Fejér Megyei Hírlap, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
4 1200000 liter tej Az őszre egyszerre két 50 férőhelyes tehenistállóban vezette be a termelőszövetkezet vezetősége a gépi fejőst a Volga 100-as, megbízhatóan működő berendezésekkel. Ezekben az istállókban már megszűnt a karnyúzó, megerőltető munka, és csökkent a tehenészek száma is. Az állatgondozók alkalmas csoportosításával itt már megvalósították a más termelési ágazatokban általános, de az állatgondozásban még ritka szabadnapot anélkül, hogy a gondozók keresete csökkent volna. A gazdaságossági számítások után kerül sor az ösztönző bérezési rendszer módosított formájának kidolgozására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kifejt tés mennyiségét nem csökkentette a gépi fejésre való átállás. 1968-ban egy új, száz- és két ötven férőhelyes tehénistállójukban vezetik be a gépi fejest. Ezzel megszűnik a hagyományos és nehéz tejűgulyásmunka a szövetkezetben. Az enyingi Vörös Hajnal Tsz az idén 1 200 000 liter tejet termel, ebből egymillió litert értékesít. Az árutej 60 százalékát szeparálják, a tejszínt a tejmagnak adják át, míg a fölözött tejet állattenyésztésükben értékesítik. Mivel a szövetkezeti tehénállomány ma már tuberkulózis-mentes, a 7400 lakosú község tejellátást a termelőszövetkezet vállalta a feimari vállalat úllen. Naponta 700 liter árutés jut ilyen módon a szövetkezeti csarnok, illetve a földművesszövetkezeti bolthálózat segítségével a tagsághoz, a lakossághoz és intézményekhez. B. T. Bedolgozók A családos anyák gondjain lenne hivatva segíteni a négyórás munka lehetősége és a bedolgozási rendszer is. Ez azonban a sok biztatás ellenére is, még mindig gyerekcipőben jár. A dunaújvárosi járásban régebb óta csupán Perkáta asszonyai dolgoznak egy fővárosi ktsz-nek. Újabban Mezőfalván és Pusztaszabolcson indult meg bedolgozó gárda szervezése. Egyelőre mind a három helyen a különböző ruházati cikkek előállításával foglalkozhatnak. Ennél bővebb lehetőségek még nem alakultak ki. Ismerkedjünk az új tsz-szörvényekke! Mit jelent a tsz-ek önállósága ? a tagok, akik maguk intézik a tsz ügyeit. Az állami felügyelet a termelőszövetkezetekkel szemben a működés törvényességének ellenőrzésére korlátozódik. A tsz-ek önálló, vállalati gazdálkodásával ellentétes, így már idejét múlta a tszek gazdasági tevékenységének régebbi korlátozása. Ezért a törvény kiterjesztette a tsz-ek tevékenységi körét, önállóan végezheti mindazt, amit a termelőszövetkezeten belül társadalmilag, gazdaságilag célszerű elvégezni és lehetőség van rá. Berendezkedhet olyan feladatok elvégzésére is, amelyek szerves kiegészítői a mezőgazdasági termelésnek. Idetartozik például a gépjavítás, karbantartás, építőanyagkészítés, a fafeldolgozás, növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkák elvégzése. Közvetlenül csatlakozik a mezőgazdasági termeléshez az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység hagyományos és nagyobb technikai felkészültséget nem igénylő formája. Főként a gyümölcs-, szőlő-, vagy zöldségtermelésre szakosodott nagyobb tsz-ekben áldásos ez, hiszen sok csökkent értékű, vagy más módon gazdaságosan nem értékesíthető terményét helyben dolgozhatja fel a legelőnyösebben. Beletartozik a tsz-ek üzemi tevékenységének körébe a beszerzés és az értékesítés is. Az állami monopolcikkek kivételével, a tsz-ek közvetlen árukapcsolatot, létesíthetnek az állami vállalatokkal, intézményekkel. A tsz-ek a helyi ellátásban és a piaci árusítóhelyeken felül, a bolthálózat keretében is árusíthatnak. A beszerzés és az értékesítés megnövekedett lehetőségei nemcsak a közös, hanem a háztáji gazdaságok igényeire is vonatkoznak. A terrodrszövetkezetek üzemi terveiket saját érdekeik, lehetőségeik és a különböző gazdasági ösztönzők együttes figyelembevételével, a kockázatvállalás mérlegelése alapján, teljesen önállóan, állami jóváhagyás nélkül készíthetik el. Maguk döntenek a különféle alapok képzésének méretéről és arányairól. Részletesen beszél a törvény arról, hogy a termelőszövetkezetek társulhatnak egymással különféle gazdasági célok megvalósítására. Ezek a társulások azonban nem veszélyeztethetik az önállóságot, mint ahogyan nem gyengítik, hanem inkább erősítik a termelőszövetkezeti önállóság elvét és gyakorlatát a tszszövetségek. Ezek a területi alapon szervezett társadalmi képviseleti szervek a termelőszövetkezetek önigazgatásának rendszerét teszik teljessé. G. P. (folytatjuk) r. A termelőszövetkezeti törvényben kifejezésre jut az az elv, hogy az állam ezentúl elsősorban az anyagi érdekeltségen alapuló, gazdaságpolitikai eszközökkel befolyásolja a tsz-ek működését. Ezáltal hangolja össze az önállóan, vállalatszerűen gazdálkodó tsz-ek termelését a társadalom érdekével. A kormány a felvásárlási árak felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, a tsz-ek jövedelemszabályozásáról, adózásáról és az állami támogatás rendszerének megreformálásáról hozott határozatával megteremtette az önálló gazdálkodás legfontosabb gazdasági feltételeit a tszek többségében. A termelőszövetkezet jogi személy, — szögezi le a törvény. Ez azt jelenti: az állam elismeri a közös gazdaságok önállóságát, amely a szocialista társadalom és népgazdaság törvényes érdekei által megszabott keretek között érvényesül. Vagyis: önálló a termelőszövetkezet annyiban, hogy vagyoni jogokat szerezhet, valamint kötelezettségeket vállalhat és részt vehet a vagyoni forgalomban. Megmutatkozik az önállóság — a termelőszövetkezeti demokráciának megfelelően — abban is, hogy a termelőszövetkezet gazdái UTAK (Fotó: Braun Árpádné) RÉGÉSZEK ŐSZE Különös a múzeum hangulata. Halk beszédre, halk lépésre szuggerálja az embert. Valami minduntalan fegyelmez. Talán a csend, mely oly tömör, akár a régészeti leletekben megkövesedett történelem. Vagy a kegyelet régmúlt korok hallgatag tanúi iránt? De lehet, hogy csupán megszokás, a kiállítási termek beidegzettsége mindez. Az emberek ugyanis valahogy a kiállítással rokonítják a múzeumot, ősi eszközök „templomának” vélik, ahol a földben rejtőzködött évezredes leletek végre „meggyónják”: miféle ember teremtette és mivégre? Maga a riporter is hasonló szorongással lép be a székesfehérvári István király Múzeum felségterületére. Múzeumi hónap lévén, illendő megtudakolni, hogy milyen a régészet idei szüretje? Ősidők vetésének új termése? — Október mozgalmas hónáp a múzeumok életében. Kiállítások és előadások egész sora megszaporodnak, a látogatók iskolakezdés után — mondta dr. Fitz Jenő múzeumigazgató. A múzeumnak azonban van egy más, szürke, hétköznapi élete: a műhelymunka. A nyári ásatások során előkerült leleteket, cseréptöredékeket rendezik, válogatják, illetve feldolgozzák — türelmet és szaktudást igénylő aprómunkával. A táci ásatás idei getz-dog anyagát most osztályozzák a szakemberek. Dr. Fitz Jenő szakvezetésével mintegy 40—50 ember dolgozott három és fél hónapon át. Mivel lepte meg idén a gorsiumi föld a régészeket? — Egyedülálló értékű lelet egy elefántcsont dombormű Bacchus istene tiszteletére. Kétezer évig feküdt a föld alatt, most különböző vegyszerekkel áztatják immár két hónapja, hogy a felszíni élethez „akklimatizálódjék”. Ezen kívül szép kőemlékeket találtunk, melyeken faragások őrizték meg az akkori viseletet, emberi arcokat. Ezek településtörténeti szempontból fontosak — magyarázta a múzeumigazgató. 2. Októberben is ástak Lovasberényben a Guba dombon. Dr. Makkai János régész 6—8 emberrel „vallatta” az erdő tövében megbújó dombhátat. Legjobban örül a régész a két értékes kerámia ,,szobrocskának”, bár csupán egyegy láb töredékét találták meg. — Persze az lett volna az igazi, ha teljes alakban kerültek volna elő — jegyezte meg a fiatal régész. — Így is ritkabecsű, hiszen ezekkel együtt összesen tíz hasonló töredék van az országban a neolitikumból. — Ki volt a herényi nyomravezető? — A véletlen és a régészet szeretete. 1935-ben küldött be Brünner István helybeli orvos, vagy gyógyszerész, egy részletes és szakszerű feljegyzést, rajzokkal, fényképekkel illusztrálva. A szólót telepítő parasztok szóltak a szenvedélyes gyűjtőnek, hogy díszes cserépdarabokat vetett fel az eke. Úgy ment ki a helyszínre Brünner. Azóta nem háborgatták a dombot régészek, most kerül sor a mentőásatásra. (S ha már szóvá tettük az amatőr régészek értékes segítségét, megemlítek két nevet az élők közül: Kukics László, csákvári lakos és Körösi Jenő fehérvári fiatalember nevét). 3. A régészek ősze általában csendes és gondos műhelymunkával telik el. Az érdekességet ígérő ásatások után — a talált tárgyak „újjáteremtése” és „meghallgatása” előtt vannak, tehát látszólag eseménytelenek a kutató napjai. Pedig termékeny időszak ez. A régészek ősze szintén gyümölcsérlelő: a leletek osztályozása, aprólékos vizsgálata, elmélyült tanulmányozása, teljes embert és szakavatott munkát kér. Régi korok üzenete így: az alkotó elmélyülés hűvös ,logikai kohójában” válik számunkra érthetővé. A néma leletek megszólalnak, beszédes koronatanúkká ülnek elő. Balogh Ödön Tejár megyei Hírlap R iübiletiitii monkaverseev tapasztalatai a mezőgazdasági üzemekben Pártunk VIII. kongresszusának határozata kimondja: „Ápolni és segíteni kell a dolgozók munkaversenyét, a szocialista munka új, nagyszerű formájának, a szocialista brigádmozgalomnak a fejlődését.” Ennek megfelelően az elmúlt években megyénk mezőgazdaságában az ipari üzemekéhez hasonlóan a szocialista munkaverseny tovább fejlődött, tömegmozgalommá nőtt. A tudatformálás, a munkaerkölcs szilárdítása és az eredményesebb gazdálkodás jelentős eszközévé vált. A verseny minőségi oldala is erősödött. A vállalások fokozottabban a munka termelékenységnek növelésére, a gazdaságos termelésre, a takarékosságra irányulnak. Elterjedt és fejlődik a szocialista brigádmozgalom. Ebben az évben a szocialista munkaversenynek nagy lendületet adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója, melynek méltó megünneplésére a mezőgazdaság dolgozói széles körű munkaversenyt kezdeményeztek. A nagy évfordulóig nem sok idő van hátra, — a tapasztalatok alapján — azonban szükséges foglalkozni a verseny helyzetével és további feladataival. Megyénkben a mezőgazdasági üzemek több mint hetven százaléka kapcsolódott be a jubileumi versenybe. Teljes felmérés még nem történt, de az előzetes számítások azt mutatják, hogy több mint húszezer mezőgazdasági dolgozó vessz részt a versenyben. Ezen belül 428 brigád, 5418 taggal küzd a szocialista brigád rím elnyeréséért. A vállalások általában a termelés növelésére és a költségek csökkentésére irányulnak, értékük 1-1 a 40 millió forintot Közülük a legjelentősebb az előszállási Szabadság Termelőszövetkezet vállalása, mely az egész évi munkák időben és jó minőségben való elvégzése mellett a termésátlagok és hozamok növelésére, a költségek csökkentésére irányult Vállalásuk alapján felhívást intéztek a megye öszszes termelőszövetkezeteihez. A felhíváshoz 70 termelőszövetkezet csatlakozott. Jelentős vállalást tettek a Karacsi Ifjúság Tsz női szocialista címért küzdő brigádjai. A Május 1 brigád vállalta, hogy a rájuk bízott területen 20 344 forint többletbevételt biztosítanak. A Tyereskova brigád tizenhárom tagja 29 623 forint többlettermésre tett vállalást. Az előszállási Szabadság Tsz Hámán Kató, Kállai Éva kertészeti brigádjai vállalták, hogy a tervezett 1 480 000 forintos zöldségárbevételt, öt százalékkal tölteljesítik. Ezen kívül nagyon sok példát lehetne még említeni a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területéről. A széles körű munkaverseny, üzemi, brigád- és egyéni vállalások segítik a mezőgazdasági üzemek termelését és gazdálkodását A növénytermesztés és állattenyésztés területén kitűzött célok előreláthatólag megvalósulnak. A szocialista munkaversenyben elért eredmények elismerése mellett feltétlen szólni kell néhány olyan hiányosságról, amely nehezíti az egészségesebb versenymozgalom kialakítását, a vállalások teljesítését. A munkaversenyben lő többtermelési és nevelési lehetőségek még nagy tartalékok forrásai, amelyek nincsenek megfelelően kihasználva. Szervezése és irányítása — bár javult — az üzemeken belül is változó képet mutat Ennek oka a helyenként tapasztalható passzív, helytelen szemlélet, amely nem becsüli eléggé a verseny mozgósító erejét. A verseny irányítását többen csak „társadalmi” feladatnak tartják. Másutt a gazdasági feltételeket nem teremtik meg, vagy a feltételek javítására nincs megfelelő törekvés. Mindez elhomályosítja a konkrét felelősséget is. Több helyen tapasztalható, hogy a verseny menet közbeni értékelését elhanyagolják és igen gyenge a verseny nyilvánossága. Ez különösen vonatkozik a termelőszövetkezetekre. A jubileumi évforduás tiszteletére indított munkaverseny, a Vállalások teljesítése éves feladat, amely nem fejeződik be november 7-ig. A mezőgazdasági őseinek vezetői, párt- és tömegszervezetei, valamint a versenyben részt vevők csak akkor ünnepelhetnek méltóképpen, ha az üzem, a brigádok és dolgozók egyénileg is teljesítik a vállalt kötelezettségeket A feltételek általában biztosítva vannak, csak ki kell ezeket használni. A vállalások teljesítése érdekében minden mezőgazdasági üzemben akkor cselekszenek helyesen, ha felmérik és számbaveszik a verseny helyzetét és ahol lemaradás van, ott megteszik a szükséges intézkedéseket Tennivaló van még bőven minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban. Hátra van még az őszi betakarítási és vetési munka egy része. A munka jó szervezésével, a gépek maximális kihasználásával azonban megfelelő időben és jó minőségben meg lehet oldani a feladatokat. Bodor Károly Milliókat hozó segédüzem A falon függő deszkarámában fekete-fehér gumiáruik. Tömítőgyűrűk traktorokhoz, különböző csövekhez, kisebb-nagyobb hajtóhevederek. A marton vásári, tsz-elnök asztalán látom a megrendelőlapot: a Budapesti Irodagép- és Finommechanikai Vállalat jövő évre 96 IMX) hajtóhevedert és 12 500 darab másféle hevedert kér a martonvásári Szabadság Tsz-től. No, ha egy ilyen rangos vállalat a vevő, akkor az már „valami**. A tsz segédüzemét dicséri . A hevedert kiválónak tartják a szakemberek. Úgy nyilatkoztak, hogy mintegy 7 millió forint többletkiadástól mentette meg a vállalatot a tsz azzal, hogy fele annyiért előállítja a hevedert, mint amennyiért azelőtt külföldről beszerezték — újságolta Somogyi István tsz-elnök. Fél évvel ezelőtt oldották meg a hevederek gyártását. Azelőtt három-négy hónapot kísérletezett Vieh Ferenc üzemvezető és Szoboszkai Ferenc szakmunkás, míg sikerült megfelelő árut készíteni. Idén kb ezer hevedert gyártanak a fővárosi vállalatnak, de ezen kívül dolgoznak a székesfehérvári televíziógyárnak és az Ikarusnak. A tsz-segédüzem bevétele mintegy hatmillióra tehető, melyből másfélmillió forint tiszta haszon. A jövő esztendő a segédüzem korszerűsítésének éve. Eddig kéziprésekkel dolgoztak, jórészt kezdetleges eszközökkel. 1908-ban nyolc hidraulikus prést, szerelnek fel, korszerűsítik az üzemet. A martonvásári tsz. segédüzeme nyereséges. Ezenkívül van egy másik rejtett „haszna" is: az, hogy 40 embernek biztosít állandó munkát a községben. Az önálló jövedelmező gazdálkodás mellett ez sem elhanyagolható rendeltetése a parasztgazdák szocialista nagyüzemének. Vasárnap, 1960 október 2£ Mai sportműsor Kosárlabda Útépítési technikum 10.30 óra: VT Vasas—Diósgyőri VTK NB I-es női bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Berényi úti sporttelep 14 óra: VT Vasas—Ózdi Kohász NB I, B-s bajnoki mérkőzés, Börgönd 10.30 óra: Szandi SE—MAFC NB II-as mérkőzés. A megyei bajnokság műsora: Kövér csoport: Kincsesbánya—MÁV Előre II., Kisgyón—Enying, Baracska— Lepsény, Pusztavám—Fehérvárcsurgó, Polgárdi—Etyek, Bicske—Spartacus, Martonvásár—SZKG, Kisláng— Bodajk. Kotrobai csoport: Seregélyes—D. Papír, Szabadegyháza—Iváncsa, Sárszerttimiklós—Szikra, IX AKÖV—Sárosd, Mezőfalva— Puszitaszabölcs, Perkáta— Alap, Szivári AKÖV— Adamy, D. Kohász—Sárbogárd.