Fejér Megyei Hírlap, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
Perkátai dossziék Hallgatagok, szürkék a perkátai dossziék. Táblájukon nemcsak egy szám jelzi a tartalmat — nem titkosszolgálat gyűjtögeti őket, hanem egy egész falu — fölirás igazítja el a keresőt. Az egyiken ez áll: az egészségügyi kombinát létesítésével kapcsolatos iratok. Kenyér József tanácselnök asztalán láttam ezt, benne katonás rendben sorakoztak egy gondolat valóraváltásának dokumentumai. — Egészségügyi kombinátot építünk... A rövid mondat, mögött — akár csak a dossziékban — sok minden húzódik. A falut, hatalmas kiterjedésével, ötezres lakosságával már régebben két orvosi körzetre osztottak. A brt orvosi rendelő azonban korszerűtlen, az egyik különösen. Ugyanez vonatkozik a gyógyszertárra is. A faluba a fogorvos is rendszeresen ellátogat, annak azonban már rendelő sem jutott, a művelődési ház egyik öltözőjében fogadja pácienseit. A terv, amit az irattartó őriz, éppen ezért, egészségügyi kombinát elnevezést visel. Nem csupán egyetlen rendelő építését tűzte ki célul, hanem együttesen akarja megoldani az egészségügyi ellátás többirányú helyiség-gondját. Kenyér Józseffel magunk elé terítjük a fénymásolt terveket. A rajz-fejlécen szabványbetűk jelzik: az egészségügyi műszaki tervezőcsoport munkáját nézegetjük. Alaprajz, homlokzat — mutatják a vonalak a papírra vetett mérnöki munkát. A rajz nyomán jó megjelenésű épületet látok, elöl széles bejárati ajtókkal. Az egyik ajtó mögött tagos, széles folyosószerű várakozószoba, az adatok szerint több, mint negyven négyzetméter. Onnan nyílik a két rendelő és egy fogorvosi rendelő is. A bejárati ajtónál a másik oldalra betérve a gyermekorvosi ellátás, a tanácsadás kap helyet. A tervezők a kocsiparkolásra is gondoltak persze csak gyermekkocsikéra. A bejáratnál azokat is zárt helyen állíthatják félre a szülők. A kombinát nemcsak a rendelet fogja jelenteni , bár az első lépés csak ennek a megépítése lesz. De már most készítik a távlati terveket, hogy együtt kaphasson helyet vele az orvoslakás, a gyógyszertár is. Olyan elhelyezést szeretnének a tervezők biztosítani, hogy az orvos, szükség esetén másodperceken belül fogadhassa betegét. Ugyancsak a távolabbi tervekhez tartozik a gyógyszertár odatelepítése, és gyógyszerész-lakás építése. Az iratok között tárgyalások jegyzőkönyvei, levelek sorakoznak, nyomukban ezek az elgondolások is kiléptek már a puszta gondolat állapotából, egy idő múlva éppen olyan pontosan meghatározott tervekké válnak, mint a rendelő építése. Az egészségügyi kombinátnak már a helyét is kimérték'', kijelölték. A falu közepében, a két, orvosi körzetet elválasztó út mellett fog emelkedni. Az már szinte természetes, hogy az épületbe vízvezetéket, központi fűtést jeleznek a tervezők. Mielőtt ezt a dossziét becsuknánk, még levélbe pillantok bele. Értesítem, hogy egészségügyi kombinát létesítésével kapcsolatos kapacitás igénylését előjegyzésbe vettük; kérjük a tervtanácskozásokba vállalatunkat bevonni. Fejér megyei Építő és Tatarozó Vállalat... A perkátai tanácselnök szekrényében ez most a legfelső dosszié, de ezen kívül még jónéhányat elővehetnénk. Ott van közöttük a vízellátás gondjaival foglalkozó vaskos köteg is. Nehéz ügy, sok pénz kell hozzá és az, minden perkátai lakos belássa, kell a jó ivóvíz és tenni, áldozni is kell érte. Úgyis mint vízhasználónak, és úgy is, mint a falu életet legjobban befolyásoló gazdasági közösség tagjának is. A polcon ott simul az út és járda dosszié. Ez is szépen hízik, gyarapszik, hiszen minden évben négy-öt kilométer hosszúságú járda épül a községben. Hogy ez mit jelent, azt legjobban az a „falucsúfoló” mutatja: Perkáta nyáron perkáta, télen sárkáta... A tanácsválasztási programban ezen változtatni szerepel a falu fokozatos ellátása szilárd járdával, úttal. Ennek a programnak a keretében nyújtózik jó nagyot jövőre a Dózsa György út kőburkolata, a Széchenyi utcán keresztül meghosszabbítják a falu külső részén fekvő Gecseg-tanyáig. A dossziék legtöbbjét gyakran forgatják, de van már pihenőre tért is közöttük, amelyeket csak néha-néha, régebbi adatok kedvéért keresnek elő. A villamosítás például már néhány éve odajutott, hogy nincs különösebb gond vele. A község mind a negyvenöt utcájában végigvonultaka vezetékek, még a külterületi településeket is elérték. A pihenő dossziék közé került a „rom-kastély” felirata is. Hosszú esztendők munkája nyomán élete nyolc pedagógus család költözhetett újjáépült falai közé. Szívós munkával, a falu lakóinak összefogásával, a tanács céltudatos szervező tevékenységével lassan majd lezárhatják a ma még nyitott ügyek tartóit is. Pihenőbe kerülhet a vízkérdés, vagy a most megnyitott orvosi-rendelő dosszié is. Az összefogás nyomán elpihenhetnek, nyugodhatnak majd a perkátai dossziék, hogy hallgatagon őrizzék tovább egy község előrehaladásának, kultúrál adásának tör-ténelemmé váló dokumentumait. Vincze István Egy gótikus szexbomba ( Krzsébet hercegnő fejedelemasszony-szöktetés, kolostorból) A budai középkor vdilliumai közé tartozik a Juttának becézett Árpádházi Erzsébet hercegnő, margitszigeti apáca-fejedelemasszony regénykéje. Kun László király húgaként 1253-ban született. Ragyogó szép, anyja által kun vérségű, uralkodásra termett telivér nő volt. Kun László szertelen vére buzgótt, benne. Noha kislány kora óta zárdában nevelték, s 1276- ban őszinte hittel vallott nagy trénjének, Szent Margitnak szentté avatási perében, nehezen tűrte a zárda falát. Bizánci pletykák szerint, amikor 1285-ben, családjával együtt nővérénél, a szerbek királynéjánál járt, „apácafátylát s pártáját egyaránt elveszítette”. Sógorának, a szerb királynak öccse — mint Pauler történeti műve írja — „a legendás balkáni Don Juan” nyerte meg szívét és ágyát. Mindez nem befolyásolta Erzsébet hercegnő zárdái pályafutását: fejedelemasszonya lett kolostorának. Ekkoriban azonban — írja utóbb felőle Lodomér esztergomi érsek — olyan férjhezmehetnékje támadt, hogy már akár egy tatárhoz is feleségül ment volna! Mégis visszatért a füzek alá, a szüzek közé. Ám 1288-ban egy budavári húsvéti udvari ünnepen a fejedelemasszony megismerte a cseh Vitkovec Zavis herceget, Oppeln daliás fejedelmét. Noha rokonok voltak, Zavis pedig IV. Béla király Kinga nevű leányának férje, végzetes szerelem támadt e találkozásból. Egy szép mavon a kolostor előtt megjelentek Zavis herceg katonái. Megostromolták a kolostort — hol a fejedelemasszony s apácái csak ímmel-ámmal védekeztek —, s magukkal vitték Erzsébet hercegnőt. Erzsébet és Zavis esküvőjét a herceg fürstenbergi várában tartották meg. Mézesheteiket aligha zavarták Lodomér esztergomi érsek dörgedelmei! Az érsek ugyanis szentségárulónak, aposztatának bélyegezte meg, s kiátkozta a hercegnőt, aki, mint írja, felszentelt apácából „valóságos mérges viperává” len. A kozmetikai készítmények hatása az emberre . Napjainkban sokan úgy vélik, hogy csupán divat a kozmetika. Kétségtelen, hogy a kozmetikának mindig voltak és lesznek divatelemei, s ezek jelentősen visszahatnak a kozmetikai ipar termelésére. A szépségápolásnak azonban nagyon fontos lélektani hatása is van, a rendszeres szépségápolás növeli az ember önbizalmát és általános életörömét. A szépségápolásnak az egészségügyi hatásai is jelentősek, hiszen a haj, az arc, a bőr ápolása lényegében, egyet jelent azok tisztántartásával is, a bőr, a test rugalmasabbá tételével. A jól ápolt külső mindenkiben jó érzést kelt, könnyebbé teszi még a tényleges évek számának elviselését is. Ma már a kulturált élet elengedhetetlen követelménye a kozmetikai készítmények használata, sőt az a megállapítás is helytálló, hogy a felhasznált kozmetikai szerek mennyiségéből következtetni lehet a kulturális szintre, a higiéniára, az általános egészségügyi helyzetre is. Élvonalban az uborka Az újabb kutatások során megfigyelték, hogy a friss uborkalé kedvezően hat a bőr nem kívánatos kiütéseinek gyógyításában. Az uborkalében levő bioanyagok a ráncos bőr izomtónusát is regenerálják. Az uborkalé az uborka frissen kisajtolt nedve vitaminokat, glikozidokat, sókat, gyümölcssavakat és egy antibiotikus hatású enzimet (lizozim) tartalmaz. Az uborka frissítő hatását a vizsgálatok az ásványi anyagoknak, a cserzőanyagoknak és a gyümölcssavaknak tulajdonítják. Az igen érzékeny bioanyagok fermentumok és vitaminok alaposan feladják a leckét a kozmetikusnak, gyártástechnológusnak. Az elvégzett kutatások azt igazolták, hogy az értékes anyagok csupán a friss termékben találhatók meg, a növény hosszabb tárolása után ezek az anyagok sokat veszítenek hatékonyságukból. Az uborka hatóanyagai a növény különféle részeiben találhatók. A hatóanyagok, vagy azok kivonatai általában 0,5—5 százalékos arányban szerepelnek egy-egy kozmetikai gyártmányban, csupán a speciális készítményekben kapnak nagyobb szerepet. A kozmetikai ipar ezeket az anyagokat három nagy készítménycsoportban használja fel: a hajápoló, a bőrápoló és a fürdőkészítményekben. Ami a szőkéknek előnyös ••• Eredetileg különféle virágokból nyert illatanyagokból készültek a parfümök, a kölnivizek. Ma már legnagyobb sikerük a szintetikus illatoknak van, ezek is mindinkább a rafinált, nagyon összetett, tapadó, erogén illatok felé tolódnak. Ez a megállapítás elsősorban a női kozmetikai cikkekben és illatszerekben felhasznált illatanyagokra vonatkozik. Az új illatanyagok kialakítása meglehetősen bonyolult munkát ad a vegyészeknek, de az illatminősítőnek is. Az illat ugyanis valóban rafinált dolog, mert ugyanaz az illatanyag más és más esetben, más és más hatást válthat ki. A Chanel 5 illata például a szőke nőkhöz kitűnően illik, míg a feketékhez nem, sőt egyes esetekben kimondottan kellemetlen hatású lehet. Az első pillanatra talán furcsán hangzik ez a megállapítás, de lényegében itt bonyolult kémiai folyamatokról van szó. A Chanel 5 a szőkéknél a kevésbé erős testkipárolgással kapcsolódva más illatösszetételt hoz létre, mint a feketék esetében. A szintetikus illatok öszszeállításához elengedhetetlenül fontos, hogy a vegyész jól ismerje a különféle szagokat alkotó vegyületek öszszetételét. Erre legalkalmasabb a gázkromatográfiai vizsgálat. Ilyen vizsgálatokkal megállapították a kutatók azt, hogy a mandarin héjának illóolaja 48 alkotót tartalmaz. Az ipar a szintetikus illatok összeállításánál sokféle acetált hasznosít. (Az acetálok nehezen oxidálódnak, fény hatására nem színeződnek el, s ami nagyon fontos, allergiát is csak nagyon ritkán okoznak.) A kozmetikai készítmények mindkét csoportja (a szépítő és az arcbőrápoló szerek) elsősorban a haj, a szem és a száj hangsúlyozására készül. Dr. Farkas József (Folytatjuk.) éSsel- IQ ft| II tudomány és megfigyelés berkeiből ,,Hírünk az országban “ Van a Hírlapnak egy időnként megjelenő rovata, melyben bemutatják, hogy a sajtóban, rádióban, tv-ben, mikor, hol és milyen megyei vonatkozások szerepeltek. Ezek olvastán örömmel lehet megállapítani, hogy megyénknek vagy megyénkről mindig van országos mondanivaló Nem szerepel azonban néhány olyan országos fórum, ahol ugyancsak a megyét érintő dolgokról van szó. De ez természetes is, hiszen egy ember nem juthat el mindenhová, így pl. a nemrégen lezajlott balatonfüredi Biológus Napokon és azt követően a tihanyi Hidrobiológiai Napokon megyénket a TIT küldöttsége, illetve az István király Múzeum Velencei-tavi „Chemel István madárvárra” képviselték, sőt hozzászólásaikkal a rendezvények célkitűzéseit szolgálták. Balatonfüreden egy német ornitológusnak a madarak városi megtelepedéséről szóló előadása váltott ki megyéink részéről olyan kiegészítést, melyből egyrészt kitűnt, hogy Magyarországon ezzel a kérdéssel már régebb idő óta foglalkozunk, másrészt felhívtuk a figyelmet a madaraknak a városban való fokozódó megjelenése egyik legfontosabb törvényszerűségére: a város a maga diszperzitásával és függőleges tagolódásának gazdag árnyalataival, az épületek architektúrájával, tornyaival, de ligeteivel és házi kertjeivel aránylag kis helyen sűríti a tágabb határnak a mezőgazdasági művelés miatt megsemmisült madártelepítő tényezőit. Más szóval: a határ fokozódó agrokultúrája a madarak egy részét mintegy a városba internálja”. Tihanyban a Hidrobiológus Napokról kiadott ismertető füzetben külön előadás is szerepelt (dr. Richnovszky Andor bajai tanár részéről) a Velencei-tó Mollusca (puhatestűek) faunájáról. Az előadó nyaranta jár most már le a „Chernel István madárvártára” — és, mint előadásában is kiemelte — örül, hogy van ilyen bázis, ahonnan, kutatómunkát lehet végezni. Az előadó szerint sietni kell a tó csigáinak, kagylóinak vizsgálatával is, mert a táj gyorsüteműen alakul át, partjai beépülnek és az eddigi vízviszonyok is meg fognak változni a Császár-patak víztartójának megépítésével. A tudomány félkör© A Velencei-tónál az a jelentős hosszúságú ívdarab, mely a déli parton a madárvártával kezdődik és hatáskörben megközelíti a Szúnyogszigetet, — a gyarapodó tudományos intézmények félkörévé válik. Ez nem véletlen, mivel ez az ív foglalja magában a tónak vegetációban és állatokban leggazdagabb részét, (nyugati) ahol még van mit kutatni, — és mivel itt éppen a gazdag vegetáció a tó egyébirányú fejlesztésének is mintegy útját állja. A legrégebben és a legintenzívebben az agárdi madárvárta működik. Egy másik kutatóimat az Országos Természetvédelmi Hivatal épített néhány évvel ezelőtt Pákozdaljában, a Császár-patak torkolatánál. Egy-két éven belül felépül a Vízgazdálkodási Kutató Intézet hidrometeorológiai kutatóállomása is a „Chernél István madárvárta” szomszédságában. Bizonyos értelemben tudományos munkát is végez a dinnyési Halivadéknevelő Állomás is. Új növény a Velencei- tóban A külső szemlélő előtt úgy tűnik, hogy a Velencei-tó „csupa” nádas. Csak, aki belép, látja az óriási nádasközi víztükröket és látja ugyancsak a nád mellett a sokféle egyéb növényt. A madárvártán dolgozó munkatársak (a tihanyi kutatóintézetből) már a 60-as évek elején megtalálták az ún. Wolffia arrhiza nevű kistermetű páfrányfajt, melyet addig nem találtak meg az ittjárt botanikusok. De a tó még tartogat meglepetéseket a titkait kitartóan firtató kutatóknak. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem növénytani tanszékével megszervezett vizsgálatok az idén augusztusban egy olyan növény felfedezéséhez vezettek, melynek hazánkban ma egyedüli lelőhelye a Velencei-tó. Ez a növény egy orchidea-féle, tudományos nevén Pseudorchis Loeselii. Több, mint 100 tövét találtak az egyik lápszigeten. Hosszú évekkel ezelőtt Sopron környékén egyszer már rátaláltak, de ott ma már nem találni. Így a Velenceittó egyedülálló helyzetbe került. Az eset a tudományos körökben is feltűnést keltett Igazgyöngy az út mellett Ma már a ritka madarak igazgyöngynek is beillenek. Ilyen a verébnél kisebb termetű, hasznos, rovarevő kékbegy, ultramarinkék beggyel, ennek közepén hófehér folttal. Ez a ritka madár ritka „inteligenciá”-ról tett tanúságot. Fészkét — ez évben — a madárvárta belső kapujához vezető, kitaposott gyalogút melletti árok oldalába építette. Ezen az úton naponta sok horgász,turista, kiváncsiskodó jártkelt. És a madár ezt hosszú hetekig nemhogy bírta, hanem még inkább az látszik, hogy az ember, a „forgalom” védelme alá helyezte magát és családját. Mert ahol ember gyakorta jár, onnan eltűnnek a madarak óvatos ellenségei. A kékhegypár fel is nevelte fiókáit. Fényképfelvételek egész sorát készítették erről a ritka madárról a madárvárta bel- és külföldi munkatársai, vendégei. Radetzky Jenő Ennek a ritka orchideának ma a Velenceitó az egyetlen ismert hazai lelőhelye. (Fotó: Radetzky Jenő) Éneklő kékbegy a Madárvárta közelében. (Fotó: ifjRadetzky Jenő) iasESECe Fejér megyei Hírlaps Vasárnap, 1968. október 20.