Fejér Megyei Hírlap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

----- * ------­ Egy hét a vi­lágpolitikában Izzásban a Közel-Kelet — Nixon dilem­mái — Szovjetellenes hisztéria Peking­­ben — Vendéglátás a zajos Párizsban — Pártplénum Pozsonyban Ha lehet, még aggasztóbb lett ezen a héten a Közel-Ke­­leten kialakult szituáció. Re­ndkívül drasztikus volt a nyitány: vasárnap a két évvel év előtti háború óta legsúlyo­sabb tűzpárbaj zajlott le a Szuezi-csatorn­a teljes hosszá­ban. Ennek áldozata lett az EAK egyik legkiválóbb kato­nai vezetője, Riad tábornok vezérkari főnök. A vasárnapot követően is fel-fellángoltak a harcok az egyiptomi és az iz­raeli erők között. Kairó a Biz­tonsági Tanács figyelmét fel­hívta arra, hogy Izrael részben berendezkedik a Sinai-félszi­­geen — hódí­tás-legal­i­zá­lási célokból —, részben csapat­­összevonásokat hajt végre az EAK legfontosabb körzeteit fenyegetve. Az izraeli maga­­tar­tás nyilván szoros össze­függésben van nemcsak a Tel Aviv-i kormányfőváltozással, hanem mindenekelőtt Abba Eban izraeli külügyminiszter amerikai házalásával. Aligha kerülte el bárkinek a figyel­mét, hogy hasonló belpolitikai vagy diplomáciai eseményeket megelőzően Izrael erődemons­trációkat rendez, hogy az izzó helyzet veszélyeit ecsetelhes­se nyugati támogatóinak, to­vábbi segítség reményében. A Tel Aviv-i kormányfőváltozás ugyan az ex-külügyminiszter Golda Meir asszonyt juttatta újra hatalomra, azt a politi­kust, aki a legismertebb héjá­nak számító Dajan politikai ellenfele, ez azonban aligha teszi rugalmasabbá az izraeli ma­ga­tartást. Már csak azért sem, mert a Meir-kormány át­meneti, csupán az őszi válasz­t­dásokig marad a helyén. Az új amerikai elnöknek mozgalmas és kínos hete volt, nemcsak a Közel-Kelet, ha­nem a többi alapvető problé­ma miatt is. Jóllehet a szená­tus végre ratifikálta az atom­- sorompó-szerződést, amelyet eddig halogatott, ez a valójá­ban váratlan szavazás aligha­­­nem jelezni akarta, hogy az amerikai kormány hogyan ér­telmezi azt a kompromisszu­mot, amelyre a parázs vitát kiváltó rakétaelhárító rend­szer, a Sentinel-ügyében kény­­szerült. A rekétaelhárító rend­szer horribilis költségei lehe­tetlenné tennék, hogy Nixon beváltsa egyik fő ígéretét, a költségvetés radikális csök­kentését. Magától értetődően — a maga teljességében mint­egy száz milliárd dolláros — p­ogram új lendületet adna a fegyverkezési veren”’"'­Mindkét amerikai párt részé­ről szokatlanul élesen lépett fel a Sentinel ellen a politiku­sok egy része, élükön — Nixon számára figyelmeztetően — Edward Kennedy. Másfelől óriási nyomást gyakoroltak az elnökre a katonai és hadiipari körök, azok,, amelyeknek túl­burjánzó hatalmára a Senti­nel-vitában oly nyíltan felhív­ták a figyelmet a „galambok”. Valójában nehéz lett volna elv­árni Nixontól, hogy bárme­lyik irányban visszavonhatat­lan lépést tegyen; elnökségé­nek ebben a korai szakaszá­ban ezt már csak belpolitikai taktikai okokból — egyéb programjai érdekében — nem tehette meg. Viszont Nixon tisztában volt azzal is, hogy ha zöld utat ad a fegyverke­zési verseny új szakaszának, nemcsak költségvetésit, ha­nem poliikáját is súlyosan megterheli az általa annyira szorgalmazott szovjet—ame­rikai párbeszéd előtt. Ezért pénteki sajtóértekezletén fele­más döntést jelentett be: épí­tik a rakétaelhárítást, de „vé­kony” formában, úgymond Kína elleni védekezésül. Való­jában olyanná változtatják az egész szisztémát, hogy az el­következő időszakban a kor­mánynak módja legyen to­vábbi alkudozásra. •Jóval sürgetőbb Nixon szá­­mára a vietnami kérdést. A héten erről lázas tanácskozá­sokat folytatott tanácsadóival. Meghallgatta a Dél-Vietnam­­ban szemlét tett Laird had­ügyminiszter jelentését Közis­mert hogy az amerikai kar­­­nai vezetés melléwr 1-e wW5"' megpróbált javítani a maga és Saigont bábjai harci pozíció­ján. Rendkívül kellemetlenül érintette most ez erőfeszíté­­sük kudarcát bizonyító újabb DNFF-offenzíva. A felbőszült tábornokok „megtorlást” sür­getnek Nixontól. Az amerikai héják éppen azokra az egy­helyben topogó párizsi tárgya­lásokra utalnak, amelyekben az előrehaladást ők akadá­lyozzák. Pénteki sajtóértekez­letén Nixon nem ment túl az általános fenyegetőzéseken, de azt hangoztatta, hogy az ame­rikai „megtorló lépésre” fi­gyelmeztetés nélkül kerül sor. Xuan Thuy, a VDK képvi­selője, a csütörtöki párizsi ülé­sen pedig kifejtette, hogy az agresszív háború eszkalációi mindannyiszor az Egyesült Ál­lamok kudarcát eredményez­ték. Nixon nem felejtheti el, hogy ő maga éppen a kudarc­politika nyomán jutott a Fe­hér Házba, amely hasonló „megtorlásokból” eredt. A korábbi határprovokáció nyomán tovább folytatódott a héten a Mao-klikk szovjetelle­nes hisztéria-kampánya, amely minden jel szerint sokatmon­dó bevezetője kívánt lenni az állítólag napokon belül össze­ülő és a Mao—Lin Piao vona­lat szentesítő pártkongresz­­szusnak. Az európai kontinensen a protokoll keretén belül nyil­vánult meg két nagy nyugat­európai ország egyre komo­lyabb ellentéte. Kiesinger va­lamennyi kulcsminiszterével Párizsba látogatott, hogy a francia—nyugatnémet szerző­désnek megfelelő találkozót bonyolítson le de Gaulle -lal és minisztereivel. A Közös Piac tengelyét képező két partner viszonya hónapról hó­napra romlik; Bonn megelégel­te a kontrázást de Gaulle min­dent eldöntő vétóinak, Párizs viszont egyre élesebben rosz­­szalja, hogy a nyugatnémetek „megcsalják” Londonnal és Washingtonnal is. Az emléke­zetes Soames-affér során de Gaulle nem véletlenül tette kérdésessé akárha a Közös Piac jövőjét is, és Debré, a francia agrár­igények kielégí­téséhez kötötte az együttmű­ködést. A nyugatnémetek vi­szont sokallják az eddigi en­gedményeket is. Ráadásul mindkét fél komor belpolitikai helyzetben van: kedden sztrájk „üdvözölte” de Gaulle népszavazási kortes­beszédét. Az elnöknek egyre kevesebb új mondanivalója van, annál több kopottan hangzó és polgárt riasztó fe­nyegetése a baloldal címére. Kiesinger viszont a szociálde­mokrata Brandt koalíciós partnerségétől szeretne meg­szabadulni az őszi választások után és a bajor „erős ember­től, Strauss-tól, akinek —per­sze megcáfolt... — interjúja éppen a francia—nyugatnémet tárgyalások alatt jelent meg arról, hogy Nyugat-Németor­­szágnak vezetnie kell Nyugat- Európát. A tárgyalások min­den eredmény nélkül értek véget. Ráadásul de Gaulle zá­róakkordként bejelentette, hogy Franciaország bojkottálja a Nyugat-európai Uniót Európa szocialista felében sor került a jugoszláv párt­kongresszusra, s a számos egyéb esemény közül ki kell emelni a Szlovák KP pozsonyi plénumát. Ez a plénum az au­gusztus utáni párttevékenysé­get értékelte, s azt kifejezet­ten pozitívnak minősítette a politikai és gazdasági konszoli­dáció szempontjából. A cseh párt nevében megjelent Strou­­gal is elismerte, hogy Szlová­kiában a helyzet kedvezőbben alakult, mint Csehországban. Az SZLKP a megalkuvás nél­küli kétfrontos harcot folytat­ja, a fő veszélynek jelenleg a jobboldali elhajlást tekinti. Ennek tagadása miatt került sor a plénumon a KB ideoló­giai osztálya vezetőjének fel­mentésére. Különösen nagy­­jelentőségű az a beszéd, ame­lyet Husák első titkár mondott, s amelyben kifejtette, hogy a párt nem hajlandó vitába­­szállni a politikai hatalom kér­­■­dóséról Anr János Pef*r~ mwrvt ——— A testvérpártok küldötteinek érkezése Moszkvába A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zását előkészítő munkacso­port és bizottság üléseire to­vábbi testvérpártok küldöttei érkeztek Moszkvába. Az utóbbi napokban a kö­vetkező pártok küldöttségei érkeztek meg: Ausztráliai Kommunista Párt, Algériai Szocialista Él­csapat Párt, Brazil Kommu­nista Párt, Dominikai Kom­munista Párt, Ír Dolgozók Pártja, Észak-Írország Kom­munista Pártja, Luxemburgi Kommunista Párt, Puertori­­coi Kommunista Párt, Réimi­­omi Kommunista Párt, San­ Marino-i Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt és Dél-afrikai Kommunista Párt. (MTI) Befejeződött a JKSZ kongresszusa Kocsis Tamás és Marton László, az MTI tudósítói jelen­tik. Szombat este befejezte mun­káját a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének IX. kong­resszusa. A kongresszus szom­bat délutáni ülésén jóváhagy­ta a „Jugoszlávia önigazgatási alapokon való szocialista fejlő­dése és a Kommunisták Szö­vetségének feladatai” című ha­tározatot. A határozat abból indul ki, hogy a JKSZ legutóbbi, VIII. kongresszusa óta számottevő változások következtek be az ország társadalmi és politikai viszonyaiban, „az önigazgatás és a közvetlen szocialista de­mokrácia javára”. A kongresz­­szus határozata kimondja, hogy minél előbb ki kell dolgozni Jugoszlávia hosszútávú fejlesz­tési politikájának alapelveit, s ennek alapján rövid időn belül el kell készíteni az ország új középtávú gazdasági tervét. Hangsúlyozza: „a társadal­munk szocialista erőinek nem szabad lebecsülniök a nacio­nalista és soviniszta akciókat, mert ezeknek súlyos következ­ményei lehetnek közösségünk fejlődésére, népeink és nemze­tiségeink testvériségére és egy­ségére” A kongresszuson ezután be­jelentették, hogy az összesen 1261 szavazati joggal rendelke­ző küldött 1258 szavazatával — kettő érvénytelen és egy ellen­­szavazat — ismét Joszip Broz Titot választották a JKSZ el­nökévé. Tito záróbeszédében köszö­netet mondott az iránta tanú­sított bizalomért és hangoztat­ta, minden erejével a bizalom igazolására törekszik. Tito sze­rint a kongresszus színvonala igen magas volt. Ezután arról beszélt, hogy kívülről bizonyos aggodalom volt észlelhető, hogy „a kong­resszuson szidalmazni fogják őket”. Ez Tito szerint nem iga­­­zolódott be, mert a küldöttek az ország belső feladatainak megoldására helyezték a súlyt. Külpolitikai kérdésekre rá­térve, Tito kijelentette: Ju­goszlávia nem engedi meg, hogy elszigeteljék. Jugoszlávia népei — mondotta — nagyon jól tudják, hogy az országnak minél több barátra, minél szé­lesebb együttműködésre van s­öksége minden országgal, vala­mennyi kommunista, szocialista és haladó mozgalommal. Ju­goszláviának meg kell szilár­dítania belső egységét és to­vább kell erősítenie védelmi képességét — jelentette ki a JKSZ elnöke. Vietnami jelentések Hanoi A VDK fegyveres erői szom­baton délután Haiphong felett lelőttek egy pilótanélküli ame­rikai felderítő gépet. Ez a 3270. amerikai repülőgép, amit a VDK fölött megsemmisítet­tek. Egy amerikai katonai szó­vivő közölte, hogy a szabad­ságharcosok pénteken Dac Tho városától északkeletre lelőttek egy 1-100-as amerikai vadász­bombázót. A pilóta megsebe­sült, de egy helikopternek si­került megmentenie. A Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottságának szóvivője március 13-ára ismertetett egy nyilatkozatot, amely elítéli a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok által elkö­vetett újabb határsértéseket és agressziókat Laosz területén. A Pater Lao hírügynöksége jelenti, hogy 1968. novembere és ez év februárja között ame­rikai repülőgépek több mint 800 OOO bevetésben támadták Laosz területét, ami négyszere­se az 1966-ban végrehajtott be­vetéseknek A bombázások kö­vetkeztében több száz polgári személy életét vesztette, több ezer ház, pagoda és iskola pusztult el. A laoszi hazafias erők ezen időszak alatt 213 amerikai repülőgépet semmisí­tettek meg, hogy a jelenlegi offenzíva kez­dete óta, amikor egyszerre 104 különböző dél-vietnami ellen­séges katonai objektum ellen hajtottak végre a szabadság­­harcosok támadóakciókat, első ízben bontakoznak ki ilyen nagyarányúvá a DNFF had­műveletei. Dél-vietnami partizánok va­sárnap hajnalban (vietnami idő) rakétatámadást indítot­tak Saigon és térsége ellen — közölte a saigoni amerikai katonai parancsnokság szó­vivője. Az első jelentések szerint a dél-vietnami fő­város belterületén két cél­pontokat vettek tűz alá. Mint az AFP írja, a robbanások hangja arra enged következ­tetni, hogy a partizánok szov­jet gyártmányú 122 millimé­teres rakétakilövőkből tüzel­tek. A Saigon környéki ra­kétatámadások egyik célpont­ja benzinraktár volt. Itt nagy tűz keletkezett. Fs Mmnfáinsirtás­i mm ellen Újabb jelentések érkeztek Saigonba a hadműveletekről. Ezek szerint a szabadságharcos egységek szombaton reggel és kora délelőtt további célpon­tok felé terjesztették ki táma­dásaikat és mint az AFP fran­cia hírügynökség tudósítója rámutat, a legutóbbi 24 óra során hatvanötre emelkedett az offenzíva keretében végre­hajtott támadások száma. A francia tudósító hangsúlyozza, 10 évre ítélték a buddhista papot Saigon Thien Minh buddhista papot a haditörvényszék ötórás tár­gyalás után tízévi kényszer­­munkára ítélte. A vele együtt bíróság elé állított nyolc diák közül egyet húszévi, kettőt 15 évi kényszermunkára, ötöt há­romévi szabadságvesztésre ítél­tek. A szovjet kormány nyilatkozata az újabb kínai határprovokációkról Moszkva Moszkvában közzétették a Szovjetunió kormányának nyi­latkozatát, amellyel a Kínai Népköztársaság kormányához fordul a kínai hatóságok Damanszkij-sziget térségében március 14-én és 15-én elkö­vetett újabb arcátlan fegyve­res provokációja ügyében. A nyilatkozat szerint már­cius 14-én, moszkvai idő szerint 11.15 órakor fegyveres kínai katonák újabb kísér­letet­ tettek a szovjet területre való behatolásra az Usszuri­­folyón lévő Damamszkij-szi­­geten. A következő napon, március 15-én kínai katonák egy nagyobb fegyveres egy­sége, amelyet a partról tüzér­ségi és aknavető tűzzel támo­gattak, megtámadta a szigetet őrző szovjet határőröket. A támadásnak halálos és sebe­sült­ áldozatai vannak. A pro­vokátorokat megfelelő intéz­kedések után kiverték a szi­getről. A kínai hatóságoknak ez az újabb elvetemült fegy­veres provokáció is súlyos kö­vetkezményekkel fenyeget. A kínai hivatalos szervek egvidejűleg fokozzák a szov­jetellenes hisztériakeltést az alaptalan és agresszív terü­leti követelésekkel kapcsolat­ban, igyekezve ürügyet te­remteni a szovjet—kínai ál­lamközi kapcsolatok további kiélezésére. A tények durva meghamisításával megpróbál­ják kivonni magukat az előre kitervelt és megszervezett határprovokáció miatt rájuk háruló felelősség alól. A tények azt tanúsítják, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem vonta le a szükséges következtetéseket a szovjet kormány figyelmezte­téséből, amelyet a március 2-án Damanszkij-szigeten végrehajtott fegyveres táma­dás miatt intézett hozzá, s újabb incidenseket provokál. A szovjet és kínai határőr­csapatok képviselőinek már­cius 12-én létrejött találkozó­ja idején, a hutoui kínai ha­tárőr­őrs tisztje Mao Ce-tung utasítására hivatkozva azzal fenyegetődzött, hogy fegyve­res erőket, vetnek be a Da­­rr­anszkij-szigetet védő szov­­jet határőrök ellen. Tüntetés Limában A péntek esti nagyszabású Amerika-ellenes megmozduló­ után szombaton délelőtt újabb tüntetés volt Lima belvárosá­ban. A „Le Nixonnal!” és eh­hez hasonló feliratokat vivő felvonulók a Peru és az Egyé­nit Államok között kiélező­dött viszony rendezésére Li­mába küldött amerikai diplo­mata, John Irwin jelenléte el­len tiltakoztak. Hazaérkezett Ciprusról a magyar pártmunkás-küldöttség A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Köz­ponti Bizottságának meghí­vására március 5—15 között Sándor Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának, a KB osz­tályvezetőjének vezetésével — magyar pártmunkás-küldött­ség — tett baráti látogatást a Ciprusi Köztársaságban. Lá­togatásuk során szívélyes, ba­ráti eszreecséste b­ollytattak E. Papajoannuval, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkárával és a Központi Bizottság titkársága képvise­lőivel. A megbeszéléseken megállapították, hogy néze­teik azonosak és tovább tö­rekszenek a két testvérpárt kapcsolatainak fejlesztésére. A magyar pártmunkás­ küldött­séget fogadta G. Kleridesz, a Ciprusi Köztársaság parla­mentjének elnöke is. (MTI) Párperces légiriadó Hanoibani Szombaton reggel két-három percre megszólalt Hanoiban a légvédelmi tüzérség, mert egy feltételezhetően pilótanélküli amerikai felderítőgép hatolt be a főváros légiterébe. Il CSEMADOK közgyűlése Pozsony Hétfőn kezdődik Pozsonyban a csehszlovákiai magyarság szervezetének, teljes nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetségének 10. rendkívüli országos köz­gyűlése, amelyen Dél-Szlová­­kia magyarlakta területének küldöttei és számos vendég vesz részt. -Vasárnap, 1969. március HE Amerikai helikopterek Kambodzsa ellen Kambodzsa fővárosában szombaton délben közölték, hogy Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai helikopterek március 11-én támadást haj­tottak végre kambodzsai te­rületen egy városka ellen, Kompong Cham tartomány­ban. A támadás következté­ben négy kambodzsai állam-­i polgár, köztük egy asszony é®­­ két gyermek életét veszítette, tízen megsebesültek, közülük ötnek az állapota súlyos. ____________ (MTI) Atasszi lemondott ? Beirut A Reuter és az AFP hír­­ügynökség beiruti tudósítói Damaszkuszból érkező utasok­tól szerzett értesülésekre hivat­kozva, szombaton este azt kö­zölték, hogy Nureddin Atasszi Szíriai államfő lemondott tiszt­ségéről. A híresztelések hátterét ele­mezve, a kommentárok rámu­tatnak, hogy Atasszi, aki egy­ben a Szíriában uralmon levő Baath-párt főtitkára, egyike volt azoknak a polgári politi­kusoknak, akik szembeszálltak Hafez Asszad hadügyminiszter februári államcsíny-kísérleté­vel. a vita abból adódott, hogy a hadügyminiszter a Baath­­párt iraki szárnyával való együttműködést sürgette, és a program keretén belül állást foglalt Szíria, Irak és Jordá­nia közös frontjának kialakí­tása mellett, Izraellel szemben.­ Megfigyelők összefüggést ke­resnek az Atasszi elnök le­mondására vonatkozó hírek és az iraki csapategységek szíriai jelenléte között. Ugyanis mint­egy 6­7000 iraki katona át­lépte a szíriai határt, hivat­kozva szíriai és iraki katonai vezetők ko­rábbi egyezményére.­ Az említett iraki csapategysé­­gek Jordániában állomásoztak. Az iraki katonák jelenleg Da­maszkusziól 865 kilométernyi­re táboroznak. Bagdad Az AFP, megbízható forrá­sokra hivatkozva jelenti hogy az iraki kormány nagy figyel­met szentel az Izraellel szem­ben kialakítandó ,,közös keleti arcvonal” megteremtésének. A fenti körök úgy tudják, hogy az elmúlt néhány napban az iraki kormány ,,magasszintű megbeszéléseket” kezdett erről a kérdésről arab szomszédai­val, köztük Szíriával. A román nemzetgyűlés határozatai A Románia Nagy Nemzet­­gyűlése hatodik törvényhozási ciklusának első ülésszakán — március 12—14 — a március 2-i választásokon mandátumot nyert 406 képviselő megvá­lasztotta a parlament elnök­ségét, az államtanácsot, a minisztertanácsot, majd tör­­vényeket fogadott el az al­kotmány egyes szakaszainak, a parlament és a miniszter­­tanács működésére vonatkozó törvények módosításáról. Ugyancsak törvényeket foga­dott el a Nagy Nemzetgyűlés és az államtanács hatásköré­nek bővítésére. Az állam­tanács hatásköre bővül azzal,­­hogy az állandó bizottságok a Nagy Nemzetgyűlés üléssza­kai között az államtanács közvetlen irányításával dol­goznak, továbbá azzal, hogy, a gazdasági tanács a jövőben, a párt központi bizottságá­nak, valamint az államta­nácsnak is alárendelt állami szervként ellenőrzi, hogy a minisztériumok és más ál­lami szervek miként teljesítik a párt és az állam gazdaság­­politikáját. A most megala­kuló honvédelmi­­tanács egész tevékenységéért. a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Nagy Nemzetgyűlésnek fele­lős két ülésszak közti idő­szakban az államtanácsnál­ is felelősséggel tartozik A hon­­­védelmi tanács elnöke egyben, az ország fegyveres erőinek főparancsnoka. (MTI)

Next