Fejér Megyei Hírlap, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
I Péntek, WSA, Január 12. KIÁLLÍTÁSOK Sárbogárdon, az egyik tanácskozáson szó esett a művelődési házakban tartott és tartandó kiállításokról, így öszszegezték az ismeretterjesztésnek ezt a formáját: a járásban működő művelődési otthonok elsősorban a nemzeti ünnepek, jeles évfordulók alkalmából rendeznek kiállításokat. Atémának megfelelő anyagot vagy központilag kapják, vagy maguk a kultúr- házak vezetői, aktívái állítják össze, tervezik meg és teszik közkinccsé. A gyakorlat szerint a községek lakói nagy érdeklődést tanúsítanak e kiál.lítások iránt. Mikkor szólalt fel valaki: — Hát ha ez így van, akkor miért nem rendezünk kiállítást mondjuk a járásban működő, eredményesen tevékenykedő szocialista munkabrigádok életéről, munkájáról? Bemutatni őket, hogyan élnek, tanulnak és állnak helyt munkahelyükön.— És akkor lenne bőven munkája a fotó szakkörnek is — todozta meg a gondolatot egy másik részvevő. — Néhányan úgyis panaszkodtak, hogy nem igen kapnak feladatot. Hát egy ilyen anyagot ,,összehozni” bizony derekas munka lenne. Egyelőre csak szavakban öltött testet egy helyes gondolat, mert hiszen azt valamennyien helyeselték Sőt további ötletekkel is gyarapították azt. Tíz éve már, hogy a község lakóinak zöme a termelőszövetkezetben dolgozik — egyre javuló élet- és munkakörülmények között. Fel lehetne dolgozni ezt a tíz esztendőt is fotóban, grafikonban, rajzban, s az ábrázolás egyéb formájában. Feleleveníthetnék a kezdés nehéz időszakát, a fokozatos fejlődést, napjainkig. S a közös, és a tagok gyarapodásával párhuzamosan milyent, változott a falvak élete, stb. Ezernyi módon lehetne bemutatni ezt a küzdelmes, történelmileg nagyon rövid, de nekünk mégicsak hoszszú időszakit. Jónak tartották hát az ötletet a megbeszélés résztvevői, reméltük az illetékesek — művelődési házak vezetői — intézkednek is, hogy a kiállítások „repertoárja” ezzel, a valóban napjaink életéből vett témával gyarapodjék. S úgy véljük, ötletnek ez nemcsak a sárbogárdi, hanem a megye valamennyi községének jó. Csak mindenütt meg kellene valósítani. —o — A „legmagasabb“ tanács Megyénk „legmagasabb” tanácsa — nemrég óta — a dunaújvárosi járási tanács. A dunaújvárosi új irodaház elkészültével ugyanis a város lakóházai fölé emelkedve, az új épület ötödik, hatodik és hetedik emeletén foglaltak helyet. A dunaújvárosi városi tanács az épület földszintjén és első négy emeletén helyezkedett el. Igaz, magasabban is vannak hivatali helyiségek: a dunaújvárosi tervezőiroda az épület legfelső részén kapott helyet. Az új épületben korszerű, ízlésesen berendezett irodahelyiségekbe, jobb munkavégzési feltételek közé került a százezer ember sorsával törődő dunaújvárosi városi és a járási tanács. Az ügyes-bajos dolgukat intéző embereknek és persze az épületben dolgozó kétszáz személynek, az emeletek legyőzésére két lift áll a rendelkezésükre. A két tanács régi épületének is eldöntötték a sorsát. A városi tanács épületébe művelődési intézmények települnek be, a járási tanács korábbi épületét pedig eredeti rendeltetésének megfelelően lakásokká alakítják. A költözéssel megoldódik az adonyi járásbíróság régen húzódó gondja is. Hosszú évek után beköltözik Dunaújvárosba, ahol a városi bírósággal együtt, a tervező iroda megüresedett helyét foglalja el. Az átalakítási munkákat már megkezdték és remélhetőleg a tavasztól fogva már nem Adonyban székel a dunaújvárosi járás bírósága. Dunaújváros és egyben megyénk egyik legimpozánsabb épületében otthont kapó két tanács dolgozói új, jobb körülmények között végezhetik munkájukat. A „magas” és a „legmagasabb” helyen is a régi szorgalommal, buzgalommal szolgálják az újváros és a járás ötven-ötvenezer lakóját (v) „Torreádorok“ Tolna községben Különös hajtóvadászat színhelye volt Tolna község Dunaártéri erdősége és környéke. Az egyik éjszi atcán megszökött istállójából a tolnai Aranykalász Tsz egyik hizlalásba fogott növendékbikája. Napokon át keresték, egyszer nyomába is akadtak, megközelíteni azonban nem tudták. A „kalandos természetű” bika bevetette magát a rengetegbe, s ott ügyesen rejtőzött. A megvadult bikát kénytelenek voltak lelőni A tsz vezetői és az erdészek két napig cserkésztek rá, amíg sikerült puskavégre kapni. A három és fél mázsás állat húsát ki mérték. "s Fejér megyei Hírlap II klubélet hírei Petőfi szavalóverseny Öreghegyen Az öreghegyi művelődési otthon Ifjúsági és Pajtás klubjának tagjai a múlt évihez hasonlóan megrendezik idén is a Petőfi szavalóversenyt. A klubok tagjain kívül bejelentették részvételüket a Petőfi és Kossuth iskola tanulói és más általános iskolákból is számítanak nevezésekre. Az ifjúsági csoport versenyzői között megjelennek a VIDEOTON irodalmi színpad tagjai közül is néhányan. A „kiváló" címér* Érdekes rendezvények, hasznos viták sorozata kapcsolódik a fehérvári Gárdonyi Géza ifjúsági klub nevéhez. Most, amikor elérkeztek a kiváló klub címért folyó verseny második fordulójához, ismét öregbíteni akarják hírét. Idei tervükben a művészetekkel való barátkozás szerepel. Azt tanulmányozzák, hogy a különböző művészeti ágazatokban — irodalom, zene, festészet, szobrászat, film — miként történik a szerelem ábrázolása. A klub vezetősége a legutóbbi összejövetelen megtárgyalta a Komszomol 50. évfordulójának megünneplését. A jubileumra máris megkezdték a felkészülést. Kérik a klubtagok hozzájárulását egy közös takarékbetétkönyv váltásához. Ebben gyűjtik össze a kiránduláshoz szükséges anyagi alapot, így nem okoz majd különösebb gondot egy hosszabb lélegzetű túra. A művelődési otthon vezetője pályázatot hirdetett egy klubkiadvány és külön klubigazolvány szerkesztésére. A pályázat első helyezettjei 100 forintos könyvutalványt kapnak jutalmul. Néhány sorban — Az agárdi klub tagjai jönnek össze ma este Adonyban. Program szerint előadást hallgatnak a hitelpolitikáról és a földtörvényről. A foglalkozást dr. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője vezeti. — 300 ezer forintot fizettek ki prémium címén múlt évben az abai termelőszövetkezetben. A szocialista brigádok és egyéni versenyzők jutalmazáséra 50 ezer forintot hagyott jóvá a közgyűlés. Műsoros díváit bemutatóval zárul szombaton este az Építők Művelődési Otthonában a szabás-varrás tanfolyam. Százötven hallgató mutatja be a vizsga remekként elkészített ruhadarabokat. Hívnak az „ajánló polcok“ A Megyei Könyvtár nevelőm munkája óta is él az a megrögzött előítélet, hogy a könyvtárban áll az idő. Mintha a betűk birodalmába nem jutna be az eleven élet egy-egy újdonsága. Alaposan rácáfol az ilyen véleményekre a Megyei Könyvtár. Meglepő frissességgel reagál az irodalmi, művészeti, politikai élet székesfehérvári, megyei, vagy országos eseményeire. Nem valamennyire, csupán azokra, melyeknek szószólója a könyv is. A könyvkölcsönző egyik ,,ajánló polcán” a napokban elhunyt író, Barsi Dénes könyveit állították ki. Másik hasonló polc Bálint György emlékét idézi fel halálának 25. évfordulója alkalmából. Az ajánló polcok kissé a naptár, vagy a tanrend szerepét töltik be a művelődési életben. Előre jelzik a fontosabb eseményeket, zenei rendezvényeket, történelmi évfordulókat és mindehhez megfelelő szakirodalmat kínálnak. Llévay Ágnes könyvtáros mindezt a Megyei Könyvtár nevelőmunkájához sorolja. Az „ajánló polcok” ugyanis sokoldalú, tartalmas művelődési tevékenységet szolgálnak. Háromféle rendezvénysorozatot vezetnek itt: a könyvtári estéket, a zenei sorozatot és a fiatalok klubszerű fórumát. A könyvtári estéken meghitt találkozások történnek írók és olvasók között. Idén E. Fehér Pál elevenítette fel élményeit „Fél év szovjet írók között” címmel. Február első napjain az Élet és Irodalom szerkesztőit várják „kerekasztalhoz”. Majd egy költő szerzői estjét, továbbá az Alba Régia Napok színes műsorát rendezik meg. A zenei nevelés idei programja a huszadik század zenéje. Tavalyi műsorukban, mely a „Klasszikus zene évszázadai” címet viselte, a preklasszikusokkal, továbbá Haydn, Mozart, Beethoven muzsikájával, valamint a romantikusokkal ismerkedtek meg a hallgatók. Az idei műsor a modern zene ismertetésével egészíti ki műveltségüket. A harmadik nevelési forma a fiatalokat gyűjti egybe. Különböző témákról beszélgetnek, illetve hallgatnak előadást. A klubszerű foglalkozásokon történelmi, művészeti témákról hallanak a fiatalok. Januárban a „Mindenség szerelme” címmel rendezik meg a versbarátok estjét. A következő műsorokban a népi táncművészetről, a modern képzőművészeti irányzatokról beszélgetnek egy-egy szakember irányításával. A Megyei Könyvtár tavaly — a gyermekek számára rendezett mesés, ismeretterjesztő és könyvterjesztő műsorokkal együtt — 57 rendezvényt tartott. Idén szintén gazdag programmal várják azokat, akik az ,,ajánló polcok” hívását komolyan veszik. (be) And a mi százai életre kelnek A székesfehérvári István király Múzeum restaurátor műhelyében az elmúlt évben csupán a táci, gorsiumi leletekből mintegy 32—35 ezer darab töredékes kerámia, fém- és állatcsont-maradvány került a restaurátorok ügyes keze alá. Hosszú, fáradságos munkát jelent, amíg a töredékekből összeállítják a hajdani használati tárgyakat, úgy, ahogy majd a közönség a múzeum kiállítótermeiben, a vitrinekben látja. Arany István és Koppány Zsolt restaurátorok a táci leleteken dolgoznak. (Lent.) LencsésJózsef restaurátor a raktárt rendezi. (Balra.) Bronzkori korsók között. (Jobbra.) 3 . * Korábban is, de különösen mostanában sokan és sokat vitatkoznak arról, hogy mihez kell értenie a vezetőknek. Kérdezik ezt önmaguktól a tanácsok vezetői is. Egyikük a következőket fogalmazta meg:- Tudnunk kell, hogyan, miként működik az iskola; értenünk kell a költségvetés összeállításához és ahhoz, milyen esetben és miként gazdaságos a járdaépítés, az óvoda, a vízvezeték létesítése. Van-e valami olyan, ami a részfeladatok értésénél fontosabb? Lehet, hogy nem mindenki gondolkozik hangosan, hasonló kérdés azonban a legtöbb tanácsi vezető agyában megfordul. És ez termesztés, hiszen a tanácsnak a falu, a város életére, fejlődésére, a lakók továbbtanulására, igényeinek kielégítésére egyaránt gondja kell, hogy legyen. Természetesen kell ehhez szakértelem- Nem árt, ha a tanácselnök, a vb-titkár, vagy az előadó ért a szövetkezeti gazdálkodáshoz, jártas a pénzügyekben, eligazodik a jogi problémákban és persze otthonos a közigazgatás kérdéseiben. Annál inkább is, mivel a tanácsok munkája szerteágazó. Igen ám, de bármennyire fontosak is az egyes szakkérdések, ha a tanács vezetői ennél megrekednek, tévednek, hibát követnek el. Az ő vállukat nyomja a község, a város valamennyi problémája, de tevékenységük elsősorban nem szakmai, hanem politikai jellegű. Ennek bizonyítására hadd említsük a tanácsüléseken, tanácstagi beszámolókon évek óta visszatérő panaszokat, a kenyér minőségéről, a szállítással kapcsolatos problémákról. A tanácsvezető, akinek a panaszos keletien kenyeret mutat, persze hogy meg tudja állapítani, nem ropogós a kenyér, s meg sem kell kóstolnia ahhoz, hogy véleményt formáljon a minőséget illetően. Az ő feladata azonban túlmegy a kenyérgyári mecsén, hiszen számára nem az érdekes, miként és miért nem kelt meg a kenyér, hanem az, hogy a dolgozók elégedetlenül távoznak a boltból Talán nem kell a példákat szaporítani. Hasonló a helyzet, ha az üzletek rossz ellátása, az építőanyaghiány, vagy más, a lakosság panaszának tárgya. Azt kell a tanácsi vezetőknek az ilyen esetekben érzékelnie, megértenie, hogy a község, a város lakói elégedetlenek, munkájukat zavarják az ilyen kisebb-nagyobb gondok, problémák. Nyilvánvaló, hogy a jelenségek mögött látnia kell; ezek az apróbb-nagyobb panaszok kedvét szegik a választóiknak. Nem újkeletű a következtetés ami a fenti példából is fakad: a tanácsi vezetőnek elsősorban politikai feladata van. Az ő munkájában még a kenyereskocsi késése, vagy kimaradása is azt jelenti, hogy kevesebb vagy több ember rossz kedves, méltatlankodva távozik haza a boltból. Méginkább ez a helyzet, ha a község fejlesztéséről van szó, arról, hogy melyik utca kap járdát. Nincs abban semmi különös, hogy a Petőfi utca lakói a saját gondjukat látják legsúlyosabbnak, és a legkisebb gondjuk is súlyosabb, mint a Kossuth utcaiak problémája. A tanácsi vezetők, a testületek munkáján, tevékenységén múlik, hogy ne csak a panaszokat ismerjék, hanem fontossági sorrendet is tudjanak felállítani és képesek legyenek indokolni ezt, vagy azt a munkát miért végzik el előbb, a másik feladat pedig miért húzódik át a következő évre, vagy esetleg távolabbi időszakra. Indokolni kell a döntést, pedig ez még csak a dolog egyik oldala. Az érvek, adatok, tények ahhoz kellenek, hogy meggyőzzék a lakosságot, mit, miért határoztak el A meggyőzésnek a fontosságát az is alátámasztja, hogy a feladatok, mondjuk a Kossuth utca létesítményeinek építéséhez, a Petőfi utcaiak, az egész falu támogatása is szükséges. Amihez a tanácsi vezetőnek értenie kell, nem egy, vagy két dolog, de a legfontosabb, hogy ismerje a lakosság igényeit, tisztában legyen az adott község, a járás, a megye, az ország anyagi helyzetével. A gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatban joggal beszélünk a közgazdasági ismeretek szükségességéről, a közgazdasági szemlélet kialakításáról. Nyilvánvaló, hogy ennek megszerzése megkönnyíti a tanácsi vezetők dolgát is. Elsődleges feladatuk azonban a tanácsoknak, vezetőjüknek és tagjainak a jövőben is az lesz, hogy az előttük álló feladatok végrehajtására mozgósítsanak, ehhez nyerjék meg a lakosságot, így tehát a szakmai tudás sok más eszközzel együtt arra szolgál, hogy a közösség ügyét eredményesebben szolgálhassák. Ennek felismerése, megértetése, amihez a tanácsi vezetőknek elsősorban, és legjobban kell érteniök. Bányász Béla Amihez a vezetőnek értenie kell