Fejér Megyei Hírlap, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
Határozottan irányít a csúcsvezetőség a Csákvári Állami Gazdaságban Igény szülte egy évvel ezelőtt a csúcsvezetőségek munkamódszerének rendszerbe foglalását a bicskei járásban. Számos kérdőjel volt akkor még jog és hatáskör vonatkozásában. A Szervezeti Szabályzat ezen pontjának tömör megfogalmazását aktualizálták, bővítettek, magyarázták a csúcsvezetőségeknek a járási pártbizottság vezetői éveleji beszélgetéseiken. Első helyen a pártszervezetek munkájának irányításához, összehangolásához, az egységes álláspont kialakításához, közös akciók, rendezvények szervezéséhez, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységéhez adtak segítséget. — A beszélgetések és a munkamódszerün’ egységes rendszerbe foglala hasznos volt. Idén gördülékenyebben láttuk el feladatainkat, mint azt megelőzően — mondja Szabó Béla, a Csákvári Állami Gazdaság csúcsvezetőségének titkára. A lassan megvalósuláshoz közeledő idei feladattervnél már figyelembe vették az új lehetőségeket, amely mindenekelőtt . ..önállóbb munkát, nagyobb felelősséget jelentett. A csúcsvezetőséghez tartozó négy alpszervezet vezetőségeit arra ösztönözték, hogy váljanak teljes jogú és felelősségű gazdáivá területük politikai és társadalmi életének. — Az alapszervezetek titkárai tagjai a csúcsvezetőségnek, így tanulunk egymás módszereiből, gyakran kicserélük vezetési tapasztalatainkat — vélekedik Losteiner István, a csúcsvezetőség tagja. Az, .alepszervezeteik vezetőségei hatékony segítséget kapnak ily módon. Önállóságuk, felelősségük megnőtt mert követelnek tőlük és így igényesek önmagukkal szemben is. Régi és új párttagok egyaránt elismeréssel szólnak a szervezeti élet rendszerességéről, a tíz pártcsoport működéséről, melyben tükröződnek a közös erőfeszítések. Nem volt egyértelműen könnyű a pártcsoportok tervszerű munkájának szervezése, de megvalósult, mert csúcsszinten kidolgozták, rögzítették az irányelveket munkájuk segítésére. A csúcsvezetőség gyakorolja a határozathozatali jogot, melyek nagyobb horderejű feladatok megvalósítására mozgósítanak, hívják fel a párttagság figyelmét. Van határozat a személyzeti és kádermunkáról, csak az igazgató és annak helyettese tartozik járási hatáskörbe, a többi funkció betöltésére egészen a kerületvezetőig a csúcsvezetőség tesz javaslatot, vállal felelősséget. Kerületi szinten pedig az alapszervezeti vezetőségeké a hatáskör. Amikor a pártépítésről esik szó, akkor is a határozat végrehajtását, elemzik és ezzel az alapszervezetek is rendelkeznek, hiszen a konkrét pártépítési tervet ezen a szinten készítik el. Tizeneggyel nőtt a létszám az elmúlt két évben, nem kevés ez, de a csúcsvezetőség választásakor elhangzott: többet tehettek volna, hiszen olyan fontos munkaterület maradt ki, mint a központi építészet és kertészet. A jövőben a csúcsvezetőség is nagyobb figyelmet fordít e területekre. Héttagú vezető testület. Tagjai ismerik az egész gazdaságot, a kommunisták és pártonkívüliek véleményét, gondjait. A gazdasági munkához elfogadhatóan értenek a kommunisták, jól dolgoznak. Ugyanez a kezdeményező hozzáértés már nem minden esetben mondható el a párt-, a mozgalmi tevékenységről. Igaz, az oktatás is a gazdaságpolitikai kérdések megoldását szolgálta az utóbbi évben. Talán ez is közrejátszott a szemlélet és tevékenység ilyen irányú eltolódásához. — Nincsenek reszortfelelősök a csúcsvezetőségen belül. Nagy a terület Móriczmajortól Verébig, ezért a pártmunka minden részletében egyformán járatosak tagjaink. A M KISZ-munkát szorgalmazza, az saját körzetébenfelelős a pártépítésért, a szakszervezeti munkáért, oktatásért és így tovább. Ez sajátos módszer, talán nem is a legjobb, de pillanatnyilag jobbat nem tudunk produkálni. Csak így, területeinkét lehet, hétfelé elosztani a munkát —– magyarázza a csúcstitkár. De reszortfelelős nélkül is kéziben tartják a KISZ-csúcsvezetőségeket és a szakszervezeti bizottságot is. Rendszeresen tájékozódnak az akcióprogram végrehajtásáról, amelynek során sportpálya épül és rendeződött a gépműhely környéke. A kommunisták javaslatára tartanak közös rendezvényeket a községi KISZ-szervezettel. De Forna-pusztán nehézkes az ifjúsági szervezet munkája, ezért tanácsolta a csúcsvezetőség a segítségadást . Közvetlen kapcsolat jellemzi a munkastílust. Ez megnyilvánul naponkénti találkozásban, baráti beszélgetésben és vitákban is. Azonos célért dolgozik az üzemi bizottság, a KISZ- és pártcsúcs vezetőség. Sajátos eszközökkel tagjaik között tevékenykednek. Érthető módon, a Vezető szerepből adódóan a pártszervezetek hatósugara világít legmesszebbre. Gyakorlat itt már, hogy azonos témák nem kerülnek külön-külön fórumok elé. Közösen tanácskozik esetenként a szakszervezeti bizottság és csúcsvezetőség. Kialakítják az egységes álláspontot és a cselekvést is ehhez igazítják. Itt vitatták meg az oktatási tervet, a szocialista brigádmozgalmat, amely a történelmi évfordulókra való készülődéssel fellendült, de szerepelt már az együttes ülés előtt bérezési téma, szociális és kulturális kérdés. Most a két évre szóló kollektív szerződések kimunkálásán a sor. A gazdasági vezetés munkáját könnyíti az a felelősség, amellyel már augusztusban tárgyalták az 1969-es tervezést. Nem hadsereg nélküli vezérkar a csúcsvezetőség. Nagyon is felelősségteljes munkát látnak el tagjai, akik egyre jobban, egyre magasabb szinten, de közérthetően tolmácsolják, valóra váltják a párt politikáját véleményeznek, javasolnak káderügyekben, mert hatáskört, szerepet kaptak és megfelelően élnek is ezzel.. . ... . . . ...... Járás! szintén elzevegeztük a csúcsvezetőség profilját. A területen működő négy ilyen vezetői kollektíva hatásosnak értékeli az év eleji segítségadást. Most már önállóan arra törekszenek, hogy a X. kongresszusig kidolgozzák, rendszerezzék saját munkastílusukat, rögzítsék vezetési módszerüket. De ezzel együtt várják a csúcstitkárok a meghívót a titkári értekezletekre, tapasztalatcserékre, melyek többségén a hozzátartozó alapszervezeti titkárok is részt vesznek. Sokat tanulnak ily módon is, ismereteket, módszereket sajátítanak el, amelyet területükön gyümölcsöztetnek. Hírünk az országban Kimagasló rrunkasikerekkel ünnepük a gyárak, munkahelyek dolgozói a párt születésnapját címmel a Népszabadság a Dunai Vasmű kollektívájának felajánlását ismerteti. Több és jobb minőségű acél- és vasterméket az országos igények kielégítésére — így lehetne röviden összegezni a felajánlást (November 23.) Szabó Miklósnak, a móri járási pártbizottság osztályvezetőjének egy napját írja le a Népszabadság munkatársa. Reggel fél héttől este tízig talpon van az osztályvezető. Egy napi munkáján keresztül , a móri járás gondját-baját és örömét ismerhetjük meg vázlatosan. (Címe: Szabó Miklós egy napja. Nov. 24.) Mit tettek a dolgozó nők helyzetének vizsgálata nyomán Fejér megyében? — kérdezi a Népi Ellenőrzés című lap munkatársa. A népi ellenőrök több vállalatnál vizsgálták a dolgozó nők helyzetét, s néhány hiányosságra hívták fel az illetékesek figyelmét. Az összefoglaló jelentést a nem vizsgált vállalatoknak is elküldték. A régóta napirenden levő kérdésre a cikk egy sor jó megoldás ismertetésével felel. (November.) A Munka című lap szerkesztősége október elején részt vett a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa Elnökségének ülésén. A lap novemberi száma ismertetőt közöl a napirenden szereplő kérdések vitájáról. Az ülésen elhangzott legfontosabb jelentés az üzemi demokratizmus fejlesztésének tapasztalatairól szólt. Ezenkívül tájékoztat még a lap az élelmezésiparban dolgozó bizalmiak munkájáról, valamint közli dr. Mészárosi János Törődje a tanácsi dolgozókkal, és Pálfai András VálaszíBS koordináció című cikkét A Könyvtáros novemberi száma „Margó” rovatában Iovasberény könyvkultúrájáról ír. Balázs Katalinnak, a Hírlapban megjelent cikkét elemezve írja: Lovasberényben, ebben a gazdag nagyközségben méltattam a könyvkultúra állapota, rendkívül hiányosak a rendszeres olvasás társadalmi feltételei. Tigyi István December hó föl várnán a KÖZTÁRSASÁG FILMSZÍNHÁZ pénztára MINDENNAP 2 ÓRAKOR NYIT. Jegyrendelés az „Egri Csillagok I— II.című filmre. December 26-ra és 27-re , a bérletek bármelyik nap beválthatók. 10242. Tris Ditwetek — nagy írókról BUKSZAKOR RIlSZKIH: Paszternák és a tolvajok Borisz Paszternákkal, mint mondani szokás, afféle köszönő viszonyban voltam. Időnként előfordult, hogy néhány szót is váltottunk egymással, így módomban lett volna ellenőrizni, hogy az a kis történet, amelyet most elmesélek, valóban megesett-e, vagy csak legenda. Erre azonban soha nem került sor. Legyen bár legenda, annyira Paszternák szellemében fogant, hogy nem hagyhatom feledésbe merülni. És most ugorjunk hátra az időben húsz egynéhány évet. 1945-ben, vagy 1946-ban az írók peregyelkinói villanegyedében kirabolták A drámaíró dácsáját. A kifosztást alaposan megszervezték: késő este jöttek teherautóval a tolvajok, a drámaíró feleségét és leányát megkötözték, szájukat betömték ronggyal. Minden mozdítható értéket autóra raktak és elvitték. Mikor a drámaíró hazaérkezett, s fölmérte a helyzetet, nagy volt az elkeseredése, de még nagyobb az öröme, hogy szeretteit életben hagyták. A kolónia lakóin azonban rémület lett úrrá. Félt Paszternák családja is, viszont az író tökéletesen nyugodt volt. Mikor mégis meggyőzték, hogy a biztonság érdekében valamit tenni kell, ő fogott egy borítékot és hatalmas betűkkel ráírt egy szót: A TOLVAJOKNAK. A borítékban ilyen szövegű cédulát helyezett el ..Tisztelt tolvajok! Ebben a borítékban hatszáz rubel található. Jelenleg ennyi az egész vagyonom. Ne fáradjanak a pénz keresésével, a házamban egy fillér sincsen több. Fogják ezt és vigyék el. Így maguknak és nekünk is egyszerűbb, lesz. Borisz Paszternák” A pénzzel teli borítékot az előszobában a tükörasztalra tette. Teltek a napok, de a tolvajok nem jelentkeztek. Paszternák felesége titokban apránként kezdte kiszedegetni a pénzt a borítékból, ugyanis kellett a háztartási költség fedezésére. Az egyik napon eszébe jutott az írónak, hogy ellenőrizze a borítékot. Bizony alaposan megcsappant már a tartalma. Mindjárt gyanút fogott, hogy a tettes csak a felesége lehet, magából kikelve rohant hozzá és szigorúan felelősségre vonta. — Hogyan, hát te elszeded a pénzt, az én tolvajaim pénzét!? Te meglopod az én rablóimat!? Mi lesz, ha éppen ma este jönnek? Nem gondoltál arra, hogy milyen kényelmetlen helyzetbe kerülök előttük ! Mit mondok majd nekik, hogy meglopták őket ? A megszeppent család hamarosan összegyűjtötte a hiányzó összeget. A hatszáz rubel még sokáig feküdt a tükörasztalon a borítékban, s türelmetlenül várta a „tisztelt tolvajokat”. Szerencsére azok mindörökre elmaradtak. (Kovács Sándor fordítása) Válaszolunk munkajogi kérdésekre Fegyelmi úton mér véllóházhoz áthelyezhető-e a dolgozó? Olvasónk azt kérdezte, hogy a vállalatnak van-e arra lehetősége, hogy egyoldalúan áthelyezze a dolgozót fegyelmi büntetésként más vállalathoz. Ha ennek lehetősége fennáll, és a dolgozó az áthelyezésnek nem tesz eleget, milyen következményekre számíthat? . 25. §-ának (2) bekezdése szerint a dolgozó munkaviszonya áthelyezéssel csak akkor szüntethető meg, ha a két vállalat és a dolgozó az áthelyezésben kölcsönösen meegyezik. Ebből következik, hogy a vállalat a dolgozót fegyelmi büntetésként nem helyezheti át más vállalathoz. Ha arra mégis sor kerülne, a vállalati intézkedés jogellenesnek tekintendő, és végrehajtásának elmaradása semmiféle hátrányos következménnyel nem járhat. Természetesen a vállalaton belüli fegyelmi úton történő áthelyezésre a fentiek nem vonatkoznak, az áthelyezéshez dolgozónak hozzájárulása nem kel. Kisipari termőszövetkele- tag ipar jogosítványt kérhet-e a szövetkezet vezetőségének engedélye nélkül? Olvasónk kisipari termelőszövetkezet tagja. Működési engedélyt szeretne kérni. Arról tájékoztatták, hogy működési engedélyt csak a szövetkezet vezetőségének hozzájárulásával kaphat. Véleménye szerint a szövetkezetnek engedélyére szükség nincs, mivel az ipari tevékenységet kizárólag munka- időn kívül végezné. Kérdése: a működési engedély kiadásának ténylegesen előfeltétele-e a szövetkezet vezetőségének hozzájárulása? A kisipari szövetkezeti tagok munkavégzésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 22/1968. (IK. 28.) CV. sz. határozat 13. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezeti tag munkaviszonyt, munkavégzéssel járó más szövetkezeti tagsági, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt — ha a szövetkezet vezetősége, más határozatot nem hozott — csak a szövetkezet előzetes engedélyével létesíthet. A tag iparjogosítvány kiadását is csak a szövetkezet vezetőségének előzetes engedélyével kérheti. Megjegyezzük, hogy az iparhatóság a szövetkezet vezetőségének előzetes írásbeli engedélye nélkül az iparjogosítványt az ipartörvény rendelkezései értelmében ki sem adhatja. A hivatkozott határozat a második foglalkozás munkaidejét is korlátozza, miszerint a szövetkezeti tagsági viszonyból és a második foglalkozás keretében létesített munkaviszonyból, vagy más jogviszonyból folyó munkavégzés munkaideje együttesen havi átlagban a 306 órát nem haladhatja meg. Ezen korlátozás alól csak a bedolgozói munkavégzésre létesített jogviszony a kivétel. A fentiek szerint iparjogosítvány kiadásának egyik előfeltétele, ténylegesen a szövetkezet vezetőségének hozzájárulása. Üzemszünet: mi/ffi mankóval nem töltött időre jár-e térítés? Olvasóink kisipari termelőszövetkezet tagja. Leveléből kitűnően anyaghiány rést, többször előfordult, hogy nem tudják néhány órán keresztül munkával ellátni. Az így munka nélkül töltött időre térítésit nem adnak, jóllehet nem ő tehet arról, hogy nem tud dolgozni. Kérdése, hogy ténylegesen nem illeti meg az állásidőre semmiféle térítés? A 23/1968. (OK. 28.)CV.s* határozat rendelkezik a kisipari szövetkezeti tagok mtmunkadíjáról. A határozat 16. § (1) bekezdése értelmében, ha a termelők állománycsoportjába tartozó szövetkezeti tag üzemszünet miatt ámenetileg munkát végezni nem tud, a kieső időre — de legfeljebb 8 órára — térítés csak akkor illeti meg, ha részére a szövetkezet más munkát nem biztosít, és a kieső időt a szövetkezetben tölti. Nem jár térítés akkor, ha legkésőbb az üzemszünet kezdetét megelőző munkanapon közvetlen felettese a taggal közli, hogy részére üzemszünet miatt munkát biztosítani nem tud. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy az átlagkereset megilleti azt a szövetkezeti tagot is, aki választott tisztségéből folyó feladatát látja el, továbbá akit valamely szövetkezeti szerv fegyelmi, kártérítési, vagy más munkaügyi eljárás során tanúként hallgat meg. Meghosszabbíthatja-e a munkaviszony megszűnésének, időpontját a szabadság pénzben történő megváltását Olvasónk munkaviszonyát munkáltatója megszüntette. Munkakönyvébe a munkaviszony megszűnésének időpontjaként a pénzben megváltott szabadság napjainak számát nem vette figyelembe. kérdése, törvényes volt-e az eljárás. A Mü. M. 216 számú állásfoglalása értelmében a munkaviszony megszűnési időpontján nem változtat az a körülmény, hogy a dolgozó a 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sas. rendelet 16 § (1) bekezdés rendelkezése alapján szabadságmegváltásban részesül. Ebből következik, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok számával a munkaviszony felmondás szerinti megszűnésének határnapja nem növelhető, így munkáltatója olvasónknak a munkakönyvi bejegyzést a jogszabálynak megfelelően eszközölte. Hírek Dunújvárosból • Munkavédelmi tájértekezleten mutatták be Dunaújvárosban a keretes csőállványt, a Dunai Vasmű termékét, melynek segítségével elkerülhető a fa létraállványok alkalmazása. Morva Mihály, az építők szakszervezetének megyei munkavédelmi felügyelője ismertette a csőállvány tulajdonságait. A szerkezet hidegen hengerelt profilból készült, 80 centiméter széles, szintmagassága 2 méter, önzáróan működik. Az építők a jövőben ezt a csőállványt alkalmazzák, mivel biztonságosabb, s egyszerűbben kezelhető a faállványoknál. A Poliészter tetőt szerelnek a dunaújvárosi kenyérgyárban a sütő- és ostyálén közötti térség fölé. Az 500 négyzetméternyi területen az árukat védik a a szennyeződéstől. — Tíz évvel ezelőtt, 1958. december első napjaiban kezdődött a dunaújvárosi építőknél a szocialista brigádmozgalom. A verseny elősegítette a termelést. Jelenleg 145 brigád küzd a címért, a vállalat dolgozóinak 78 százalékát tömörítve a mozgalomba. A bitumen és a perlit „házasításából” született az a tégla, melynek felhasználásával hang-, hő- és vízszigetelést végeznek a dunaújvárosi építők. Az anyagot saját üzemükben állítják elő, ahol rövidesen megkezdik a próbaüzemeltetést. A teljes termelés januárban kezdődik, így gazdaságosabb és biztonságosabb anyaghoz jutnak. — g — Vasárnap, 1988. december 1.