Fejér Megyei Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
Pillanatkép a Ruhagyárból. 50. ÉVFORDULÓ Versek és dalok a forradalomról Művészetek nyelve Komszomolisták a klubban Hét -61 hétre fellobban az érdeklődés néhány száz papírlap iránt az üzemben. A KISZ-bizottság hetenként közli a fordulók kérdéseit, s a tintát még nem látott űrlapok rövidesen megtelnek — ismét és ismét. „Ki mit tud a Szovjetunióról?” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indította a KISZ ezt a vetélkedőt a Könnyűfémműben. De hogyan emlékeznek meg a félévszázados jubileumról másutt megyénk fiataljai? Páros vetélkedők A. kérdést — „Ki mit tud a Szovjetunióról?” — feltette a KISZ a székesfehérvári járás községeiben is. Itt a fiatalok százai páros vetélkedőket rendeznek, amelyek során egyik község KISZ-alapszervezete a másik, esetleg éppen szomszédos falu kiszeseivel méri össze tudását. A páros vetélkedőben kitűnt kiszes kollektívák területi versenyeken vesznek részt, ezt pedig járási döntő követi. A szovjet költészet estjét alapszervezeti, járási és városi, majd végül megyei szintű bemutatók sorával rendezik meg megyénk fiataljai. A szovjet líra legkiválóbb mesterei szólalnak meg ezeken az esteken az ifjú szavalok tolmácsolásában — a legjobbak közülük az MSZBT és a KISZ KB országos rendezvényeire is eljutnak. A szovjet dal és zene estjein ugyancsak a forradalmi emlékeket idézik fel megyénk KISZ-alapszervezeteinek művészeti együttesei, csoportjai. A szovjet zenei élet klasszikusaiból járási bemutatók sorozatát rendezik meg, és sor kerül egy megyei bemutatóra a szovjet könnyűzene tárgyköréből is. Eizensteintől Csuhrajig Szergej Eizenstein a Pejpuszta jegén vívott csata történelmi emlékét örökítette meg a Jégmezők lovagja című alkotásában. Csuhraj feledhetetlen filmje, a Ballada a katonáról örök alakot teremtett a filmművészetben, a kiskatomnáét, aki elindul, hogy soha ne térjen vissza. A közelgő ötvenedik évforduló előtt most ismét viszontlátják a fiatalok a szovjet filmművészet számos nagyszerű alkotását. Idén a forradalmi ifjúsági napok idején indult megyénkben a KISZ „Feltámadott a tenger” ifjúsági bérletakciója. Akkor a hármas tavasz — március 15, 21, április 4 — emlékei között kutattak, most az 50. évforduló tanulságait vonják le — a filmművészet közvetítésével. Tizenhét településen fiatalok ezrei kapcsolódnak be a mozgalomba. Ugyancsak a művészet nyelvén beszél fél évszázad történelmi tanulságairól az a pályázat, amelyet a KISZ a művelődési szervekkel közösen a képzőművészet iránt érdeklődő fiatalok és ifjú képzőművészek számára hirdetett meg megyénkben. A KISZ megyei bizottságának fotópályázata ugyancsak az 50. évforduló jegyében kerül megrendezésre. Kiváló klubok A kiváló klub mozgalom múlt év novemberében meghirdetett akciója óta 18 ifjúsági klub verseng egymással a cím elnyeréséért megyénkben. A klubok elsőrendű feladata a fiatalok eszmei, erkölcsi nevelése, aktív, politizáló ifjúsági közösségek kialakítása. A mozgalom értékelésére ugyancsak az 50. évforduló időszakában kerül sor megyénkben. De addig is, amíg a döntés megszületik, melyik közösség érdemelte ki a kiváló címet, számos érdekes eseményre, baráti találkozóra kerül sor a tizenyolc klubban, szeptember és október heteiben elsősorban kiszes—komszomolista találkozókat rendeznek a klubok. — mekis — VA § Jasfei § Kitnes? Régész ? Hivatásos vezéltől? Beszélgetés egy sokoldalú fiatalemberrel Nem az első próbálkozásomat kísérte eredménytelenség, amikor egy délután ismét hiába kerestem Körösi Jenőt. Ezúttal azonban a pech mellett szerencsém is volt, mert hazafelé menet az utcán találkoztunk. A Csók István utcában járt, ahonnan Árpád-kori cseréptöredékekkel a tarsolyában tért haza. Ez meglepő volt számomra, hiszen én a rejtvényfejtő, a vetélkedőkön szereplő Körösi Jenőt kerestem. „Menet közben” már meg is kezdhettem a kérdezősködést. — Tehát az archeológia is érdekel? — Igen, tagja vagyok a Fejér megyei Múzeumok Baráti Körének. Ebben a minőségben a múzeum számára szabad időmben kutatásokat végzek, és néha találok is valamit. A Móri úti települést — amely a bronzkorszakból származik — én fedeztem fel, több leletemet adtam már át a múzeumnak. Már a József Attila utcán járunk, néhány méterre lakásuktól, amikor ráköszönnek, és érdeklődnek, mikor kerül rá a sor a televízió 12 szék vetélkedőjében. — Drukkolunk magának! Reméljük sikeresen szerepel majd — mondta a „szurkoló” A József Attila utcai lakásban Körösi Jenő apró szobáját a könyvek uralják. — Sajnos, csak 500 kötet fér el itt — mondja — a többi 500 a pincében van. Aztán ismét kedvenc témája, az archeológia kerül szóba. Mutatja tárlatvezetői igazolványát, a múzeum köszönő levelét, amelyet kutatásaival érdemelt ki, azújságokat — a Hírlapban, a Műemlékvédelembenszerepel a neve, mint értékes leletek felkutatójáé. A Magyar Ifjúságban pedig már, mint a Döntő a hegytetőn vetélkedő egyik nyertesével találkozunk Körösi Jenő nevével. — Marathoni vetélkedő volt az is. Megérte, mert a megyének egy filmfelvevőt nyertem, magam pedig 1000 forintot kaptam. — Tudom, hogy a vetélkedőket is nagyon kedveled. A rádióban, a televízióban szerepeltél, nem beszélve a vállalati, városi, megyei vetélkedőkről. — Valóban szeretem az ilyen versenyeket, általában szeretek játszani. Persze — zárójelben jegyzem csak meg — a komolyabb vetélkedőkön, ahol már viszonylag nagy a tét, nemcsak játék, küzdelem is van. A másik, amiért szeretem a vetékedőket: sokat olvastam, tanultam. A szellemi tőkét kamatoztatni kell. Jelenleg a kamatoztatás egyik rhódját látom benne. — A mostani 12 szék vetélkedő talán a legnehezebb a televízió eddigi hasonló kezdeményezései között. Hogyan készülsz? —Még többet olvasok, tanulok. Ez a vetélkedő nagy erőpróba, hiszen az egész orosz és szovjet képzőművészet, irodalom, zene, művészettörténet tartozik a tárgykörébe, és nemcsak a kérdésekben, hanem a kérdések feltevésének módjában is nehézség rejlik. Bízom benne, hogy sikerül. — A televízió képernyője előtt ülve a nézőnek az a benyomása, hogy rendkívül baráti, szinte családias a légkör a 12 szék vetélkedőn. — Ez így is van. De nemcsak a versenyen, azon kívül is nagyon jó a viszony mind a versenyzők, mind Vitray Tamás játékvezető és a versenyzők között... — Mint az eddigiekből kiderül, sokat tudsz, de még többet szeretnél tudni. Mik a terveid? 1965-ben érettségiztem. A Járműjavítóban dolgozom. Kőműves a szakmám. A terveim? A terveim összekapcsolódtak a vágyaimmal. Nagyon szeretem az archeológiát. Azt hiszem eredményesen tudnám csinálni. Saját megállapításom ugyan, de úgy érzem fejlődöm. Eddig csak kutattam, most már le is írom azt amit találok. A múzeum évkönyvében jelenik meg januárban 31 római kori, középkori és törökkori kőfaragványról egy adatközlő írásom. Szóval... A vágyam az, hogy régész legyek, vagy magyar-történelem szakos tanár. Kívánjuk, hogy sikerüljön. Csepregi József Szombat, 1967. szeptember 2. Fejér megyei Hírlap ® ^ JU? sag Rádióamatőrök a sátorban „A pihenő tábor napirendje: 6 órakor: ébresztő, 15 perc reggeli torna, a körletrend ellenőrzése; 7 órakor: reggeli, délelőtt túra, vagy szabad foglalkozás, délután asztalitenisz, kézi- és kosárlabda házibajnokság, kultúrmunka. Este tv-nézés az impozáns kultúrsátorban, takarodó. Tíz óra után csak a két őr marad ébren ... Megtekintettük a közeli Zircet, többször voltunk moziban .. Az idézet Boór János jegyzetfüzetéből való. A dunaújvárosi MOM 316-os Intézet rádiószakkörének vezetője, az iskolai adóállomás munkájának felelőse 18 tagú csoportjával nemrég tért haza a kardosréti MÜM-táborból. Az itteni állomáshelyről gyalog jártak a 7 km-re fekvő Gézaházára, ahol az iskolai adó forgalmazott — ezúttal egy sátorban ... Naponta három diák teljesített szolgálatot, déltől délig — a 24 óra alatt négy óránként váltották egymást, így vagy a készülék mellett ültek, vagy ■ aludtak... — Egy táborozás pedagógiai jelentőségét nem kell különösebben méltatni — mondja a barnára sült szakkörvezető. — De sokat jelentett tíznapos „külső gyakorlatunk” szakmai szempontból is. Állomás telepítésével, üzemeltetésével, kisebb műszaki rendellenességek helyszíni kiküszöbölésével most először próbálkoztak a fiúk. A lányok ugyanis ezúttal „hanyagolták” őket... Velük együtt huszonöten lettünk volna, így tizennyolcan vettünk részt ezen a diák-rádióamatőr sátortáborozáson, amely — tudomásunk szerint — országos viszonylatban úttörő kezdeményezés... A részvevők zömmel érettségi előtt álló szakközépiskolás műszerész és villanyszerelő tanulók voltak — így a gyakorlati munka számukra honvédelmi rádiós és lokátoros előképzést is jelentett... No és nem utolsó sorban: nagy-nagy élményt... Kitörő öröm fogadta azt a két huszonöt fős csoportot, amely ugyancsak a dunaújvárosi iparitanuló-intézetből érkezett Bujdosó András és Molnár Sándor szakoktatók vezetésével. Baráti szálak szövődtek a 316-os intézet tanulói és egy miskolci szakmunkástanuló csoport között is._ Ma már benépesült az iskola, a rádió is folytatja működését — a megszokott helyén ... A sátorban üzemelő adó — emlék lesz. Szép emlék, így csendül ki Boór János szavaiból. — Hálásak vagyunk a megyei MHS rádióklubnak, amely nagy segítséget nyújtott az adóberendezés szállításában. No és természetesen» az intézet vezetőségének, amely messzemenő támogatást nyújtott régóta dédelgetett tervünk végrehajtásához ... — Újházy György —• tanár Dunaújváros HORGÁSZOK ! Szept. 3-án a Vidám Parkban, horgásznappal egybekötött HORGÁSZVERSENYT RENDEZÜNK. Gyülekezés: 7—8 óra között. A verseny 8—12-ig tart. Nevezési díj: 10,— Ft, melyért a horgásztársunk közös ebéden vehet részt. Értékes nyeremények. MOHOSZ Székesfehérvári I. B. 6972. 3 (Hadnagy Gábor rajzai) KEZDŐDIK A TANÍTÁS . — Kinőttem a mini-szoknyámat. FELAVATÁS Tessék mondani, merre is kell az iskolába menni ?.