Fejér Megyei Hírlap, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Vasárnap, 1968. december L . rí I XXIV. évfolyam, 282. sz. jfjll S * ’ ,& L É , 'j / *** 1 .orim AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jó ütemben halad az „átállás”” Beszélgetés a Gázgyár vezetőjével Városszerte sok szó esik a gázátállásról és annak munkáiról. Székesfehérvár utcáin, lakóházaiban találkozhatunk a gyár dolgozóival, akik mindnyájan ezeket a munkákat végzik. Tulajdonképpen mikor is kezdődött el az átállás? Erre a kérdésre Sárvári Elemér, a gyár igazgatófőmérnöke válaszol. — Már 1967-ben megkezdtük a földgázellátást a városi gáz helyett. Ezt lehetővé tette az, hogy a Dél-Alföldtől Székesfehérvárig országos távvezeték épült, így meg tudjuk valósítani a lakások, valamint az ipari üzemek földgáz-ellátását is. A földgáz előnye a városi gázzal szemben, nagy égésmelege 8500 kalória köbméterenként, kétszerese a városiénak. Ez különösen az ipari üzemeknél jelent nagy előnyt, a korábbi években alkalmazott tüzelőanyagokhoz képest. Gondolom, nagy feladatot ró a földgáz bevezetése a vállalatra. — Valóban, mivel nemcsak a gázfogyasztó készülékek átalakítását kell elvégezni. Ezeken a területeken az utcai, valamint a belső gázvezetékeket is ki kell cserélni. Sok helyen, ahol a korábbi években történt a gázvezetés, a vezetékeket újra meg kell építeni, mind az utcaiakat, mind a belsőket. De ilyen problémánk nincs a most épülő, vagy már átadásra került lakótelepekkel. Itt már földgáz fogadására alkalmas vezetékeket készítettünk. Ilyen terület az Ybl Miklós, a Szeder utcai, a József Attila utcai lakótelepek. 1968-ban vezettük be a földgázt a Dózsa György téren, a Marx téren, a Skoda János, a Németh Győző utcában és még sorolhatnám az utcaneveket. De néhányat azért még megemlítek azok közül, amelyek még csak most jönnek sorra. Így például a Piac tér, a Móricz Zsigmond utca, a Május 1 téri toronyházak. Csak egy számadat. 1968- ban 10 000 méter csővezetéket építettek be, csak a Marx téren 812 gázfogyasztót állítottak át. A munkák közben szoros kapcsolatot tartanak a gázszolgáltató és az Ingatlankezelő Vállalattal. Sárvári Elemér elmondta, hogy gyakran beszélik meg közösen a gondokat és keresnek rájuk megoldást. •— Más vállalattal nem tart fenn kapcsolatot a gyár? — De igen. Az átállási munkákat sem egymagunk végeztük. A szerelést a gyár dolgozóin kívül a fővárosi javító vállalattal, valamint a budapesti Béke Tsz-el együttműködve készítjük. A vezetékek kiépítésében segítségünkre van a Fejér megyei Építőipari Vállalat, a gáznyomásszabályzók technológiai szerelését pedig a gázszolgáltató vállalat vállalta el. A kommunális gázszállítás mellett a helyi ipartelepek is bekapcsolódnak a vezetékrendszerbe, a könnyűfémmű öntödéje, a szélesszalag-hengermű és a kazántelep energiaszolgáltatása is gázzal történik majd. Folyamatban van az Ikarus gyáregysége és a Videoton ellátását szolgáló nagyközépnyomású vezeték építése, valamint a MÁV Járműjavító és a 14-es AKÖV számára az előkészítés. —• Hozzánk tartozik Dunaújváros gázellátása is — mondja az igazgató főmérnök. — Korábban a Dunai Vasmű kokszoló üzemében termelt városi gázt használták itt. Már megépült a nagynyomású, a nagyközépnyomású, valamint a középnyomású gázállomás. Ezt követi a nyomásszabályzó állomások építése. Az átállás során 1500 háztartási fogyasztó készüléket szereltünk át földgáz üzeműre. — Mik a terveink? Elsősorban kommunálisak. Igaz, sok lakásban szereltük és szereljük át a vezetékeket, de bőségesen marad 1069-re is munka, például a Palotai, Sütő, a Lakatos, az Élmunkás utcában — fejezte be szavait Sárvári Elemér. Kovalcsik Katalin NYUGODT LELKIISMERETTEL Újságok hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban mind több híradást olvasunk, hallunk és látunk egyik legnehezebb időszakra, a télre való felkészülésről. Népgazdaságunkat éppen úgy, mint az ország lakosságát szinte kivétel nélkül érinti a tél, akár közvetlenül, akár közvetve. Az indok tehát helytálló: idejében kell tenni minden területen sokat, nehogy váratlanul érjen bennünket a fagy, a hó, s ha nehezebb körülmények között is, de mindenki teljesíteni tudja kötelességét. Nemrégiben írtunk a megyei építőkről. Ennél a vállalatnál idén sem lesz fagyszabadság, mindenki számára megfelelő, az évszakhoz képest ideális munkalehetőséget biztosítanak a vállalat vezetői. A Közúti Igazgatóság kollektívája sem volt tétlen ezekben a hetekben, hónapokban. Startra készen áll valamennyi gépük az akadályok elhárítására, a megye útjainak járhatóvá tételére. Ennek érdekében nagy mennyiségű olyan anyagot készleteztek, amelyek szükségesek a síkosság megszüntetéséhez, a hó olvasztásához. Hasonlóan cselekedtek a Szolgáltató Vállalatnál is. E vállalat dolgozóira a város útjainak rendbentartásában vár komoly, nagy feladat. A vasút is egyik fontos területe a szállításnak. Nagy mennyiségű árut, ipari terméket, élelmiszert juttatnak el vagonok százaiban, ezreiben rendeltetési helyére. S ha bármiféle akadályba ütközik a menetrend megközelítőleg pontos betartása, akkor az kihat az egész vasúti szállításra, hiszen a szerelvények útiránya, indítása, érkezése igen komoly koordináció nyomán történik. Erről beszélgettünk a napokban Murányi Istvánnal, a MÁV Pályafenntartási Főnökség főnökével. Elmondta, hogy jelentőségéhez mérten foglalkoznak a felkészüléssel. A főnökség mintegy 500 dolgozója most megfeszített munkát végez, hogy a szokásos őszi karbantartást befejezze, ezzel mintegy előkészítsék a pályatesteket, a vasút hosszú, szövevényes országútját a téli időszakra. Annál is inkább sürgős e teendők időbeni elvégzése, mivel ezekre már nincs lehetőség akkor, ha állandó fagypont alatt lesz a hőmérséklet. Legtöbb veszélyes helyen felállították már a hósövényeket, s megkezdődött a pályafenntartók oktatása is mentési és egyéb váratlan feladatok végrehajtására. A tél mindenkit komoly erőpróba elé állít. Mint ahogyan az egyéb évszakoknak is megvannak a maguk jellegzetességei. Tavasszal a mezőgazdaság munkásait szólítja a határba a napfény, nyáron végezni kell a kenyér betakarításával, másutt annak szállítását biztosítják. ősszel is a nagy mennyiségű mezőgazdasági termék betakarítását, szállítását kell megszervezni. S a télen sem állhat le az élet, ugyanúgy termelnek a gyárak, üzemek, mint más hónapokban, ugyanúgy kell táplálkoznunk, élnünk mint egyébként. Tudja ezt mindenki, mégis ilyenkor, amikor a jeges esővel, enyhe faggyal és süvítő szelével kopogtat a tél, kissé szorongva tekintünk előre. Szorongva, mert él bennünk még a régi idők gyakorlata, amikor bizony hetekig voltak járhatatlanok az utak, nem érkezett meg az élelemutánpótlás a boltokba, s a gyárakban vesztegeltek a termékek. Ma már más ez is: felkészültségünk, technikai adottságaink lényegesen jobbak a felszabadulás előttinél, mások az emberek is, akik a felkészülési terveket készítik, s átalakult az is, aki azokat végrehajtja. Bármelyik vállalatnál érdeklődtünk a téli felkékészülésről, mindegyiknél éreztük a válaszokból: tetteik, intézkedéseik az embert, valmennyiünket szolgálják. Ezért fáradoznak az íróasztalok fölé hajolva, a vasúti pályákon a fenntartók százai, építkezések téliesítői, s a hókotrók, hómarók karbantartói. Nekirugaszkodásuk dicsérendő , és rövidesen a vizsgaidőszak is ránk köszönt. Orsovai Tibor A GUM magyarországi ruhabemutatóra készül A szovjet—magyar divategyüttműködés jegyében elsőízben fogják megrendezni a moszkvai GUM Áruház ruhabemutatóját Budapesten, Szegeden és Debrecenben. A Május 1, a „Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár, valamint a GUM Áruház között létrejött megállapodás értelmében kerül sor kölcsönös alpon a divatbemutatókkal egybekötött szakmai, divattervezői tapasztalatcserére. A GUM Áruház 19 tagú küldöttsége december 4-én utazik a magyar fővárosba. Elutazásukat megelőzően pénteken a szakemberek bemutatták a több száz darabból álló kollekciójukat. A modern vonalú női kosztümök, gazdagon prémezett estélyi ruhák és téli kosztümök, nerc- és karakülbundák, valamint férfiöltönyök változatos színekben és fazonokban kerülnek bemutatásra a magyar közönség előtt. A delegáció tagjai között tizenegy manöken, valamint a GUM Áruház négy divattervezője foglal helyet. A Május 1, a Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár szovjetunióbeli divatbemutatójára a jövő évben kerül sor. (MTI) A forradalmi láng stafétái A Tanácsköztársaság 133 napjának történetének vértesboglári kutatóját szenvedélyes érdeklődés, rokonszenv, a „nem közöttetek, de veletek” érzelmei fűtik. Viszló Gyula, az iskola igazgatója rég készül már a község történelmi múltjának kutatására és az évforduló újabb ösztönzést jelentett számára Hetekig ráta esténként a falu utcáit, régi öregeket vallgatott a múltról, a helyi esenyények szereplőiről. Az emléfkezés útvesztőin sok minden eltévedt, más helyre került. A legszilárdabban azok rögződtek, amelyek személyes élményekkel társulnak. „Akkor hallottuk a hírt, amikor aratótunk.’’ Vagy: „A Brandszeisz 3 Feri pont akkor gyütt meg Pestről, amikor a fiam meghalt.” Az említett Brandszeisz Ferrenc cipész- és fodrászsegéd s volt, a fővárosban tanulta a mesterséget. Ott szívta magába a szocialista eszméket. Amikor hazajött, kemény harcot vívott, míg megalakította a Szociáldemokrata Pártot Vértesboglárt az jellemezte a Tanácsköztársaság idején, hogy az események vezéralakjai nem a proletárok voltak, hanem a középbirtokosok. Ezért radikális tetteket nem íratott a történelem könyvébe. A Tanácsközársaság idején , a járási népbiztos, Branszeisz Ferencet nevezte ki választási elnöknek. Munkájában akadályozták, így lett a 22 holdas Fridrich Mihály a direktórium elnöke, akiről a mai öregek így beszélnek: „Nem volt buta gyerek az a Mihály, csak éppen dolgozni nem szeretett. Amolyan szóember volt. A politikában is inkább csak szavalt, nem a tett többség miatt került ő oda, ahova került. A szótöbbség miatt. A választások szabálytalansága, törvénytelensége miatt Brandszeisz Ferenc óvást emelt, újabb választást rendeltek el, de újból csak a „szófia” került, az elnöki tisztbe. Párttagok nem voltak a direktóriumban. Ezért a 133 nap inkább csak a szociális jótettek napja volt, segély a hadiárváknak és özvegyeknek. A népiskolák államosítása már falun kívüli erőt vívmánya. Ha Vértesboglár nem is büszkélkedhet forradalmi tettekkel, azért büszke szülöttére, a kezdeményező és a túl erővel is bátran szembeszálló kommunistára, aki történelmi lecke is számukra, egyedül őt elszigetelve nem lehet sikeresen megbirkózni az igaztalan erőkkel. Az úttörők is az ő alakjában találták a legtöbb romantikát és tanulságot. Nagy izgalommal vették birtokukba azt a felfedezést, hogy a direktórium pecsétjét ő őrizte meg, amit halála után Kovács Bélának, a tsz jelenlegi főkönyvelőjének, párttag-társának adott át, hogy megőrizze. Sírja a községben van, és itt él lánya is. Jellemének zárkózottsága és az egykori csendőri zaklatások nyomán kialakult bizalmatlanság nehezen tud feloldódni, de az úttörők múltkutató hadjáratának ő sem tud ellenállni. Mint ahogy nem tudtak ellenállni szenvedélyes érdeklődésüknek azok a kommunisták sem, akiket a párt megalakulásának félévszázados évfordulóján köszöntöttek és ajándékoztak meg. Annyi kíváncsiság, őszinte megbecsülés és csodálat van bennük, mely kötelességgé avatja a választ, s arra is kötelez, hogy komolyan vegyék tudomásul gyerekes, olykor butácska kérdéseiket is. Az az őszinte lelkesedés, ahogy a fiatalok, az úttörők ezekre az évfordulókra készülnek, ahogy az ünnepelteket köszöntik, ahogy a forradalmi lángot fogadják, arról vallanak: a jövő új célú és új tartalmú forradalmárai ők, akik régi korok forradalmáraitól kölcsönöznek élményt, ihletet, energiát. Hogy átveszik-e a „stafétabotot”, abban szerepük van ezeknek az évfordulóknak, ünnepségeknek, múltidéző vallomások őszinteségének, példaadásának. Az eddigi élmények, tapasztalatok nemcsak azt árulják el, hogy átveszik azt a nemes hagyományt, arról is beszélnek, hogy célba viszik a múlt és jelen idők harcosainak „stafétabotját”. — i. e. — Húszéves az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Szervezet idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára elnöki megnyitójában elmondta hogy a gépállomások megalakulásuktól kezdve beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és a falu fontos műszaki-technikai bázisát jelentették. A hálózat termelésének értéke az idén meghaladja a 6 milliárd forintot. Ezután dr. Dimény Imre tartott ünnepi beszédet. Elmondta, a gépjavító szervezet fejlődésének egyik legfontosabb szakasza tavaly kezdődött meg, amikor is az állomások fokozatosan áttértek a szakosított iparszerű javítási rendszerre. A továbbiakban mindinkább előtérbe kerülnek a termelés belterjességének fokozásával összefüggő feladatok. A legfontosabbak közé tartozik például az állattenyésztés színvonalának emeléséhez szükséges gépek, berendezések és szerelvények elkészítése. A gépjavító hálózat előtt komoly feladatok állnak. Az iparszerűen dolgozó felújitó- és gyártótevékenységet fokozatosan át kell állítani a nagy sorozatú gazdaságos termelésre. A miniszter rámutatott: a mezőgazdasági gépjavító vállalatok elsődleges és alapvető rendeltetése a továbbiakban is az marad, hogy sokoldalúan segítsék a mezőgazdasági termelést. A miniszter ezután kitüntetéseket adott át a gépjavító szervezet legjobb munkát végzett vezetőinek és dolgozóinak. Szombaton a MEDOSZ székházában ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Szervezet az Csütörtökön kibővített taggyűlésen ünnepelték a KMP megalkutásának 50. évfordulóját a Finommechanikai Vállalat dolgozóit. Ebből az akalomból jutalmazták meg a vállalat 289 törzsgárdatagját, s itt nyújtották át Kalfás Lászlónak, a szakszervezeti munkáért érdemérem ezüst fokozatát, Berecz Ferencnek és Czap Gyulának a Honvédelmi érdemérem miniszteri kitüntetéseket. A vállalat dolgozói nevében ajándékot nyújtanak át Baranyi Ferenc és Farkas Mihály nyugdíjasoknak.