Fejér Megyei Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
Hogyan került Lilla gyűrűje Debrecenbe ? Dr. Ferenczy Miklós dunaalmási körzeti orvos, amatőrrégész, a Lilla-hagyományok lelkes kutatója. Csokonai szerelme, „Vajda Julianna asszonyság, néhai vitéz Csokonai Mihály Lillája” — ahogy nevét egy korabeli anyakönyvbe bejegyezték — Dunaalmáson élt. Emlékét háza falán tábla őrzi, sírját a falu temetőjében az úttörők gondozzák, a költőnek pedig 1966-ban szobrot emeltek a községben. A helyi emlékek és a szájhagyományok keltették fel dr. Ferenczy érdeklődését, s elmélyedt Csokonai és szerelme életének a tanulmányozásába. „Lilla-ügyben" beutazta az egész országot, felkereste mindazokat a helyeket, ahol valaha is megfordult a költő. A kutatások során számos dokumentumot gyűjtött öszsze, s ezeket tovább gazdagítja. Most akadt rá a Széchenyi könyvtárban egy jegyzőkönyvre, amely hitelesen beszámol arról, hogyan került Csokonai duplafedelű arany pecsétgyűrűje Dunaalmásról a debreceni múzeumba. A költő, apja gyűrűjét Lillának ajándékozta, s szerelme haláláig viselte azt. Amikor az agg éveiben is szép asszony elhunyt, férje, Végh Mihály református főesperes húzta le ujjáról, s ezekkel a szavakkal adta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Jól őrizze meg ezt a gyűrűt, mert Lilla Csokonaitól kapta.” A ritka ereklyét a Vajda-rokonság később, 1897-ben, éppen 100 évvel azután, hogy Csokonai Lillának ajándékozta — elvitte Debrecenbe, és átadta a Csokonai-körnek. A cukorbetegségről A cukorbetegség lényegét úgy foglalja tömören össze az Új Magyar Lexikon, hogy: „A szervezet cukor-anyagcseréjének súlyos zavara.” Érdekes módon az utóbbi 2-3 évtizedben szaporodott a cukorbetegek száma, különösen megfigyelhető ez a nők körében. A betegség létrejöttében, megjelenésében, súlyossági fokában igen nagy a változatosság. Régóta ismert betegség. Első nyoma az i. e. kb. 100 évre nyúlik vissza. Kiválásában a szervezetben megbomlott hormonegyensúly a felelős. A hormonok olyan anyagok amelyeket az ún. belső elválasztású mirigyek választanak ki, és juttatnak a vérkeringés segítségével a szervezet minden részébe. Ilyen mirigy — többek között — a hasnyálmirigy is. Pontosabban a hasnyálmirigy egy része emésztőnedveket termel, mely a bélbe kerül, és a táplálék lebontását végzi, — ez a rész külső elválasztású mirigy. Ennek állományában azonban jellegzetes sejtcsoportok, ún. szigetek vannak, amelyek az inzulin nevű hormont termelik. Ha a szigetek hormontermelése csökken, vagy megszűnik, cukorbetegség lép fel. Az újabb kutatások szerint a cukorbetegség kialakulásában a hasnyálmirigy megbetegedésén kívül egyéb belső elválasztású mirigyek — mellékvese, agyalapi mirigy — sőt a máj megbetegedése is szerepet játszhat. Ezeknek a mirigyeknek a szabályozását a központi idegrendszer látja el és ma még ismeretlen módon, de valószínűleg az agyalapi mirigyen keresztül ez is okozhatja a cukorbetegséget. Sok vitát, találgatást kiváltó kérdés, hogy vajon öröklődik-e a cukorbetegség ? A hasnyálmirigy szigeteinek a megbetegedését régebben egyértelműen örökletesnek tartották. Ma azonban tudjuk, hogy a rendszer túlzott megterhelése, ártalma más utakon is vezethet cukorbetegséghez. Tény viszont az is, hogy a cukorbetegek rokonságában ötször gyakoribb a betegség, mint másoknál, mégis utódaik születésekor szó sincs még cukorbajról. Ez csak később keletkezik. Érdekes ok a cukorbetegség kialakulásában az elhízás: 80 százalékban az ideális testsúly felettiekben jelentkezik. A kövér embereknek a nagyobb súly miatt egyrészt valószínűleg több inzulinra van szükségük, másrészt a fokozottabb szénhidrátfogyasztás jobban megterheli az inzulint termelő szigeteket. Ezek szerint lehetséges, hogy a kövérség megelőzése csökkentené a cukorbetegek számát, és ezzel el lehetne érni az ideális gyógyítást, a megelőzést. A betegség tüneteire az jellemző, hogy nő a vér cukortartalma, a cukor megjelenik a vizeletben, és zavar támad a fehérje és zsíranyagcserében is. A beteg feltűnően szomjas, éhes, ennek ellenére soványodik, bőrén viszketegséget érez és kelések jelennek meg. Régebben, amíg nem volt inzulin gyógyszer formájában, a betegek súlyos szénhidrát-megvonásra kényszerültek: az étel rántás nélküli főzelékből, és zsírból, fehérjéből állhatott. Súlyosabb esetekben azonban ez sem menthette meg a beteget. 1922-ben állították elő sertés- és marhahasnyálmirigyből a gyógyszerként adagolható inzulint. Tízezerek életét mentette meg ez a felfedezés. Az inzulint injekció formájában lehetett szedni, és minthogy rendszeresen kellett alkalmazni, a betegek gyakran saját maguknak adták be. Újabban azonban szájon keresztül szedhető gyógyszerek is vannak forgalomban, amelyek helyettesítik az inzulin injekciót A gyógyszeres kezelés mellett változatlanul fontos a diéta is. Ma már nem olyan szigorú a szénhidrát-megvonás, akár napi 200 gr-ot is lehet fogyasztani. A lényeg az, hogy orvosnak kell összhangba hozni a szükséges gyógyszert, és az elfogyasztható szénhidrát-mennyiséget. Nagyon fontos azután az előírt adagokat fegyelmezetten betartani, hiszen sajnos a betegség véglegesen ma még nem szüntethető meg. Hormont kell pótolni, tehát a kezelést a beteg élete végéig folytatni kell. A mai gyógyítás — az enyhébb diéta, az inzulin vagy a szájon át adható gyógyszerek —, könynyebbé teszik a cukorbetegek életét, élettartamukat pedig meghosszabbítja. M. L. DÉLUTÁN... Vitorláshal as akváriumban Az egyik legmutatósabb, leglátványosabb díszhal, amellyel kezdő akvaristáknak is érdemes foglalkozni, a vitorláshal. Eredeti hazája az Amazonasz, és Brit-Guayana vízrendszere. Lassú folyásúak itt a folyók, és erről akváriumunkkal kapcsolatban sem szabad megfeledkeznünk, időnként cserélnünk kell a vizet. Akváriumunk magassága legalább 40 cm legyen. Ha ezt nem tartjuk be, a hal hát- és hasúszóinak a pompája nem érvényesül: nem mer úszni az állat, zavarja a talaj közelsége, úszóit nem zárja ki, ellustul, és végül is rabnak érzi magát. A medence talajának legelőnyösebb a mosott folyami homok. Az edényt fal mellé állítjuk, hátsó üveglapját pedig ragasszuk be fekete papírral; a fekete szín kiemeli az úszók ezüstös kontúrját, és az állatok számára a mélység, tehát a nyugalom érzetét kelti. A nyugalom előfeltétele a vitorláshal tartásának, mert halunk könnyen megriad, és ilyenkor fejvesztetten ugrik neki az üvegfalnak, esetleg a talaj homokjába fúródik. Különösen félénk az állat, ha a víz hőfoka lejjebb száll (22 C° alá). A homok behelyezése után a medencét feltöltjük vízzel, majd elültetjük a növényeket. Legelőnyösebbek a Vallisneria- és a Sagittaria-félék. A beültetésnél legyünk figyelemmel a hal természetes igényére: mozgásához szabad területre van szüksége, ahol úszáskor nem érintkeznek úszói minduntalan a növényzethez. Lássuk el akváriumunkat porlasztóval hőmérővel, és hőszabályozóra kapcsolt világító fűtővel. A feltöltött és növénnyel betelepített medencében oldjunk fel konyhasót, 10 literre egy csapott kávéskanálnyit. (A só nem párolog, tehát nem kell pótolnunk.) A szellőztetést indítsuk meg, de a halat csak egy hét elmúltával helyezzük a medencébe. Lehetőleg 6—8 db fiatal állatot szerezzünk be. Naponta kétszer etessük, reggel lehetőleg Tubifex-szel, este szúnyoglárvával. A vízibolhát is kedveli, de nem ajánlatos csak ezzel etetni. A Tubifex-et etetőgyűrűben „tálaljuk", mert így elkerülhető a férgek talajra hullása. A fiatal állatokon nem lehet megkülönböztetni a nemek külső jellegét. Később feltűnik, hogy a hímek izmosabbak, nagyobbak, és homlokdudoruk van. A nőstények teste teltebb, és a homlokdudor hiányzik. Ha ivarilag fejlettek, párok alakulnak ki közülük, az egymásra talált állatok állandóan együtt úszkálnak, egymást gyöngéden csipegetve játszanak, különösen az esti órákban. A kialakult pár részére új medencét rendezzünk be, ez lesz a tenyészpár állandó lakhelye, ahol ikrázásuk is lezajlik, és itt kelnek ki a kis halak is. H. J. Vasárnap, 1969. november 2. Fejér megyei Hírlap ŐSZ „Szorgalmas ősz! Begyűjtöd mind a termést Édes szőlőt dobálsz a kosarakba... Keszthelyi Zoltán versének (címe: vízszintes 33.) folytatása rejtvényünk vízszintes 1., függőleges 12., valamint vízszintes 63. számú soraiban. Vízszintes. 12. Kötőszó. 13. Zsendie sajt. 14. Becézett női név. 15. Időegység. 16. Dísze. 17. Csat egynemű betűi. 19. Időmérő. 21. Ünnepi dísz. 23. Szórakozóhelyek énekesnője. 25. Pest megyei község. 27. Fordított számnév. 28. Ételízesítő. 29. Állóvíz (ford.) 31. Egy — németül. 32. Kettős mássalhangzó. 36. Helyrag. 37. Ezüstszínű fémes elem. 38. Gépkocsi típus. 39. Tantal vegyjele. 41. Égzengéssel, villámlással kísért eső. 43. Az éhség kezdeti foka. 45. Mesterséges nemzetközi nyelv. 46. Kártyafigura (’). 48. Elme. 49. Sajátkezűleg. 51. Alattomos. 53. Tejtermék. 54. Félig édes! 55. Kockára tett összeg. 57. Visszavágás. 60. Az ő tulajdona. 61. Duzzad. 64. Rizspálinka. 65. Golyóscsapágy márka. 67. Korai vég! 68. Kutyája. 69. Egymást követő betűk az ABC-ben. 71. Hölgy. 73. Spulni. 75. Azonos mássalhangzók. Függőleges. 2. Ugyanaz (röv.) 3. Kövér embereknek van. 4. Tremolo kezdete 15 futtat. 6. Becézett férfinév. 7. Figyelmeztető. 8. Elege van belőle (ford.) 9. Kerti szerszám. 10. A költészet egyik ága. 11. A vízsz. 54. fordítottja. 16. Késnek is van. 18. Mesterember (—’). 20. Angol sör. 22 Bútor. 23. Több sportegyesület megjelölése. 24. S-sel az elején Vörösmarty megzenésített költeménye. 26. Dallam — franciául 28. Egyforma betűk. 30. Mint vízszintes 75. számú. 33. Hozzánő (ford). 34. Halpete. 35. Citár. 37. Talponálló (ford ). 40. Összekevert. gaz! 42. A légnyomás egysége. 44. Páncél. 47. Hosszúkás vállkendő (—’) 50 Könyörög. 52. Világifjúsági találkozó (röv.). 53. A Tisza mellékvize. 54. Női név. 56. Kopasz. 58 Spenót. 59. Kém 60. Svéd váltópénz. 62. Karthágói királynő. 64 Kötelezvény — névelővel. 66. Erődítmény. 68. Csapadék (ék, hiba). 70. Igen — oroszul. 72. Mister röv. 74. Vallás röv. 75. Mint vízszintes 32. számú. Az egyedül hagyott gyerek Elmehetnek-e a szülők moziba, társaságba, ha nincs nagymama és a gyerek őrzésére vállalkozó ismerős? Helyes-e az a vélemény, hogy megszokja a gyerek az esti egyedüllétet és nincs semmi baj? Azok a jobb szülők, akik 6-8 évig ki se mozdulnak a gyerek mellől? Sok vita van ezeken a kérdéseken a házastársak között. öt fiatalasszonyt kérdeztünk meg: otthon hagyja-e este kisgyermekét, felügyelet nélkül? B. Józsefné (kislánya, Jutka három és féléves, Józsika hat hónapos): „Hosszabb ideig nem hagyhatjuk őket egyedül este. Jutka, ha felébred, és nem talál, biztosan sír. De nem lehetünk teljesen a gyerekek rabjai, én különösen igénylem, hogy néha kimozduljunk, mert csaknem négy éve itthon vagyok a gyerekek miatt. Ezért néha egy órára elmegyünk vendégségbe, de Jutka nem tudja. Félne. Ha nagyobb lesz, megmondjuk majd. Ezt is csak azért merem, mert soha nem ijesztgettük, hogy „elvisz a kutya”, vagy a „Mikulás’ és nem fél a sötéttől sem. K. Béláné: Julika öt és féléves. Már egy éve otthon hagyjuk, ha moziba, színházba megyünk. Megszokta. Különben is, a másik szobát, ahol ő van, este nyolckor becsukjuk. Nem nyugtalan, ha elmegyünk. Bezárjuk rá a lakás ajtaját, de már tud telefonálni. Persze a konyhaajtót is bezárjuk. Gázhoz, gyufához nem nyúlt ugyan soha, de nem árt az óvatosság. Természetesen, ha Krieg, nyűgös, nyugtalan, soha nem hagyjuk ott, nem megyünk el. N. Istvánné: Attól tartok, mi mindenben kényeztetjük kisfiúnkat. Későn jött gyerek, minden körülötte forog. Most hat éves, de most is alig tudunk elmozdulni mellőle. Megmondtuk neki egyik este, hogy sétálni megyünk. Beleegyezett, a kislámpát égve hagytuk a szobában, mire hazaértünk egy óra múlva, a lakásban az összes lámpa égett és Petiké sirdogált. Azt mondta: „Édesanyám itt járt egy róka !” Azóta nem megyünk el, de azt sem értjük, mitől van ez a félelem. R. Gábriné: Egyszer hagytuk otthon a két gyereket, (Kati hat éves, Gabika tizennyolc hónapos), és mikor hazamentünk. Kati igen sírt, a lakásban fel-le szaladgált, keresett bennünket. Azóta soha nem hagytuk otthon, a nagymamát kértük meg, ha ritkán elmegyünk. L. Akosné: Soha nem hagyom őket egyedül, mert egyszer nagyon megijedtünk, kiesett a kiságyból a kis .Mari: Igaz, nem lett baja. Akkor másfél éves volt, ma már Akoska annyi idős, de vele is mi minden történhetne, még elképzelni is rossz. Nem tudnék azzal a tudattal élni, hogy gondatlan voltam, s az okozott valami bajt a gyermekeimnek. Majd ha 7-8 éves lesz Mari és vigyáznak egymásra, az más. Akkor mehetünk szórakozni. Az öt édesanya véleménye persze semmiféle látványos felmérésnek nem számítható. Az, hogy egyedül maradhat-e a gyerek, nem kényelem kérdése, vagy meggondolatlanság. De kétség kívül az első lépés az önállóság felé; nem árt ha érzi a gyerek, hogy a világ nem ő körülötte forog. Ehhez persze az kell, hogy a gyerek biztonságosan érezze magát, minden előző tapasztalata az legyen, hogy a szülei nem okoznak neki semmi bajt (a gyerek szemében a verés okvetlen az!), mindig számhat rájuk. Az ilyen gyerek tudja, hogy ha ez rossz lenne, nem hagynák otthon egyedül, tehát számára ez egyáltalán nem borzasztó, ijesztő Aztán a kisgyereknek sok minden mást is tudnia kell már, mire egyedül hagyhatjuk: a fák susognak, ha fúj a szél, a szomszéd kutya nappal alszik, éjjel pedig ugat — s ha ezt tudja, nem fél tőle. Mikor maradhat először egyedül a gyermek. A. Hottinger báseli gyermekgyógyász professzor írja: „Ez teljesen a gyerek intelligenciájától függ, de a legtöbb kicsi három és fél - öt éves kora között megszokja, hogy egész rövid időre egyedül marad. De ne maradjon otthon a gyerek úgy, hogy nem tud távozásunkról, s ha tiltakozik az egyedüllét ellen, öt éves korig azért ne lépjünk fel határozottan. Egy öt éves gyereknek viszont már meg kell tudni magyarázni, hogy mindig nem lehetnek vele a szülők, és ne is hagyjuk, hogy terrorizáljon bennünket, „ne engedjen el”. Ha ez megtörténhet később a gyerek látja kárát”. íme, néhány gondolat, valóban sokféle a vélemény erről a napjainkban időszerű témáról. Időszerű, hiszen a szülők legtöbbje egyszer fiatal és úgy véljük, nem kell felesleges „áldozatot” hozniuk, ha áldozatnak érzik azt a rabságot, ami a gyerekneveléssel bizonyos fokig természetszerűleg együtt jár. A tét persze nem kicsi, hiszen a gyerekkel annyi minden történhetik még akkor is, ha vele vagyunk. Hát még, ha egyedül van! " P. Szőke Mária tsmmmmal