Fejér Megyei Hírlap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
A SZOT ülése Tegnap Budapesten, az IDOSZ székházában tartotta ülését a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Geréb Kandorné, a SZOT titkára számolt be a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót jóváhagyta és egyetértését fejezte ki azzal, hogy a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának határozata alapján ez év október 17. és 31-ike között Budapestentartják a Szakszervezeti Világkongresszust. A továbbiakban a lakosság ellátásával, a minőség és az árak alakulásával és a KPVDSZ ezzel kapcsolatos tevékenységével kapcsolatosan terjesztettek elő jelentést. Hangsúlyozták, hogy mivel a fogyasztói árak alakulása nagymértékben befolyásolja a dolgozók életszínvonalát, a szakszervezetek elsőrendű érdekvédelmi feladata őrködni afelett, hogy e párt és a kormány életszínvonal politikája — amellyel a szakszervezetek egyetértenek és támogatnak — az árak és a minőség oldaláról is érvényesüljön. A továbbiakban az áruválaszték bővítéséről, az üzlethálózat fejlesztéséről és a korszerű elárusítási módszerek terjesztéséről esett szó. Feladata a szakszervezetnek, kiemelten foglalkozni a beruházásokkal. A kereskedelmi dolgozók magatartását elsősorban a szakszervezeti nevelőmunkával kell alakítani — állapították meg — de az anyagi érdekeltséggel is ösztönözni kell . a dolgozókat a lakosság igényeinek mindjobb kielégítésére. A TARTALOMBÓL: Egy mozgalom győzelme Szabad hielvégen Nyitány a labdarúgó-bajnokságban Jövő heti rádió- és tv-műsor Márciusban kétnapos ünnep A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója, március 21. munkaszüneti nap. A március 23-rn eső vasárnap helyett ezért március 22-én lesz a pihenőnap. Március 20-án szombati, március 23-án a rendes munkaidőbeosztást kell alkalmazni. Rugalmasan, a helyi körülzményekhez igazodva A tanácsi szervek ezekben a napokban értékelik az elmúlt évi gazdálkodást és vitatják meg az 1969. évi költségvetést. Így került sor a székesfehérvári járási tanácsülésen is e téma napirendre tűzésére. Jelentősen bővült 198. január 1. után a tanácsok és szerveik önállósága, feladata és hatásköre. A rendelkezésre álló adatok birtokában megállapítható, hogy mind a járásközpont, mind a községi tanácsok és intézményeik elmúlt évi gazdálkodása kedvezőnek értékelhető. Teljes mértékben érvényesültek az 1968. évi gazdálkodás folyamán azok a szempontok és törekvések, amelyek a további fejlesztéseket és kiadások növekedésének ütemét mérsékelték, illetve a szükséges mértékben korlátozták. A fehérvári járáshoz tartozó tanácsok a helyi bevételek közül a működési és a lakosság adóiból származó bevételeket teljesítették, év végére jelentős összegű kiadási megtakarítás jelentkezett, s ez is bizonyítja, hogy a tanácsi szervek általában szakítottak azzal a helytelen gyakorlattal, hogy kiadási előirányzataikat év végére mindenáron felhasználják. Igaz, az új gazdálkodási rendszer lehetőséget nyújt, hogy a megtakarított összeget a következő években céljaik eléréséhez felhasználják, tartalékolják. Különös fontosságú az új költségvetési rendszerben a kiadási előirányzatok minél nagyobb mértékben történő tervezhetősége érdekében a bevételi források felkutatása és a bevételi tervezés alapos kimunkálása. E téren — mint azt a tanácsülés megállapította, — járás községeiben még van kívánnivaló. Helyesen és jól alkalmazták viszont szinte mindenütt a létszámgazdálkodás helyébe lépő bérgazdálkodást. Már az első év tapasztalata azt igazolta, hogy a megadott bérkereten belül a helyi tanácsok rugalmasan, a helyi szükségletekhez igazodó munkaszervezéssel oldották meg létszámszükségletüket. Az idei esztendőben a községpolitikai munka célkitűzéseinek megvalósítása képezi a feladatok nagy részét, s minden törekvés arra irányul, a járás területén, hogy minden irányú gazdasági, községpolitikai, szociális, kulturális, ipari stb. fejlesztéssel a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásával a lakosság életkörülményeit emeljék. A tanácsülés végül is a székesfehérvári járás összesített 1969. évi költségvetését több, mint 73 és fél millió forint bevétellel, illetve kiadással jóváhagyta ezen az összegen belül többek között szociális, egészségügyi ágazatra 10 277 400, a kulturális célokra *4 920 400 — forintot, gazdasági ágazat céljaira pedig 14 046 900 forintot hagyott jóvá a tanácsülés. Nyereségrészesedés Bodajkon Telefonon keresett meg bennünket Barna Jánosné, a gyapjúmosó- és szövőgyár bodajki gyáregységének párttitkára, örömmel közölte, hogy február 28-án megkezdték az elmúlt évi jó munka eredményeként a nyereségrészesedés kifizetését. A gyáregység dolgozói között ezen a címen 123 ezer 529 forintot osztanak szét. Vn.AG PROLETÁRJAI. BGTRSCLJRXEK ! Am. gttm*r. jiBBBBSSBBBBSSBbBBBBB/bBsS/Bb Sokrétű programja van erre az évre a Kulturális Kapcsolatok Intézetének. Különösen a kiállítási naptárban sorakoznak sűrűn a várható események. Több mint 200 tárlat, bemutató, hazai, illetve külföldi lebonyolítását vették tervbe a KKI munkatársai. Város- és községpolitikai kérdéseket tárgyaltak a népfront aktivistái A Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottsága pénteken Székesfehérváron a közelmúltban alakított város- és községpolitikai társadalmi bizottságok tagjainak és a községi tanácsok elnökeinek részvételével egésznapos tanácskozást tartott. Dr. Tapolczai Jenő, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke ismertette az idei fejlesztési feladatokat. Hangsúlyozta, hogy 1969-ben Fejér megye tovább iparosodik, újabb munkaalkalmakat teremtenek a lakosságnak. A járási székhelyek tovább haladnak a városiasodás útján. A megye fejlesztésére az idén csaknem egymilliárd forintot fordítanak. Beszélt a társadalmi munka jelentőségéről. Ezt a mozgalmat az idén a megyében folytatni akarják. A felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére indított „Tiszta és virágos községekért és városoként' mozgalmat a népfront-aktivisták segítségével kívánják kiszélesíteni. Benke Márton, a népfront-bizottság megyei elnöke a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére a szocialista falu szépítésének szép példáit sorakoztatta fel. Elmondotta, hogy a móri járásban a szocialista brigádok kezdeményezésére emlékligeteket létesítenek. Emlékezünk rád, Velinszky elvtársi A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója közeledvén, tanácskozást tartott tegnap délután Fehérváron a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata, a megyei, járási és városi művelődési osztály, s a TIT pedagógiai szakosztálya. A tanácskozáson Velinszky Lászlóra, a Fejér megyei Direktórium közoktatásügyi népbiztosára emlékeztek. Egyetlen szó... Velinszkyre emlékezni Fejér megyében — annyi, mint a Tanácsköztársaságra emlékezni. S hogyan szólítsák az emlékezet egyre tisztábban bogozódó szálain, ha pedagógusok teszik? Kollégának? Szólíthatnák Velinszkyt, a tanítót. Kartársnak? Szólíthatnák Velnszkyt, Fejér megye iskolaügyének első korszerű tervezőjét, a módszertani újítót, a merészen reformáló pedagógust. De hát ki is volt Velinszky László? Tanító, kultúrmunkás, újságíró, ismeretterjesztő népművelő, író, közéleti harcos, felvilágosodásért küzdő ateista. Ám mindezek mellett, mindezekkel párhuzamosan, sőt mindezek felett: következetes marxista, kommunista ember. Velinszky elvtárs? Igen. Lássuk, hogyan vélekedik önmaga erről a szóról! Idézzük: „Elvtárs. Mennyi melegség, bajtársi kézszorítás, tisztelő közvetlenség árad ebből a szájról szájra járó megszólítókból Érzed benne a múlt öntudatlan vágyát, krisztusok tanát, nagy emberek tanait, máglyák vérgőzét, titkos gyűlések, katakombák halto sóhaját, utcák jajkiáltásai tv szuronyok sajgó sebét, kardlapok kínzó ütését Szó, amellyel önmagunkat becsüljük, ha mást tisztelünk vele Szó, amely egybefűzte a szenvedőket, s amely egybefogja forrasztani az effesz emberiséget. Elvtárs! Ez több, mint az én, te, ai anya, vagy haza. Ebben a» mind benne van. Ebben mindnyájan benne* vagyunk". Tanítani — „nem középiskolás fokon66 Úgy véljük, legalább mit Fejér megyeiek, sokat tudunk róla. S csak ilyenkor, az emlékezet pillanataiban döbbenünk rá, milyen keveset. Homály szőtte át érkeződsét, legendák szőtték át halálát. Amit a teljesség igényével tudhatunk, tudhat- nánk róla, javarészt a legutóbbi években tárta fel a hangyaszorgalmú kutatás megfakult újságlapokból, levéltárak mélyéről, rokonok, egykori barátok, jó ismerősök ajkáról Forradalmár volt 1910 után az ellenforradalomnak, jó oka volt megkísérelni, hogy a feledés homályába taszítsa, hogy álnok meggyilkolásának körülményeit titkolgassa. Csukly Alajos és másott Velinszky-kutatásának számos értékes információja publikálásra vár még. De ami, egy csokorra való, elhangzott Fehérváron ezen a pedagógus gyűlésen, már egymagában is hű portrét ad a forradalmár Velinszkyről A forradalom esztendejében ő volt az, aki megszervezte a proletárdiktatúra iskolahálózatát megyénkben. Ő volt, aki külterületi iskolát adott a fehérvári gyerekeknek. Ő volt, aki bibliográfiát és olvasójegyzéket készített a tanítóknak, hogy segítsen nekik olvasmányt választani. Ő volt, aki a pedagógusok világnézeti átképzését szorgalmazta, aki a sajtó és közoktatásügy irányítását megyénkben kézbe vette, aki irodalmi lapunkat, az Eszmét megteremtette, aki hangversenyre és színielőadásra vezette a fehérvári munkásokat, aki betiltotta a gyermekmunkát, sürgetve ugyanakkor a munka megszerettetését már az iskolában. Mindez egykor bűn is volt — hóhérainak szemében. A siófoki tarkólövés azonban csak őt magát némíthatta el. Eszméi, emlékezete újjászülettek a megújuló idővel. S ha félévszázad múltán emlékezünk, elsősorban eszméire és harcára emlékezünk — mekis fllutikában a hegesztő Szabáczy Szilárd felvétele)