Fejér Megyei Hírlap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

Ryotc ettal Mi jelenünk meg mától kezdve, hétköznaponként. Reméljük, hogy az olvasó is örömét leli majd a bővülő terjedelem­ben, nekünk is régi vágyunk válik valóra. Sőt, azt is hoz­zá kell tennünk, hogy mind­ez az olvasók kívánsága is volt, hiszen előfizetőink, a szerkesztőséghez látogatóink, a levélíróink sokszor szóvá tették miért nem jelenhet meg a lap hétköznaponként legalább 8 oldalon? Mától­­ teljesül közös kí­vánságunk. Mielőtt az ese­mény feletti örömünkön túl arról az izgalomról, érzésről is beszélnénk, mely most minket foglalkoztat, meg kell nyugtatnunk az olvasót, hogy nem téved. Ugyanis, amikor végig lapozza mai számunkat, 8 oldal helyett 12-t talál. Évek óta úgy csináljuk már hogyha összegyűlik a hirde­tés, akkor a hirdető felek terhére 2—4 oldalt melléke­lünk azért, hogy az olvasó ne károsuljon és a népgaz­daság, valamint a hirdető fél számára fontos közlemény ne menjen az olvasnivaló ter­hére. A jövőben is így fo­gunk eljárni, reméljük, bí­zunk benne, hogy olvasóink figyelembe veszik ezt és nem­csak azt fogják a követke­zőkben számolni, hogy két vagy három oldal a hirdetés, hanem azt is, hogy ilyen al­kalmakkor a lap terjedelme is nő. Ezek után térjünk ismét vissza a szerkesztőség mun­katársait foglalkoztató érzé­sekbe, gondolatokra. Évek óta vágytunk arra, hogy 8 oldalas legyen a lap, mert úgy éreztük, hogy akkor több és jobb, alaposabb informá­ciót tudunk adni az olvasó­nak, s az őszinteséghez tar­tozik, hogy ilyen beszélgeté­sek alkalmával mindig hang­súlyoztuk, van erre erőnk. A lehetőség mától fogva adott. Mivel a megnőtt terjedelem­nek anyagi kihatásai is van­nak, az előfizetési díj is emelkedett. Mindezek elle­nére nemcsak abban bízunk, hogy régi előfizetőink meg­maradnak, hanem abban is, hogy növekszik majd a lap új barátainak, olvasóinak tá­bora». Mire alapozzuk ezt a vé­leményünket? Egyrészt arra, hogy a nagyobb terjedelem, több információra, több elem­ző cikkre ad lehetőséget, he­lye lesz a folytatásos regény­nek, a sportoldalban kedden­ként a járási bajnokságok­ban résztvevő csapatok ered­ményeit is közölni tudjuk. Ezzel együtt mód nyílik arra, hogy egy-egy témakört bő­vebb terjedelemben és ala­posabban ismertessünk és részletesebben beszámolhas­sunk az olvasók észrevételei­ről, illetve válaszolhassunk kérdéseikre, az őket foglal­koztató problémákra. Ezt a célt szolgálja a Hír­lap fóruma, mely első alka­lommal holnapi lapunkban kerül a nyilvánosság, az ol­vasók elé. Annyit már előre elmondhatunk, hogy több szé­kesfehérvári olvasó városren­dezéssel kapcsolatos kérdésé­re válaszolunk, és, hogy rész­letes tájékoztatást kapnak a sárbogárdi járás lakói sző­kébb pátriájuk fejlődéséről. Mindez még csak a kezdet, de a már beérkezett kérdé­sekről is megállapíthatják, hogy izgalmasnak, érdekes­nek ígérkezik. Korábban is hangsúlyoztuk, hogy lapunk feladata, a köz­vélemény helyes és gyors tá­jékoztatása, ezért is tulajdo­nítottunk oly nagy fontossá­got olvasóink kérdéseinek, észrevételeinek. Kérjük azo­kat, akik eddig is írtak a szerkesztőségbe, telefonon, vagy személyesen felkerestek bennünket, jöjjenek ezután is és reméljük, hogy az új olvasók is hasonló módon barátságot kötnek velünk. Befejezésül hadd ismétel­jük meg, izgalommal, felelős­séggel tervezzük a 8 oldalas lapot. Minden szándékunk az, hogy a bővülő terjedelem le­hetőségeit kihasználva, az ed­diginél jobban, eredménye­sen szolgáljuk közös ügyün­ket. E munkánkban számí­tunk a hűséges előfizetőkre, az olvasókra, arra, hogy se­gítik táborunk növelését és még nagyobb érdeklődéssel hívják a figyelmünket a közérdekű, fontos témákra, így is segítik a lapszerkesz­­tést, a Jobb tájékért»*»«* ­á An: M fillér, Mától: mezőgazdasági könyvhónap Február — ahogyan ezt a hagyományok már meg is kívánják — ismét a mező­­gazdasági szakkönyveké. Február első napjától egé­szen márciusig mezőgazda­­sági könyvhónap esemé­nyei zajlanak szerte az or­szágban. Megyénkben idén kettős bázissal „startol” a könyv­hónap. Nemcsak a földmű­vesszövetkezeti könyvter­jesztési hálózat terjeszti a legújabb mezőgazdasági szakismereteket tartalma­zó könyvhónapi kiadványo­kat, könyveket, hanem a fehérvári Alba Regia köny­vesbolt is, amely nemrég szakosodott mezőgazdasági és műszaki szakkönyves­bolttá. Most, hogy lassanként a zárszámadások végére jár­nak már megyénk községei, az új gazdasági eszten­dő szakmai előkészíté­séhez jó segítséget nyújthat, s nyilvánva­lóan nyújt is majd a könyvhónap. Az idei könyvhónapra egyébként alaposan kiruk­kolt négy kiadónk i­s. A Mezőgazdasági, az Akadé­miai, a Közgazdasági és Jogi, illetve a Kossuth könyvkiadók összesen 37 féle könyvújdonságot bo­csátottak ki a mezőgazda­sági könyvhónap alkalmá­ból. Az Alba Regia köny­vesbolt raktáraiban már a mai napra, a könyvhónap első napjára, mintegy öt­ezer kötet újdonság, szak­­kiadvány zsúfolódott össze. A földművesszövetkezetek a MÉSZÖV tájékoztatása szerint 15 ezer kötettel nyit­­ják a könyvhónapot. Így — összevetve — kerek húsz­ezer kötet mezőgazdasági szakkönyv áll megyénk pa­rasztságának, s nem utolsó­sorban a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei­nek rendelkezésére. Tallóztunk az újdonsá­gokban. Miről olvashatunk várjon az idei mezőgazda­sági könyvhónap még-még nyomdaszagú köteteiben? Számos kiadvány fog­lalkozik a mezőgazda­­sági nagyüzemek veze­tésének problematiká­jával, a növénytermesz­tés különböző ágainak szakkérdéseivel. Izgalmas újdonság a me­zőgazdasági nagyüzemek vezetési kérdéseihez ada­lékként a „Pszichológia­i vezetőknek” című kötet Számos könyv foglalkozik mezőgazdasági jogi kérdé­sekkel. A Kossuth Könyv­kiadó gondozásában meg­jelent a „Termelőszövetke­zeti tagok kézikönyve” is. Talán ez a kiadvány ígér­kezik az idei mezőgazdasá­gi könyvhónap legnagyobb könyvsikerének, hiszen ezer kérdésre ezer választ adva a legfontosabb szak­mai és jogi tudnivalókról tájékoztatja a termelőszö­vetkezeti parasztságot A mezőgazdasági könyv­hónap megyei megnyi­tójára február 6-án ke­rül sor. A marton­vásári agrár­klub­ban indul útnak az a rend­kívül gazdag eseménysoro­zat — összesen 12 író— olvasó találkozó, amely Csabdi, Baracs, Apátszál­lás, Rácalmás, Pusztavám, Pusztaszabolcs, Fehérvár­csurgó, Mezőkomárom, Sárosd, Ercsi, s természete­sen a megyeszékhely ter­melőszövetkezeti dolgozói számára is közvetlenül, sze­mélyes kontaktust felhasz­nálva igyekszik közvetíteni a korszerű mezőgazdasági szakismereteket. A Könnyűfémmű építkezésén szeretik a Pettier állványokat a m­eder építéséhez. A terelést Szikori László brigádja még*L (Fel*: Kabaczy) ­TILAG PROLETÁRJAI, BiMBOfcj, Menő Egy év: 133 vizsgálat , és az idei tervek a NEB-nél Ezekkben a napokban ér­tékelték az elmúlt évi mun­kát a Fejér megye Népi Ellenőrzési Bizottságnál, számbavéve az eredménye­ket, latolgatva a javítani valókat. A munka összege­zésére, reflektorf­énybe­ állí­­tására azért is szükség van, hogy a szerzett tapasztala­tokat fel lehessen használni a további munka során. Ál­talában elmondható, hogy hasznos munkát végeztek a népi ellenőrök, s hogy gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki az évek folyamán a párt-, tanácsi és társadalmi szer­vekkel, s ez a kapcsolat a mindennapi munkában, s rajta keresztül az eredmé­nyekben realizálódott. Mind a Fejér megyei NEB, mind a járási bizottságok az 1968. éves mu­tkatervekb­en elő­­irányzott célkitűzéseiket tel­jesítették. Az elmúlt év során a megyei NEB 23, a járási NEB-ek 77 vizsgálat el­végzését tűzték ki célul, ezzel szemben a valóság­ban jóval többre rúgott a vizsgálatok száma: a megyei NEB-nél 43, a já­rásoknál pedig 90 volt a ténylegesen lefolytatott vizs­gálatok száma, s ehhez jön­nek még a bejelentések és panaszügyek — valameny­­nyit — a helyszínen vizs­gálták. (A legtöbb ilyen jel­legű bejelentés a dunaújvá­rosi járásban történt.) Az országos elhatározású terven felüli témavizsgála­tok sorában olyanok szere­peltek, mint például a hen­gerel­táru-elátással kapcso­latos tájékozódás , a lakos­ság szénnel való ellátása és a forgalomba hozott szén minőségének vizsgálata, az építőipar gyorsított fejlesz­tésére hozott határozatok végrehajtásának helyzete, a személygépkocsi javító-kar­bantartó kapacitás felmé­rése, stb. A megyei elhatározású terven felül beiktatott és lefolytatott vizsgálato­kat a társadalmi, állam­­igazgatási szervek me­netközbeni igénye tette szükségessé. Ilyen vizsgálatokat folytatott a NEB például a tsz-de­­mokrácia és a szocialista törvényesség helyzete,­­ az 1966. évi­­ országgyűlés és tanácsválasztásokon tett la­kossági bejelentések ügyin­tézésének vizsgálata, stb. témakörökben. Megyénkben 1575 népi el­lenőr tevékenykedik , amelyből 565 a megyeszék­helyen. Érdekes és figyelem­reméltó tény például, hogy a tavalyi vizsgálatok során 25 százalékkal emelkedett a társadalmi munkások, közre­működők száma. Mit sem érnének azonban a vizsgálatok azok hatékony­sága nélkül, s ezt a NEB minden egyes esetben külön is feladatának tekinti, s vég­rehajtásában — az egyes eseteket tekintve — többfé­le módszert alkalmaz. A megfelelően alkalmazott módszereknek tulajdonítha­tó, hogy az elmúlt évben az érdekeltek nem utasítottak vissza egyetlen javaslatot sem, s nem vitatták a vizs­gálati megállapításokat sem. A népi ellenőrzési bizott­ságok vizsgálati anyagai több alkalommal kerül­tek a párt- és az állami vezető testületek elé, mint például a dolgozó nők helyzetéről élet- és munkakörülményeiről készült felmérés. Az elmúlt esztendő a népi ellenőrzés számára nemcsak azért volt jelentős, mert fennállásának tizedik évfor­dulójához érkezett, de azért is, mert az elmúlt évben vitatta meg és iktatta tör­vénybe az országgyűlés a népi ellenőrzés feladatait és szervezetét meghatározó tör­vényt, nemkülönben az 1968- as esztendő a gazdaságirá­nyítás reformjánál­, első esz­tendeje új fejlettebb mód­szerek kialakítását követel­te meg a­ NEB-től is. A Fejér megyei Népi El­lenőrzési Bizottság már fel­készült az idei, soron követ­kező feladatokra, s lerögzí­tette az első félévi munka­­tervét. Középpontban az idén is az új gazdaságirányítási rendszer funkcionálásának folyamatos figyelemmel kí­(folytatás a 2. oldalon.) Szakmunkásképzés Seregélyesen Szabó Mihály harmadéves tanuló műszer­ Tórizs Mihály és Varga László harmadéve­sei ellenőrzi a megmunkált alkatrészeket, sok, motort szerelnek a tanműhelyben. (Riport a 1. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módosí­totta a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes ren­delkezéseit; továbbá: felhatalmazta a Miniszter­tanácsot a legelő- és apaállat­­gazdálkodás rendjének szabá­lyozására; a Komárom megyei 9. szá­mú országgyűlési választóke­rületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői hely betöltésére május 18-ra új vá­lasztást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az el­múlt évben a honosítással, visszahonosítással és a ma­gyar állampolgársági kötelék­ből való elbocsátással kapcso­latban végzett munkát. A be­számolót az Elnöki Tanács jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next