Fejér Megyei Hírlap, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-23 / 18. szám

fel 18,3 mázsás átlagtermést takarítottak be a megye gazdaságai, ebből a tervezetthez viszonyítva 72 millió forint többletbevételre tettek szert a mezőgazdasági nagyüzemek.­­ Azok a nagydíjak, melye­ket a 66. Országos Mezőgazda­­sági Kiállításon termelőszövet­kezeteink és á­lam­i gazdasága­ink szereztek­­— amelyre igen büszkék vagyunk — igazolják. (Folytatás a 3. oldalon­) A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Tegnap tartotta Mesét Fejér megye tanácsa. A tanácsülést Tóth Gyula nyitotta meg, kö­szöntötte az ülés résztvevőit, a tanácstagokat, a megye ország­­gyűlési képviselőit, Herezed Károlyt, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Kenyér Ist­vánt, a Pénzügyminisztérium önálló tanácsi­osztályának ve­zetőjét. Az elnök javaslatára a ta­nácsülés egyperces néma fel­állással adózott dr. Münnich Ferenc emlékének. Napirenden a megyei tanács­szervek 1967. évi tevékenysé­géről szóló jelentés és az 1968. évi célkitűzés, valamint az 1968. évi fejlesztési terv és a megye ezévi költségvetése, valamint a tanács és a vb első félévi munkaterve szerepelt. Az előre megküldött írásos anyagokhoz dr. Tapolczai Jenő, a végrehajtó bizottság elnöke tett szóbeli kiegészítést. DR. TAPOLCZAI ,­ENŐ az 1967. évi tanácsi tevékenységről és az 1968. évi költségvetésről Beszédében a vt. elnöke min­denekelőtt arra utalt, hogy a terveket az új gazdaságirányí­tási rendszer figyelembevételé­vel állították össze. Az előké­szítés, a teljesebb tanácsi ön­állóság, a csökkentett mutató­szám-rendszer és a helyi erő­források előtérbe helyezésével történt. — Mind a költségvetés, mind pedig a fejlesztési terv össze­állítá­sánál — mondotta — fi­gyelembe vesszük az MSZMP Politikai Bizottságának me­gyénkre vonatkozó 1965. szep­tember 14-i határozatát, a me­gyei pártértekezlet és pártbi­zottság, valamint a megyei ta­nács határozatait és azt a sok­sok közérdekű javaslatot, ame­lyet a választópolgárok a vá­lasztások előtti jelölőgyűlése­­ken hozzánk intéztek. A továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaságirányítás új rendszere nemcsak fokozza a tervvel szembeni tartalmi kö­vetelményeket, hanem­­ el­sődlegesen a megye fejleszté­sének komplex jellegére, a kívánt összhangra és a meglé­vő aránytalanságok fokozatos felszámolására törekszik. En­nek megfelelően a fejlesztések a megyeszékhely, Székesfehér­vár, illetve Dunaújváros váro­sok elsődlegessége mellett el­sősorban a járási székhelyek és nagy­községek területére koncentrálódnak, persze nem hanyagolva el a községek fej­lesztési programjait sem. A továbbiakban utalt az írás­beli előterjesztésekre, majd összegezte az 1967. év tanácsi tevékenységet. Elmondotta, hogy az 1967. évi eredmények összességében a tervnek, illet­ve a ciklusprogramnak meg­felelően alakultak. Az eredmé­nyeit közül ismertette az új lé­tesítményeket, így például Székesfehérváron, a József A­ u­cában épült új áruházat és éttermet, a Május 1 téri és a K­önnyűfémmű melletti ABC áruházát, a Vöröshadsereg úti bölcsődét és a Szeder utcai la­kótelep kétmillió forintos be­ruházással létesített bölcsődé­jét. Méltatta dr. Tapolczai Je­nő az új sóstói sportstadiont, mely a vállalat és a tanács együttműködését, eredményét példázza. A dunaújvárosi eredmények közül többek kö­zött a Vasmű és Dózsa György úti csomópont építését, vala­mint a partfal megerősítési munkálatait emelte ki. Másaként átadott 68 új, illetve korszerű­sí­tett üzletet, a sárbo­gárdi, az ercsi és az agárdi ABC áruház építését, illetve azok megkezdését emelte ki. Elmondotta a továbbiakban, hogy Móron és Bicskén meg­kezdődött az üzlethálózat kor­szerűsítése. Székesfehérváron, '’’’-'Agárdiban, Móron a sütő­ipari vállalat szakboltot nyi­tott. Befejeződött a Duna men­tén az adonyi nyári gát építése és Sárbogárd belterületének vízrendezése. Az egészségügy jelentősebb eredményei közé tartozik a polgárdi öregek nap­közi otthona, az alapi szociális otthon átalakítása és a móri nővérszállás létesítése. A mű­velődés ügyét szolgálja a la-, soskomáromi általános iskolai kollégium, a pázmándi kastély­ból kialakított nyolctantermes iskola, több művelődési ház és klubkönyvtár létrehozása. Mint a község lakosságának össze­fogását dicsérő tervet említet­te dr. Tapolczai Jenő a közel egymillió forinttal létesített marton­vásári sportkombinátot. Ugyancsak méltatta a megye lakosságának társadalmi mun­káját, mely a múlt évben meghaladta a 20 millió forin­tot. Többek között elmondotta, hogy a korábbi évekhez viszo­nyítva társadalmi munka vo­natkozásában a móri és a szé­kesfehérvári járásban történt komoly előrelépés. A legjobb társadalmi munkát végző köz­ségek között említette Mező­­komáromot, Lajoskomáromot, Seregélyest, Ercsit, Perkátát, Csákvárt.­­ Nem lenne tel­jes a kép, ha itt nem mondanám el azt, hogy a községek, illetve a ta­­­nácsok ilyen irányú erőfeszí­téseiben első számú segítők a pártszervezetek és szövetsége­seik, a népfrontbizottságok, népfrontaktíváik, KISZ-fiata­­lok voltak. Nagy részt vállal­tak egyes termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, válla­latok is — mondotta a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. A mezőgazdaság eredmé­nyeiről szólva többek között azt hangsúlyozta, hogy kenyér­­gabonából a múlt évben A megye községeiben Sánfor **,­ létesítmények közül többek között a MÉSZÖV beruházásaként, illetve felújí­ — Hírlap I -a- AAAiMP^ I XXIV. évfolyam, IS. se. I__________________________________ ..jjjSB«»1 _. Ara: 7* fmér ^ mmí » liM 7 í~Zt í * J Megújuló bizalom, az új feladatok vállalása Sőréden megyeszerte megkezdődtek a népfront területi mérveinek megújulását szolgáló eseménysorozatok. Az első program színhelye Sőréd volt, ahol többek között megjelent Csóka János, a népfront megyei szervezetének elnöke és Gregorius Lászlóné, a nép­front móri járási szervezetének titkára. Már négy óra előtt meg­telt a kultúrterem. Sok az is­merős arc. Várnagy Nán­­dorné asszonyai körül sü­­rögi már vasárnap reggel mozgósította körzetét, hogy ismét figyelmeztesse a nő­ket, férfiakat: „Ma délután fontos esemény lesz. Szerve­zetük dönt majd arról is, hogy jövőben kit akartok a helyi népfront vezetőinek”, írt a népfront a négy év krónikájába ebben a kis faluban, íme néhány eredményeikből. Legbüszkébbek arra a szervezőmunkára, amelyet a tanácsi választások előké­szítésében vállaltak. Hozzá­járultak ahhoz, hogy a járás­ban a legjobban megszerve­zett, megrendezett választá­si programsorozat „szerzői” voltak. Ez is egyik igazolója a jó együttműködésnek. A másik: a községfejlesztéshez nyújtott jelentős támogatá­suk. A virágos, parkos Seréd megteremtésének aktív har­cosai. A beszámoló meg is dicsérte a Kossuth és a Pető­fi utca lakóit, akik ezt a feladatot a legjobban tel­jesítették. A társadalmi munka itt már kivívta rang­ját és megbecsülését. 1966- ban 32 ezer forint értékű­­ kollektív munkát vállalt a M ahi lakossága, tavaly már 56 ezret, így jutott egy lakos­ra 115 forint értékű társa­dalmi munka. Számot adtak arról is, hogy négy év alatt 2 millió forint értékű beru­házással gazdagodott a falu, utakkal, járdákkal orvosi rendelővel, új tanácsházzal, postával. Részt vállalnak az emberek a tudatformálásban is. Ezt szolgálják azok a téli poli­tikai és gazdasági tnfolya­­mok, amelyeket a tv-vel pár­huzamosan szerveznek. Lel­kes aktívájuk, dr. Floch Mi­­hályné pedagógus, mint könyvtáros segítette őket eb­ben a feladatban. A polgári védelmi oktatások megszer­vezésében végzett jó munká­jukat dicséri, hogy 200-an vettek részt a kiképzési fog­lalkozásokon. A gazdaságirányítás új rendszerének népszerűsítését is feladatuknak tekintik. A négy év eredményeinek fő igazolója, hogy munkáju­kon nem kell gyökeresen változtatni, az eddigi jó kap­csolatok, az erdményes együttműködés továbbvitele a feladatuk. Céljaik megvalósítására a sörédiek alkalmasnak talál­ták a népfront területi helyi vezetőit. Ismét Keszi Lászlót választották meg a bizottság elnökének és Grunbauer Fe­rencet titkárnak. A bizott­ságban valamennyi korosz­tály és réteg képviselve van. A népfront idei kongresz­­szusa szép, de nehéz felada­tok kezdetének évében ül össze ismét. Valamennyien tudjuk, hogy ez a változás nem önmagától végbemenő folyamat, hanem emberelő irányított, szervezett tevé­kenysége Ebben az irányí­tásban és szervezésben tölt be nélkülözhetetlen szerepet a népfront és lelkes aktívái. Ezekből a feladatokból eb­ben a kis faluban is nagy részt vállaltak. — záguni — . TTL*« ntr W STARJAI. EGVE sk­ .TPTFief NAPIRENDEN: a határozatok végrehajtása A MSZMP dunaújvárosi járási part­ végr­ehajtó bizott­­ságának és apparátu­sának elmúlt félévi munkáját, a hozott határozatok végrehaj­tását vitatta meg a pártbi­zottság szombati ülésén. Pillók János elvtársnak, a pártbizottság első tikárának beszámolója után élénk vi­ta bontakozott ki a munka módszeréről, a hozott hatá­rozatok végrehajtásán való munkálkodásról. Többek kö­zött felszólalt Benke Sándor (Nagykarácsony), aki az ál­lamigazgatási szerveknél még fellelhető bürokratiz­mus ellen emelt szót. Házi Gyula (Előszállás) az ifjúság helyzetével, az irántuk való felelősséggel foglalkozott. Ja­vasolta: keményen lépjenek fel azok ellen, akik nem megengedhető tetteket kö­vetnek el az ifjúság ellen. Tóth Pálné a termelőszövet­kezetekben dolgozó nők éle­tét, munkáját ismertette, azt, hogyan segítik körükben az új szocialista tudat kialaku­lását a pártszervezetek, a párttagok. A pártbizottság a továb­biakban az idei év feladat­tervét és munkatervét tár­gyalta meg. j Budapestre, érkezett hétfőn a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, V. P. Prohorov, a moszkvai területi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, az SZMBT elnökhelyettese és F. I. Oszkolkov, a társaság felelős titkára. Itt-tartózko­­dásuk alatt a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság vezetői­vel megtárgyalják és aláír­ják a két társaság együttmű­ködésének idei tervét. (MTI) 7 Lenin a magyar képzőművészetben Nagy feladatra vállalkoz­tak azok a magyar képzőmű­vészek, akik megpróbálkoz­tak Lenin ábrázolásával. Ne­hezítette az alkotást a sze­mélyes ismeretség hiánya és felelősségteljessé tette a mun­kát az a tudat, hogy Lenin ábrázolása egyben jelkép is, a szocializmus, a kommuniz­mus, a forradalom jel­képe. Számos neves képzőmű­vész vállalkozott a feladatra, ihletet merítve Lenin gondo­lataiból, tanulmányozva ko­rabeli fényképeket. Ezekből az alkotásokból: xerográfiák­­ból, linoleum- és fametsze­tekből, ceruza- és szénraj­zokból, fotomontázsokból, patinázott gipsz- és ólom­szobrokból gyűlt össze az a kiállítás, amelyet az István király Múzeumban lehet e napokban mes',+cVir»teru_ • Mucsi András művészet­­történész a kiállítás ünnepi megnyitóján hangsúlyozta: „Egy-egy kép, szobor Lenin egyéniségének egy-egy voná­sát adja vissza. Ahány, annyiféle kifejezési mód, mindegyik különbözik egy­mástól”. A gazdag kiállítást az Ér­dekes Újság 1917. december 6-i számának címoldalán kö­zölt Lenin arckép nyitja meg. Ez a rész az első is­mert. magyarországi Lenin­­ábrázolás Ezt követi az 1918-as Ma című folyóirat n otációs kölönszáma, amely­nek címoldalán Bortnyik­ándor a na­v forradalmár­­­ól készült linóleum-metszet látható, majd Bér Dezső, Kernstok Károly, Uitz Béla r­­oksai követik egymást. Vitrinben mutatják be Fe­­renczy Béni bronzérmeit amelyeket Lenin születésé­nek 60. évfordulóig alkalmá­ból, bécsi emigrációja alatt készített — n. e. —

Next