Fejér Megyei Hírlap, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Vasárnap, 1968. december L . rí I XXIV. évfolyam, 282. sz. jfjll S­­ * ’ ,& L É , 'j / *** 1 .orim AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jó ütemben halad az „átállás”” Beszélgetés a Gázgyár vezetőjével Városszerte sok szó esik a gázátállásról és annak mun­káiról. Székesfehérvár utcá­in, lakóházaiban találkozha­tunk a gyár dolgozóival, akik mindnyájan ezeket a munká­kat végzik. Tulajdonképpen mikor is kezdődött el az át­állás? Erre a kérdésre Sár­vári Elemér, a gyár igazgató­­főmérnöke válaszol. — Már 1967-ben megkezd­tük a földgázellátást a váro­si gáz helyett. Ezt lehetővé tette az, hogy a Dél-Alföldtől Székesfehérvárig országos távvezeték épült, így meg tudjuk valósítani a lakások, valamint az ipari üzemek földgáz-ellátását is. A föld­gáz előnye a városi gázzal szemben, nagy égésmelege 8500 kalória köbméterenként, kétszerese a városiénak. Ez különösen az ipari üzemeknél jelent nagy előnyt, a korábbi években alkalmazott tüzelő­anyagokhoz képest.­­ Gondolom, nagy feladatot ró a földgáz bevezetése a vál­lalatra. — Valóban, mivel nemcsak a gázfogyasztó készülékek át­alakítását kell elvégezni. Eze­ken a területeken az utcai, valamint a belső gázvezetéke­ket is ki kell cserélni. Sok helyen, ahol a korábbi évek­ben történt a gázvezetés, a vezetékeket újra meg kell építeni, mind az utcaiakat, mind a belsőket. De ilyen problémánk nincs a most épü­lő, vagy már átadásra került lakótelepekkel. Itt már föld­gáz fogadására alkalmas ve­zetékeket készítettünk. Ilyen terület az Ybl Miklós, a Szeder utcai, a József Attila utcai lakótelepek. 1968-ban vezettük be a földgázt a Dó­zsa György téren, a Marx té­ren, a Skoda János, a Németh Győző utcában és még sorol­hatnám az utcaneveket. De néhányat azért még megem­lítek azok közül, amelyek még csak most jönnek sorra. Így például a Piac tér, a Móricz Zsigmond utca, a Május 1 té­ri toronyházak. Csak egy számadat. 1968- ban 10 000 méter csővezetéket építettek be, csak a Marx té­ren 812 gázfogyasztót állítot­tak át. A munkák közben szoros kapcsolatot tartanak a gázszolgáltató és az Ingatlan­­kezelő Vállalattal. Sárvári Elemér elmondta, hogy gyak­ran beszélik meg közösen a gondokat és keresnek rájuk megoldást. •— Más vállalattal nem tart fenn kapcsolatot a gyár? — De igen. Az átállási mun­kákat sem egymagunk végez­tük. A szerelést a gyár dol­gozóin kívül a fővárosi javí­tó vállalattal, valamint a bu­dapesti Béke Tsz-el együtt­működve készítjük. A vezeté­kek kiépítésében segítségünk­re van a Fejér megyei Építő­ipari Vállalat, a gáznyomás­szabályzók technológiai sze­relését pedig a gázszolgáltató vállalat vállalta el. A kommunális gázszállítás mellett a helyi ipartelepek is bekapcsolódnak a vezeték­­rendszerbe, a könnyűfémmű öntödéje, a szélesszalag-hen­­germű és a kazántelep ener­giaszolgáltatása is gázzal tör­ténik majd. Folyamatban van az Ikarus gyáregysége és a Videoton ellátását szolgáló nagyközépnyomású vezeték építése, valamint a MÁV Jár­műjavító és a 14-es AKÖV számára az előkészítés. —• Hozzánk tartozik Duna­újváros gázellátása is — mondja az igazgató főmérnök. — Korábban a Dunai Vasmű kokszoló üzemében termelt vá­rosi gázt használták itt. Már megépült a nagynyomású, a nagyközépnyomású, valamint a középnyomású gázállomás. Ezt követi a nyomásszabályzó állomások építése. Az átállás során 1500 háztartási fogyasz­tó készüléket szereltünk át földgáz üzeműre. — Mik a terveink? Első­sorban kommunálisak. Igaz, sok lakásban szereltük és szereljük át a vezetékeket, de bőségesen marad 1069-re is munka, például a Palotai, Sü­tő, a Lakatos, az Élmunkás utcában — fejezte be szavait Sárvári Elemér. Kovalcsik Katalin NYUGODT LELKIISMERETTEL Újságok hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban mind több híradást olvasunk, hallunk és látunk egyik legnehezebb időszakra, a télre való felkészülésről. Népgazdaságunkat éppen úgy, mint az ország lakos­ságát szinte kivétel nélkül érinti a tél, akár közvet­lenül, akár közvetve. Az indok tehát helytálló: idejében kell tenni min­den területen sokat, nehogy váratlanul érjen bennün­ket a fagy, a hó, s ha nehezebb körülmények között is, de mindenki teljesíteni tudja kötelességét. Nemrégiben írtunk a megyei építőkről. Ennél a vál­lalatnál idén sem lesz fagyszabadság, mindenki szá­mára megfelelő, az évszakhoz képest ideális munkale­hetőséget biztosítanak a vállalat vezetői. A Közúti Igazgatóság kollektívája sem volt tétlen ezekben a hetekben, hónapokban. Startra készen áll valamennyi gépük az akadályok elhárítására, a megye útjainak jár­hatóvá tételére. Ennek érdekében nagy mennyiségű olyan anyagot készleteztek, amelyek szükségesek a síkosság megszüntetéséhez, a hó olvasztásához. Hason­lóan cselekedtek a Szolgáltató Vállalatnál is. E vál­lalat dolgozóira a város útjainak rendbentartásában vár komoly, nagy feladat. A vasút is egyik fontos területe a szállításnak. Nagy mennyiségű árut, ipari terméket, élelmiszert juttatnak el vagonok százaiban, ezreiben rendeltetési helyére. S ha bármiféle akadályba ütközik a menetrend megkö­zelítőleg pontos betartása, akkor az kihat az egész va­súti szállításra, hiszen a szerelvények útiránya, indí­tása, érkezése igen komoly koordináció nyomán törté­nik. Erről beszélgettünk a napokban Murányi István­nal, a MÁV Pályafenntartási Főnökség főnökével. El­mondta, hogy jelentőségéhez mérten foglalkoznak a felkészüléssel. A főnökség mintegy 500 dolgozója most megfeszített munkát végez, hogy a szokásos őszi kar­bantartást befejezze, ezzel mintegy előkészítsék a pá­lyatesteket, a vasút hosszú, szövevényes országútját a téli időszakra. Annál is inkább sürgős e teendők idő­beni elvégzése, mivel ezekre már nincs lehetőség akkor, ha állandó fagypont alatt lesz a hőmérséklet. Legtöbb veszélyes helyen felállították már a hósövényeket, s megkezdődött a pályafenntartók oktatása is mentési és egyéb váratlan feladatok végrehajtására. A tél mindenkit komoly erőpróba elé állít. Mint ahogyan az egyéb évszakoknak is megvannak a maguk jellegzetességei. Tavasszal a mezőgazdaság munkásait szólítja a határba a napfény, nyáron végezni kell a kenyér betakarításával, másutt annak szállítását biz­tosítják. ősszel is a nagy mennyiségű mezőgazdasági termék betakarítását, szállítását kell megszervezni. S a télen sem állhat le az élet, ugyanúgy termelnek a gyárak, üzemek, mint más hónapokban, ugyanúgy kell táplálkoznunk, élnünk mint egyébként. Tudja ezt mindenki, mégis ilyenkor, amikor a jeges esővel, enyhe faggyal és süvítő szelével kopogtat a tél, kissé szo­rongva­ tekintünk előre. Szorongva, mert él bennünk még a régi idők gyakorlata, amikor bizony hetekig voltak járhatatlanok az utak, nem érkezett meg az élelemutánpótlás a boltokba, s a gyárakban vesztegel­tek a termékek. Ma már más ez is: felkészültségünk, technikai adottságaink lényegesen jobbak a felszaba­dulás előttinél, mások az emberek is, akik a felkészülési terveket készítik, s átalakult az is, aki azokat végrehajtja. Bármelyik vállalatnál érdeklődtünk a téli felké­­készülésről, mindegyiknél éreztük a válaszokból: tet­teik, intézkedéseik az embert, valmennyiünket szol­gálják. Ezért fáradoznak az íróasztalok fölé hajolva, a vasúti pályákon a fenntartók százai, építkezések téliesítői, s a hókotrók, hómarók karbantartói. Neki­rugaszkodásuk dicsérendő , és rövidesen a vizsgaidő­­szak is ránk köszönt. Orsovai Tibor A GUM magyarországi ruhabemutatóra készül A szovjet—magyar divategyüttműködés jegyében első­ízben fogják megrendezni a moszkvai GUM Áruház ruhabe­mutatóját Budapesten, Szegeden és Debrecenben. A Május 1,­ a „Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár, valamint a GUM Áruház között létrejött megállapodás értelmében ke­rül sor kölcsönös alpon a divatbemutatókkal egybekötött szakmai, divattervezői tapasztalatcserére. A GUM Áruház 19 tagú küldöttsége december 4-én uta­zik a magyar fővárosba. Elutazásukat megelőzően pénteken a szakemberek bemutatták a több száz darabból álló kol­lekciójukat. A modern vonalú női kosztümök, gazdagon pré­­mezett estélyi ruhák és téli kosztümök, nerc- és karakül­­bundák, valamint férfiöltönyök változatos színekben és fa­zonokban kerülnek bemutatásra a magyar közönség előtt. A delegáció tagjai között tizenegy manöken, valamint a GUM Áruház négy divattervezője foglal helyet. A Május 1, a Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár szovjetunióbeli divatbemutatójára a jövő évben kerül sor. (MTI) A forradalmi láng stafétái A Tanácsköztársaság 133 napjának történetének vértes­­boglári kutatóját szenvedélyes érdeklődés, rokonszenv, a „nem közöttetek, de veletek” érzel­mei fűtik. Viszló Gyula, az is­kola igazgatója rég készül már a község történelmi múltjának kutatására és az évforduló újabb ösztönzést jelentett szá­mára Hetekig ráta esténként a falu utcáit, régi öregeket val­­l­gatott a múltról, a helyi ese­­n­y­ények szereplőiről. Az emlé­­­­fkezés útvesztőin sok minden­­ eltévedt, más helyre került. A legszilárdabban azok rögződ­tek, amelyek személyes élmé­nyekkel társulnak. „Akkor hallottuk a hírt, amikor arató­­­tunk.’’ Vagy: „A Brandszeisz 3 Feri pont akkor gyütt meg­­ Pestről, amikor a fiam meg­­­halt.” Az említett Brandszeisz Fer­­­renc cipész- és fodrászsegéd s volt, a fővárosban tanulta a­­ mesterséget. Ott szívta magába­­ a szocialista eszméket. Amikor­­ hazajött, kemény harcot vívott, míg megalakította a Szociál­demokrata Pártot Vértesbog­­­lárt az jellemezte a Tanács­­­­köztársaság idején, hogy az­­ események vezéralakjai nem a­­ proletárok voltak, hanem a kö­­­­zépbirtokosok. Ezért radikális­­ tetteket nem íratott a történe­lem könyvébe.­­ A Tanácsközársaság idején , a járási népbiztos, Branszeisz­­ Ferencet nevezte ki választási­­ elnöknek. Munkájában akadá­lyozták, így lett a 22 holdas­­ Fridrich Mihály a direktórium­­ elnöke, akiről a mai öregek­­ így beszélnek: „Nem volt buta­­ gyerek az a Mihály, csak ép­­­­pen dolgozni nem szeretett. Amolyan szó­ember volt. A­­ politikában is inkább csak sza­valt, nem a tett többség miatt került ő oda, ahova került. A szótöbbség miatt. A választá­sok szabálytalansága, törvény­telensége miatt Brandszeisz Ferenc óvást emelt, újabb vá­lasztást rendeltek el, de újból csak a „szó­fia” került, az el­nöki tisztbe. Párttagok nem voltak a direktóriumban. Ezért a 133 nap inkább csak a szo­ciális jótettek napja volt, se­gély a hadiárváknak és özve­gyeknek. A népiskolák államo­sítása már falun kívüli erőt vívmánya. Ha Vértesboglár nem is büszkélkedhet forradalmi tet­­tekkel, azért büszke szülötté­re, a kezdeményező és a túl erővel is bátran szembeszálló kommunistára, aki történelmi lecke is számukra, egyedül őt elszigetelve nem lehet sikere­sen megbirkózni az igaztalan erőkkel. Az úttörők is az ő alakjában találták a legtöbb romantikát és tanulságot. Nagy izgalommal vették birtokukba azt a felfedezést, hogy a di­rektórium pecsétjét ő őrizte meg, amit halála után Kovács Bélának, a tsz jelenlegi fő­könyvelőjének, párttag-társá­nak adott át, hogy megőrizze. Sírja a községben van, és itt él lánya is. Jellemének zárkó­zottsága és az egykori csendőri zaklatások nyomán kialakult bizalmatlanság nehezen tud feloldódni, de az úttörők múlt­­kutató hadjáratának ő sem tud ellenállni. Mint ahogy nem tudtak ellenállni szenvedélyes érdeklődésüknek azok a kom­munisták sem, akiket a párt megalakulásának félévszázados évfordulóján köszöntöttek és ajándékoztak meg. Annyi kí­váncsiság, őszinte megbecsülés­­ és csodálat van bennük, mely kötelességgé avatja a választ, s arra is kötelez, hogy komo­lyan vegyék tudomásul gyere­kes, olykor butácska kérdései­ket is. Az az őszinte lelkesedés, ahogy a fiatalok, az úttörők ezekre az évfordulókra készül­nek, ahogy az ünnepelteket kö­szöntik, ahogy a forradalmi lángot fogadják, arról valla­nak: a jövő új célú és új­ tartal­mú forradalmárai ők, akik­­ régi korok forradalmáraitól kölcsönöznek élményt, ihletet, energiát. Hogy átveszik-e a „stafétabotot”, abban szerepük van ezeknek az évfordulóknak, ünnepségeknek, múltidéző val­lomások őszinteségének, pél­daadásának. Az eddigi élmé­nyek, tapasztalatok nemcsak azt árulják el, hogy átveszik azt a nemes hagyományt, ar­ról is beszélnek, hogy célba vi­szik a múlt és jelen idők har­cosainak „stafétabotját”. — i. e. — Húszéves az­ Állami Mezőgazdasági Gépjavító Szervezet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára elnöki megnyitójá­ban elmondta hogy a gépál­lomások megalakulásuktól kezdve beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és a falu fontos műszaki-technikai bá­zisát jelentették. A hálózat termelésének értéke az idén meghaladja a 6 mil­liárd forintot. Ezután dr. Dimény Imre tartott ünnepi beszédet. El­mondta, a gépjavító szervezet fejlődésének egyik legfonto­sabb szakasza tavaly kezdő­dött meg, amikor is az állo­mások fokozatosan áttértek a szakosított iparszerű javítási rendszerre. A továbbiakban mindinkább előtérbe kerülnek a termelés belterjességének fokozásával összefüggő felada­tok. A legfontosabbak közé tartozik például az állatte­nyésztés színvonalának emelé­séhez szükséges gépek, beren­dezések és szerelvények elké­szítése. A gépjavító hálózat előtt komoly feladatok állnak. Az iparszerűen dolgozó felújitó- és gyártótevékenységet fo­kozatosan át kell állítani a nagy sorozatú gazdaságos ter­melésre. A miniszter rámu­tatott: a mezőgazdasági gép­javító vállalatok elsődleges és alapvető rendeltetése a továb­biakban is az marad, hogy sokoldalúan segítsék a mező­­gazdasági termelést. A miniszter ezután kitün­tetéseket adott át a gépjavító szervezet legjobb munkát vég­zett vezetőinek és dolgozói­nak. Szombaton a MEDOSZ székházában ünnepséget tar­tottak abból az alkalomból, hogy az Állami Mezőgazdasá­gi Gépjavító Szervezet az ­ Csütörtökön kibővített taggyűlésen ünnepelték a KMP megalkutásának 50. évfordulóját a Finommechanikai Vállalat dolgozóit. Ebből az akalomból jutalmazták meg a vállalat 289 törzsgárdatagját, s itt nyújtották át Kalfás Lászlónak, a szakszervezeti munkáért érdem­érem ezüst fokozatát, Berecz Ferencnek és Czap Gyulának a Honvédelmi érdemérem miniszteri kitüntetéseket. A vállalat dolgozói nevében ajándékot nyújtanak át Baranyi Fe­renc és Farkas Mihály nyugdíjasoknak.

Next