Fejér Megyei Hírlap, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

C VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETF' Ster««rae» -------­1o Ara: 7« fillér lél vizsgázott , a seregélyesi Úttörő Tsz Ünnepél­yes hangulat és nagy várakozás közepette tartotta meg az Úttörő Ter­melőszövetkezet az 1967. évet értékelő zárszámadó közgyű­lését. Ódor­ József, a terr­elős­zö­vetkezet elnöke, az 1967. évi gazdálkodás eredményeit és az­­ idei év soron levő feladatait is­mertette. A beszámoló tükröz­te, hogy a reform előkészü­leteivel egyidejűleg a terme­lőszövetkezet vezetősége 1967- ben a mezőgazdasági terme­lés megszervezésére nagy gon­dot fordított. A tagság és a ve­zetőség munkája, összefogása a termelőszövetkezet további szilárdulásához vezetett. A tagság és a vezetőség munká­ja az eredményekben tükrö­ződik. A tagság létszáma 1967- ben csökkent. Az időszerű munkákat ennek ellenére ide­jében elvégezték. Az aratást az előző évekkel szemben fele idő alatt elvégezték. Aáz őszi mélyszántás befejezése is a tagok becsületes munkáját di­cséri. A munkák elvégzését segítette a gépesítettség foká­nak növelése, elsősorban az, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok 1967-ben átlagosan 35 munkanappal dolgoztak töb­bet mint 1966-ban. A szor­galmas munka, a jobb mun­kaszervezés és a munkafegye­­lem együttesen biztosítottak, hogy a 30 százalékkal csök­kent munkaegységfelhaszná­lás mellett is a múlt év főbb cél­kitűzé­sei­t teljesí­tették. A növénytermesztési főá­gá­zat a tervét teljesítette. A ter­melőszövetkezeti tagság és a vezetők munkáját dicséri, hogy a holdankénti átlagtermés bú­zából 19,25 mázsa, cukorrépá­ból 208 mázsa volt. A vezető­ség beszámolója a holdankénti 190 kilogramm — a megyei át­lagnál alacsonyabb — vegyes műtrágya felhasználásról is szólt. Az alacsony műtrágya­felhasználás is okozta, hogy a kukoricából 16,7 mázsát, a lu­cernaszénából 20 mázsát a megyei átlagnál mintegy 15 százalékkal kevesebbet taka­rítottak be. Az állattenyésztés a tervét nem teljesítette, bár a lema­radás mellett is két százalék­kal többet produkált a­z 1966 évinél. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2980 liter, a ter­vezettnél öt százalékkal több. Az állattenyés­z­tés területéről adott tájékoztató­ a hiányossá­gokat bátran felvetette. Az egyetértés hangján lehet nyugtázni, hogy például a sertéságazat jövedelmezőségét rontja az egy kilogramm ser­téshús előállítására felhasz­nált 5,2 kilogramm vegyesab­lak, a 24 százalékos sertés­elhullás. Az állattartásban je­lentkező gondok is hozzájá­rultak az áruértékesítési terv teljesítésének a lemaradásá­hoz. A hízósertés értékesítési tervet például a termelőszö­vetkezet 85 százalékra telje­sítette. A közös munka a gazdálko­dás alapjait, megfelelően erő­síti. Az állóeszköz értéke 1967-ben 22,6 millió forintra nőtt. Az álló- és forgóeszköz érték 1,9 százalékos növekedé­se 3,3 millió forintot jelen­tett. Gondolt a tagság a jövő­re is, amikor a jövedelem­biztonsági alapba 1,2 millió forintot tartalékolt. Megelégedéssel fogadta és elismeréssel nyugtázta a tag­ság a vezetőségnek a személyi jövedelemre vonatkozó beje­lentését A termelőszövetke­zet az egy munkaegységre ter­vezett 40 forint helyett 51 forintot fizet. A felszólalóik elismeréssel nyugtázták a termelőszövet­kezet vezetőségének erőfeszí­téseit. A termelőszövetkezet­ben 1967-ben szervezett mun­ka folyt. Az elmúlt évek széthúzását a jól kialakult szakmai vezetőgárda és a ta­gok összefogása megszüntette. A zárszámadó közgyűlés ün­nepi hangulatát k°t, esemény is növelte. Kiváló dolgozó ok­levelet és 500 forint pénzju­­talmat 15 termelőszövetkezeti tag kapott. Majd tizenegy fiatalt vettek fel új tagként egyhangú szavazással — K. F. — . Új székházban az OTP Az OTP Fejér megyei Igazgatósága január 31-én új helyiségbe költözött. A Már­cius 15 utcai székházat — amely a mai naptól kezdődő­en fogadja az ügyfeleket — Rödler Győző, az OTP Fe­jér megyei igazgatója adta át a takarékpénztár ügyfeleinek és az OTP dolgozóinak. Az átadáson megjelentek a párt- és állami szervek kép­viselői, valamint Hoffmann József, az OTP igazgatója, a hálózati főosztály vezetője. ZÁRSZÁMADÁS — 1968 A múzeum idei terveiből : Újabb kiállítások - Római kőtár - Az Ybl-hagyaték bemutatása Eredményes, munkás esz­tendőt tudnak maguk mö­gött a megye múzeumai­nak munkatársai. A me­gyében folyó ásatások ko­moly tárgyi és tapasztala­ti értékkel gazdagították a múzeumokat. A legna­gyobb arányú ásatások a szabadbattyáni Kula to­ronynál, Gorsiumban és Dunaújvárosban folytak. A múzeum munkatársai az elmúlt évben tapaszta­lataikról, a megyében fo­lyó ásatásokról stb. 78 cik­ket, tanulmányt írtak, s ezek­ jórésze meg is jelent. E munkák közül 30 ide­gen nyelven készült és 23 külföldön jelent meg, il­letve jelenik meg a közel­jövőben. Az István király Mú­zeum közleményei sorozat­ban összesen tíz mű jelent meg, közülük is kiemelke­dik a Székesfehérvár év­századai című tanulmány­sorozat első kötete, amely Székesfehérvár kialakulá­sának és kora­ árpádkori történetének kérdéseivel foglalkozik. Az elmúlt év folyamán jelentősen gya­rapodott a Fejér megyei Múzeumok könyvtára: 767 új kötet, új szerzemény so­rakozik a polcokon, s eb­ből 321 külföldi csere út­ján került a múzeumok tulajdonába. Gyümölcsöző cserekapcsolatot építettek ki a múzeumok munka­társai több külföldi intéz­ménnyel. 1967 év végére 35 ország 308 intézménye szerepel a „névsorban". Az idei tervekről, az elő­relátható eseményekről szólva elsősorban a ki­állításokat említhetjük, amelyek folytatásai az elő­ző években rendezett, s immár hagyományossá vált sorozatoknak. 1968-ban töb­bek között megrendezik Rétfalvy Sándor szobrász­­művész kiállítását. A fiatal művész néhány évvel eze­lőtt végezte el a főiskolát, ahol Somogyi József tanít­ványa volt. Tavaly az első pécsi kisplasztikai biennálé esvil- díját nyerte k­ ásított mű­veivel. Fából és kőből készült szobrai elsősorban an­y­a­gkezel­ésü­kkel tűn­tek ki. Kiál-­tépát P fürtös Ilona gobelinjei egészítik ki. A XX. század magyar művészete sorozatban Der­­kovits és a szocialista mű­vészcsoport című kiállítás egyszerre mutatja be Derkovits Gyulának, a ma­gyar szocialista művészet megteremtőjének és első nagy mesterének munkás­ságát és a század 30-as éveiben ténykedő szocialis­ta művészcsoport tagjai­nak tevékenységét Közöt­tük találjuk Tácsi Huber Istvánt, Háy Károlyt, Goldmann Györgyöt Basch Andort, Kondor Györgyöt. Érdekessége lesz a ki­állításnak, hogy a művé­­­­szek festményei és szobrai mellett, több nagyhatású forradalmi röplapot, pla­kátot is bemutat. Ugyancsak a XX. század magyar művészete sorozat­ban kerül sor egy jelleg­zetesen kísérletező művész alkotásainak bemutatására. Moholy-Nagy László ki­állítása már csak azért is érdekességnek számít, mivel Magyarországon ke­vés műve található meg, hiszen harminc évvel eze­lőtt az Egyesült Államok­ba költözött s­­­á­­r­iin halt ott meg. Első absztrakt képét 1921-ben festette. Jellegzetesen kísérletező művész volt — a festészet mellett foglalkozott fotó­val, filmmel, fotografiká­­val. A felszabrítotás után ez lesz első hazai á­­­tása, amelynek am-r-■ a múzeum igyekszik S •?­­gyűjteni. Középdunántúl anyagi műveltsége sorozat máso­dik kiállítására is az idán kerül sor. Ezúttal a Fém­művesség címet viseli, s időben az őskortól a múlt ■ század 70-es éveiig álítják ki a fémművesség leg­szebb dunántúli darabjait, a szombathelyi reneszánsz kincset, a céhek ónkarmnó­­ti vasmunkákat, székesee­­hérvári ablakrácsokat, cé­géreket, ezüstöket. Tervek szerint ebben az évben a Ferences temp­lom altemplomában ró­mai kőtárat rendez be a múzeum. A központi he­lyen fekvő új kőtár a mú­zeum gazdag és ezidő sze­rint nem látható — római kőemlékei érdekes új lát­nivalóval gyarapítják vá­rosunkat. Az új római kő­tár megrontását az Alba Regia Napok keretében tervezik. A Budenz-ház megóvt­­tása a múzeumi hónap jelentős eseményének ígér­kezik. Itt mutatják be Ybl Ervin végrendelete alapján a székesfehérvári múzeum birtokába ke­rült Ybl-gyűjteményt. A copf stílusban épült ház földszintjén város­történeti, és XVIII. századi céh­anyag kerül bemutatásra, az emeleten pedig az Ybl­­hagyaték legszebb darab­jait: magyar és külföldi festményeket, bútorokat és Ybl Miklósra vonatkozó emlékeket állítanak ki. Újdonságok a Finanzszmechanikai Vállalatnál A nagymotor-tekercselő üzemben ku­koricamorzsoló prototípusát készítették el, melyet a második félévben sorozatban gyártanak. (Balra, fent)­­ Az­ F V 4 típusú nagytelje­sítményű szekrényes daráló nullszériáját készíti a Kossuth brigád. (Balra, lent)­­ K műszaki osztályon a TR 3-as személygépkocsi-rádió lgújabb konstrukciójához ,az alaplemez módosítást rajzolja dr. Tóth Ferencné szerkesztő. (Jobbról)

Next