Fejér Megyei Hírlap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

Bakos Erzsébet és Táborszky Jolán a szépen fejlett ubor­kát szedik a polgárdi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetében. „Primőrgyár” Polgárdiban című riportunk a 3. oldalon. Fejér és Komárom megyei kórházi gazdasági szakemberek tanácskozása Székesf­ehérvárott A kórházak gazdasági prob­lémái láthatóan túlléptek a közvetlen működési —­ sze­mélyi és tárgyi — feltételek biztosításán, ami általában a gazdasági tanácskozásokat jellemezte. Feszítő volt az el­lentét az orvostudomány fej­lettsége és állandó haladása, valamint a gazdaság viszony­lag alacsony színvonala kö­­zött. A vitatott kérdések a legelemibb feltételek bizto­sítására szorítkoztak, amíg a betegágyak mellett magas­­színvonalú gyógyító — és gyakran kutató, tudományos­­ munka folyt. A Fejér- és Komárom me­gyei kórházak gazdasági szakembereinek tájértekezle­tén éppen a tudományos és gyógyító munka, vala­mint a gazdasági ellá­tottság problematikájá­nak közeledése volt ki­tapintható. A tájértekezlet témája ugyanis már a magasabb szintű ügyvitel-szervezéssel, a technikai eszközök jobb felhasználásával foglalkozott. Az egynapos ankét figye­lemre méltó előadását tartot­ta meg dr. Neszmélyi Dezső, a Pénzügyminisztérium Szer­vezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének főosztályvezető­helyettese. Előadásában, amely a kórházi ügyvitel korszerűsítésének módozatai­ról szólt, kitért arra, hogy az orvosi és diagnosztikai eljá­rásokban használt, a könyv­tári és dokumentációs tevé­kenységben alkalmazott gé­pesítési módszereket, lehető­ségeket, ideje lenne az ügy­vitel, a gazdasági munka ha­tékonyságának növelésére is felhasználni. A gazdasági te­vékenységben ugyanis még mindig manuális, mondhat­nánk kisipari módszerek uralkodnak. Ezek a módsze­rek nagyon drágák. Kimuta­tott, hogy az orvosok idejüknek 20—30 százalékát töltik adminisztrációval. Ez nemcsak drága, de fe­szültséget is idéz elő az idő­kiesés miatt. Ugyanakkor az orvosi adminisztrációs mun­ka segítői sokszor rosszul fi­zetett, alacsony képesítésű személyek, éppen ezért gya­kori a helytelen, vagy téves adatszolgáltatás. Ez a beteg számára is felbecsülhetetlen kárt okozhat. Néhány nagyon jó mód­szert ismertetett. Ezek közül kiemelnénk az OPTIMA 528- as automata felhasználását, amellyel a kórház írásbeli munkáit jól tudják centrali­zálni. Két automatával meg­oldható egy 1000—1300 ágyas kórház betegeinek adatfelvé­tele, a kórházba kerüléskor a betegnek a betegségére és egyéb adataira vonatkozó Válaszait az automata re­gisztrálja és ezeket az adato­kat fel is dolgozza a beteg vizsgálata során elkészült le­letekkel együtt. A gép „mel­lékterméke” egy olyan lyuk­szalag, amelyről bármikor „leolvasható” — géppel — a betegforgalom, betegstatiszti­ka és bármilyen betegségre vonatkozó információ. Az ügyvitel gépesítésére szolgáló berendezéseket a kórház kultúrtermében be is mutatták, a tanács­kozást filmvetítés is kí­sérte. Érdekes dokumentumokat is bemutattak a kórház múltjá­ból, egy 1936-os­ orvosperről, a röntgenlaboratórium ava­­­­tásáról. A jelent­és a jövőt egy hatalmas makett jelké­pezte, amelyen a kórház je­len épületcsoportja és a jö­vendő épülettömbje is lát­ható.­ Április 7-e az Egészségügyi Világszervezet határozata ér­telmében egészségügyi világ­nap. A gazdasági szakembe­rek, úgy érezzük, méltóan ünnepelték. — ta — Az ankét résztvevői a kiállított makettet tanulmányozzák. A bal oldalon a kórház jelen­legi épületei, jobbról pedig a felépítendő épülettömb. (Fotó: Rabáczy) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Veterán gárdisták megyénkben köszön a­ nagyszerű vendéglátásért Héthónapos tartózkodás után ma reggel utazik vissza a Szovjetunióba az ötödik gárda légidesszant-hadosz­­tály veterán-bizottságának küldöttsége. A gárdisták 4 képviselője, Boriszov, Meszhi, Bulajenko és Nozdrin elv­­társait a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács ven­dégeként részt vettek a ha­zánk felszabadulása alkal­mából rendezett ünnepsége­ken és ellátogattak az egyko­ri harcok színhelyére. Sok helyet kellett felkeresniük, hiszen az ötödik gárda légi­­desszant-hadosztálya a II. vi­lágháború idején jelentős időt töltött hazánkban, Szé­kesfehérvár környékén, a Velencei-tó és a Balaton kör­zetében. — Csak Pátkánál két hó­napig voltunk védelmi állás­ban, vertük vissza az ellen­ség támadásait — mondotta Boriszov elvtárs, a gárdis­ták veterán-bizottságának el­nöke, a delegáció vezetője azon a beszélgetésen, melyet szerkesztőségünkben folytat­tunk. Felelevenítették az egykori harcokat és ebben az is se­gítette őket, hogy ellátogat­tak Bicskére, Mányra, Csák­­várra. Meszhi elvtárs, a de­legáció legidősebb tagja mondotta: — Minontalan eszünkben járt, hogy mennyi harcostársunk fekszik ma­gyar földön, Fejér megye te­rületén. Sok sírt, emlékmű­vet meglátogattunk. Székes­­fehérváron a szovjet hősi te­metőben nagyon sok név el­olvasása után fedeztük fel, hogy olyan elvtársak nyug­szanak itt, akik Sztálingrád­tól együtt lépkedtek, küzdöt­tek velünk, ők nem érhet­ték meg azt, hogy lássák: küzdelmünk, harcunk nem volt hiába­való. Magyaror­szágon és itt Fejér megyé­ben, Székesfehérváron új vi­lág épül. Hasonlóan vélekedett Bu­lajenko és Nozdrin elvtárs is. Bármelyik szólt, hangsúlyoz­ta, hogy meghatódva látta, milyen meleg szeretettel őr­zik a magyar dolgozók azok­nak a szovjet hősöknek az emlékét, akik Magyarország felszabadításáért áldozták életüket.­­ A gárdisták veterán­bizottsága minden év május 8-án, a győzelem napja al­kalmából rendezi meg baráti találkozóját, ott felelevenít­jük a küzdelmes harcok em­lékét és rendszerint arról is beszámolunk, hogy mi tör­tént az elmúlt években Ma­gyarországon — fogalmazta meg Nordrin elvtárs. — Most, hogy személyes látoga­tásunk után Fejér megye dolgozóinak és a gárdisták­nak a kapcsolata erősödni fog, bizonyára több hírt ka­punk majd erről a megyéről, melynek területén sokáig harcoltunk. A baráti beszélgetésen Benkő Károly, lapunk fő­­szerkesztője köszöntötte a négy veteránt és átnyújtotta nekik, a Fejér megyei Hír­­lap elődje, a Fehérvári Hí­rek megjelenésének 25. év­fordulója alkalmából készí­tett emlékplakettet A ven­dégek az ötödik gárda légi­­desszant-hadosztálya által Székesfehérvár felszabadulá­sának negyedszázados jubi­leuma alkalmából készített emlékéremmel kedveskedtek. Megkérték lapunk szer­kesztőségét, hogy újságunk hasábjain mondhassanak kö­szönetet a megyei párt- és állami szerveknek, Fejér me­gye dolgozóinak a szívélyes, baráti fogadtatásért, a nagy­szerű vendéglátásért. — Ez a látogatás ismétel­ten meggyőzött bennünket arról, hogy Fejér megye la­kói csakúgy, mint Magyar­­ország dolgozói negyedszázad alatt nagyot alkottak. Kí­vánjuk, hogy továbbra is si­keresen munkálkodjanak a szocializmusért, a kommuniz­musért, népeink, az emberi­ség boldogságáért. B. B. A négy vendég szerkesztőségünkben. Az alumíniumipar • tervei Tegnap délután az Alu­míniumipari Tröszt buda­pesti székházában dr. Lé­­várdi Ferenc, nehézipari miniszter sajtótájékoztatót tartott az alumíniumipar központi fejlesztési prog­ramjáról. A tájékoztatóban elhangzott, s megyénket nagymértékben érintő fej­lesztési tervek, koncepciók ismertetésére lapunkban visszatérünk. ­ MAI ‹ SZAMUNK !› ‚ TARTALMÁBÓL: !» ; Séta az ipari ;! ! „országúton44 ! ! * ! Mi lesz veled !| ! magyar szőlő? ! * ; Megtérül ! majd­­ a piacon !; !‹ ‹ ;» Növekszik az öntözött terület A Székesfehérvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga tegnap délelőtt ülést tar­tott. Napirendjén elsőként az öntözéses gazdálkodás fejlő­dése a járás termelőszövet­kezeteiben­­ szerepelt. A tájékoztató jelentést Ga­­dácsi Károly, a mezőgazda­sági és élelmezési osztály vezetője terjesztette a végre­hajtó bizottság elé. A tájé­koztató képet ad az öntözés jelenlegi helyzetéről, indo­kolja a fejlesztést, amelyet elsősorban a szélsőséges csa­padékeloszlás tesz szüksé­gessé. A múlt évben 1466 kh volt a járásban az öntözött terü­let nagysága, s a kapacitás kihasználása mintegy 47,6 százalék. Az előző , 1968. évben ezzel szemben 96 szá­zalék. A kapacitás kihasz­nálását, a fejlesztést nagy­mértékben befolyásolja a ter­melőszövetkezetek gazdál­kodási színvonala, a rendel­kezésre álló öntöző­víz meny­­nyisége, a gépek műszaki ál­lapota, a vízrendezés helyze­te, az öntözés agronómiai feltételei és a szakember­ellátottság. Legjobb példa­ként az enyingi Vöröshajnal Termelőszövetkezetet említi a jelentés. A fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat megyei szinten a Területi Vízgazdálkodási Ke­retterv határozza meg, s ezen belül valósíthatók meg a (Folytatás a második oldalon) Vendégek Terniből Egy hetes látogatásra Du­naújvárosba érkezett olasz testvérvárosának, Terninek háromtagú küldöttsége. Az olasz küldöttséget dr. prof. Ezio Ottaviani, Terni polgár­­mestere vezeti, tagja még a városi tanács két tanácsosa. A vendégek hétfőn Dunaúj­város nevezetességeivel is­merkedtek, kedden pedig Székesfehérvárra látogattak. A megyei tanácsnál dr. Ta­­polczai Jenő vb-elnök fogad­ta a küldöttséget. A baráti beszélgetést követően a Fém­munkás Vállalat majd a Tejipari Vállalat fehérvári üzemét nézték meg. Délután Zángó Zoltán, a Mezőfalvi Állami Gazgaság igazgatója köszöntötte a vendégeket. Az olasz testvérváros küldöttsé­ge április 10-ig lesz Dunaúj­város vendége.

Next