Fejér Megyei Hírlap, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-23 / 18. szám
fel 18,3 mázsás átlagtermést takarítottak be a megye gazdaságai, ebből a tervezetthez viszonyítva 72 millió forint többletbevételre tettek szert a mezőgazdasági nagyüzemek. Azok a nagydíjak, melyeket a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításon termelőszövetkezeteink és álami gazdaságaink szereztek— amelyre igen büszkék vagyunk — igazolják. (Folytatás a 3. oldalon) A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Tegnap tartotta Mesét Fejér megye tanácsa. A tanácsülést Tóth Gyula nyitotta meg, köszöntötte az ülés résztvevőit, a tanácstagokat, a megye országgyűlési képviselőit, Herezed Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát, Kenyér Istvánt, a Pénzügyminisztérium önálló tanácsiosztályának vezetőjét. Az elnök javaslatára a tanácsülés egyperces néma felállással adózott dr. Münnich Ferenc emlékének. Napirenden a megyei tanácsszervek 1967. évi tevékenységéről szóló jelentés és az 1968. évi célkitűzés, valamint az 1968. évi fejlesztési terv és a megye ezévi költségvetése, valamint a tanács és a vb első félévi munkaterve szerepelt. Az előre megküldött írásos anyagokhoz dr. Tapolczai Jenő, a végrehajtó bizottság elnöke tett szóbeli kiegészítést. DR. TAPOLCZAI ,ENŐ az 1967. évi tanácsi tevékenységről és az 1968. évi költségvetésről Beszédében a vt. elnöke mindenekelőtt arra utalt, hogy a terveket az új gazdaságirányítási rendszer figyelembevételével állították össze. Az előkészítés, a teljesebb tanácsi önállóság, a csökkentett mutatószám-rendszer és a helyi erőforrások előtérbe helyezésével történt. — Mind a költségvetés, mind pedig a fejlesztési terv összeállításánál — mondotta — figyelembe vesszük az MSZMP Politikai Bizottságának megyénkre vonatkozó 1965. szeptember 14-i határozatát, a megyei pártértekezlet és pártbizottság, valamint a megyei tanács határozatait és azt a soksok közérdekű javaslatot, amelyet a választópolgárok a választások előtti jelölőgyűléseken hozzánk intéztek. A továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaságirányítás új rendszere nemcsak fokozza a tervvel szembeni tartalmi követelményeket, hanem elsődlegesen a megye fejlesztésének komplex jellegére, a kívánt összhangra és a meglévő aránytalanságok fokozatos felszámolására törekszik. Ennek megfelelően a fejlesztések a megyeszékhely, Székesfehérvár, illetve Dunaújváros városok elsődlegessége mellett elsősorban a járási székhelyek és nagyközségek területére koncentrálódnak, persze nem hanyagolva el a községek fejlesztési programjait sem. A továbbiakban utalt az írásbeli előterjesztésekre, majd összegezte az 1967. év tanácsi tevékenységet. Elmondotta, hogy az 1967. évi eredmények összességében a tervnek, illetve a ciklusprogramnak megfelelően alakultak. Az eredményeit közül ismertette az új létesítményeket, így például Székesfehérváron, a József A ucában épült új áruházat és éttermet, a Május 1 téri és a Könnyűfémmű melletti ABC áruházát, a Vöröshadsereg úti bölcsődét és a Szeder utcai lakótelep kétmillió forintos beruházással létesített bölcsődéjét. Méltatta dr. Tapolczai Jenő az új sóstói sportstadiont, mely a vállalat és a tanács együttműködését, eredményét példázza. A dunaújvárosi eredmények közül többek között a Vasmű és Dózsa György úti csomópont építését, valamint a partfal megerősítési munkálatait emelte ki. Másaként átadott 68 új, illetve korszerűsített üzletet, a sárbogárdi, az ercsi és az agárdi ABC áruház építését, illetve azok megkezdését emelte ki. Elmondotta a továbbiakban, hogy Móron és Bicskén megkezdődött az üzlethálózat korszerűsítése. Székesfehérváron, '’’’-'Agárdiban, Móron a sütőipari vállalat szakboltot nyitott. Befejeződött a Duna mentén az adonyi nyári gát építése és Sárbogárd belterületének vízrendezése. Az egészségügy jelentősebb eredményei közé tartozik a polgárdi öregek napközi otthona, az alapi szociális otthon átalakítása és a móri nővérszállás létesítése. A művelődés ügyét szolgálja a la-, soskomáromi általános iskolai kollégium, a pázmándi kastélyból kialakított nyolctantermes iskola, több művelődési ház és klubkönyvtár létrehozása. Mint a község lakosságának összefogását dicsérő tervet említette dr. Tapolczai Jenő a közel egymillió forinttal létesített martonvásári sportkombinátot. Ugyancsak méltatta a megye lakosságának társadalmi munkáját, mely a múlt évben meghaladta a 20 millió forintot. Többek között elmondotta, hogy a korábbi évekhez viszonyítva társadalmi munka vonatkozásában a móri és a székesfehérvári járásban történt komoly előrelépés. A legjobb társadalmi munkát végző községek között említette Mezőkomáromot, Lajoskomáromot, Seregélyest, Ercsit, Perkátát, Csákvárt. Nem lenne teljes a kép, ha itt nem mondanám el azt, hogy a községek, illetve a tanácsok ilyen irányú erőfeszítéseiben első számú segítők a pártszervezetek és szövetségeseik, a népfrontbizottságok, népfrontaktíváik, KISZ-fiatalok voltak. Nagy részt vállaltak egyes termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vállalatok is — mondotta a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A mezőgazdaság eredményeiről szólva többek között azt hangsúlyozta, hogy kenyérgabonából a múlt évben A megye községeiben Sánfor **, létesítmények közül többek között a MÉSZÖV beruházásaként, illetve felújí — Hírlap I -a- AAAiMP^ I XXIV. évfolyam, IS. se. I__________________________________ ..jjjSB«»1 _. Ara: 7* fmér ^ mmí » liM 7 í~Zt í * J Megújuló bizalom, az új feladatok vállalása Sőréden megyeszerte megkezdődtek a népfront területi mérveinek megújulását szolgáló eseménysorozatok. Az első program színhelye Sőréd volt, ahol többek között megjelent Csóka János, a népfront megyei szervezetének elnöke és Gregorius Lászlóné, a népfront móri járási szervezetének titkára. Már négy óra előtt megtelt a kultúrterem. Sok az ismerős arc. Várnagy Nándorné asszonyai körül sürögi már vasárnap reggel mozgósította körzetét, hogy ismét figyelmeztesse a nőket, férfiakat: „Ma délután fontos esemény lesz. Szervezetük dönt majd arról is, hogy jövőben kit akartok a helyi népfront vezetőinek”, írt a népfront a négy év krónikájába ebben a kis faluban, íme néhány eredményeikből. Legbüszkébbek arra a szervezőmunkára, amelyet a tanácsi választások előkészítésében vállaltak. Hozzájárultak ahhoz, hogy a járásban a legjobban megszervezett, megrendezett választási programsorozat „szerzői” voltak. Ez is egyik igazolója a jó együttműködésnek. A másik: a községfejlesztéshez nyújtott jelentős támogatásuk. A virágos, parkos Seréd megteremtésének aktív harcosai. A beszámoló meg is dicsérte a Kossuth és a Petőfi utca lakóit, akik ezt a feladatot a legjobban teljesítették. A társadalmi munka itt már kivívta rangját és megbecsülését. 1966- ban 32 ezer forint értékű kollektív munkát vállalt a M ahi lakossága, tavaly már 56 ezret, így jutott egy lakosra 115 forint értékű társadalmi munka. Számot adtak arról is, hogy négy év alatt 2 millió forint értékű beruházással gazdagodott a falu, utakkal, járdákkal orvosi rendelővel, új tanácsházzal, postával. Részt vállalnak az emberek a tudatformálásban is. Ezt szolgálják azok a téli politikai és gazdasági tnfolyamok, amelyeket a tv-vel párhuzamosan szerveznek. Lelkes aktívájuk, dr. Floch Mihályné pedagógus, mint könyvtáros segítette őket ebben a feladatban. A polgári védelmi oktatások megszervezésében végzett jó munkájukat dicséri, hogy 200-an vettek részt a kiképzési foglalkozásokon. A gazdaságirányítás új rendszerének népszerűsítését is feladatuknak tekintik. A négy év eredményeinek fő igazolója, hogy munkájukon nem kell gyökeresen változtatni, az eddigi jó kapcsolatok, az erdményes együttműködés továbbvitele a feladatuk. Céljaik megvalósítására a sörédiek alkalmasnak találták a népfront területi helyi vezetőit. Ismét Keszi Lászlót választották meg a bizottság elnökének és Grunbauer Ferencet titkárnak. A bizottságban valamennyi korosztály és réteg képviselve van. A népfront idei kongreszszusa szép, de nehéz feladatok kezdetének évében ül össze ismét. Valamennyien tudjuk, hogy ez a változás nem önmagától végbemenő folyamat, hanem emberelő irányított, szervezett tevékenysége Ebben az irányításban és szervezésben tölt be nélkülözhetetlen szerepet a népfront és lelkes aktívái. Ezekből a feladatokból ebben a kis faluban is nagy részt vállaltak. — záguni — . TTL*« ntr W STARJAI. EGVE sk .TPTFief NAPIRENDEN: a határozatok végrehajtása A MSZMP dunaújvárosi járási part végrehajtó bizottságának és apparátusának elmúlt félévi munkáját, a hozott határozatok végrehajtását vitatta meg a pártbizottság szombati ülésén. Pillók János elvtársnak, a pártbizottság első tikárának beszámolója után élénk vita bontakozott ki a munka módszeréről, a hozott határozatok végrehajtásán való munkálkodásról. Többek között felszólalt Benke Sándor (Nagykarácsony), aki az államigazgatási szerveknél még fellelhető bürokratizmus ellen emelt szót. Házi Gyula (Előszállás) az ifjúság helyzetével, az irántuk való felelősséggel foglalkozott. Javasolta: keményen lépjenek fel azok ellen, akik nem megengedhető tetteket követnek el az ifjúság ellen. Tóth Pálné a termelőszövetkezetekben dolgozó nők életét, munkáját ismertette, azt, hogyan segítik körükben az új szocialista tudat kialakulását a pártszervezetek, a párttagok. A pártbizottság a továbbiakban az idei év feladattervét és munkatervét tárgyalta meg. j Budapestre, érkezett hétfőn a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, V. P. Prohorov, a moszkvai területi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, az SZMBT elnökhelyettese és F. I. Oszkolkov, a társaság felelős titkára. Itt-tartózkodásuk alatt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vezetőivel megtárgyalják és aláírják a két társaság együttműködésének idei tervét. (MTI) 7 Lenin a magyar képzőművészetben Nagy feladatra vállalkoztak azok a magyar képzőművészek, akik megpróbálkoztak Lenin ábrázolásával. Nehezítette az alkotást a személyes ismeretség hiánya és felelősségteljessé tette a munkát az a tudat, hogy Lenin ábrázolása egyben jelkép is, a szocializmus, a kommunizmus, a forradalom jelképe. Számos neves képzőművész vállalkozott a feladatra, ihletet merítve Lenin gondolataiból, tanulmányozva korabeli fényképeket. Ezekből az alkotásokból: xerográfiákból, linoleum- és fametszetekből, ceruza- és szénrajzokból, fotomontázsokból, patinázott gipsz- és ólomszobrokból gyűlt össze az a kiállítás, amelyet az István király Múzeumban lehet e napokban mes',+cVir»teru_ • Mucsi András művészettörténész a kiállítás ünnepi megnyitóján hangsúlyozta: „Egy-egy kép, szobor Lenin egyéniségének egy-egy vonását adja vissza. Ahány, annyiféle kifejezési mód, mindegyik különbözik egymástól”. A gazdag kiállítást az Érdekes Újság 1917. december 6-i számának címoldalán közölt Lenin arckép nyitja meg. Ez a rész az első ismert. magyarországi Leninábrázolás Ezt követi az 1918-as Ma című folyóirat n otációs kölönszáma, amelynek címoldalán Bortnyikándor a nav forradalmáról készült linóleum-metszet látható, majd Bér Dezső, Kernstok Károly, Uitz Béla roksai követik egymást. Vitrinben mutatják be Ferenczy Béni bronzérmeit amelyeket Lenin születésének 60. évfordulóig alkalmából, bécsi emigrációja alatt készített — n. e. —