Fejér Megyei Hírlap, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
/ £f7 |—~—ifllFhram 1968. január .V SlXra IliraShsiPsfif | XXIV. évfolyam. 1. sr„ |«— widMBB Sirs’® SM*» *® Ara: 79 fillér • ' - ' ■ . 'nőví VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 féjér negyei Vim _ u Az újítómozgalom új szabályai A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely a gazdasági reform fő céljaival összhangban, a vállalatok növekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és találmányi rendszer továbbfejlesztésének leglényegesebb elveit, szabályait, utat nyitva az alkotó kezdeményezések még szélesebb körű kibontakozásához. E tekintetben a legjelentősebb az a rendelkezés, amely az eddigi merev kötöttségeket megszüntetve, gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a jövőben munkakörétől és beosztásától függetlenül mindenki újíthasson. Ennek megfelelően bővíti az újítás fogalmát is. Eszerint újítás lehet az olyan műszaki-, illetve üzemszervezési megoldás, amely viszonylag új, a vállalatnak hasznos; előterjesztőjének nem munkaköri kötelezettége, vagy munkaköri feladata ugyan, de azon belül jelentős alkotótevékenységnek minősül. Az újításnak ez a korábbinál lényegesen átfogóbb meghatározása módot ad rá, hogy a vállalatok vezető állású dolgozói, valamint a kutatók, fejlesztők, tervezők stb. is aktívan bekapcsolódjanak az újítómozgalomba. Ez a lehetőség a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó vezetők és beosztottak ezreit, tízezreit ösztönzi majd arra, hogy a vállalati kollektíva érdekeivel összhangban, sokoldalúan fejtsék ki legjobb képességeiket és munkakörükben is kimagasló, újszerű megoldásokkal segítsék a technika gyorsabb fejlesztését, korszerű gyártmányok, gyártási eljárások sikeres bevezetését. Az újító, alkotó tevékenység ösztönzését szolgálják az anyagi elismerésnek a korábbinál változatosabb formái. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók jelentős alkotó, újító tevékenységét a vállalat az új rendelkezések szerint megfelelő mértékű alapbér-emeléssel, előre kitűzött célprémiummal, jutalommal vagy egyéb anyagi juttatással honorálhatja. Az újítási díjra (amely eddig az anyagi elismerés kizárólagos formája volt), az előbbi kategóriába nem tartozó újítók, vagyis kisebb beosztású műszakiak, művvezetők, munkások stb. tart,hatnak igényt, amennyiben javaslatuk előterjesztése nem munkaköri kötelesség; megállapodhatnak azonban a vállalattal az anyagi elismerés egyéb formájában is. Az újítási díj mértéke tekintetében tehát a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egy évi vállalati eredménynek legalább két százaléka. Régebben is gyakran vitatott, s az új mechanizmus feltételei közt különösen nagy jelentőségű problémát old meg az a rendszabály, amely szerint az újító más vállalathoz csak munkáltatója előzetes engedélyével adhat be a saját vállalata tevékenységi körét érintő újítási javaslatot. Sőt, megállapodás esetén a rendelet ugyanígy korlátozza a vállalati munkaviszonyban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtásában. A vállalatnak joga van ahhoz is, hogy a hozzá benyújtott újítási javaslatot más vállalatnak átadja, értékesítse. Az újítót viszont minden esetben megilleti az újítások hasznából eredő megállapodás szerinti ellenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysága érdekében a mostani jogi szabályozás — mint látjuk — a korábbinál nagyobb hatáskört biztosít a vállalatoknak a javaslatok elbírálásában, hasznosításában, anyagi-erkölcsi elismerés módjának, mértékének megválasztásában. A vállalatok újítási szabályzatában a kormányrendeletben megszabott fő elveket figyelembe véve a helyi sajátosságoknak megfelelően részleteiben is ki kell dolgozni a vállalat újító mozgalma továbbfejlesztésének módozatait, anyagi és személyi feltételeit, ügyelve arra, hogy a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekei harmonikus összhangban érvényesüljenek. A szabályzat kidolgozásához, a jogszabályok helyes értelmezéséhez a kormány határozata alapján az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT közös irányelvek kidolgozásával nyújt segítséget a vállalatoknak. A találmányokkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átmenetileg szabályozza; végleges rendezésükre a kidolgozás alatt álló találmányi, szabadalmi törvényben kerül majd sor. — — 13 ORSZMA# 42 FILM Megyénk filmszínházai, a MOKÉP „prognózisa” szerint számos újdonsággal köszöntik az új esztendőt. Az első negyedév során hat új magyar film bemutatójára kerül sor a mozikban. Az év első három hónapjában bemutatják filmszínházaink 13 külföldi filmstúdió 42 filmalkotását is, a hazaiak mellett. Szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák, jugoszláv, francia, angol, olasz, amerikai, német, román kubai és spanyol filmeket láthatunk majd a mozivásznon. A bemutatásra kerülő filmek közül 21 filmdráma, 11 vígjáték és szatíra, 10 pedig kalandos témájú film lesz. Tanfolyamok Az új mechanizmusról Tegnap nyílt meg a megyei tanács vb-tanfolyama Balatonalmádiban, amelyet a vezető állású tanácsi dolgozók részére rendeztek az új gazdaságirányítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatban. A tanfolyam január 20-ig tart Országos szakfelügyelői tanácskozás Ma reggel, program szerint kezdődik a szakfelügyelők országos tanfolyama Székesfehérváron. A tanfolyam előadásaira a József Attila Gimnáziumban kerül sor. A matematika-fizika szakos szakfelügyelők tanfolyama négy napig tart s hatodikén délben zárul. Idegen nyelvű klub az MMH-ban Székesfehérváron, a Megyei Művelődési Házban a népművelési munka újdonságai ismét gyarapodnak. Azok számára, akik egy, vagy több idegen nyelvet beszélnek, vagy haladó fokon tanulnak, úgynevezett idegennyelvű klubot szervez a művelődési ház. A korszerű, audiovizuális nyelvoktatás egyik fontos eszköze a rendszeres beszédgyakorlás. Ez a felismerés vezeti az új klub szervezőit is. Az újfajta szervezeti keret ugyanis éppen arra ad majd lehetőséget az önképzéssel tanulók számára, hogy a tanulásnak ezt a módját alkalmazhassák, az idegen nyelvet jól beszélők pedig az eddig annyira nélkülözött ismétlés és gyakorlás , a nyelvkészség ébrentartása lehetőségét találhatják meg a klubban. A Velinszky László Úttörőházban palacsintasüt, és evőversenyt rendeztek. A versenyzők holtversenyben győzték venni a palacsintát. _ Folyik az épülő tejüzem nagycsarnokának alapbetonozása és a belső burkolás. Napi 4000 jár a 1967 -s „telt ház" az utakon • Az a baj, hogy sietünk... Sic A gyalogjáró sem angyal Az ó-esztendő és új esztendő találkozásának óráiban ismét súlyos közlekedési baleset történt megyénkben. Az országutak vándorait az év első két napjában síkos, jeges úttest fogadta megyeszerte — ismét fokozott a baleseti veszély. De milyen tanulságot is szűrhetünk le valójában, útravalóul 1968-ra az ó-esztendő tapasztalataiból ? Még mindirt a régi... Az egyik tényező, amelyet kétségkívül figyelembe kell vennünk, amikor megyénk közlekedési helyzetét értékeljük; a közúti forgalom szakadatlan növekedése. 1957. óta, tehát a legutóbbi tíz esztendő alatt, csaknem hatszorosára nőtt megyénkben a géljárművek száma. Mindemellett közútjunk forgalmának jelentős részét az ugyancsak rendkívüli mérékben megnövekedett átmenő forgalom teszi. A 7-es főközlekedési útvonal — a ..régi hetes” — még mindig favorit e tekintetben: országosan is egyedülálló forgalmat bonyolít le a főváros és a Dunántúl (ezen belül is főként a Balaton) között. De igen jelentős az új hetes”, az M—7 autópálya, a 6-os és a 8-as főutak forgalma is. Évente mérhető a növekedés A nagy forgalmú útvonalakon évente többet és többet mutat a forgalomszámlálás ,,keresztmetszete” (a 7-esen több mint 4000, a 8-as úton több mint 3000 járművet számláltak legutóbb egy nap alatt). Csúcsforgalmi időszakban ennek az átlagos adatnak a többszörösére is növekedhet a forgalom. A csúcsforgalom viszont nem egyenlő a nyárral. Egy-egy kettős ünnep hasonló forgalmi nehézségeket idézhet elő az idegenforgalmi évadon kívül is, mint amilyen gondokat a MÁV-nak okoz ezekben :A napokban az utasok ..rohama”. ..Fekete” 20 százalék Mindebből, persze, nem lenne szabad annak következnie, hogy a növekvő közúti forgalommal együtt nő a balesetek száma is. Az óvatos és főként a szabályos, körültekintő közlekedés az esetek túlnyomó többségében elejét vehette volna 1967 közúti baleseteknek is. Az országutak „fekete krmnikájának” statisztikája sajnos, mégis növekszik. 1967-ben mintegy 20 százalékos volt ez a növekedés, az előző évihez viszonyítva. A legtöbb közlekedési baleset a 7-es műúton, valamint Székesfehérvár és Dunaújváros belterületén történik. S a leggyakoribb oka? Az élen három tényező vezet: a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan előzés. Hozzátehetjük egyébként, nem angyalok a gyalogjárók sem. Az elmúlt év baleseti statisztikájában magas az aránya azoknak a baleseteknek, amelyeket a járókelők szabálytalansága, vagy figyelmetlensége idézett elő. — mekis —* ! Kern gépállomás — gépjavító Tavaly, júniusban a Velencei Gépállomás neve gépjavító állomásra változott. A név csupán egy szóval bővült, de ez az egyetlen szócska az egész üzem megváltozását jelenti. Már a portán meghökkentő ez a változás. A portás telefonon kérdezi, beengedhet-e bennünket, csak aztán nyílik meg a kapu. S amikor a nagy óvatoskodás okairól faggatjuk, így nyilatkozik: — Fejlődünk, fejlődünk, nem járhat már ide be akárki, sok tönkgépünk, műszerünk van, óvatosnak kell lenni. — Egy báránykucsmás emberhez fordul, aki egyre bizonygatja, traktort hozott javítani. De a kéterességtudó ember ezúttal is a telefon után nyúl. Az egyik irodában Frank János főagronómusit találjuk, és afelől érdeklődünk, mit jelent nekik, s a szolgáltatásaikat igénybe vevő embereknek ez a megváltozott név, ez a megváltozott üzem. — Ez azt jelenti, hogy sok mindennel foglalkozunk. Elsősorban a tsz-eket látjuk el, most, hogy befejezték a tszek a talajmunkákat, egymásután hozzák be gépeiket javításra, szervizre, felújításra, de a termelőszövetkezetek nem kötik le teljes egészben a kapacitásunkat, így más vállalatokkal kooperálunk. Kerkuska Miklós főműveze- tő és Fierpasz Károly üzemfejlesztő is részt vesznek a beszélgetésben. Hogy mi mindennel foglalkoznak még, azt már tőlük halljuk. — Foglalkozunk kisgépgyártással, korszerű fogsoló üzemünk is működik, a Medicor Műveknek hordágyakat készítünk, de csináltunk sertés öntisztát is 30 darabot, az agárdi tsz-nek. Jelenleg 20 ezer darab megrendelésünk van kézi porozó készülékre. Annyi anyagot már beszereztünk, hogy 1000 darabot legyárthatunk. Ezenkívül üzemel már a lakatos részlegünk. Megtudjuk többek között, hogy egy központi szervhez, a Fejér megyei Gépjavító Vállalathoz tartoznak, annak egy üzemegységét képezik Velencére — A gépjavító állomásokat tipizálták. Mi a gépkocsik javítását kaptuk meg. Januártól **prnV üzem itt vágyunk — mondja Kerkuska Miklé — Ez annál is inkább szerencsés, mivel a balatoni út forgalma itt bonyolódik le, s mi helyben vagyunk. De ha a környéken robban le egy kocsi, s a gazdája nem tudja behozni, oda is kimegyünk, bevontatjuk, vagy a helyszínen javítjuk meg. — S ha már a gépkocsik javításánál tartunk, mindjárt itt említem meg egyik legnagyobb problémánkat — mondja Fierpasz Károly. — Igen sokféle autótípust javítunk, viszont célszerszámokhoz nem tudunk hozzájutni. Speciális szerszámok nem készülnek Magyarországon, devizánk nincs. Hogy csak egy példát említsek, nincs fényszóró beállítónk. Egy alkalommal Fehérvárra mentünk a VTT-es szervizhez beállítani egy fényszórót, holott mi is autójavítók vagyunk. Szerszám híján aztán kezdetlegesen, igen nehezen végeztük el Végigkísérnek az üzemen, amire nagyon büszkék. Szerényen ugyan, de mégis dicselkedve mutogatják a műhelyeket, a modern, praktikus, ügyes gépeiket. Az egyik teremben éppen egy teherautót emel fel egy hidraulikus emelő, s az első teremben tisztára mosott autót könnyedén, géppel fuvatva olajozzák az emberek. De nemcsak a munkahely kényelmes Velencén, hanem a munka utáni időről is gondoskodtak itt. ízlésesen csempézett zuhanyzók várják munka után az embereket, hogy felfrissülve, megtisztulva indulhassanak haza. A klubszobában televízió, modern új bútor szolgálja a kényelmes pihenést. Az udvaron kívül, a bejáratnál téglahalmok jelzik egy építkezés nyomait. — Háromszárnyas kerékpárszínt építünk, aminek a telepítését szocialista brigádok vállalták társadalmi munkában. Jövőre már ezekresem !"Az gondunk — mutat Fierpasz Károly a gazdátlanul heverő kerékpárok felé. Tulajdonképpen kényelmesek a munkahelyek nálunk, de mégis munkaerőhiánnyal küzdünk. Még legalább negyven embert tudnánk alkalmazni. S aki egyszer már megismeri ezt a helyet, nem is kívánkozik el innen. Mi azt tartjuk: a jó munkának nem kell cégér, s ha Velencén valóban szeretnek dolgozni az emberek, valóban elégedettek, hamarosan elterjed a híre még távoli megyékben is, és lesz elegendő jelentkező, Vonák Káráll.