Fejér Megyei Hírlap, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
Péntek, 1958. június #1 Napfolt és mezőgazdaság A napfoltok száma tizenegy évenként megnövekedik, majd fogy. A jelenséget tanulmányozó kutatók az időjárási elemek és a napfoltok száma között bizonyos összefüggést észleltek. Mit mutat az egybevetett statisztika? Az adatok összeállítói az 1860-as évekig mentek vissza és szerintük egyáltalán nem meglepő az idei aszályos esztendő. Úgy találták ugyanis, hogy a nedves, belvizes évek mindig a két 11 éves napfoltcsúcs között helyezkednek el, a napfoltminimumok körül. Ebből következik, hogy a száraz, aszályos évek a napfoltgrafikon görbéjének a csúcsán vannak. A Vízügyi Tervező Vállalat szakembereinek kimutatása elárulja: ha a grafikongörbe egy periódusát a minimumtól a maximumig számítjuk, akkor a napfolt-csúcs mindig a periódus első harmadában van. Tehát a periódus egy harmadában 3—4 évig növekedik, kétharmadában pedig 6—8 évig csökken a közepes napfoltszám, — és ennek megfelelően alakul a csapadékmennyiség értéke is. VÍZ-KRÓNIKA Járványok, tüzek, elemi csapások szerepelnek Perkáta krónikájában, abban is, amit névtelenek írogattak, abban is, amit csak az emlékezet őriz. A víz? Az is hozzátartozott, hozzátartozik a falu történeteihez • 1961-ben egy nyári felhőszakadás lezúduló vize elöntötte a község közepét, és talán az is, hogy egyik-másik hajdanvolt járvány a rossz kutaktól indult ki és tizedelte az ott lakókat. Nem tudom, a mostani falukrónikába belekerül-e az az esemény, ami mindössze néhány napja történt. Csapások, tüzek mértékével mérve nem nagy dolog. Hiszen nem égett le semmi, nem dőlt össze semmi, csak annyi történt, hogy tiszta, üde, egészséges víz csurgótt a perkátai vízhálózat első utcai csapjából. Az első, nem kútból húzott víz, az első kannákba. Bizonyára része lesz a falukrónikának, mert Perkátán a víz története, önmaga kitenne egy külön vízkrónikát az évszázadok küszködésével, vágyával a vízért Mi kerülne a krónikába? Az első lapokon az első kutak története lehetne, azt azonban nehéz lenne kinyomozni, mikor ásták az elsőket? Hiszen ez a falu emberemlékezet óta lakott hely, nem egyszer fordítanak ki az elték emlékeket, régi emberek néma üzeneteit jelent. Mióta használhatják a föld mélyének vizét, azt már nem lehet megtudni. Az bizonyos, olyan régen, hogy nincs már helye a községnek, ahol még nem fertőződtek volna meg a talaj felső vízadó rétegei. Éppen ezért, ez a szó: kóli, olyan ismerős Perkátán, mint máshol a „jónapot”. Ez a szó otthonos a faluban, ez a betegségokozó a vizek lapuló lakója, ezzel fertőzött a kutak jórésze, amelyeket ma használnak a község lakói. A vízkrónika néhány szakasza lenne az egy-két mélyfúrású kút, ezekből viszonylag jó vizet lehet szerezni Csak éppenhogy kevés van belőlük. Kilométereket gyalogolhat, aki nem olyan szerencsés, hogy a kút mellett lakik. A falu közepéből, a Szabadság térről, a Dózsa György utcából, még messzebbről is eljárnak például az iskola előtti kúthoz. A tárgyilagos krónikás följegyezhetné — hadd tudja meg az utókor —, hogy egy kanna víz ötven-hatvan nyomást jelent, a szivattyú zötykölését, mérgelődést, mert olyan is megesik, száraz gégével hörög a kút, semmiféle vizet nem ad. Éppen akkor, amikor nagy szükség lenne rá — a nagy melegben, szárazságban. Új lapot érdemel, amit néhány éve láttam, szemtanúja voltam, amikor a fúrógép belekóstolt az iskola mögötti ősi folyóvölgy táljába és vizet szimatolt. Kétszáz méternél mélyebbre eresztette le a szívócsövét és szabadította ki agyag és homok rabságából az érintetlen, ki tudja mióta nyugvó vizet Az lesz a törpevízmű kútja — mondták akkor. Láttam a törpe vízművet is, a karcsú víztornyot, a föld alatt kúszó csöveket — sajnos, nem másképpen, csak tervrajzon, térképem. Kenyér József tanácselnökkel nézegettük asztalra terítve a falu nagy gondját — és nagy reményét. A terv, a térkép nyomán már látni véltem az embereket, akik nem járnak vállat húzó kannákkal, víz után, látni véltem a megszülető egyesakarást: fogjunk össze, csináljuk meg a vízművet. Látni véltem a krónikást, aki különálló lapra jegyzi, ünnnepélyesen: a mai napon megnyittatott a vízmű fővezetéke, a mai naptól lesz víz a falunkban ••• Nem így történt A vízműtársulás nem alakult meg. Az emberek egy része úgy vélekedett, ma is azt tartja, az a víz, ami eddig jó volt, ezután is jó lesz. Nem született meg az egyetakarás, a gazdasági alap is gyönge volt rá — nem lett vízmű. Az első lépés most mégis megtörtént. A vízkrónika írója készítheti az új lapot. Az igaz, nem egészen úgy tették meg ezt a lépést, mint ahogyan néhány évvel ezelőtt gondolták — de összefogással, ha nem is olyan méretűvel, mint amilyen az egész vízkérdés megoldására elegendő lenne. Az összefogás, itt még csak afféle főpróba a „vízmű-gyakorlat”. A községi tanács számbavette, ha nam lehetne a felépült pedagóguslakásokhoz készült csővezetéket kibővíteni, lehetőleg kevés költséggel? Néhány érdekelt vállalatot, kívülállót is beszerveztek, segített a termelőszövetkezet, a gyógyszertári vállalat, és segítettek az érintett terület lakói, társadalmi munkával. A tanács hozzátette az állami támogatást, a saját erejét így történhetett, hogy a vízkrónikában új fejezet nyílt, mert egy nagyon meleg júniusi napon, tiszta, üde, egészséges víz csurgótt a hatszázméternyi új vízhálózat első utcai csapjából. A járványok, tüzek, vízáradások mellett alig-alig feltűnő ez az esemény, mégis, Perkáta történelmében korválasztó határnak lehetne elfogadni; eddig — a múlt hagyatéka, és ettől — a tiszta vizit jelen. Vincze István * 16 PERKÁTÁN 800 DARAB ÚJ GABONÁSZSÁK megegyezés szerinti árban ELADÓ! „MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG” TSZ. Szabadbattyán, 5485 A SZABADBATTYÁNI „MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG” TSZ-nél korlátlan mennyiségben BÁNYAKAVICS és BÁNYAHOMOK helyszínre szállítva kapható! Érdeklődni: a TSZ irodán lehet. 5484 __ mrlvbj ____ ICJCIClELtFlap ■■■ JELZÉSEK (A Wochenpresse karikatúrája) — Vasárnap megjelent „JUBILEUMI HETEK” nyereményjegyzékében TÉVESEN közöltük, hogy a 29—01124. számú blokk tulajdonosa nyerte a DÍSZGYERTYÁT. A helyes szám ez: 39—01124. Országjáró tanulmányi kirándulásra indult idén is az abai tantestület. Míg tavaly Sopront és környékét tekintették meg az idén az Alfölddel és Észak-Magyarországgal ismerkedtek. Első állomásuk Budapesten át Szolnok és a Tiszapart volt, majd a világhírű hajdúszoboszlói gyógyfürdőt vették igénybe. Kirándulásuk során az Alföld metropolisza, Debrecen ragadta meg legjobban a pedagógusok tetszését-Nyíregyházán át a tiszalasd áramfejlesztő erőműhöz vezetett útjuk. Tokaj megtekintése után a miskolc-tapolcai barlangfürdőben időztek. Kirándulásuk második estjeit Miskolcon töltötték, ahol a fizetővendég szolgálat kényelmes szobáiban pihentek meg a turisták. Lillafüredi szépségeiből nagyon hiányolták az elfogott, híres vízesést. Nehéz volt elszakadni az ősi múltú, gyors fejlődésű Egertől. Innen Parádra, majd a Mátrán keresztül Gyöngyösre vitt útjuk és a harmadik nap késő estjén érkeztek haza, Abára. Felejthetetlen élményekkel és hasznos tapasztalatokkal gazdagította tudását a kiránduló tantestület — írta Tanka János Abáról A rádió és a televízió mai műsorából Június 21. KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Szabad szél 8.45: Zongoraművek 9.30: Fúvós polkák 9.39: Óvodások énekelnek 10.10: Zenés műsor üdülőknek 1215: Tánczenei koktél 13.00: A világgazdaság hírei 13.06: Könnyűzene Kerekes János műveiből 13.30 Zenekari muzsika 14.29: Pityéri harckocsizó hihetetlen, ám többnyire hősies kalandjai TI. rész (ism.) 15.15: ÜZENEtek 15.55: Dalok 16.19: Az újjáéledő hang 16 34: Sva. Részletek Lehárd Gábor operettjéből 17.05: Külpolitikai figyelő 17.14: Hermann Abendroth operafelvételeiből 17.40: Miért? Riport 18.00: Új Zenei Újság 18.40: A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének énekkara népdalokat énekel 19.36: A Rádiószínház bemutatója: A részvét lovagja. Hangjáték 21.10: Werner Müller együttese játszik 21.19: Zeneművészeink reflektorfényben 23.00: Suba Balogh Kálmán népi zenekara játszik 23.40: Operaáriák 0.10: Ránki: Filmmelódiák PETŐFI RADIO 10.00: Tánczene 10.20: Operarészletek 11.00: Válaszolunk hallgatóinknak 11.15: Operettrészletek 0.55: Peju Javorov bolgár költő verse 12.15: Zenekari muzsika 13.15: Hadomlás Varga Imre elbeszélése 13.30: Palló Imre magyar nótákat énekel 14.00: Kettőtől—hatig... 18.10: Népi zenekarok műsorából 18.35: Kulisszák mögött Gazdaság és politika 18.55: Hermann Abendroth vezényel 20.35: Sanzonok 20.44: A légköri folyamatok, stb. 20.54: Új felvételeinkből 21.10: Láttuk, hallottuk 21.30: Bob herceg. Huszka Jenő operettjének rádióval. (ism.* URH 18.10: Tánczenei koktél (Ism.) 18.55: URH Zenei Kalauz 19.25: Peter Grimes. Részletek Britten operájából 20.05: Három Bach hegedű szólószonáta, három előadó 21.10: A jazz kedvelőinek 21.25: Bruckner: VII. szimfónia 22.31: Musica Hungarica. IX. rész TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 17.58: Hírek 18.05: Reklámműsor 18.10: A mi őrsünk 18.35: Gyűjtőúton (ism.) 19.00: Nótaszó 19.20: Esti mese 19.30: La Fontaine meséi A két kakas 20.00: TV-híradó 20.20: Zenélő órák Verdi: Rigoletto 21.50: TV-híradó — 2. kiadás 22.10: Kék fény (ism.) A JUGOSZLÁV TV MŰSORA 17.15: Az ön keresztrejtvénye. 18.20: Mi fiatalok. 20.35: Játékfilm. 22.05: Igazságok és tévedések a művészetről. AZ OSZTRÁK TV MŰSORA 10.00: Vendégségben Friz Hochwaldernél. VIII. osztályosok műsora. 10.30: Műsor VII. osztályosoknak. 11.00: A botrány (ism.). 18.00: Jean és Helene. Francia nyelvlecke. 18.20: Jó éjszakát gyerekek. 18.25: Rövid hírek. 18.30: Osztrák képek. 19.00: John Drake titkos megbízatása (24.). 19.21: Ez biztosan érdekelni fogja! Tanácsok a hét végére. 19.45: TV-híradó. 20.15: Időszerep. 21.30: Közlekedési körkép. 22.20: TV-híradó. 22.30: Ludwig van Beethoven: Koncert zongorára és zenekarra, C-moll. Op. 37, BRATISLAVA 1 9.20: Matematika 10. 9.55: Che Guevara üzenete a trikontinetális értekezletnek (ism.). 10.30: Amaro atya bűntette (ism.). 11.55: TV-híradó. 18.10: A természet csodái. 19.00: TV-híradó. 19.35: A szlovákiai színházak legújabb bemutatóiról. 19.55: Középkori háborúk, dokumentumfilm-sorozat. 21.00: Fesztiváli krónika. 21.20: Kis hit parádé. X. 22.00: TV-híradó. 22.20: Nemzetközi Tévénapok. Véres forrás. NDK-tévéfilm. Kivégzés, szovjet tévéfilm. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet mindazon rokonnak, jóbarátnak, ismerősnek, kik drága jó édesapánk, apósunk, nagyapánk és rokonunk: id. PÁPAI FERENC temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, jóleső részvétük nyilvánításával nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család: 5325 Vörösmarty » ■ a Veam MA este 8 órakor a Szabadtéri Színpadon. HUNYADI LÁSZLÓ Hetvenöt esztendeje távozott el az élők sorából a magyar zenetörténet legragyogóbb tehetségeinek egyike, Erkel Ferenc, első jelentős operáink alkotója, a kiváló karmester és zongoraművész, az önmagára ébredő, eszmélni kezdő magyar nemzeti zenekultúra sokoldalú és fáradhatatlan szervezője. Családjában több muzsikus is akadt, édesapja, a németgyulai iskola tanítója, oltotta 1810-ben született fiába, Ferencbe a muzsika szeretőjét, s az atyai házban kapta első leckéit is a zene tudományából. Tíz éves korában már kitűnően orgonáit és nemegyszer édesapját is helyettesítette-Erkel Ferenc művészi magatartásának kialakulásában három város kultúrájának és hagyományainak volt döntő hatása. Pozsonyban, ahol középiskolás diák volt, ismerkedett meg az európai zene eredményeivel. Kolozsvárott, ahol a fiatal muzsikus zongoratanárként kezdte meg pályafutását, ébredt rá arra, hogy életét a magyar zene felvirágoztatásának kell szentelnie. Pest-Budán, csaknem hat évtizedes munkásságának színhelyén érett nagy művésszé, korszakos zeneszerzővé, karmesterré és pedagógussá 1834-ben hatalmas sikerrel mutatkozott be a főváros közönségének a Nemzeti Kaszinóban rendezett zongoraestjén. Egy évre rá, a Magyar Színjátszó Társaság karmestere lett. Itt kezdődött meg több mint félévszázados kapcsolata a magyar operajátszással. Avatott zenei vezetőt talált személyében az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház. Erkel minden erejét megfeszítve dolgozott a sajátosan magyar operarepertoár és játékstílus kimunkálásán. Szinte szimbolikus, hogy éppen első operájának bemutatóján, 1840. augusztus 8-án, vette fel színháza a Nemzeti Szín- ház nevet. Erkel Ferenc ismerte koorát, amelyben élt, megértette, hogy a valóban magyar zeneművészet sorsa egybeforr a szabadság és a haladás eszméivel. Annak a közönségnek írta operáit, amely szenvedélyesen követelte a szabadságot, a demokratikus emberi jogok biztosítását. Az 1844-ben bemutatott Hunyadi Lászlóban tágas zenei formákat tölt meg a reformkor tipikus hangszeres zenéje, a verbunkos. Népies muzsika ilyen magas művészi foglalatban nálunk, korábban nem hangzott el A mű ismert kórusa a korszak mozgósító tömegdala volt, forradalmi harcra szólította a tömegeket. A szabadságharc bukása hosszú hallgatást jelentett Erkel életében. Az 1861-ben bemutatott Bánk bán keserűbb a korábbi színpadi műveknél. Szintézis ez a mű Erkel alkotásai között a magyar hangvételt magasrendű eszközökkel kapcsolja a kortárs olasz és francia opera eredményeihez. A Bánk bán sikerét a zeneszerző Erkel többé nem tudta megismételni. Ifjúkorának forradalmi eszményei elhalványultak a kiegyezés utáni magyar társadalomban, Wagner elszánt hívei túlságosan konzervatívnak, mások nagyon is merésznek tartották zenéjét. A puritán magyar hang tábora az idegen hatásokat vetette a szemére. Megbecsülésben volt része ugyan, de ez már inkább a nemzet nagy emberének szólt, mint az élő és hatékony alkotónak. Megbecsülés nemcsak zeneszerzői munkásságát övezte. 1853-ban, a Nemzeti Színház együtteséből ő alapította meg első hivatásos zenekarunkat, a Budapesti Filharmóniai Társaságot. 1867-ben az akkor alakult Országos Dalárdaegyesület — az első magyar kórusszövetség — országos karnagyává választja. 1875-ben, igazgatója és zongoratanára lesz a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémiának. „Életfogytig” főzeneigazgatója a Nemzeti Színháznak, majd az Operaháznak. Utoljára 1890-ben, 80. születésnapján lépett a nyilvánosság elé, a tiszteletére rendezett hangversenyen vezényelt és zongorázott, s három évre rá, anélkül, hogy megérte volna életművének méltó elismerését, meghalt. „Kevesen tudják és sohasem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet...” — mondotta róla egykor Kodály Zoltán. Ma már azonban sokan tudják ezt, közkincs Erkel Ferenc munkás-Néhány nappal ugyan késve, halálának 75. évfordulóján ma este a szabadtéri színpadon hangzanak fel az Erkel-opera örökbecsű dallamai. B. J. : MA ESTE: HUNYADI LÁSZLÓ a szabadtéri színpadon jégkér ÚGY KÁR DE MÉG NAGYOBB KÁR, HA IDŐBEN NEM GONDOSKODIK A jégbiztosítás megkötéséről! FELVILÁGOSÍTÁST NYÚJT AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ VÁROSI ÉS JÁRÁSI FIÓKJA. 5488.