az első világháború utáni Budapest nyomorát fes­ti. 21. Lengyel település. 23. Munkát végző (névelővel). 25. Sokan szeretik ezt az ételt. 27. „Az" állóvíz. 29. Híres cirkusz. 33. Ebédhez előkészíti az asztalt. 35. Romá­niai város. 36. Település Kansasban. 38. Kártyajáték. 40. Pici ikerszava. 41. Kimon­dott mássalhangzó. 42. Kicsinyítőképző. 44. Ilyen szó is van. 46. A függ. 29. sorban kö­zölt cirkuszba. 47. Villamos gépek forgó­része. 52. Orosz igen. 53. Bánata, búja. 54. Menyasszonyt. 55. Mutatószó. 57. Folyó Kongóban. 58. Máma se. 59. A latin hajnal része. 60. Napon szárított. 62. Folyó az NSZK-ban. 64. Kiváló orosz író. 66. Fürge állat. 68. Ezen a szovjet folyón. 70. Görög­keleti szentkép. 72. I. Á. É. 74. Rámutatva kérdez. 76. Rövidített hosszmérték. 77. Fé­lig avas. A helyes megfejtést a következő sorok adják: vízszintes 2., 14., 45., 63. és 78., vala­mint a függőleges 1., 9., 11., 20. Vasárnap, 1967. szeptember 3.­­. Tények, érvek A Szovjetunióban 214 ezer ál­talános és középiskola működik. Ezekben több mint 48 millió gyermek tanul. Fél évszázaddal ezelőtt az oroszországi iskolák­ban mindössze 9,7 millió tanulót tartottak számon. Az iskolákban évről évre nö­vekszik a tanulók száma. Az állam ezt szem előtt tartva meg­tervezi a tanító- és tanárkép­zést. 1964-ben az iskolákban 2 435 000 pedagógus dolgozott. Számuk 1965-ben csaknem 62 ezerrel emelkedett, 2 497 000 lett. A cári Oroszországban 1915-ben mindössze 270 000 pedagógus volt. 1960-ban 230 millió példányban adtak ki tankönyveket, 1965-ben pedig 300 millió tankönyv jelent meg. Oroszországban a könyvnyom­tatás elterjedésétől az 1917-es Októberi Forradalomig eltelt négyszáz év alatt 550 ezer mű­vet adtak ki. 1918-tól 1965-ig csaknem négyszer annyi, vagyis 2 millió könyv, brosúra jelent meg, több mint 30 milliárd pél­dányban. Rengeteg szakkör működik a 3424 úttörőházban és palotában, ahol rajzolnak, táncolnak, mű­szaki ismereteket sajátítanak el.­­J. Ivanova a textilesek városa, de ki merné állítani, hogy az ottani gyerekekből nem lesz űr­­hajóépítő? Hiszen a világ első női űrhajósa, Valentyina Tyeres­­kova nem is olyan régen még szövőnő volt. A gyerekek iskola után a szakkörökben elmélyül­ten építik és indítják útnak a rakétamodelleket, robotgépeket, vagy igazi elektronikus gépeket készítenek. 1995-ben 25 millió ifjú néző látta a gyermek- és ifjúsági színházak előadásait. A Szovjetunióban 3409 úttárő­­ház, több száz ifjú-technikus szakkör, csak­nem háromezer zenei és művészeti iskola, több száz ifjú-természetbarát szakkör, turistaház, 33 gyermekvasút, né­hány gyermek-hajóállomás és autóút áll a tanulóifjúság ren­delkezésére. Ezek és a többi iskolán­ kív­üli intézmények hoz­zájárulnak a gyermekek alkotó­­készségének kifejlesztéséhez.­ Az elkövetkező esztendőkben évente 4—5 millió fiatal végez majd a középiskolákban és a technikumokban. 1970-ben 1,7— 1,8 millió tanulót vesznek fe*­ iparitanuló iskolákba. Itt több mint 600 féle szakma számára képeznek munkásokat. A Szov­­jetunióban jelenleg több mint 4 ezer iparitanuló iskola és 3829 technikum működik. Egyetlen év alatt, az 1965 66­05 tanévben több mint 14 millió ember sajátított el szakmát, nö­velte szakmai képzettségét és végzett különféle szaktanfolya­mokat. .­. A Szovjetunióban esti általá­nos és középiskolák állnak azok­nak a munkás- és parasztfia­taloknak a rendelkezésére, akik nappal dolgoznak. A levelező tagozatos hallgatókkal együtt ez az oktatási forma 4 845 000 em­bert fog át, csaknem 200 ezerrel többet, mint 1964-ben. A falusi szakmunkásképző is­kolák a mezőgazdaság szakmun­kásait oktatják. Míg 1950-ben 1 356 000 traktoros­ gépkezelő, traktor- és kombájnvezető és gépkocsivezető volt, számuk 1966-ban elérte a 3 199 000-et. Az utóbbi öt esztendőben több mint 4,3 millió szakember vég­zett a felső-, illetve a középfokú szakoktatási intézményekben. A Szovjetunióban jelenleg több mint 70 millióan élnek az ingye­nes oktatási lehetőségekkel. . Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden harmadik ember tanul. Oroszországban.­­ ötven esz­tendővel ezelőtt mindössze 105 felsőfokú oktatási intézmény volt. A Szovjetunióban ezek száma 756. Míg korábban tízezer lakosra mindössze 8 egyetemi és főiskolai hallgató jutott, ma hússzor annyit, vagyis 166 diák jut. A Szovjetunióban fokozatosan kiegyenlítődik a társadalom kü­lönböző rétegeinek kulturál­s színvonala. 19­59-ben 16 millió emeber rendelkezett fő- és kö­zépiskolai végzettségg­. Számuk 1966-ban elérte a 80 milliót. Minden ezer szovjet állampol­gár közül 346 végzett közép-, illetve főiskolát. Fejér megyei Hírlap •. : I s 11

Next