Fejér Megyei Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

S / l J mmmmmM—, I Kedd, 1967. szeptember 12. gJjgplL PÁKOZDON 1 bTiHiiMii'iMJiiiiii.iuijf^i»'.N 4Jikii!ffiten XXIII. évfolyam, 215. s*. í |P|pl^ |gl§||| jjflllPí «* rn me ■ WW ■ W ■ VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! Művelődé«. ^ »/ |______ otthont­o voltok t-------------. aMft II rlMil — ----------------------------------------------------- -------------/--^A-------- ' Bár borongás volt a va­sárnap délelőtt, Pákozd de­rűs ünnepre ébredt: délelőtt 10 órakor került sor a mű­velődési otthon avatására. Több, mint kétmillió forint költséggel és százezer forint értéket meghaladó társadal­mi munkával készült el a korszerű intézmény. 230 főt­­ fogad be a színházterem, IX­ jó szórakozási lehető­séget nyújt a könyvtár és klubszoba, a párt és KISZ-ügyek intézését is ízlésesen berendezett iroda szolgálja. Tíz órakor kezdődött az avatóünnepség, melynek el­nökségében helyet foglalt Herczeg Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei ta­nács vb elnöke, Varjas Ist­ván, a székesfehérvári já­rási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási ta­nács vb elnöke, Szabó Jó­zsef, a népfront járási bi­zottságának titkára. Kálazi József, vezérőrnagy, ország­­gyűlési képviselő. Schuszter Vilmos, a községi tanács vb elnöke, az elnökség tag­jai voltak még a megyei, járási, városi és községi tár­sadalmi szervezetek intéz­mények képviselői is. Schuszter Vilmos köszön­tötte a megjelenteket, Pá­kozd község lakosságát, majd Kálazi József vezér­őrnagy, oszággyűlési képvi­selő mondott beszédet. Be­széde elején méltatta Pákozd község történelmi nevezetes­ségét, az 1848-as forradalom és szabadságharc dicsősé­ges emlékeit. Idézte az egy­kori dokumentumot, mely szerint 1848 szeptember 27- én a következőt jelentették Pákozd és Sukoró, valamint környékének lakóiról a had­­seregparancsnokságnak: A nép hangulata a legtökéle­tesebb, csak azt várják, hogy mi bontanók meg a horvát tábort”. A továbbiakban az ünnep­ség szónoka arról beszélt, hogy ami 1848—49-ben nem valósulhatott meg, azt tzóta apáink és a ma nemzedéke hosszú har­cok után valóra váltotta. Országos és helyi adatokkal bizonyította hazánk, Fejér megye és Pákozd község fejlődését, előrelépését. Mél­tatta a szónok a Magyar Néphadsereg és az ország lakóinak kapcsolatát, majd hősi katonai hagyományo­kat jelképező hadtörténeti emlékeket adott át a mű­­ ­­ velődési háznak, a község lakosságának. Az ünnepi beszéd után Gonda István, a járási ta­nács vb elnöke átnyújtotta a kulcsot Schuszter Vilmos­nak, a községi tanács vb elnökének. Majd a helyi Irodalmi színpad műsorára került sor. A pákozdi irodalmi szín­pad az 1848-as történelmi emlékekből összeállított mű­sorral szerepelt. A műsor szerkesztői Bartha László és Csukly Alajos. Az irodalmi színpad és a népi tánccso­port egyaránt nagy sikert aratott. A délelőtti ünnepség után beszélgettünk a község ve­zetőivel, az aktivistákkal. Megtudtuk, hogy a 239 főt befogadó szín­házterem 130 helyére már bérletet váltottak. A bérlet a Déryrté Szín­ház 12 előadására érvé­nyes. Az egész község lelkesen működött közre a művelődé­si otthon létesítésénél, s le­galább 200 nevet kellene felsorolni. Többek között a termelőszövetkezet 12 tagú női brigádját, és Varga Gábort Kertész Bélát, Kiss Ferencet, Unger Jánost, Gulyás Lajost, Horváth Lajost, Törzsök Ti­bort. Sokat segített a hon­védség a termelőszövetkezet a község számos más szervezete. Dicsérendő a me­gyei, járási szervek készsé­ges segítsége is. A művelődési ház avatá­sa után este jutalomműsor­ra került sor. A társadalmi munkásokat többek között a KISZ Központi Művészegyüt­tesének Rajkó zenekara kö­szöntötte. Ez volt a nyitá­nya a népművelési hét prog­ramjának is, melynek kere­tében szeptember 12-én 19 órakor Szovjet tá­jak, szov­jet emberek címmel Lendvai Ferenc számol be szovjet­­unióbeli útjáról. 14-én alakul a felnőttek klubja, 17-én pe­dig a gyermekklub, majd az asszonyok, illetve a zene­kedvelők klubja. Az ifjúsági klub szeptember 17-én kezdi meg működését. 20-án este kerül sor a Déryné Színház előadására: a Császár álar­cában című zenés vígjáté­kot mutatják be. 26-án a község lakói a könyvtárban Takács Imre és Sobor Antal írókkal találkoznak. A Nagy Október a Szo­cialista Forradalom 59. évfordulóján című soro­zat keretében mutatják a Ballada a katonáról és a Jégmezők lovagja ta­nni filmeket. Az előkészületek és a mű­sor láttán jóleső érzés tölti el az érdeklődőt és joggal kapcsolja össze a népműve­lési hetek programját a kor­szerű művelődésügyi intéz­ménnyel és a bensőséges, meleg avatóüz­nepséggel­ — bb —­ Kálazi elvtárs beszédet mond. A színháztermet zsúfolásig megtöltötték a pákozdiak­ Megválasztotta küldötteit a KIOSZ, megyei szervezete Négy évvel ezelőtt válasz­tották meg a KIOSZ helyi tap országos küldötteit, akik ezen idő alatt végezték a szervezet irányítását, veze­tését­ Most, amikor a meg­bízatások ideje lejár és ké­szülődnek a KIOSZ V. or­szágos értekezletére, ország­szerte újraválasztják a ve­zetőségeket. Székesfehérváron tegnap­­ került sor a helyi és orszá­­gos küldöttek megválasztá­sára, valamint az elmúlt négy év munkájának elem­zésére. Bartus János, a KIOSZ megyei titkára be­számolójában a következő­ket mondotta: — Megyénk kisiparosai­nak száma a helyi ipar­po­litikai terveknek megfelelő­en évről-évre növekszik. Míg 1963-ban 1850, addig nap­jainkban 2170 kisiparos igyekszik eleget tenni a la­kossági javító-szolgáltató igények kielégítésének. Kü­lön örülünk annak, hogy iparosaink nagy része a tele­püléseken, kisközségeikben feje ki tevékenységét. Megyénk kisiparosai a he­lyi igényeken kívül nagy mértékben hozzájárulnak bi­zonyos közvetett és közvet­len exporttervek megvalósí­tásához is. Négy év alatt mintegy 6 millió forint ér­tékben végeztek munkát exportrendelésre, s ma is több szerződés van érvény­ben­Elmondták azt is, hogy négy év alatt közel 700 ipa­ri tanulónak adtak szakmát, akik az elöregedett mesterek helyébe léptek. A most megválasztott kül­döttek elsőrendű feladata az, hogy méltóan képviseljék az országos kongresszuson me­gyénk kisiparosainak érde­keit. JANUÁR ELSEJÉTŐL: új rendszer a szövetkezeti vagyonbiztosításban Ahogyan fejlődtek ter­melőszövetkezeti gazdasá­gaink, közelítette meg mű­ködésük a vállalati jelleget és szintet, úgy vált követe­léssé a biztosítási rendszer továbbfejlesztése. Hat év alatt több mint három mil­liárd forint jelzi az­t a ha­talmas segítséget, amely a biztosítások révén megté­rült. Enélkül legalább eny­­nyivel lettek volna szegé­nyebbek termelőszövetke­zeti nagyüzemeink. Az ál­lam messzemenően figye­lembe vette a megváltozott körülményeket és helyt adott igen sok indokalt kí­vánságnak a biztosítási rendszer reformját illetően. Alapvető szempontként legszögezte: Az Állami Biztosító nem tervez nyereséget a termelő­szövetkezeti biztosításra, csupán az elengedhetetlen biztonsági alapot képezi. Több mint ötszáz tsz-vezető véleménye alapján, a szak­­m­inisztériumon­, a Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsa javaslatainak figye­lembevételével konstruál­ták meg azt az új biztosí­tási rendszert, amely már az új gazdasági mechaniz­mus jegyében fogant En­nek a január elsejével életbe lépő biztosítási kons­trukciónak az a jellemzője, hogy a szövetkezeti nagy­üzem, igényeinek megfele­lően, azt a formát választ­hatja magának, amely át­gondolásainak leginkább megfelel. Az új, összevont vagyon­biztosítás három összetevő­ből: a növény, az állat és az egyéb vagyontárgyak biztosításából áll. Kiszéle­sedett a kockázatvállalás köre, így a szövetkezet kár­térítést kap, ha bármilyen elemi csapás folytán kára a kipusztulás miatt megha­ladja a tervezett hozam 50 százalékát. De kártérítést fizet az Állami Biztosító akkor is, ha lábon álló termés ment tönkre a vihar miatt, vagy ha elemi csapás folytán hiúsul meg a termés gépi be­takarítása. Az alábbiakban még egy­két példát hozunk az új biztosítási rendszer néhány vonatkozásából. A jövőben az összevont állatbiztosításon belül há­rom változatból választhat a szövetkezet. Az első az állatbetegségek teljes körére vonatkozik. A második ki­zárja a nevelés és tartás hibáiból eredő elhullásokat. A harmadik — olcsóbb díj­tételért — csak a meghatá­rozott üzemi veszteségeken felüli károkat téríti meg. Újat jelent a biztosítás gya­korlatában, hogy sertésnél és juhnál megtérül a kise­lejtezéssel a szövetkezetét érő kár, ha a növendék­állatot a felvásárló válla­latnak adja el. A jövőben a biztosító megtéríti az ál­lat gyógykezelésével felme­rült teljes költséget, és ki­terjesztik a kártérítést a vágóhídi elkobzással járó valamennyi szarvasmarhá­ra, mégpedig nem az a­dat kora, hanem súlya szerint. A jövő év elejétől kezdve a kényszervágott állat vá­góhídi árát nem vonják le a kártérítésből, s ezzel ér­dekeltek lesznek a gazdasá­gok, hogy vágóhídra vigyék azokat az állatokat, ame­lyeknek húsa közfogyasz­tásra egyébként még meg­menthető. Volt természetesen indo­kolatlan kívánság is, pél­dául egyes szövetkezetek aszály, talajerózió, pero­­noszpóra és más állati és növényi kártevők által okozott károk biztosítását is sürgették. Ezek azonban megfelelő agrotechnikával elhá­ríthatók, s a biztosítás nem szolgálná a kultu­rált módszerek elter­jedését, ha a szövetkezetek abban nem lennének igen erősen érdekelve. Viszont a tájé­koztatón elhangzott jogos követelés is: nagy tartalé­kunk a háztáji kisállattar­tás. Nemcsak azért, mert részben az önellátást bizto­sítja, de azért is, mert je­lentős devizabevételünk is van belőle. Ennek a bizto­sítási formájával még adós az Állami Biztosító. Csak hézagos tájékoztatót adtunk az új rendszerről. Még csak azt jegyezzük meg hogy reálisabbá vál­tak a díjak, mert a díjté­telek öt osztálya valamelyi­kének alkalmazásával a tényeleges kockázatot, azaz meghatározott időszak át­lagos kárösszegét veszik tekintetbe. Ez azt is jelenti, hogy a gondosan vezetett, jól gazdálkodó szövetkezet kisebb díjtételeket fizet, mert természetszerűleg ki­sebb a kárelőfordulás­ átlaga. A biztosítás gyakorlatá­ban megjelent a kiegészítő biztosítás lehetősége. A szö­vetkezet feladata körülnéz­ni a portáján, és egyes gazdálkodási ágazatokat vagy fázisokat biztosítani az érzékeny veszteség ellen. — B. T. —

Next