Fejér Megyei Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-12 / 215. szám
S / l J mmmmmM—, I Kedd, 1967. szeptember 12. gJjgplL PÁKOZDON 1 bTiHiiMii'iMJiiiiii.iuijf^i»'.N 4Jikii!ffiten XXIII. évfolyam, 215. s*. í |P|pl^ |gl§||| jjflllPí «* rn me ■ WW ■ W ■ VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Művelődé«. ^ »/ |______ otthonto voltok t-------------. aMft II rlMil — ----------------------------------------------------- -------------/--^A-------- ' Bár borongás volt a vasárnap délelőtt, Pákozd derűs ünnepre ébredt: délelőtt 10 órakor került sor a művelődési otthon avatására. Több, mint kétmillió forint költséggel és százezer forint értéket meghaladó társadalmi munkával készült el a korszerű intézmény. 230 főt fogad be a színházterem, IX jó szórakozási lehetőséget nyújt a könyvtár és klubszoba, a párt és KISZ-ügyek intézését is ízlésesen berendezett iroda szolgálja. Tíz órakor kezdődött az avatóünnepség, melynek elnökségében helyet foglalt Herczeg Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Varjas István, a székesfehérvári járási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács vb elnöke, Szabó József, a népfront járási bizottságának titkára. Kálazi József, vezérőrnagy, országgyűlési képviselő. Schuszter Vilmos, a községi tanács vb elnöke, az elnökség tagjai voltak még a megyei, járási, városi és községi társadalmi szervezetek intézmények képviselői is. Schuszter Vilmos köszöntötte a megjelenteket, Pákozd község lakosságát, majd Kálazi József vezérőrnagy, oszággyűlési képviselő mondott beszédet. Beszéde elején méltatta Pákozd község történelmi nevezetességét, az 1848-as forradalom és szabadságharc dicsőséges emlékeit. Idézte az egykori dokumentumot, mely szerint 1848 szeptember 27- én a következőt jelentették Pákozd és Sukoró, valamint környékének lakóiról a hadseregparancsnokságnak: A nép hangulata a legtökéletesebb, csak azt várják, hogy mi bontanók meg a horvát tábort”. A továbbiakban az ünnepség szónoka arról beszélt, hogy ami 1848—49-ben nem valósulhatott meg, azt tzóta apáink és a ma nemzedéke hosszú harcok után valóra váltotta. Országos és helyi adatokkal bizonyította hazánk, Fejér megye és Pákozd község fejlődését, előrelépését. Méltatta a szónok a Magyar Néphadsereg és az ország lakóinak kapcsolatát, majd hősi katonai hagyományokat jelképező hadtörténeti emlékeket adott át a mű velődési háznak, a község lakosságának. Az ünnepi beszéd után Gonda István, a járási tanács vb elnöke átnyújtotta a kulcsot Schuszter Vilmosnak, a községi tanács vb elnökének. Majd a helyi Irodalmi színpad műsorára került sor. A pákozdi irodalmi színpad az 1848-as történelmi emlékekből összeállított műsorral szerepelt. A műsor szerkesztői Bartha László és Csukly Alajos. Az irodalmi színpad és a népi tánccsoport egyaránt nagy sikert aratott. A délelőtti ünnepség után beszélgettünk a község vezetőivel, az aktivistákkal. Megtudtuk, hogy a 239 főt befogadó színházterem 130 helyére már bérletet váltottak. A bérlet a Déryrté Színház 12 előadására érvényes. Az egész község lelkesen működött közre a művelődési otthon létesítésénél, s legalább 200 nevet kellene felsorolni. Többek között a termelőszövetkezet 12 tagú női brigádját, és Varga Gábort Kertész Bélát, Kiss Ferencet, Unger Jánost, Gulyás Lajost, Horváth Lajost, Törzsök Tibort. Sokat segített a honvédség a termelőszövetkezet a község számos más szervezete. Dicsérendő a megyei, járási szervek készséges segítsége is. A művelődési ház avatása után este jutalomműsorra került sor. A társadalmi munkásokat többek között a KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkó zenekara köszöntötte. Ez volt a nyitánya a népművelési hét programjának is, melynek keretében szeptember 12-én 19 órakor Szovjet tájak, szovjet emberek címmel Lendvai Ferenc számol be szovjetunióbeli útjáról. 14-én alakul a felnőttek klubja, 17-én pedig a gyermekklub, majd az asszonyok, illetve a zenekedvelők klubja. Az ifjúsági klub szeptember 17-én kezdi meg működését. 20-án este kerül sor a Déryné Színház előadására: a Császár álarcában című zenés vígjátékot mutatják be. 26-án a község lakói a könyvtárban Takács Imre és Sobor Antal írókkal találkoznak. A Nagy Október a Szocialista Forradalom 59. évfordulóján című sorozat keretében mutatják a Ballada a katonáról és a Jégmezők lovagja tanni filmeket. Az előkészületek és a műsor láttán jóleső érzés tölti el az érdeklődőt és joggal kapcsolja össze a népművelési hetek programját a korszerű művelődésügyi intézménnyel és a bensőséges, meleg avatóüznepséggel — bb — Kálazi elvtárs beszédet mond. A színháztermet zsúfolásig megtöltötték a pákozdiak Megválasztotta küldötteit a KIOSZ, megyei szervezete Négy évvel ezelőtt választották meg a KIOSZ helyi tap országos küldötteit, akik ezen idő alatt végezték a szervezet irányítását, vezetését Most, amikor a megbízatások ideje lejár és készülődnek a KIOSZ V. országos értekezletére, országszerte újraválasztják a vezetőségeket. Székesfehérváron tegnap került sor a helyi és országos küldöttek megválasztására, valamint az elmúlt négy év munkájának elemzésére. Bartus János, a KIOSZ megyei titkára beszámolójában a következőket mondotta: — Megyénk kisiparosainak száma a helyi iparpolitikai terveknek megfelelően évről-évre növekszik. Míg 1963-ban 1850, addig napjainkban 2170 kisiparos igyekszik eleget tenni a lakossági javító-szolgáltató igények kielégítésének. Külön örülünk annak, hogy iparosaink nagy része a településeken, kisközségeikben feje ki tevékenységét. Megyénk kisiparosai a helyi igényeken kívül nagy mértékben hozzájárulnak bizonyos közvetett és közvetlen exporttervek megvalósításához is. Négy év alatt mintegy 6 millió forint értékben végeztek munkát exportrendelésre, s ma is több szerződés van érvénybenElmondták azt is, hogy négy év alatt közel 700 ipari tanulónak adtak szakmát, akik az elöregedett mesterek helyébe léptek. A most megválasztott küldöttek elsőrendű feladata az, hogy méltóan képviseljék az országos kongresszuson megyénk kisiparosainak érdekeit. JANUÁR ELSEJÉTŐL: új rendszer a szövetkezeti vagyonbiztosításban Ahogyan fejlődtek termelőszövetkezeti gazdaságaink, közelítette meg működésük a vállalati jelleget és szintet, úgy vált követeléssé a biztosítási rendszer továbbfejlesztése. Hat év alatt több mint három milliárd forint jelzi azt a hatalmas segítséget, amely a biztosítások révén megtérült. Enélkül legalább enynyivel lettek volna szegényebbek termelőszövetkezeti nagyüzemeink. Az állam messzemenően figyelembe vette a megváltozott körülményeket és helyt adott igen sok indokalt kívánságnak a biztosítási rendszer reformját illetően. Alapvető szempontként legszögezte: Az Állami Biztosító nem tervez nyereséget a termelőszövetkezeti biztosításra, csupán az elengedhetetlen biztonsági alapot képezi. Több mint ötszáz tsz-vezető véleménye alapján, a szakminisztériumon, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa javaslatainak figyelembevételével konstruálták meg azt az új biztosítási rendszert, amely már az új gazdasági mechanizmus jegyében fogant Ennek a január elsejével életbe lépő biztosítási konstrukciónak az a jellemzője, hogy a szövetkezeti nagyüzem, igényeinek megfelelően, azt a formát választhatja magának, amely átgondolásainak leginkább megfelel. Az új, összevont vagyonbiztosítás három összetevőből: a növény, az állat és az egyéb vagyontárgyak biztosításából áll. Kiszélesedett a kockázatvállalás köre, így a szövetkezet kártérítést kap, ha bármilyen elemi csapás folytán kára a kipusztulás miatt meghaladja a tervezett hozam 50 százalékát. De kártérítést fizet az Állami Biztosító akkor is, ha lábon álló termés ment tönkre a vihar miatt, vagy ha elemi csapás folytán hiúsul meg a termés gépi betakarítása. Az alábbiakban még egykét példát hozunk az új biztosítási rendszer néhány vonatkozásából. A jövőben az összevont állatbiztosításon belül három változatból választhat a szövetkezet. Az első az állatbetegségek teljes körére vonatkozik. A második kizárja a nevelés és tartás hibáiból eredő elhullásokat. A harmadik — olcsóbb díjtételért — csak a meghatározott üzemi veszteségeken felüli károkat téríti meg. Újat jelent a biztosítás gyakorlatában, hogy sertésnél és juhnál megtérül a kiselejtezéssel a szövetkezetét érő kár, ha a növendékállatot a felvásárló vállalatnak adja el. A jövőben a biztosító megtéríti az állat gyógykezelésével felmerült teljes költséget, és kiterjesztik a kártérítést a vágóhídi elkobzással járó valamennyi szarvasmarhára, mégpedig nem az adat kora, hanem súlya szerint. A jövő év elejétől kezdve a kényszervágott állat vágóhídi árát nem vonják le a kártérítésből, s ezzel érdekeltek lesznek a gazdaságok, hogy vágóhídra vigyék azokat az állatokat, amelyeknek húsa közfogyasztásra egyébként még megmenthető. Volt természetesen indokolatlan kívánság is, például egyes szövetkezetek aszály, talajerózió, peronoszpóra és más állati és növényi kártevők által okozott károk biztosítását is sürgették. Ezek azonban megfelelő agrotechnikával elháríthatók, s a biztosítás nem szolgálná a kulturált módszerek elterjedését, ha a szövetkezetek abban nem lennének igen erősen érdekelve. Viszont a tájékoztatón elhangzott jogos követelés is: nagy tartalékunk a háztáji kisállattartás. Nemcsak azért, mert részben az önellátást biztosítja, de azért is, mert jelentős devizabevételünk is van belőle. Ennek a biztosítási formájával még adós az Állami Biztosító. Csak hézagos tájékoztatót adtunk az új rendszerről. Még csak azt jegyezzük meg hogy reálisabbá váltak a díjak, mert a díjtételek öt osztálya valamelyikének alkalmazásával a tényeleges kockázatot, azaz meghatározott időszak átlagos kárösszegét veszik tekintetbe. Ez azt is jelenti, hogy a gondosan vezetett, jól gazdálkodó szövetkezet kisebb díjtételeket fizet, mert természetszerűleg kisebb a kárelőfordulás átlaga. A biztosítás gyakorlatában megjelent a kiegészítő biztosítás lehetősége. A szövetkezet feladata körülnézni a portáján, és egyes gazdálkodási ágazatokat vagy fázisokat biztosítani az érzékeny veszteség ellen. — B. T. —