Fejér Megyei Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
Hol kezdődnek a szputnyikok ? Igazunkban aligha akadnak népszerűbb emberek, mint a világ első űrhajós hősei. Dicsőségük azonban nem csökkentette, sőt fokozta azok tekintélyét, akik lehetővé tették, hogy elinduljanak a csillagok felé. A tudósokról, a tudományról van szó. Hiszen korunkban a tudomány nyújtja talán a legnagyobb romantikát. A Szovjetunióban szakadatlanul fokozódik a tisztelet a tudósok és munkásságuk iránt, s ennek alapját az a lendület biztosítja, amely a szovjet hatalom évei alatt az oktatás fejlődésében megnyilvánult. Az ifjúság különösen azokat a tudósokat szereti, akik az elméleti gondolat mélységét egyéni közvetlenséggel, optimizmussal és nagy közéleti helytállással párosítják. Ezért vált a szovjet fiatalok kedvencévé Kolmogorov akadémikus matematikus, Tamm akadémikus, Nobel-díjas magfizikus, Lavrentyev akadémikus, a hidrodinamika szakértője és mások. A közoktatás az a mérhetetlenül értékes forrás, amely kádereket ad a tudomány számára, így hát nem véletlen, hogy gyakran kiváló tudósok irányítják a közoktatási rendszer fejlődését, útkereséseit, megszabják, milyen irányban fejlődjenek tovább az iskolák és a felsőoktatási intézmények. A Szovjetunióban több, mint 234 millió ember él. Mindegyiküknek sajátos a sorsa. De valamennyiük előtt nyitva áll a tudáshoz, a művelődés megszerzéséhez vezető út. Az állam rendkívül messzemenően gondoskodik a szovjet közoktatási rendszerről, amely kiterjed a társadalom valamennyi rétegére. Ismertetünk néhány adatot és tényt a szovjet közoktatásról, beszámolunk róla, hogyan vált a szovjet hatalom évei alatt a Szovjetunió félműveit és gazdaságilag elmaradott országból a világ első szputnyikjainak és űrhajósainak hazáivá. I Oroszországban a forradalom előtt írástudatlan volt a lakosság több mint háromnegyed része. Így 1917 októbere után a közoktatás elsőrendű feladatává vált, hogy felszámolja a felnőtt lakosság körében az analfabétizmust. A Szovjetunióban rövid idő alatt mindenki megtanult írni-olvasni. 1930- ban bevezették a városokban és a falvakban egyaránt kötelező elemi oktatást, a háború utáni években pedig az általános hétosztályos oktatást. Később, 1958-ban törvényt fogadtak el az általános, kötelező nyolcosztályos oktatásról. Az új ötéves terv előirányozza, hogy lényegében át kell térni az általános, kötelező középiskolai oktatásra. A városok és falvak fiataljai mind megszerezhetik a középfokú iskolai végzettséget. A Szovjetunióban az iskolai felvételeknél nincsenek nemzetiségi, felekezeti, vagy nemi korlátok. Valamennyi köztársaságban a gyermekek anyanyelveikon tanulhatnak, vagy ha a szülők úgy kívánják, orosz nyelvű iskolát végezhetnek. A Szovjetunióban 57 szovjet és külföldi nép nyelvén folyik oktatás. Moszkvába egy parasztfiú, a későbbi tudós zseni, Mihail Lomonoszov. Azok a tudósok, akik Szibériában hatalmas tudományos központot hoztak létre, bizonyára Lomonoszovra gondoltak, amikor felhívást intéztek az iskolásokhoz: „Aki hivatást érez a fizika és a matematika iránt, jöjjön el szakiskolánkba! Itt különleges, szakosított tantervek alapján fogtok tanulni. A tudomány iránti szeretet és érdeklődés lehetővé teszi, hogy a középiskolában sajátítsátok el azt, amit általában csak a főiskolákon tanulnak...” A szibériai különleges iskola megalapítását igen szigorú válogatóverseny előzte meg a rendkívül tehetségesek számára. Nem „csodagyerekek" kerültek ide, hanem olyan tanulók, akik a többi tantárgynál könnyebben tanulják a fizikát és a matematikát. Ez pedig meggyorsította a tudósok által kidolgozott tanterv elvégzését. Az eredmény nem is maradt el. Az iskolából kikerülő legkiválóbb tanítványok később társaiknál gyorsabban végezték el a Novoszibirszki Egyetem megfelelő szakát. A tudósokkal együtt sok diák vesz részt tudományos kutatómunkában és máris bekapcsolódnak a tudományos tevékenységbe. És ha nem lesz belőlük új Newton? Vajon nem okoz-e az emberi tragédiát? Nem túlságosan kockázatos-e a „szibériai kísérlet"? Az élet azt mutatta, hogy a kísérletnek nincs vesztese, de nagyon sokat nyerhetnek vele. Mindenek előtt alaposabb ismeretekkel gazdagodnak a résztvevők. Novoszibirszk példájára az ország más vidékein is megalakultak a fizikai-matematikai, vagy a kémiai-biológiai * 17 , persze némileg túlzás, de lehetséges, hogy bármelyik szovjet köztársaságban, nagy városban, vagy kis faluban sikerrel jelentkezhet egy új Newton, Faraday. Annál is inkább, mivel kulturális tekintetben, az oktatás színvonalát illetően mindinkább eltűnik a valós és a falu, a főváros és a vidék közötti különbség. A történelem azonban állandóan emlékeztet bennünket arra, hogy éppen vidékről, egy istenháta mögötti északi faluból jött gyalogosan, bocskorban két évszázaddal ezelőtt tagozatos középiskolák. Ha a 14—16 éves diák különleges érdeklődést tanúsít a matematika és a fizika, vagy a kémia és a biológia iránt, akkor lehetővé teszik számára, hogy ezeket a tárgyakat bővített tanterv alapján tanulmányozhassa. A tudósok véleménye szerint a középiskolások így aktívabban és teljesebben dolgozzák fel a világ rendkívül gyorsan bővülő ismeretanyagát, a tudomány legújabb vívmányait. A szakadatlanul fejlődő ■ * szovjet népgazdaság évről-évre több technikumot végzett művezetőt igényel. Ezért elhatározták, hogy 1970-től évente 1 600 000 hallgatót vesznek fel a technikumukban. Így ezekből az oktatási intézményekben több mint 5 millióan tanulnak majd. Nem véletlen, hogy az ipari tanuló iskolák mellett ilyen népszerűvé váltak a technikumok. A technikum először is teljes középfokú szakképzést biztosít, másodszor pedig a fiatalok itt gyorsabban szerzik meg a szakképesítést, mint az egyetemeken, tehát hamarabb kezdhetnek önálló életet. .. *Két hajdani iskolatársam, — Szergej Kulikov és Jurij Szinyelnyikov — mérnök lett, bár mindketten más és más úton érték el céljukat. Szergej Kulikov gyakorlatias ember,, ezért elhatározta, hogy időt nyer. A hetedik osztály után beiratkozott a technikumba, külön engedéllyel két év alatt elvégezte azt. Mi az egyetemi felvételeinkre készültünk, töprengtünk, milyen pályára mentünk, ő már szakmai képesítéssel rendelkezett. Amikor a tizedik osztály után érettségiztünk, Kulikov már a műszaki egyetem levelező hallgatója volt, s mert jól ismerte szakmáját, az egyetemet öt helyett három év alatt végezte, el. Szergej tehát az emberné aválás legfelelősségteljesebb időszakában négy évet meg-, takarított magának. Ez persze nem kis erőfeszítést követel, de megvolt a jutalma is. Jurij Szinyelnyikov nyugodtan tanult, nem rohant előre, de nem is maradt el senkitől. Szerette nyugodtan meggondolni a feladat lényegét és elmélyülten készült hivatására, szinte enciklopédikus alapossággal tanulmányozta azt. Professzorai is felfigyeltek rá. Azt javasolták, hogy a fiatal mérnököt tudományos kutatóintézetbe küldjék dolgozni. Ismét más utakon érte el célját egy másik osztálytársam, Dmitrij Szotnyikov mérnök. Mikor édesapja meghalt — mint sok más társunk is — ipari tanulónak ment, hogy mielőbb szakmunkás legyen és fizetésével segíthesse özvegy édesanyját. Ezután végezte el az egyetemet és lett mérnök. Egyébként, mint ismeretes, Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa is iparitanuló-iskolában kezdte munkáséletét. A szovjet fiatalok előtt sokféle út nyílik a tanuláshoz a felsőfokú oktatáshoz. A fiatalok egy része rögtön a középiskola elvégzése után továbbtanul felsőfokú oktatási intézményben. Mások az iskola befejezése után dolgozni mennek, hogy mielőbb szakmát szerezzenek és önállókká váljanak. Ezért iratkozott be a külön iparitanuló-iskolákba, tanfolyamokra. A Szovjetunióban állandóan bővül az esti és a levelező fő- és középiskolák hálózata, amely nyitva áll a fiatalok előtt csakúgy, mint a felnőttek — a férfiak és az asszonyok — előtt. Azok a hallgatók, akik munkájuk mellett tanulnak tovább, fizetéses szabadságot kapnak a felkészülésre és a vizsgákra, a laboratóriumi foglalkozások és a nyári termelési gyakorlatok idejére (ez utóbbira az útiköltséget is megtérítik). A műszaki főiskolák esti és levelező tagozatának utolsó évfolyamos hallgatói emellett 2-től 4 hónapig terjedő fizetett szabadságot kapnak, hogy elkészítsék diplomátervüket és felkészüljenek az államvizsgákra.* A szovjet felsőoktatás büszkesége és támasza az egyetemek hálózata. Nemcsak azért, mert ezek hatalmas tanintézetek, hanem azért is, mert ezek a tudomány kiapadhatatlan forrásai. A többi felsőoktatási intézményhez hasonlóan az egyetemek is nyitva állnak mindenki előtt, aki elvégezte a középiskolát és leérettségizett. Az egyetemeken rendkívül széles profilú szakképzés folyik. Komoly tudományos látókört biztosítanak olyan szakágakban, mint például a fizika, a kémia, a matematika, a mechanika, a biológia, a geológia, a földrajztudomány, a nyelvészet, a történelem, a filozófia és a jogtudomány. Mérnököket több mint 200 szakágban képeznek a különféle műszaki főiskolák (egyetemek), amelyeket feltételesen két csoportra oszthatunk: politechnikai és szakági (szakosított) intézményekre. A politechnikai főiskolák több fakultást egyesítő felsőoktatási intézmények, amelyek sok ágban nyújtanak ismereteket. Széleskörű elméleti felkészítés mellett különféle szakmérnöki képesítést biztosítanak. A politechnikai főiskolák között nem így méltó a műszaki egyetem elnevezésre. Szergej Guscsev HELTAI JENŐ Tíz évvel ezelőtt halt meg Heltai Jenő, abban az esztendőben, amikor írói, költői munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Rejtvényünkben néhány alkotásáról emlékezünk meg. Vízszintes: 2. Ezzel a címmel jelent meg 1892-ben első verseskönyve. 12. Személyes névmás. 14. Heltai által alkotott szó,amit gyakran használunk. 15. Nem találom szórakoztatónak. 16. Irak egyik fele. 17. Ü. L. A. 19. Ezt teszi a vas — vég nélkül — ha melegítik. 21. N. L. I. 22. Nem tud beszélni. 24. Spanyol tengerparti település. 25. Ritka. 26. Duna mellékfolyója. 28. ...eneich, NSZK település. 29. Jugoszláviai kisváros (-(-'). 30. Becézett női név. 31. Dél-Amerikai ország fővárosa. 32. Részvénytársaság. 34. Fedd. 35. Sziget a Csuzima szorosban. 37. Szibériai folyó. 38. Paraguay szélei. 39. Lejegyez. 41. Csoportnyelvben a modortalan embereket így hívják (—). 43. Háromatomos oxigénmódosulat. 45. Heltai 1925-ben írt színpadi darabja. 48. Japán félsziget. 49. Női becenév. 50. Sziget a Krétai tengeren. 51. Hibásan — e helyen. 52. Hangszer. 54. Csád település. 56. Romhányi Pál. 57. Végtagom. 59. Íz, zamat. 61. A. S. U. 63. Az első világháború előtti Pest ifjúságáról ad képet az író ebben a könyvében, amelyről nemrégiben film készült (névelővel). 65. A beszéd része. 67. Ebbe a Tolna megyei községbe való. 69. ..A" vonalazott füzet részét. 70. Lekvárod. 71. Település Peruban. 73. Latinkén. 74. Erősen határozz el valamit. 75. Féktelen mulatozások. 77. Névelős női név. 78. Heltai ezzel a művével aratta legnagyobb színpadi sikerét. Függőleges: 1. Az álszent polgári erkölcs keserű komédiája ez a műve. 3. Félig álom. 4. Végnélküli kikötő — rakodótér. 5. Ez ugyancsak. 6. Bulgáriai hegységre való. 7. Rejtem. 8. Szülő becézve. 9. Heltai egyik novelláskötetének címe. 10. Lásd függőleges 3. sort. 11. Ezt a művét eszperantóra is lefordították. 13. Kezével megfoghat. 16. „A" jégen vágott lyuk. 18. Névelős tésztaízesítő. 20. Ebben a művében az első világháború utáni Budapest nyomorát festi. 21. Lengyel település. 23. Munkát végző (névelővel). 25. Sokan szeretik ezt az ételt. 27. „Az" állóvíz. 29. Híres cirkusz. 33. Ebédhez előkészíti az asztalt. 35. Romániai város. 36. Település Kansasban. 38. Kártyajáték. 40. Pici ikerszava. 41. Kimondott mássalhangzó. 42. Kicsinyítőképző. 44. Ilyen szó is van. 46. A függ. 29. sorban közölt cirkuszba. 47. Villamos gépek forgórésze. 52. Orosz igen. 53. Bánata, búja. 54. Menyasszonyt. 55. Mutatószó. 57. Folyó Kongóban. 58. Máma se. 59. A latin hajnal része. 60. Napon szárított. 62. Folyó az NSZK-ban. 64. Kiváló orosz író. 66. Fürge állat. 68. Ezen a szovjet folyón. 70. Görögkeleti szentkép. 72. I. Á. É. 74. Rámutatva kérdez. 76. Rövidített hosszmérték. 77. Félig avas. A helyes megfejtést a következő sorok adják: vízszintes 2., 14., 45., 63. és 78., valamint a függőleges 1., 9., 11., 20. Vasárnap, 1967. szeptember 3.. Tények, érvek A Szovjetunióban 214 ezer általános és középiskola működik. Ezekben több mint 48 millió gyermek tanul. Fél évszázaddal ezelőtt az oroszországi iskolákban mindössze 9,7 millió tanulót tartottak számon. Az iskolákban évről évre növekszik a tanulók száma. Az állam ezt szem előtt tartva megtervezi a tanító- és tanárképzést. 1964-ben az iskolákban 2 435 000 pedagógus dolgozott. Számuk 1965-ben csaknem 62 ezerrel emelkedett, 2 497 000 lett. A cári Oroszországban 1915-ben mindössze 270 000 pedagógus volt. 1960-ban 230 millió példányban adtak ki tankönyveket, 1965-ben pedig 300 millió tankönyv jelent meg. Oroszországban a könyvnyomtatás elterjedésétől az 1917-es Októberi Forradalomig eltelt négyszáz év alatt 550 ezer művet adtak ki. 1918-tól 1965-ig csaknem négyszer annyi, vagyis 2 millió könyv, brosúra jelent meg, több mint 30 milliárd példányban. Rengeteg szakkör működik a 3424 úttörőházban és palotában, ahol rajzolnak, táncolnak, műszaki ismereteket sajátítanak el.J. Ivanova a textilesek városa, de ki merné állítani, hogy az ottani gyerekekből nem lesz űrhajóépítő? Hiszen a világ első női űrhajósa, Valentyina Tyereskova nem is olyan régen még szövőnő volt. A gyerekek iskola után a szakkörökben elmélyülten építik és indítják útnak a rakétamodelleket, robotgépeket, vagy igazi elektronikus gépeket készítenek. 1995-ben 25 millió ifjú néző látta a gyermek- és ifjúsági színházak előadásait. A Szovjetunióban 3409 úttárőház, több száz ifjú-technikus szakkör, csaknem háromezer zenei és művészeti iskola, több száz ifjú-természetbarát szakkör, turistaház, 33 gyermekvasút, néhány gyermek-hajóállomás és autóút áll a tanulóifjúság rendelkezésére. Ezek és a többi iskolán kívüli intézmények hozzájárulnak a gyermekek alkotókészségének kifejlesztéséhez. Az elkövetkező esztendőkben évente 4—5 millió fiatal végez majd a középiskolákban és a technikumokban. 1970-ben 1,7— 1,8 millió tanulót vesznek fe* iparitanuló iskolákba. Itt több mint 600 féle szakma számára képeznek munkásokat. A Szovjetunióban jelenleg több mint 4 ezer iparitanuló iskola és 3829 technikum működik. Egyetlen év alatt, az 1965 6605 tanévben több mint 14 millió ember sajátított el szakmát, növelte szakmai képzettségét és végzett különféle szaktanfolyamokat. .. A Szovjetunióban esti általános és középiskolák állnak azoknak a munkás- és parasztfiataloknak a rendelkezésére, akik nappal dolgoznak. A levelező tagozatos hallgatókkal együtt ez az oktatási forma 4 845 000 embert fog át, csaknem 200 ezerrel többet, mint 1964-ben. A falusi szakmunkásképző iskolák a mezőgazdaság szakmunkásait oktatják. Míg 1950-ben 1 356 000 traktoros gépkezelő, traktor- és kombájnvezető és gépkocsivezető volt, számuk 1966-ban elérte a 3 199 000-et. Az utóbbi öt esztendőben több mint 4,3 millió szakember végzett a felső-, illetve a középfokú szakoktatási intézményekben. A Szovjetunióban jelenleg több mint 70 millióan élnek az ingyenes oktatási lehetőségekkel. . Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden harmadik ember tanul. Oroszországban. ötven esztendővel ezelőtt mindössze 105 felsőfokú oktatási intézmény volt. A Szovjetunióban ezek száma 756. Míg korábban tízezer lakosra mindössze 8 egyetemi és főiskolai hallgató jutott, ma hússzor annyit, vagyis 166 diák jut. A Szovjetunióban fokozatosan kiegyenlítődik a társadalom különböző rétegeinek kulturáls színvonala. 1959-ben 16 millió emeber rendelkezett fő- és középiskolai végzettségg. Számuk 1966-ban elérte a 80 milliót. Minden ezer szovjet állampolgár közül 346 végzett közép-, illetve főiskolát. Fejér megyei Hírlap •. : I s 11