Fejér Megyei Hírlap, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

/ £f7 |—~—ifllFhram 1968. január .V Sl­Xra IliraSh­siPsfif | XXIV. évfolyam. 1. sr„ |«— widMBB Sirs’® SM*» *® Ara: 79 fillér • ' - ' ■ . 'n­őví VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 féjér negyei Vim _ u Az újítómozgalom új szabályai­ ­ A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely a gaz­dasági reform fő céljaival össz­hangban, a vállalatok növekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és talál­mányi rendszer továbbfejlesz­tésének leglényegesebb elveit, szabályait, utat nyitva az alko­tó kezdeményezések még szé­lesebb körű kibontakozásához. E tekintetben a legjelentő­sebb az a rendelkezés, amely az eddigi merev kötöttségeket megszüntetve, gyakorlati­lag lehetővé teszi, hogy a jövőben munkakörétől és beosztásától függetlenül mindenki újíthas­­son. Ennek megfelelően bővíti az újítás fogalmát is. Eszerint újítás lehet az olyan műszaki-, illetve üzemszervezési megol­­dás, amely viszonylag új, a vállalatnak hasznos; előter­jesztőjének nem munkaköri kötelezettége, vagy munkaköri feladata ugyan, de azon belül jelentős alkotótevékenységnek minősül. Az újításnak ez a ko­rábbinál lényegesen átfogóbb meghatározása módot ad rá, hogy a vállalatok vezető állású dolgozói, valamint a kutatók, fejlesztők, tervezők stb. is ak­tívan bekapcsolódjanak az újí­tómozgalomba. Ez a lehetőség a műszaki fejlesztéssel hivatás­szerűen foglalkozó vezetők és beosztottak ezreit, tízezreit ösz­tönzi majd arra, hogy a válla­lati kollektíva érdekeivel össz­­hangban, sokoldalúan fejtsék ki legjobb képességeiket és munkakörükben is kimagasló, újszerű megoldásokkal segítsék a technika gyorsabb fejleszté­sét, korszerű gyártmányok, gyártási el­­járások sikeres be­­vezetését. Az újító, alkotó tevékenység ösztönzését szolgálják az anya­gi elismerésnek a korábbinál változatosabb formái. A mű­szaki fejlesztéssel hivatássze­rűen foglalkozók jelentős al­kotó, újító tevékenységét a vál­lalat az új rendelkezések sze­rint megfelelő mértékű alap­bér-emeléssel, előre kitűzött célprémiummal, jutalommal vagy egyéb anyagi juttatással honorálhatja. Az újítási díjra (amely eddig az anyagi elis­merés kizárólagos formája volt), az előbbi kategóriába nem tartozó újítók, vagyis ki­­sebb beosztású műszakiak, mű­­vvezetők, munkások stb. tart­,­hatnak igényt, amennyiben javaslatuk előterjesztése nem munkaköri kötelesség; meg­állapodhatnak azonban a vál­lalattal az anyagi elismerés egyéb formájában is. Az újí­tási díj mértéke tekintetében tehát a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egy évi vállalati ered­ménynek legalább két száza­léka. Régebben is gyakran vita­tott, s a­z új mechanizmus fel­tételei közt különösen nagy je­lentőségű problémát old meg az a rendszabály, amely sze­rint az újító más vállalathoz csak munkáltatója előzetes en­gedélyével adhat be a saját vállalata tevékenységi körét érintő újítási javaslatot. Sőt, megállapodás esetén a rende­let ugyanígy korlátozza a vál­lalati munkaviszonyban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtásában. A vál­­lalatnak joga van ahhoz is, hogy a hozzá benyújtott újítá­si javaslatot más vállalatnak átadja, értékesítse. Az újítót viszont minden esetben megil­leti az újítások hasznából ere­dő megállapodás szerinti el­­lenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysága érdekében a mos­tani jogi sza­bályozás — mint látjuk — a korábbinál nagyobb hatáskört biztosít a vállalatoknak a ja­vaslatok elbírálásában, haszno­sításában, anyagi-erkölcsi elis­merés módjának, mértékének megválasztásában. A vállala­tok újítási szabályzatában a kormá­nyrendeletben megsza­bott fő elveket figyelembe vé­ve a helyi sajátosságoknak megfelelően részleteiben is ki kell dolgozni a vállalat újító mozgalma továbbfejlesztésének módozatait, anyagi és szemé­lyi feltételeit, ügyelve arra, hogy a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekei harmo­nikus összhangban érvényesül­jenek. A szabályzat kidolgozá­sához, a jogszabályok helyes értelmezéséhez a kormány ha­tározata alapján az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT közös irányelvek kidolgozásá­val nyújt segítséget a vállala­toknak. A­­ találmányokkal kapcsola­tos egyes rendelkezéseket je­lenleg az újításokról szóló jog­szabály tartalmazza. Ezek kö­zül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átmeneti­leg szabályozza; végleges ren­dezésükre a kidolgozás alatt álló találmányi, szabadalmi törvényben kerül majd sor. —­­ — 13 ORSZMA# 42 FIL­M Megyénk filmszínházai, a MOKÉP „prognózisa” szerint számos újdonsággal köszöntik az új esztendőt. Az első ne­gyedév során hat új magyar film bemutatójára kerül sor a mozikban. Az év első három hónapjá­ban bemutatják filmszínháza­ink 13 külföldi filmstúdió 42 filmalkotását is, a hazaiak mellett. Szovjet, bolgár, len­gyel, csehszlovák, jugoszláv, francia, angol, olasz, amerikai,­­ német, román kubai és spa­nyol filmeket láthatunk majd a mozivásznon. A bemutatásra kerülő fil­mek közül 21 filmdráma, 11 vígjáték és szatíra, 10 pedig kalandos témájú film lesz. Tanfolyamok Az új mechanizmusról Tegnap nyílt meg a megyei tanács vb-tanfolyama Bala­tonalmádiban, amelyet a veze­tő állású tanácsi dolgozók ré­szére rendeztek az új gazda­ságirányítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatban. A tanfolyam január 20-ig tart Országos szakfelügyelői tanácskozás Ma reggel, program szerint kezdődik a szakfelügyelők or­szágos tanfolyama Székesfe­hérváron. A tanfolyam elő­adásaira a József Attila Gim­náziumban kerül sor. A matematika-fizika szakos szakfelügyelők tanfolyama négy napig tart s hatodikén délben zárul. Idegen nyelvű klub az MMH-ban Székesfehérváron, a Megyei Művelődési Házban a népmű­velési munka újdonságai ismét gyarapodnak. Azok számára, akik egy, vagy több idegen nyelvet beszélnek, vagy hala­dó fokon tanulnak­, úgyneve­zett idegennyelvű klubot szer­vez a művelődési ház. A korszerű, audio­vizuális nyelvoktatás egyik fontos eszköze a rendszeres beszéd­gyakorlás. Ez a felismerés ve­zeti az új klub szervezőit is. Az újfajta szervezeti keret ugyanis éppen arra ad majd lehetőséget az önképzéssel ta­nulók számára, hogy a tanu­lásnak ezt a módját alkalmaz­hassák, az idegen nyelvet jól beszélők ped­ig az eddig annyi­ra nélkülözött ismétlés és gyakorlás , a nyelvkészség ébrentartása lehetőségét talál­hatják meg a klubban. A Velinszky László Úttörőházban palacsintasüt,­ és evőver­­senyt rendeztek. A versenyzők holtversenyben győzték v­enni a palacsintát. _­ Folyik az épülő tejüzem nagycsarnokának alapbetonozása és a belső burkolás. Napi 4000 jár a 1967 -s „telt ház" az utakon • Az a baj, hogy sietünk... Sic A gyalogjáró sem angyal Az ó-esztendő és új esztendő találkozásának óráiban ismét súlyos közlekedési baleset tör­tént megyénkben. Az ország­utak vándorait az év első két napjában síkos, jeges úttest fogadta megyeszerte — ismét fokozott a baleseti veszély. De milyen tanulságot is szűrhetünk le valójában, út­­ravalóul 1968-ra az ó-esztendő tapasztalataiból ? Még mindirt a régi... Az egyik tényező, amelyet kétségkívül figyelembe kell vennünk, amikor megyénk közlekedési helyzetét értékel­jük; a közúti forgalom sza­kadatlan növekedése. 1957. óta, tehát a legutóbbi tíz esz­tendő alatt, csaknem hatszo­rosára nőtt megyénkben a géljárművek száma. Mindemellett közútjunk forgalmának jelentős részét az ugyancsak rendkívüli mér­­ékb­en megnövekedett átmenő forgalom teszi. A 7-es főköz­lekedési útvonal — a ..régi hetes” — még mindig favorit e tekintetben: országosan is egyedülálló forgalmat bonyo­lít le a főváros és a Dunántúl (ezen belül is főként a Bala­ton) között. De igen jelentős az új hetes”, az M—7 autó­pálya, a 6-os és a 8-as főutak forgalma is. Évente mérhető a növekedés A nagy forgalmú útvonala­kon évente többet és többet mutat a forgalomszámlálás ,,keresztmetszete” (a 7-esen több mint 4000, a 8-as úton több mint 3000 járművet számláltak legutóbb egy nap alatt). Csúcsforgalmi időszakban ennek az átlagos adatnak a többszörösére is növekedhet a forgalom. A csúcsforgalom vi­szont nem egyenlő a nyárral. Egy-egy kettős ünnep hasonló forgalmi nehézségeket idéz­het elő az idegenforgalmi évadon kívül is, mint amilyen gondokat a MÁV-nak okoz ezekben :A napokban az utasok ..rohama”. ..Fekete” 20 százalék Mindebből, persze, nem len­ne szabad annak következnie, hogy a növekvő közúti forgal­ommal együtt nő a balesetek­ száma is. Az óvatos és főként a szabályos, körültekintő köz­­lekedés az esetek túlnyomó­ többségében elejét vehette volna 1967 közúti balesetek­nek is. Az országutak „fekete kr­m­­nikájának” statisztikája saj­nos, mégis növekszik. 1967-ben mintegy 20 százalékos volt ez a növekedés, az előző évihez viszonyítva. A legtöbb közlekedési bal­eset a 7-es műúton, valamint Székesfehérvár és Dunaújvá­ros belterületén történik. S a leggyakoribb oka? Az élen három tényező vezet: a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és a szabály­talan előzés. Hozzátehetjük egyébként, nem angyalok a gyalogjárók sem. Az elmúlt év baleseti statisztikájában magas az aránya azoknak a balesetek­nek, amelyeket a járókelők szabálytalansága, vagy fi­gyelmetlensége idézett elő. — mekis —* ! Kern gépállomás — gépjavító Tavaly, júniusban a Velen­cei Gépállomás neve gépjavító állomásra változott. A név csupán egy szóval bővült, de ez az egyetlen szócska az egész üzem megváltozását jelenti. Már a portán meghökkentő ez a változás. A portás telefonon kérdezi­, beengedhet-e bennün­ket, csak aztán nyílik meg a kapu. S amikor a nagy óva­­toskodás okairól faggatjuk, így nyilatkozik: — Fejlődünk, fejlődünk, nem járhat már ide be akár­ki, sok tönk­­gépünk, műsze­rünk van, óvatosnak kell len­ni. — Egy báránykucsmás em­berhez fordul, aki egyre bi­zonygatja, traktort hozott ja­vítani. De a két­er­ességtudó ember ezúttal is a telefon után nyúl. Az egyik irodában Frank János főagronómusit találjuk, és afelől érdeklődünk, mit je­lent nekik, s a szolgáltatásai­kat igénybe vevő embereknek ez a megváltozott név, ez a megváltozott üzem. — Ez azt jelenti, hogy sok mindennel foglalkozunk. Elsősorban a tsz-eket látjuk el, most, hogy befejezték a tsz­­ek a talajmunkákat, egymás­után hozzák be gépeiket javí­tásra, szervizre, felújításra, de a termelőszövetkezetek nem kötik le teljes egészben a ka­pacitásunkat, így más vállala­tokkal kooperálunk. Kerkuska Miklós főműveze-­ tő és Fierpasz Károly üzem­­fejlesztő is részt vesznek a be­szélgetésben. Hogy mi minden­nel foglalkoznak még, azt már tőlük halljuk. — Foglalkozunk kisgépgyár­tással, korszerű fo­g­­sol­ó üze­münk is működik, a Medicor­­ Műveknek hordágyakat készí­tünk, de csináltunk sertés ön­­tisztát is 30 darabot, az agárdi tsz-nek. Jelenleg 20 ezer darab megrendelésünk van kézi po­rozó készülékre. Annyi anya­got már beszereztünk, hogy 1000 darabot legyárthatunk. Ezenkívül üzemel már a laka­tos részlegünk. Megtudjuk többek között, hogy egy központi szervhez, a Fejér megyei Gépjavító Vál­lalathoz tartoznak, annak egy üzemegységét képezik Velen­­cére — A gépjavító állomásokat tipizálták. Mi a gépkocsik ja­vítását kaptuk meg. Januártól **prnV üzem itt vágyunk — mondja Kerkuska Miklé — Ez annál is inkább szeren­csés, mivel a balatoni út for­galma itt bonyolódik le, s mi helyben vagyunk. De ha a kör­nyéken robban le egy kocsi, s a gazdája nem tudja behozni, oda is kimegyünk, bevontatju­k, vagy a helyszínen javítjuk meg. — S ha már a gépkocsik ja­­vításánál tartunk, mindjárt itt említem meg egyik legnagyobb problémánkat — mondja Fier­pasz Károly. — Igen sokféle autótípust javítunk, viszont célszerszámokhoz nem tudunk hozzájutni. Speciális szerszá­mok nem készülnek Magyar­­országon, devizánk nincs. Hogy csak egy példát említsek, nincs fényszóró beállítónk. Egy al­kalommal Fehérvárra mentünk a VTT-es szervizhez beállítani egy fényszórót, holott mi is autójavítók vagyunk. Szer­szám híján aztán kezdetlege­sen, igen nehezen végeztük el Végigkísérnek az üzemen, amire nagyon büszkék. Szeré­nyen ugyan, de mégis dicsel­kedve mutogatják a műhelye­­ket, a modern, praktikus, ügyes gépeiket. Az egyik te­remben éppen egy teherautót emel fel egy hidraulikus eme­lő, s az első teremben tisztára mosott autót könnyedén, gép­pel fuvatva olajozzák az em­berek. De nemcsak a munkahely kényelmes Velencén, hanem a munka utáni időről is gondoskodtak itt. ízlésesen csempézett zu­hanyzók várják munka után az embereket, hogy felfrissül­ve, megtisztulv­a indulhassanak haza. A klubszobában televí­zió, modern új bútor szolgálja a kényelmes pihenést. Az udvaron kívül, a bejárat­­nál téglahalmok jelzik egy építkezés nyomait. — Háromszárnyas kerékpár­­színt építünk, aminek a telepí­tését szocialista brigádok vál­lalták társadalmi munkában. Jövőre már ezekre­­sem !"Az gondunk — mutat Fierpasz Károly a gazdátlanul heverő kerékpárok felé. Tulajdonkép­pen kényelmesek a munkahe­lyek nálunk, de mégis mun­kaerőhiánnyal küzdünk. Még legalább negyven embert tud­nánk alkalmazni. S aki egy­szer már megismeri ezt a he­­lyet, nem is kívánkozik el in­nen. Mi azt tartjuk: a jó­ mun­kának nem kell cégér, s ha Velencén valóban szeretnek dolgozni az emberek, valóban elégedettek, hamarosan elter­jed a híre még távoli megyék­ben is, és lesz elegendő jelent­kező, Vonák Káráll.

Next